Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

9fLÄG PROLETÄRJäTEGYESUUETEIO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD BfBGTKI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXA\ évfolyam, 83. szánt ÄRA: l FORINT Vasárnap, 1969. április 13. •• Oss/eKívfák éliVé! aar ol'sz®ggynlésl a unhrn«k í,lai S!£áináaa.. ii mí i'1C ka' ‘««ok. a ■po.tefc a tájékoztató íp}Jegu »“formációk mcl­! egy kérdőívet is ke.ív £ IUC,,ékiutként a önöké? °,Vasók* «érjük I ”oketJ vegyek kézbe e ,.^ok;.tí- fordítsanak rá sekrk,S ídÖt’ w a kerdé- v,„ e válaszolva küldjék ' okét. Szeretnénk, Iia e kéré- eféJtVClt n,,,,él főbben dát6?* t<ÍHné“ek. A kér- 'lesekre adandó válaszok toh,TÍS ‘•'/i 8ZO,KáIják: mindannyjunk vélenté­“yc alapján hogyan Ic- jiobb, színvonala­ié,,-’ ,UJSaS°t szerkesz- b«el a közvélc- “y-kutatással cllcn- oriznI akarjuk: eleget tc- szünk-e az olvasók kí­vánságainak, friss, olvas­Uink-e? ,aP°‘ késZÍ* Az Eszak-Magyaror- ?za8 szerkesztősége, ami­kor elhatározta a közvé­lemény-kutatást. abból '“dúlt ki: az új gazda­sági mechanizmusban nemcsak gazdasági téren, hanem az élet minden területén szükség van a „fogyasztók” véleményé- ''vk jobb megismerésére, szükség van iapunknál is közvélemény-kutatásra, mert így akarjuk elérni. aRy Minél korszerűbben kóm8íIJ,iuíí !l mcgye Ia" k?.inak »Kényét. A köz­letneny-kutatással az szak-Magyarország is «ercsi önmaga helyéi, »ejieszti önmagát, igyek- ml# Megtalálni azt az slnie amc,y legjobban la« 8‘- ',a a politikai napi­lap célkitűzéseit. Partlap és néplap’ — hirdettük meg jelszavun- n. “Mikor hétköznap 8 nár(l *S “jsősunk. A Partot es a népet szol­gain. nem ellentétes szá- MMikra. Sőt: a kettő „ütemes szolgálata ad sün ““ Cröt és léljogo- s -í?aR°f a kommunista ^Jtonak. s mi, az Észak- '««iIy-arorszae szerkcsz- nem8é,nvk munkatársai »*rtunkaath°frn ?k?rj'"k szolgál ,4 és népünket javát advTu,'^SUnk ,cg' ’“egtiszipi'a akfrank ;■ eleire. leiadatnak jük ma n.nl- Ezír< ör­ményét. a°ztVTnÍnk vé,c_ ki közeli’ h°sy töltsék ozvelcmény-kutato A Népköztársaság Ülnöki Tanácsa az alkotmány 13. parag­rafusának (3) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. áp­rilis 17. napján, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. UNFK-akció Tüzérségi támadás Síink Long elleti Szovjet jegyzék Kínához A Szovjetunió külügyminisz­tériuma azzal a javaslattal lordult a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztériumához, hogy újítsák fel a konzultá­ciókat a szovjet és a kínai kormány teljhatalmú megbí­zottai között. A szovjet kor­mány kifejezte készségét, hogy április 15-én, vagy más, a kí­nai félnek megfelelő legköze­lebbi Időpontban Moszkvában folytassák a megbeszéléseket. A Szovjetunió kormánya március 29-én átnyújtott nyi­latkozatában állást foglalt amellett, hogy a szovjet és a kínai hivatalos megbízottak a legközelebbi jövőben újítsák fel. 1964-ben Pekmgben meg­kezdett tanácskozásaikat. A szovjet külügyminiszté- riumi jegyzék, amelyet a kínai nagykövetségen keresztül áp­rilis 11-én továbbítottak, meg­állapítja: 1964 őszén a Szov­jetunió és a Kínai Népköztár­saság közötti pekingi konzultá­ciókon kölcsönös megállapodás született arról, hogy az eszme­cserét Moszkvában folytatják. A szovjet delegáció annak idején a konzultációk folyta­tásának időpontjául 1964. ok­tóber 15-ét indítványozta. A tárgyalások folytatására azon­ban nem a szovjet fél hibájá­ból nem kerülhetett sor. Letartóztatások Olaszországban lapunkat, s kéréseinkre választ adva segítsék új­ságunk szerkesztéséi. Kérjük ezt azzal a céllal, hogy az önök segítségé­vel nap mint nap olyan lapot nyújthassunk át az olvasóknak, amelyeket joggal várnak tőlünk. Közvéleményünkhöz/ segítséget kértünk gyá­raink, üzemeink, szö­vetkezeteink, intéz­ményeink vezetőitől is. Ugyanis, aki a kérdő­ívet kitölti, s visszaküldi, reszt vesz a sorsolásban, s a nyertesek közölt ki­sorsoljuk az erre a célra felajánlott ajándéktár­gyakat. Várjuk kedves olvasó­ink véleményét, s ezúton is hadd köszönjük meg, amit lapunk színvonala érdekébe-n eddig tettek, h tesznek a közeljövőben, a kérdőívek visszaküldésé­vei. L A pénteki tüntetések sorún a rendőrség több mint 120 embert tartóztatott le Milánó­ban, Rómában és Firenzében. A rendőrség gumibotokkal ro­hamozta meg a tömeget, amely amiatt tüntetett, hogy Batti- paglia olasz kisvárosban szer­dán a rendőrség lelőtt két em­bert és többet megsebesített. A Reuter utal arra, hogy utoljára 1960-ban voltak ha­sonló hevességű tüntetések. 1960 nyarán, mint ismeretes, a rendőrség több városban is belelőtt a fasisztákkal szövet­kező Tambroni-kormány ellen tüntető tömegbe; az erőszak­nak akkor 11 halálos áldoza­ta volt és a kormány lemon­dásra kényszerült. Szombaton reggel Battipag- tiúban nyugalom uralkodott. Pénteken 15 ezer ember kísér­te utolsó útjára a rendőr-erő­szak két áldozatát. Az AFP jelentése szerint Luigi Dl Ma­rino, 24 éves battipagliai mun­kás kijelentette: „Láttam, amint az egyik rendőr revol­verrel tüzelt.” Marino maga is megsebesült egy rendőrgolyó­tól. Rossario Amendola. 37 éves munkás, akit szintén go­lyó talált, kijelentette: felis­merné azt a rendőrt, aki rá­lőtt. Mario Tanassi munkaügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy legalább az év végéig visszavonják a battipagliai do­hány- és cukorgyár bezárására vonatkozó határozatot. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken szólalt fel a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán. Beszédében a szocialista brigádmozgalom 10 éves tapasztalatairól szólt. Gazdag, nagy utat tett meg a mozgalom — mon­dotta —, összefonódott az­zal az úttal, amelyet az elmúlt évtizedben szocia­lizmust építő népünk járt meg. A szocialista brigádmozgalom születésének időpontja egybe­esett a szocializmus megúju­lásiínak és fellendülésének kezdetével. Az egybeesés nem véletlen, szükségszerű és tör­vényszerű volt. A munkásosz­tály e kezdeményezése akkor született, amikor társadalmunk jelentős megrázkódtatása után újra hangosan hirdettük a szocializmus eszméit, amikor n szocializmus gyakorlata megtisztult mindattól, ami fé­nyét elhomályosította, ami előrehaladását megbénította. Az elmúlt 10 évben jók vol­tak a feltételek ahhoz, hogy Ezer vallomás a tájékoztatásról ii« I (3. oldal) Filmfesztivál — felsőbb oszlatvbau " ' ■ 13. oldali a szocialista brigádmozgalom erős, valóban milliós tömeget átfogó mozgalommá váljék. A szocialista brigádmozga- lom kibontakozása, fejlődése — ugyanúgy, mint népünk az elmúlt évtizedben elért min­den eredménye —, elválaszt­hatatlan attól, hogy pártunk marxista—leninista irányvo­nalat és politikát dolgozott ki. r A későbbiek során nép­gazdaságunk eredményeiről, a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről, nagy társadal­mi erőfeszítéseinkről szólt. Ma a Magyar Népköztársaság belső rendje — folytatta — és nemzetközi tekinté­lye egyaránt szilárú, erős. Ez a párt, a rendszer, a ucp, a munkások, a pa­rasztok, az alkalmazottak, az értelmiségiek munká­jának, harcának történelmi eredménye. Kádár János ezután emlé­keztetett az 1968-as gazdasá­gi év főbb eredményeire, ar­ra, hop' az ipari termelés 5, a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékkal növekedett. Az életszínvonal is emelkedett: a reálbérek két százalékkal, a 5 reáljövedelmek pedig öt szá- ^ zalékkal. Jól