Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

A hálás izé ókor tisztelgése! íedoaáHygs eilékiiés a Hátid csata 5®. évMuléján Tegnap, május 20-án — az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadse­regének első nagy jelentő­ségű győzelme, a híres miskolci csata 50. évfordu­lója alkalmából — a Hon­védelmi Minisztérium és az két, vezető propagandistá­kat és a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egyko­ri katonáit. Megjelent a ta­nácskozáson és az elnök­ségben foglalt helyet Kovács Pál vezérőrnagy, miniszter­helyettes, a magyar nép­tettre hív a még felderítet­len, de meglevő országos és megyei emlékek kutatására, a történelmi hűségnek meg­felelő tisztázására. Ezt a munkát nekünk itt, a me­gyében feltétlenül tovább kell folytatnunk és meggyö­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága rendezésében tu­dományos emlékülés kezdő­dött Miskolcon. Délelőtt 10 órakor a városi pártbizott­ság tanácstermében Stock János vezérőrnagy, a ta­nácskozás ügyvezető elnöke köszöntötte a tudományos ülésszak mintegy 100 buda­pesti, miskolci és Borsod megyei részvevőjét — tör­ténészeket, hadtörténésze­hadsereg politikai főcso- ződésem. hogy tovább is portfőnöke, Dojcsák János folytatjuk, és Deine László, a megyei pártbizottság titkárai. Köln- A megnyitóbeszéd el­szór István rendőr ezredes, hangzása után ár. Liptai megyei rendőr-főkapitány. .... Moldován Gyula, n városi pártbizottság titkára és Tok Miklós, a városi tanács vb- elnökhelyettese. Az ügyvezető elnök kö­szöntő szavai után Deine László mondott megnyitó­beszédet. f XXV. évfolyam, 114. szám I--------------­. M AI SZÁMUNKRÓL : \ A jósról mindenkinek (4. oldal) Az első díj Vizsoly hon (5. oldal) Elvitték a főnyereményt (8. oldal) ARA: SO PILLÉR Szerda. 1909. május 21. I •<!> Ütközet Dósig Ap BianáJ ./ ó n i ns hit tt IXixon—I hi ezt Ui [átkozó A dél-vietnami hadszíntér egjelentősebb eseménye hét- ■ ion is a Dong Ap Bia hegy­csúcsén folytatott harc volt. | A laoszi határ közvetlen kö- ! zelében és Hűétől mindössze ; 48 kilométerrel délnyugatra fekvő stratégiai fontosságú pont meghódításáért az ame- ' rikai ejtőernyősök az ..Apache I snow” elnevezésű hadművelet I keretében indítottak támadást, több mint egy héttel ezelőtt. Mint az AP közli, a keddre j virradó éjjel újabb erősítések- ! kel megkétszerezték a Dong I Ap Bia elnevezésű hegycsúcsot immár tizedik napja rohamozó j amerikai és dél-vietnami csa- I patokat. Kedden hajnalban Deine László beszéde — Az elmúlt hónapok so­rán és napjainkban — a hármas évforduló jegyében — hazánkban. így me­gyénkben is száz meg száz módon emlékeztünk és em­lékezünk a magyar mun­kásosztály fél évszázaddal ezelőtti nagyszerű forradal­mi tettére, a Tanácsköztár­saság megteremtésére és 183 napos, eredményekben gazdag munkájára — mondta bevezetőben, majd így folytatta: az emlékek idézését, a dicső napok em­lékét kutatja és szolgálja új és új oldalról a mostani kétnapos tudományos — hadtörténeti, hadászati jel­legű — ülésszakunk is. E kétnapos tanácskozás már tisztázott tények, előadások, korreferátumok segítségével a nagyszerűen harcoló Vö­rös Hadsereg, a proletár hadsereg győzelmeivel, a híres északi nagy hadjárat eseményeivel, a Vörös Had­sereg hadművészetével is­merteti meg az ülésszak részvevőit. E harcok fő színhelye éppen a mi vidé­künk, Borsod «légyé, Mis­kolc és környéke, megyénk v északi része volt. Borsod népe az elmúlt napok során a hős pro­letár elődöknek kijáró őszinte tisztelettel, megbe­csüléssel adózott a múlt­nak, az 50 évvel ezelőtti si­keres harcok emlékének. Elsősorban azok emlékének, akik e harcot vívták, akik közül ezren és ezren áldoz­ták életüket értünk, a má­ért is. Megyénk dolgozó né­pe emlékműveket, emlék­táblákat avatott, a hála és kegyelet virágait helyezte el ezeken. Elkészítette és útnak indította országjáró kőrútjára a híres XII-es számú páncélvonatot is. Mindezt őszinte szívből, a 19-es hősöknek kijáró tisz­telettel tette — mondotta többek között az előadó, hangsúlyozva, hogy ez az ülésszak nemcsak a meg­emlékezést, a 19-es harcok valós és már ismert té- nyeinek tudományos ismer­tetését szolgálja, hanem inspirál, tettre ébreszt és >•« Gomulka beszédének visszhangja I A tudományos emlékülés részvevői. Dr. Liptai Ervin ezredes re­ferátumát tartja. Ervin ezredes, a Hadtörté­neti Intézet vezetője tartott referátumot A. Magyar Ta­nácsköztársaság katonai po­litikája címmel. Visszapil­lantva 1919. március 21. je­lentőségére, hangsúlyozta, hogy a szocialista- forrada­lom győzelmének eredmé­nyeképpen a munkásosztály, a dolgozó nép viszonya a hazához és a haza védelmé­hez alapvetően megválto­zott. A haza, amely addig csak a kizsákmányoló osz­tályok számára biztosította a jogot és a jólétet — a dolgozó milliók igazi hazá­jává vált. A magyarorszá­gi proletárdiktatúra gyöke­resen szakított a megdön­tött rendszer nemzetiségi és külpolitikájával, első in­tézkedései is arról tanús­kodnak. hogy mint szocia­lista állam békében kíván élni minden más nemzet­tel. A Tanácsköztársaság vezetői azonban tudták, hogy . a béke fenntartása nem a proletariátus szán­dékain múlik, mivel a meg­döntött kizsákmányoló osz­tályok és az imperialista hatalmak nem nyugszanak bele a magyar munkásosz­tály győzelmébe. Ilyen kö­rülmények között a prole­tárdiktatúra önvédelme a külső és belső ellenségek ellen egyaránt felhasznál­ható reguláris fegyveres erő létrehozását követelte meg. Ennek megfelelően a Fórra dalmi K orm A ny zóta­nács 1919. március 24-én kiadta a Vörös Hadsereg megalakításáról szóló ren- (Folytatás a 2. oldalon) A keddi lengyel lapok nagy- teret szentelnek Wladyslaw Gomulka szombati választási beszéde nemzetközi visszhang­jának. Mindenekelőtt a Szov­jetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság, majd a többi szocialista ország sajtó­ját idézik, azután beszámolnak a beszéd bonni fogadtatásá­ról. A Trybuna Ludu bonni je­lentése megállapítja: Wladys­law Gomulka szombati vá­lasztási beszéde a hétfői nyu­gatnémet lapok egyik fő té­mája. Az első kommentárok­ban azonban a kétkedés domi­nál atekintetben, hogy az NSZK kormánya rászánná-e magát határmegállapodás meg­kötésére. Willy Brandt sajtóértekezle­tét „Brandt nyilatkozata” cím­mel ismerteti a Trybuna Ludu. „Az Odera—Neisse-határ elis­merésére vonatkozó megálla­podásról Willy Brandt szövet­ségi külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén megint azt mondta, hogy a két fél váltson nyilatkozatot, az erőszakról va­ló lemondásról. Az NSZK kül­ügyminisztere emlékeztetett Bonn 1966 decemberi kor­mánynyilatkozatára, s kijelen­tette, hogy az egyesített Né­metország határait csak az össznémet kormánnyal folyta­tandó szabad tárgyalások ered­ményeként állapíthatják meg. Ez nem akadályoz abban — tette hozzá —, hogy már a bekeszerződéses rendezés előtt a két fél kielégítő megoldást készítsen elő. Ezzel kapcso­latban Brandt hasznosnak tar­taná az előzetes feltételek nélküli nyugatnémet—lengyel párbeszédet az európai bizton­ságról.” bomba- és napalmtámadás, valamint tüzérségi előkészítés után egyszerre négy oldalról, több mint ezer amerikai ejtő­ernyős és 400 dél-vietnami gyalogos indult rohamra a ha­zafias erők erődítménye ellen. A hatalmas túlerő nyomására a szabadságharcosok három kilométernyire visszavonultak. Amerikai közlés szerint a he­ves harcok folytatódnak. Washingtonban és Saigon­ban egyidejűleg tették közzé a dél-vietnami és az amerikai kormány közös nyilatkozatát* amelyben bejelentik, hogy Ni­xon elnök június 8-án a Csen- des-óceá ni Mid way-szi gélen találkozik Nguyen Van Thicu dél-vietnami elnökkel. A ta­nácskozáson megvitatják a vi­etnami háború kérdéseit és tárgyalnak a válság rendezé­sének kilátásairól. Amerikai sajtóértesülések szerint a saigoni rezsimet nyugta­lanítja, hogy Nixon bizo­nyos „engedményeket” hajtandó tenni a vietna­mi háborúban, illetve a párizsi tárgyalásokon. Ilyen „engedménynek” tekinti a rezsim az amerikai elnöknek azt a kijelentését, hogy kész elfogadni egy esetleges koalí­ciós kormány létrehozását Dól- Vietnamban és az ország sem­legesítését az általa javasolt választások után. Nixon eddig még nem ta­lálkozott Thien-val, csupán Ky-vel, a saigoni rezsim helyettes vezetőjével. Amerikai hivatalos körökben elégedetlenek a saigoni rezsim „különállásával”, de nem akarják nyíltan bírálni Thieu magatartását. Nixon a konfe­renciát megelőzően kaliforniai házában készül fel a tanács­kozásra. Az egynapos megbe­szélést követően az amerikai elnök Hawaii szigetére utazik. Cseterki ILajos elvtárs látogatása megyénkben Négy napon át gyűjtött in­formációkat és adott hasznos tanácsokat Miskolcon és me­gyénkben Cscterki Ldjos elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára, Miskolc város 1. számú körzetének ország- gyűlési képviselője. Milyen tervek vannak a megye idegenforgalmának fej­lesztésére? Erről a témáról kívánt tájékozódni látogatásá­nak első napján, szombaton, május 17-én, amikor Bárczi Bélával, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettesével, Nagy Lajossal, az Észak-magyarországi Idegen- forgalmi Intéző Bizottság titkárával és Tózsa Istvánnal, az idegenforgalmi Hivatal me­gyei vezetőjével tanácskozott. Mint Tózsa István elmondotta, a megye három területére dol­goztak ki regionális tervet: Miskolc és a Bükk, Aggtelek és környéke. Tokaj-Hegyalja és a Zemplén vonzóbbá téte­lét szolgálják ezek a tervek. Megvalósításuk sikerességéhez azonban sokféle szerv — pél­dául a kereskedelem, a ven­déglátóipar, a szövetkezetek — segítsége, összehangolása is szükséges. A nagy tervek rea­lizálásán kívül Cseterki elv­társat érdekelték az aprónak, hétköznapinak tűnő kérdések is: gondoskodnak-e az illeté­kesek olcsó, de szép kis aján­déktárgyakról, helyi jellegze­tességei emlékek árusításáról, különféle felújításokról, javí­tásokról? Bárczi Béla tájékoz­tatása szerint az ilyen kérdé­seket is magába foglaló ja­vaslattervezetet dolgoznak ki és ezt továbbítják minden il­letékesnek. Szóba került a ta­nácskozáson az a gond is, hogy Miskolcon az Idegenfor­galmi Hivatal és az IBUSZ számára nincs a forgalomnak megfelelő helyiség. Ezt a vá­rosközpontban kellene biztosí­tani. Látogatásának többi napján Cseterki Lajos elvtárs zömmel mezőgazdasági témákkal fog­lalkozott. Felkereste megyénk több termelőszövetkezetét és állami gazdaságát. Útjára el­kísérte Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Hétfőn, május 19-én az en- csi járásba látogattak, ahol Cservak Ferenc elvtárssal, a járási pártbizottság első titká­rával együtt voltak Göncön, Vizsolyban. Göncruszkán. A helyi termelőszövetkezetek ve­zetőivel és dolgozóival a gyü­mölcs- és növénytermesztéssel kapcsolatban éppúgy megbe­szélték a tennivalókat, mint az állattenyésztésről. Tegnap, május 20-án reggel 9 órakor már a borsodgeszti útnál találkozott Cseterki elv­társsal és Vaskó Mihállyal dr. Bucskó Mihály, a Mezőköves­di járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Gesztről Sály községbe mentek, ahol a barackost és a gyümölcsfeldol­gozó üzemet tekintették meg. Innen Tibolddarócra vitt az útjuk. Itt a helyi tsz vezetői­vel az erózióvédelemről ta­nácskoztak, majd ellátogattak a rózsási telepítésre. Bükkáb- rányon és Tardon át a követ­kező állomás a cserépváraljai barackos és az új telepítésű szőlő volt. Ezután pedig a cse­répfalui tsz szőlőiét tekintet­ték meg. Szomolyán az ispán­berki gyümölcstelepitést mu­tatták meg a vendégeknek. A Klementinái Állami Gazdaság hibridüzeménél dr. Zsidói László igazgató fogadta Cse­terki elvtársat és kísérőit, akik ellátogattak a tehenészeti telepre is. A sok jó tapaszta­latot adó út, a hasznos eszme­cseréket nyújtó látogatás a Mezőnagymihálvi Állami Gaz­daságban ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents