Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG Mit ígér a X. miskolci filmfesztivál? Nemzetközi és hazai tanácskozások joris ívens és Mike Kutza — Toronyzene a várban Hangverseny Aggteleken A X. miskolci filmfesztivál még az eddiginél is gazda­gabb versenyprogramot, szóra­kozási és pihenési lehetőséget biztosít a fesztivál részvevői­nek. A hivatalos program áp­rilis 14-én délután 4 órakor sajtófogadással kezdődik. Ek­kor a Zsiványlanyán találkoz­nak a magyar és külföldi új­ságírók; itt Marcziniák Sán- dorné művelődésügyi osztály- vezető tájékoztatja az újság­írókat, kritikusokat. A 17 óra- tor kezdődő díszelőadást György István filmrendező, a fesztivál igazgatója nyitja meg. Köszöntőt mond dr. Fe­kete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke. Mint érde­kességet jegyezzük meg, a díszelőadás programjában a budapesti négy filmszemle legjobb filmjeiből pergetnek le néhányat. A miskolciak bi­zonyára szívesen látják majd az. azóta világhírűvé vált Pár­baj, Cigányok és Variációk egy témára című filmeket. Már a hétfői napon talál­kozhat a nézőközönség mozi­nk tv-versenyfilmekkel. A te­levízió-mozi házigazdája ezen a napon és később még két alkalommal Lév.árt Judit be­mondó lesz. A X. filmfesztivál gazdag­nak ígérkező hazai verseny- í ilmjei és műhelymunkája mellett említésre érdemes az a nemzetközi tanácskozás is, amelyet a szocialista orszá­gok népszerű tudományos stú­dióinak igazgatói tartanak. Ugyancsak ebben az időpont­ban, tehát kedden délelőtt 10 órakor tartja értekezletét az AID, a Nemzetközi Dokumen­tum Filmszövetség. E tanács­kozást Szemes Mariann film­rendező vezeti. Az eddigi gyakorlattól elté- : öen a külföldi filmeket nem este, hanem a délutáni órák­ban vetítik. Joris IV/ens-sz'el tezdődik a sor; a világhírű holland filmrendező négy al­kotása kerül vászonra. „Minifesztivál” a filmklubbah A fesztivál mindennapos programja mellett a Hevesy Iván filmklubban öt alkalom­mal sportfilmsorozatot vetí­tenek. a hazai rövldfilm-gyártás íjroolémakörét megvitató első tanácskozásra szerdán kerül sor, amidőn ankét zajlik le Műfaji problémák a népszerű tudományos stúdióban cím­mel. Előadó Vitéz Gábor dra­maturg. Ugyanebben az idő­pontban a szocialista orszá­gok fesztiváligazgatói tarta­nak értekezletei. Minifesztivál lesz a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is; szer­dán 17 órakor tíz év legszebb magyar dokumentumfilmjeit vetítik a fiataloknak. Az egy hétig tartó fesztivál derekán, csütörtökön ' előadás hangzik el Az animációs film és a tömegkommunikáció cím­mel. Előadó Szabó Sipos Ta­más, a Magyarázom a mecha­nizmust című népszerű köz- gazdasági rajzfilmsorozat al­kotója. Ugyanezen a napon az AICS, a Népszerű Tudomá­nyos Filmművészek Nemzet­közi Szövetsége tartja meg tanácskozását. Minifesztiválokat tartanak Szikszón, Farkaslyukon, On- gán és Kazincbarcikán. A fesztiválprogram legszínesebb csokrát mutatják be ezeken a településeken, utána a közön­ség és az alkotók találkozójá­ra kerül sor. E naptól kezdődően a feszti­vál zárásáig a tv-mozi házi­gazdája Varga József bemon­dó lesz. A rövidfilm-művészet hazai gondjairól szóló tanácskozás tovább folytatódik szombaton, amidőn a délelőtti órákban Bernáth László kritikus veze­tésével előadás hangzik el Vita a rövidfilm- és a televí­ziós rövidfilmgyártás nehéz­ségeiről, problémáiról, felada­tairól. A díjkiosztó ünnepség április 19-én, szombaton 17 órakor lesz, ekkor Kollányi Ágoston Kossuth-dfjas érde­mes művész, a zsűri elnöke értékeli a fesztivált, és kioszt­ja a díjakat. Zárszót Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára mond. Versenyen kívül A mintegy 150 hazai és 40 külföldi filmalkotó, kritikus a versenyprogram közben fel­üdülhet majd Aggteleken, ahol barlanghangversenyt rendez­nek tiszteletükre. A Miskolci Szimfonikus Zenekar, Nagy Ferenc vezényletével Beetho­ven Egmont nyitányát és Mendelssohn Olasz szimfóniá­ját mutatja be. A vendégek megtekintik a diósgyőri várat és a késő esti órákban torony­zenét hallgatnak. Itt a Zene- művészeti Szakközépiskola ta­nulói adnak műsort. Mint már említettük, a fesz­tivál versenyprogramja mel­lett világot járt külföldi rö­vidfilmek is bemutatásra ke­rülnek. Joris Ivens műsorán kívül bemutatnak egy egész estét betöltő afrikai filmprog­ramot. Filmet hoz magával a chicagói filmfesztivál igazgató­ja Mike Kutza; bizonyára a lengyelek, a jugoszlávok, á németek és a szovjet rende­zők is magukkal hozzák leg­frissebb filmjeiket. Párkány László Tanácskozás az öregekről A Sátoraljaújhelyi járási Ta­nács egészségügyi csoportja ér­tekezletet tartott Tolcsván a napközi otthonok vezetői, gon­dozói részére. Az értekezleten részt vett Szőllösi Zsigmondné, a megyei tanács egészségügyi osztályának csoportvezetője és dr. Magyar János járási fő­orvos. A vitaindító előadást Kőmű­ves Miklósné, járási szociál­politikai előadó tartotta. Ismer­tette, hogy a kezdeti tartózko­dás után ma már igen nagy ér­deklődés nyilvánul meg az ott­honok iránt. Jelenleg 150 körül van a hat otthon tagjainak szá­ma. A gondozók mindenütt igen lelkiismeretesek: odahaza, saját kis otthonukban is meg­látogatják, ügyes-bajos dolgaik­ban segítik az öregeket. Elismeréssel szólt a patro­náló szocialista brigádokról, amelyek különféle anyagokkal, ajándékokkal segítik a napkö­zikben élő óregeket. Cigándon a földművesszövetkezet révén nyúl tenyésztéssel foglalkoznak, másutt a tsz-ek 1—2 holdnyl háztáji földet adnak az öregek­nek, hasznos időtöltésre. Jurij Lcvttda A vallás társadalmi trrmrsxete Űj utakon a valláskritika — akár ezt a címet is adhatnánk Levada könyvének, amely a tudományos ateizmus fejlődé­sének legújabb eredményeire épül. A vallást elsősorban mint lelki tartalmat vizsgálja, kutatja a vallási képzetek ki­alakulásának pszichikai me­chanizmusát, szociálpszicholó­giai meghatározottságát. Levada a vallás társadalmi természetének problémájából indul ki, és 'bizonyítja, hogy Fotók a libresszóban és az egyetemen Két fotókiállítás látható nap­jainkban Miskolcon. Az egyik a selyemréti libresszó belső termében, n másik pedig a Nehézipari Műszaki Egyetem új főépületének üvegtermé­ben. Ezeket mutatjuk be né­hány sorban. Berde Béla neve nem isme­retlen Miskolcon azok előtt, akik a fotóművészet iránt ér­deklődnek. Hosszú évek óta rendszeresen találkozunk ké­peivel különböző jellegű kiál­lításokon, nemcsak miskolci, hanem országos, sőt nemzet­közi tárlatokon is, a helyi és országos fotóművész mozga­lomnak ismert alakja. A libresszóban most 16 fo­tóját állította ki. A 16 kép között néhány ismerős is akad, amelyeket részben már helyi kiállításokon, részben orszá­gos, vagy nemzetközi kiállítá­sok katalógusaiban láttunk. Ilyen például a Flört című, ko­rábbi díjnyertes képe. A be­mutatott anyagot szinte éles határvonallal két csoportra lehet osztani. Az egyikbe tar­toznak a hagyományos téma- megközelítéssel és hagyomá­nyos feldolgozással készült ké­pek. Ilyen például az Alkony című, amelyen a lebukó nap aranyhidat képez a vízen, vagy az ugyancsak víz-fény- játékot érzékeltető Ezüstmező, és még néhány más kép. Kü­lönösen tetszett ezek közül a Hajnali műszak című, amelyen a modern bérházak tövében kora reggel munkába siető embereket látjuk. Egyéb ha­gyományos képei Berde Béla már ismert erényeit tükrözik. A jó fény-árny ellenhatáso­kat kihasználó Napsugár etű­dök képei különösen tetszet­tek. A másik kategóriába tartozó képek kifejezetten grafikai ha­tásúak. Ezeknél részben a fe­kete-fehér foltok, mint például a Lépcsőn címűnél, vagy az erdő-képeknél, részben a moz­galmasabb témáknak oly meg­jelenítése a jellemző, ahol szinte csak a tárgyak körvo­nalai érzékeltetik a témát. Ilyen például az Elmúlás cí­mű képe, vagy a Díszszemle. A libresszó kis tárlati ter­me sok művészt hozott már közelebbi kapcsolatba az oda betérőkkel, örülünk, hogy a fotóművészet is helyet kapott itt, és hogy városunk olyan ismert fotósa, mint Berde Bé­la, itt is számot adhat művé­szi érdeklődéséről, ízelítőt nyújthat munkáiból. Szabó Péter fiatalember. Ne­gyedik éves műegyetemi hall­gató, alig néhány éve foglal­kozik intenzíven fotózással, mint az egyetemi fotókör tag­ja. Ennek ellenére már ér­tékes sikerekre tekinthet visz- sza, mert a most látható tár­latán is szerepel több olyan képe, amellyel korábban or­szágos pályázaton, vagy az or­szágos egyetemi művészeti fesz­tiválon díjat nyert. Az egyetemi kiállításon lát­ható kepeket is külön csopor­tokra oszthatjuk. Az első cso­portba tartoznak a miskolci városképek, havas lépcsők, háztető«, ismert vagy kevésbé ismert részei a városnak, sa­játos szögből és — különösen havas időben — kontrasztos folthatásokkal történt megjele­nítései. Szerepel néhány érde­kes kompozíció, amelyen a fia­tal fotös tudatos témaformáiá- sával találkozunk, s látunk néhány olyan képet — épület­belsők gépalkatrészek —, ahol elsődlegesen a kontraszthatá­sok fejezik ki a ' művész mondanivalóját. közlendőjét az áórázolt témáról. Vala­mennyi beleértve a városi táj­képeket is, egyéni látásmódú, igen jó megfigyelő- és kompo- zíciós készségről tanúskodó al­kotás. Meg kell említenünk Mar­(jiUuy Ági színművésznő há­rom portréját. Margittaynak korábban előadóestje volt az egyetemen, és a felvételek ott készültek, előadás közben. Rendkívül plasztikusan örökí­tették ineg a kiváló színmű­vészt, illetve annak arcrezdü- léseit, amint érdekes monda­nivalóját tolmácsolta. A legnagyobb figyelmet Szabó Péter akttanulmányai érdemlik. Nem a megszokott, értelemben vett aktfotókat látjuk. Torzók sorakoznak előttünk a képeken, sehol nem látunk teljes alakot, hanem megfigyeléseket az emberi tes­ten jelentkező fény- és árny- hatásokról, a fény és a test találkozásának líraiságáról, vagy éppen az emberi testet robosztussá emelő fényeffek­tusokról. Az akttanulmányo­kon belül talán csoportosítani is lehet a képeket. Az egyik a hagyományos, lágyabb fény­árny ellenhatásokkal élő áb­rázolásmód, amelyben ismert kompozíció megbontott for­máival is találkozunk. A má­sodik kategóriába a kompo- náltabb, a fény-árny ellenhatá­sokat líraibb módon érzékelte­tő megjelenítésekkel találko­zunk, míg a harmadik kate­góriába azok a képek tartoz­nak, amelyeken a szép embe­ri test a rendkívül éles fény­hatásban robosztussá válik. Roppant érdekesek ezek az akttanulmányok. Sok bennük a kísérleti jelleg, de figyelem­re méltó, elgondolkodtató, a nézőt feltétlenül gondolkodás­ra késztető, és aki megáll majd e képek előtt, minden­képpen azon fog töprengeni, vajon miként sikerül az egy­szerű fény-árny-hatással az emberi test szépségeiről ezeket az érdekes megfigyeléseket fel­tárni és ábrázolni. Nagy kár. bogv e tárlatot és különösen ez érdekes és újszerű aktokat egyelőre csal: az egyetemen láthatjuk. (benedek) a valláskritikának igen figye­lemre méltó összetevője a val­lásszociológiai elemzés. Az ér­dekes kérdések egész sora ke­rül jtt terítékre: mi az a vallásban, ami szociológiailag megragadható, és hogyan tör­ténjék ez, mi a tárgya és me­lyek a lehetőségei e jelenség szociológiai megközelítésének. Levada könyvében kritikailag elemzi a legutóbbi évtizedben elért, széles körben elterjedt nem-marxista vallásszocioló­giai tételeit és módszereit is. I E módszerében és tartalma­iban egyaránt tudományos szín- [ vonalú, modern és mához szó- i ló munka a vallásnak, mint j társadalmi jelenségnek kutatá- i sa során felmerülő módszer­tani kérdések legégetőbb cso­portját világítja meg. Nagy­szerű segédeszközt ad mind­azoknak, akik a valláskritika kérdéseit alaposan kívánják tanulmányozni. (Kossuth Könyvkiadó.) 300 vérmdó egy napon A közelmúltban véradónapot rendeztek Űzdon, a Liszt Fe­renc Művelődési Központban. A durvahengerműi brigádok vállalták, hogy ez évben 265 véradó bevonásával mintegy 70 liter vért adnak. Már a kora reggeli órákban sűrűn érkeztek a véradók. Más üzemekből is jöttek. Kedves epizódjai is voltak a véradó­napnak. Dr. Haris Antalné kö­szöntötte Kerekes Bélánét ab­ból az alkalomból, hogy 25 éve a Vöröskereszt aktívája. Rö­viddel ezután újabb jubiláns érkezett. Simon Zoltán, a dur­vahengermű dolgozója volt a háromszázadik véradó azon a napon. Először fordult elő Ózdon, hogy a háromszázadik véradót üdvözölhették. A véradás este hét órakor fejeződött be. Örömmel állapí­tották meg, hogy nem remélt rekord születeti. A 349 jelent­kező közül 329-től vettek — összesen 94 liter — vért. Híre panaszkodnak? A megyei és járási Népi El­lenőrzési Bizottságokhoz 892 beadvány érkezett tavaly. A panaszok 25 százaléka továbbra is a kereskedelemmel kapcso­latos. Ezek általában az árdrá­gítást, súly csonkítást, udvariat­lanságot, kivételezést teszik szóvá. Nagy számban érkeztek bejelentések a mezőgazdaság­ból is, itt némi emelkedés ta­pasztalható. Sokan (12 száza­lék) panaszkodnak a helyiipari szolgáltatások minőségére. Gyakran érintett területek az építőipari ktsz-ek, ingatlanke­zelő és városgazdálkodási szer­vek is. Csökkent a tanácsi ipar­ral, és nőtt a ktsz-ekkel kap­csolatos panaszok száma. A be­jelentők 10 százaléka az ügy­intézés bürokratizmusát, elhú­zódását kifogásolja. Az Észalcmagyarországi Állami Építőipari Vállalat fel­vesz — heti 44 órás munkaidővel, minden héten szabad szombat, tartásával — motorszerelő autóvillamossági szerelő szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Miskolc, Herczeg F. u. 19. sz. Gépjavító üzem. Beruházási gliafti állás betöltésére szakképzettséggel és gyakorlattal ren­delkező munkaerőt keres azonnali belépésre a B.-A.-Z. megyei Tanács Gyógyszertári Központja, Miskolc. Fizetés 2200 Ft-tól 3000 Ft-ig + 20 százalék prémium. Jelentkezés: a személyzeti osztályon, Kazinczy u. 17. sz. alatt. Kereskedelmi vállalat felvesz mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező férfi munkaerőt ellenőri, közgaz­dasági technikumi, vagy magasabb végzettségű munka- vállalót áruforgalmi előadói munkakörbe A pályázatokat április 30-ig kérjük leadni a hirdetőbe. „II. kategória” jeligére. m vgtUKaQis, © «guuiBg*. # © wgÜJsijjfc © © -gíIÖgk © Ü VÁLTOZATLANUL, MAGAS ÁRON VASAROLLHMK bármilyen tipusu 4ÉlÍk 9 11 AUTÖKFR HA SZMALT SZEMEL YGEPKOCSI Tmagánszemélyektől is ügyintéző: Erdei István. Telefon: 173-099. Használt Aiit-ő Kereskedelem, Budapest, XIX., Hullay Jenő ti. 91.

Next

/
Thumbnails
Contents