sikerült az cl- múlt év — ide értve a reform >bevezetését is. Fejlődik mező- t gazdaságunk, termelőszövetke­zeti mozgalmunk. Majd ezután >az előadó gazdasági életünk 5 fogyatékosságaival foglalko- í zott. \ Az 5 százalékos ipari ter- > melésnövckedés kevés, alig 20 százaléka szárma- ‘ zott a termelékenység í emelkedéséből, s többit a \ létszám növelésével ériét s el. SA termelékenység ilyen ütemű í növekedése nem elegendő, ^tartósan nem fogadható el. Az ^ önköltség csökkentésében és a \ termékek minőségének javí­tásában is értékes eredmények s születtek. Attól azonban még s messze vagyunk, amire szük­sége van az országnak, s ami­dre adott gazdasági erőinkkel képesek is lennénk. ■! Külön szeretnék szólni — s folytatta a továbbiakban a i part első titkára — a nyere- í ségről. Ismeretes, a nyere­ség növelésének különböző út­ija». módjai vannak. A helyes ■iút a munka jobb megszerve­zése, a technika fejlesztése, a termelés korszerűsítése, a takarékosság, az önköltség csökkentése, a minőség javí- tása. Természetesen a nyere­séget más úton is lehet nö-j vélni. Ügy, hogy például a termelési egység vezetője a felső irányító szervnél jól tu­dott „kunyerálni” dotációért. Az igazsághoz tartozik, hogy 1968-ban az ipari termelés általános dotáció­ja végül is nagyobb voll, mint amennyi egészséges lett volna. Találkozhattunk a népgazda­ság egy kis szférájában a nyc rcség növelésének tisztesség­telen útjával, amikor az áru minőségét nem javítják, de árút emelik. Ez idegen az új gazdaságirányítás céljaitól szemben áll a reformmal. Az ilyen jelenségeket nem tűrhet­jük meg. A szocialista nép­gazdaságnak nyereséges ter­melésre van szüksége, a ve­zetés részéről pedig bátorság ra, kockázatvállalásra. Majd arról beszélt Kádár János, hogy a kommunizmus amiért mi harcolunk, a bó ség társadalma, ahol az cm berek szükségleteik szerint részesülnek az összes javak bóL Mi azonban a szocializ­musnál tartunk, sőt, ezt sem építettük még fel teljesen. A szocializmusban pedig a ter­melt javakból mindenki an nak arányában részesedi! mint amennyit a társadalom nak nyújt. Széles körben vitáztak és vitáznál: még mindig a tava lyi nyereségrészesedés elosztó sa kapcsán az I., II. és III kategóriáról, illetve az ezek­hez kapcsolódó 15, 50 és 80 százalékos nyereségrészesedési kulcsok körül. Ezeket a kul­csokat, ezt a részesedési rend­szert jóváhagytuk és így be­vezetésre került. De erre is. mint minden alapvető döntés­re érvényes, hogy az elvi ál­lásfoglalások helyességének a gyakorlat a próbája. Ezzel összefüggésben ki­hangsúlyozta Kádár János: lehetséges, hogy az általános nyereségelosztási rendszerben egyes emberek el nem végzett munkáért kapnak több-keve­sebb, vagy sok nyereségrésze­sedést, aszerint, hogy melyik­kategóriába sorolták őket, de (Folytatás a 2. oldalost) Kádár János beszéde ^ lőttel: rakétákkal és gráná­tokkal. Ezzel a hazafiak ala­posan rácáfoltak az amerikai katonai hírszerzésnek arra az állítására — amelyet egyéb­ként maga az amerikai fő­parancsnokság sem vett kész­pénznek —, hogy a „kommu­nista erők alakulataik átcso­portosítása és feltöltése” miatt csökkentették akcióik ütemét és hevességét. A DNFF harcoló alakulatai­nak tüzérsége 15 óra leforgá­sa alatt immáron másodízben intézett heves támadást a Me- kong-folyó deltájában Binh Long tartományi székhely ka­tonai célpontjai ellen. Az ame­rikai katonai szóvivő beisme­rése szerint a partizánerök az ország egész területén szom­batra virradóra ismét körül­belül 25 amerikai és dél-viet­nami katonai ^ létesítményt (3. oldal) Halálra születtek t6. oldal* Miért utaznak? i& oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents