Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGVAR SZOCIALISTA MDNKASPART BORSOD MFGYRf BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam. 82. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat. 1909. április 12. «B I Teltek és gondok A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának csütörtökön befejeződött kétnapos ülésén rend­kívül szép eredmények­ről számolhattak be, amikor az 1968-as gazda­sági évet értékelték. A tsz-ck élni akartak és élni is tudlak az új me­chanizmus adta lehetősé­gekkel. A mezőgazdaság az előforduló elemi csa­pások ellenére tavaly 4— 5 százalékkal növelte eredményét. A tsz-ek pe­dig még ezt az arányt is felülmúlták. Árutermelé­sük például 12 százalék­kal növekedett. A közös gazdaságok harminc szá­zalékkal többet értékesí­tettek, mint az előző év­ben. jobb volt a mező­gazdaságban a foglalkoz­tatás, magasabb a kere­set. Mindez megnyugtató és nagyon szép. Ml volt hát az oka annak, hogy a beszámoló feletti vita során mégis robbanó erővel törtek felszínre a problémák: a tehénállo­mány csökkenése, a mar­haértékesítés nehézségei, a beruházások, építkezé­sek különleges gondjai, a háztáji gazdaságok las­sú sorvadása és még sok téma. Abból fakadt ez, hogy nincs még egy ága­zata a népgazdaságnak, amely oly dinamiknsan fejlődne, mint éppen a termelőszövetkezeti moz­galom. De olyan ágazata sincs, amely ennyire nyo­masztóan érezné az igé­nyek és a lehetőségek közötti különbséget. Egy évet kiragadva, látványosak az eredmé­nyek. Ha azonban mező- gazdaságunkat a fejlet­tebb országokéval hason­lítjuk össze, akkor lát­juk, hogy még éppencsak átléptük a küszöböt. A jók közé számítanak már bennünket, de ott még a kezdők között vagyunk. Pedig a mi népünk is megkívánja a színvona­lasabb élelmiszerellátást, iparunk az igényesebb nyersanyagokat, népgaz­daságunk pedig a külföl­dön biztosan értékesít­hető agrárcikkeket. Csakhogy könnyen mozdítható tartalékain­kat a mezőgazdaságban is kimerítettük. Az újabb lépésekhez gépek kelle­nek: műtrágya, növény­védőszer szükséges, istál­lókat kell építeni és azo­kat benépesíteni. Ez pé­tiig mind pénz és anyag, amiben idehaza egyikben sem dúskálhatunk. Ezért tehát az igényekből gyakran engedni kell. Az előadásokból és a vitákból persze kiderült, hogy belső tartalék még akad. A határozatok egy része ezek felhasználásá­ra szólította fel a moz­galmat. Az állásfoglalá­sok más része pedig a kormányt sürgette: há­rítsa el az akadályokat, biztosítson jobb anyagi ösztönzést a marhate­nyésztőknek, segítsen jobban és tartósan az építkezőknek, őrizze a piac sokszínűségét. Fesxiiltfség: Indiában A feltüzelt tömeg tört, zúzott Hyderabadban Kiterjedt sztrájkok és vé­res tüntetések pattanásig fe­szültté tették a helyzetet In­diában. A baloldali szervezetek több államban általános sztrájkot hirdettek, tiltakozásul az utóbbi napok rendőrterrorja miatt. Egy korábbi sztrájk idején ugyanis a karhatalmi alakulatok lelőttek egy lőszer­gyári munkást. A legfrissebb jelentések szerint a Calcutta! vasúti fő­műhely szerelőcsarnokának dolgozói megütköztek az el­lenük kivezényelt rendőrök­kel. Az utóbbiak tüzet nyitot­tak, egy munkás meghalt. Az amúgyis feszült helyze­tet még súlyosbítja a szepara- tisták és a szélsőséges vallási elemek agitációja. Hyderabad- ban, Andhra Pradesh állam fővárosában a radikális sze- paratisták által feltüzelt tö­meg ismét tört, zúzott, telefon- vezetékeket szaggatott le, ab­lakokat tört be, vak eszköze­ként felbújtóinak, akik az ál­lam testéből Telengana né­ven önálló területet kívánnak kiszakítani. A fővárosban hindu fanati­kusok vonultak a törvényho­zás épülete elé, hogy panaszt tegyenek a hindu tanok által szentnek nyilvánított tehenek vágóhídra hajtása miatt. De Gaulle kijelentése Franciaországban élénk vissz­hangot váltott ki De Gaulle elnök csütörtök esti televíziós nyilatkozata, amelynek során ismét kijelentette, hogy ameny- nyiben a közigazgatás és a sze­nátus reformjával kapcsolatos április 27-i népszavazáson nem kapja meg a többséget, lemond posztjáról. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára rá­mutatott, hogy a népszavazás a dolgozók ellen irányuló poli­tika súlyosbítását szolgálja. A CGT, a baloldali szakszervezeti központ közleményben eluta­sítja a lemondással való zsaro­lást és arra hívja fel a dolgo­zókat, hogy határozott nem­mel válaszoljanak a népszava­záson a személyi hatalom meg­erősítésének kísérletére. Guy Mollet, a Szocialista Párt főtit­kára kijelentette: „Ha még szükségünk lett volna annak igazolására, hogy miért szava­zunk nemmel, es a beszéd ki­tűnően Igazolta döntésünket". Jean Lecanuet, a polgári ellen­zék képviselője és a centristák csoportjának elnöke, Duhamel is bírálta a beszédet Újabb tüntetés Battipagliában Pénteken újabb tüntetés tört ki Battipagliában, a vé­res szerdai incidensek színhe­lyén. Több száz ember nyo­mult egy nápolyi újság helyi irodája elé és követelte, hogy a lap vonja vissza jelentését, amelyben azt állította: a tün­tetők üzleteket fosztottak ki. Pénteken reggel bomba robbant a milánói tőzsde épü­letében, egy másik pedig Terntóban, a tartományi kor­mány épülete előtt. A robba­nások nem követelte!? áldoza­tot. Pisában, a ferde toronyra vörös festékkel kormányelle­nes jelszavakat festettek. Az olasz kormány csütörtök esti ülésén foglalkozott a helyzettel: Franco Resti vo belügyminiszter számolt be az eseményekről. Az ülésről ki­adott közlemény sajnálkozását fejezi ki a „megengedhetetlen vérontás” miatt, de nem ha­tározza meg, kit tart felelős­nek. (A rendőrség azt állítja, hogy a lövéseket nem a rend­őrök adták le.) A nyugati hír- ügynökségek értesülése sze­rint a kormány ülése előtt hosszas tárgyalásra került sor a koalíció két legnagyobb pártja, a szocialisták és a ke­reszténydemokraták között. A nézeteltérésekre utal, hogy a Szocialista Párt külön közle­ményben fejezte ki szolidari­tását a battipagliai munká­sokkal és ebben, óvatos fogal­mazásban. azt írja, hogy „az államnak biztosítania kell az állampolgárok életét, a sza­badságát és jogát a munkára” A közlemény szerint helyes Munkában a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása, a MÉMOSZ-szckliáz kongresszusi termében. szervezeteknek nagyobb köve­telményeket kell támasztaniuk a gazdasági vezetéssel szem­ben is. Az utóbbi időben számta­lan kritika hangzott el egyes gazdasági vezetők­nek, főképp munkahelyi vezetőknek a brigádmoz- galommal szembeni értet­lenségéről, passzivitásá­ról. Ezt sokan úgy fogalmazták meg, hogy a hármas jelszót egy negyedikkel kellene kiegé­szíteni, azzal, hogy „szocia­lista módon vezetni”. Határozott véleményünk, hogy a brigádokról minden téren a gazdasági vezetpk kö­telesek gondoskodni, és ezért a felelősség is őket illeti. Kí­vánatos lenne továbbá, hogy a megyei tanácsok is hatéko­nyabban foglalkozzanak a mozgalommal. A pártszervezetektől azt kérjük, hogy segítsék a gaz­dasági és mozgalmi szervek tevékenységének összehangolá­sát, és ellenőrizzék önálló és az együttes felelősségük ér­vényesülését. Gáspár Sándor a továbbiak­ban arra a kérdésre adott vá­laszt, hogy a szocialista bri­gádmozgalom tömeg-, vagy elit mozgalom legyen. Mi nem tartjuk hibának, folytatta, hogy a különböző szinten álló dolgozók tömegesen csatla­koznak a mozgalomhoz. A szocialista brigádmozgalom egyik hivatása, hogy mint nevelő kollektíva, segítse a benne részt vevők sok irányú képzését, ebben az értelem­ben tehát tömegességét kívá­natosnak tartjuk. Tapasztalataink szerint magasahb követelménye­ket kell támasztani a szo­cialista cím odaítélésénél. Ennek a címnek társadalmi rangja van. Még gyakori, hogy a termelési eredményeket ele­gendőnek tartják a szocialista cím elnyeréséhez, és ha így ítélünk oda címet, akkor a szocialista brigádot semmi sem különbözteti meg más, jól dolgozó munkabrigádtól. Ilyen értelemben elfogadható ag­gálynak tartjuk a mozgalom „felhígulásáról” elhangzott vé­leményeket, és fontos feladat­nak tartjuk a helytelen gya-, korlat megszüntetését. Helyenként a mozgalomban fellelhető a formalizmus, és bürokratizmus káros jelensé­ge is. Egyes helyeken előtér­be került a „papíros” munka. Ma már irreális a szocialista brigád címre jogosultságot egyéves tevékenység alapján megállapítani, mivel a szocia­lista jelleg kialakulása, kol­lektíváktól függően, hossznbb- rövidebb folyamat. Javítani kell a kitüntetések adományo­zásának módját. Tovább kell fejleszteni az erkölcsi és anyagi ösztönzést is. Eseten­ként az is előfordul, hogy a szo­cialista brigádok kapják a „címet”, mások a pénzjutal­mat, béremelést. Többen javasolták, hogy a bronz-, ezüst- és arany- fokozatú kitüntetésekkel járjon pénzjutalom. Ez esetben olyan módosítást kellene eszközölni, hogy a kitüntetések ne a mozgalom­ban eltöltött évek számától függjenek, mint jelenleg, ha­nem a kollektívák tevékenysé­gének színvonalétól. Az önök véleményét is kérjük, hogy milyen megoldást válasszunk. A szocialista brigúdmozgg- lom továbbfejlesztése nagy­ban függ a szocialista brigád- vezetők személyétől. A moz­galom továbbfejlesztése szük­ségessé teszi, hogy vállalati szinten intézményesített for­mában, körültekintően foglal­kozzanak a mintegy 96 ezer bri gád vezetővel. Szükségesnek tartjuk a brigádvezetők rendszeres tájékoztatását, továbbképzését. A tehetséges fiatalabb brigádvezetők ré­szére tegyék lehetővé, hogy magasabb iskolát végezhesse­nek el. ösztöndíjjal. Gáspár Sándor nagy tet­széssel fogadott beszédé után, Méhes Lajos, a KISZ Köz- ponti Bizottságának első tit­kára mondotta el korreferátu­mát. ftlehes Lajos felszólalása Megkezdődött a szocialista brigádvezetők 111. országos ta­nácskozása. Képünkön: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és Lassán Márta, az Özdi Ko­hászati tizeméi: Tycrcskova szocialista brigádjának veze­tője, a tanácskozás szünetében. Méhes Lajos korreferátumá­ban elmondotta, hogy a szo­cialista brigádmozgaiom az elmúlt évben a dolgozó ifjú­ság körében is tömegmozga­lommá vált. 11563 szocialista ifjúsági brigád működik, az idő­sebbekkel közös brigádok­ban pedig csaknem 330 ezer fiatal dolgozik. Több olvan szocialista brigád sikereire figyelhetünk fel, (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskoznak ;|g|| j 'J P |fj^ ||^|f fi cl ^ JL ' l i!w 'iá .5 (|H Öl $­Bevezetőben utalt arra, hogy a szocialista brigádmozgaiom létrejötte a magyar munkás- osztály történelmi jelentőségű állásfoglalását, hitvallását je­lentette, a szocialista rendszer mellett Ezután a szocialista brigádmozgalomra jellemző vo­násokról szólt. A brigádmozgalom több mint egymillió dolgozót egye­sít soraiban. A mozgalom je­lentőségét növeli az a tény, hogy munkájában az ifjúság is komoly részt vállal. Ezután a szónok rátért a brigádmozgalom fejlesztésének kérdéseire. Itt előbbre kell lépnünk — hangoztatta — és a szakszervezetnek, együttmű­ködve a KISZ-szel, nagyobb követelményeket kell támasz­tania a brigádokkal szem­ben. Természetesen a szak­Gáspár Sándor beszéde titkára, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, a Politi­kai Bizottság tagjai, Pullai Ár­pád, a Központi Bizottság tit­kára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Méhes La jos, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára. A tanácskozást az elnöklő dr. Beckl Sándor SZOT-titkár nyitotta meg. Ezután Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára tar­totta meg beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Köz­ponti Bizottságának rendezésé­ben az Építők székházának kongresszusi termében pénte­ken reggel 9 órakor megkez­dődött a szocialista brigádveze­tők III. országos tanácskozása. Csaknem 97 ezer brigád, több mint egymillió tagjának képvi­seletében mintegy ezer küldött vesz részt a tanácskozáson. Az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első lenne, ha a technológiai ha­ladás következtében munka- nélkülivé váló dolgozók olyai munkanélküli segélyt kapná­nak, amely megközelítené fi­zetésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents