Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 5 Érthető, hogy a városi rang feladatok, tennivalók sokaságát is hozta Patakra. Nem telt még el hosszú idő a várossá nyilvánítás ünnepségei óta, de máris több mindenről be lehet számolni, mely Sárospatak életében áfejlődést, a fellendülést jelzi. Hol tart ma a városiasodásban Patak? Tóth Józseffel, a tanács vb-elnökével és tíujdos Jánossal, a városi Pártbizottság titkárával beszélgetünk a témáról. Tóth József: Minőségi tartalommal szeretnénk megtölteni városi rangot. Ennek egyik módja az iparosítás. A csepeli kerékpár és varrógépgyárral sikerült megállapodnunk, és most mór néhány hónapja egy körülbelül 300 embert foglalkoztató üzemrész dolgozik Palakon. Sikeresen tárgyaltunk a tokaji ktsz-el is, ennek részlegében 70—80 ember dolgozik. Az iparosítást természetesen folytatni szeretnénk. A vízellátással, a csatornaépítéssel sajnos nem sikerült annyivá előbbre jutnunk, ahogyan terveztük. A debreceni csatornaépítők munkáját anyaghiány ős véleményem szerint munkaszervezési gondok is hátráltatták. Ez kihat bizonyos mértékben a társasházak építésére is. Lakásgondunk még nem enyhült. Négyszáznál több lakásigénytől tartunk nyilván. 1970-re viszont 48 állami lakás építéséhez már megkapjuk az induló keretet, reméljük, hogy innen kezdődően már folyamatosan tudunk lakásokat építeni. Különben társasház építéséhez is oppen most van alakulóban három csoport. Bujdos János: Sokrétűbbek, összetettebbek lettek feladataink. Az iparosítással máris megindult bizonyos fokú átré- hgződés, ami nyilván évekig folytatódik is. Nagyon érdekes és hasznos például Patakon Csepel megjelenése. Mintha Csepel munkásmozgalmából, hagyományából, rangjából is települt volna ide egy kicsi. Az emberek fegyelmezetten, jól szervezetten dolgoznak. Az átrétegződés viszont a pártszervezettől is fokozott politikai, ideológiai, kulturális munkát igényel. Okvetlenül ügy elembe kell vennünk azt is, hogy Pataknak van egy belvárosa és 7 kültelepülése. Tóth József: A kereskedelmi hálózat szépen fejlődik. Több, szép üzletünk is van már, az idén pedig megkezdjük egy korszerű ABC és iparcikk bolt építését. Ez a bolt 2 emeletes lesz, mintegy 12 millió forintos költséggel épül. A tervek szerint 1971 végére készül el. Az egészségügy viszont egyik súlyos gondunk. A körzeti rendelők zsúfoltak. Addig sok változásra nem számíthatunk, "míg az új egészségház meg nőm épül, de már terveztetjük ezt a házat is. Az orvosellátás- sal később jelentkeznek majd a gondok. Orvosaink ugyanis, egy kivételével, .nagyjából egyszerre mennek majd nyugdíjba, az újaknak viszont egyelő-i re nem tudunk lakást biztosítani. Enélltül pedig nem igen jönnek. Bujdos Jánoy: Az oktatást illetően is számos elképzeléssel, tervvel rendelkezünk. Nemrégiben megkezdtük a 10 lantermes iskola építését és bővíteni szeretnénk a kollégiumot is. A településekről, 5—8 kilométerről is járnak gycre- hek iskolába, ezeket szeretnénk mind behozni Patakra. Hadd folytassam talán a művelődési otthonnal. Otthonunk számos, új kezdeményezéssel kísérletezik. Patak és a Patakhoz tartozó települések sokré- Jö igényeinek megfelelően. Többek között megalakult az értelmiségi klub, az agrárklub, a szocialista brigádvezetők fóruma. Szeretnénk, ha városunkban is láthatnánk nagyobb igényű színelőadásokat. Ehhez úgy próbáljuk megteremteni a lehetőséget, hogy a moziban építünk egy megfelelő •Bérel ű színpadot. Ezzel ugyan csökken valamit a férőhelyek száma, viszont a mozi még így ls tágas, nagy befogadó képességű marad. Tóth József- A város idegen- forgalmának fejlesztésével Is Hol tart ma Sárospatak? foglalkozunk. Patakot évente körülbelül 100 ezer smber látogatja meg, szeretnénk hát, ha vendégeink érdekes, szép rendezvényeken is részt vehetnének. A diáknapokon kívül most egy új kezdeményezéssel is megpróbálkozunk: minden évben meg akarjuk tartani a „kuruc napokat”. Ezeken a napokon a kuruc kor irodalmából, énekszámaiból, táncaiból állna össze a műsor. Lovasok is felvonulnának korabeli jelmezekben, kuruc vitézekként. Egy másik tervünk: állandó klubok létesítése diákzenekarok, énekesek számára. Természetesen, nem énekművészek képzésére vagy felfedezésére gondolunk, egyszerűen csak lehetőséget szeretnénk biztosítani azoknák a fiataloknak, akik szívesen muzsikálnak, énekelnek. A tiszta, virágos Sárospatakért mozgalmat is szeretnénk még élőbbé tenni, hogy a város csinosodjon, szépüljön. Bujdos János: Okvetlenül szólnunk kell még valamiről, egy örvendetes jelenségről. Talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy növekedett a város lakóinak politikai érettsége. A pataki üzemek általában szépen gazdálkodnak, jó eredményekkel zárták az évet. Mezőgazdasági üzemeinkben az egy napra jutó átlagjövedelem G5—69 forint között van. Ügy vélem, ez is szép eredmény. A Kosulh Tsz és az Üj Esztendő Tsz nemrégiben egyesült, most már nagyobb erővel tudnak gazdálkodni, beruházni. Elmondhatjuk, hogy komoly, nagy kérdésekben és a kicsikben is szót lehet érteni a pataki emberekkel, magukénak érzik a várost sok gondjával, tennivalójával együtt. Ez is egyik fontos biztosítéka Sárospatak városiasodásának. Priska Tibor A művelődési házak és a szabad szombat A borsodi iparvidéken mar mintegy 80 ezren dolgoznak csökkentett munkaidőben. Vajon ezek a dolgozók milyen elfoglaltsággal töltik pihenőnapjaikat és a megnövekedett szabad idő célszerű felhasználását, hogyan tudnák segíteni a művelődési otthonok. Erre keresnek az idén választ a tiszaszederkényl, izsó- falvi, szikszói és sátoraljaújhelyi művelődési házakban. Ezeken a helyeken a megyei tanács művelődési osztályának kezdeményezésére szabad szombatonként érdekes, de egymástól eltérő programokat valósítanak meg. Így például Izsófalván a bányászfiatalokkal előre megbeszélt terv szerint a pihenőnapokon klubfoglalkozásokat tartanak, amelyen társasjátékok, családi ünnepek, műsoros és táncos esték, valamint különböző találkozók váltogatják egymást Tiszaszederkényben a művelődési ház vezetősége megrendelte a hazánkban megjelenő összes újságokat, folyóiratokat és a szabadnapokon olvasódélutánokat rendeznek. Erre meghívják a rádió, a televízió és a lapok egy-egy szerkesztőjét, akik a dolgozók által felvetett kérdésekre válaszolnak. A szikszói művelődési házban barkácsoló műhelyt létesítettek és abban a szabadnapos dolgozók egyebek között a háztartáshoz szükséges javítási munkákat is elvégezhetik. A rendezvényeken a művelődési házak aktívái elbeszélgetnek a dolgozókkal, hogy megtudják, milyen elfoglaltsággal töltenék legszívesebben pihenőnapjaikat A tapasztalatokról összesítést készítenek és megküldik a megyei tanácsnak. Tízéves a KONSUMEX, melyet 1959 áprilisában azzal a céllal hoztak létre, hogy elősegítse a lakosság jobb ellátását. Azóta az importcikkek számottevően növelték a belkereskedelem árukészletét, s amíg a kiskereskedelmi forgalom nem egészen a kétszeresére emelkedett, addig a KONSUMEX forgalma megötszöröződött. A fogyasztási iparcikkek túlnyomó részét ez a vállalat importálja. Több mint tízezer féle cikket szerez be, s ezek értéke tavaly fogyasztói áron számolva 4 milliárd forint körül volt. Csak néhány jellemző adat: a KONSUMEX útján tíz év alatt 4,2 millió órát, 100 ezer hűtőszekrényt, 170 ezer porszívót, 10 millió darab kötöttárut, 10 millió pár nylonharisnyát, 50 ezer r m Öt uj körzeti tanács közül csak néhány is elég, hogy ízét adja a mögöttünk hagyott útnak. A hároméves terv során sikerült helyreállítani a háborús károkat. Az első és a második ötéves terv időszakában a megye az országos beruházások tetemes hányadával gyarapodott Fejlődött a bányászat, a kohászat és a gépipar, megteremtettük a korszerű vegyipar alapjait B orsod megye nagyüzemei közül 1960-ig a Lenin Kohászati Művek többek között nagykohóval, martinkemencékkel, középhengersorral; az ózdi Kohászati Üzemek ércfogadó pályaudvarral, érctömörítővel és sok. más egyébbel gyarapodott. Bővítették a Diósgyőri Gépgyárat A villamosenergia-ipar a Borsodi Hőerőművel és a Tiszai Hőerőművel lett gazdagabb. Megépült a Miskolci Pamutfonoda, üzembe helyezték a Miskolci Hűtőházat. A változások a mezőgazdaságot sem hagyták érintetlenül. Az 1948-ban elsőnek megalakult mezőkeresztesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet sorra követte a többi. S még az elkövetett hibák, a Nagy Imrc- féle revizionista politika és az ellenforradalom okozta megrázkódtatások sem változtathattak azon, hogy 1961. tavaszára. Borsod megyében véglegesen' befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Évszázadok óta megmerevedett, rideg „törvényeket” olvasztott fel az egymást követő tavaszok melege. A falvakban sorra gyűlt ki a világosság. 1945 előtt a borsodi települések 29,5' százaléka ismerte a villanyvilágítást. 1958-ra a települések 63,5 százalékát, azóta valamennyi településünket villamosítottuk. A lakosság egészségügyi ellátását a társadalombiztosítás bevezetésével sikerült megjavítani. Az 1949. évi 33,9-del szemben ma több mint 70 kórházi ágy áll minden 10 ezer lakos rendelkezésére. Legyőztük a Borsodban valaha féktelenül tomboló népbetegségeket ék legyőztük a tudatlanságot is. Vég nélkül sorolhatnánk új életünk büszke számadatait. A felszabadulás óta megyénkben az ipari termelés körülbelül hat és félszeresére növekedett. Villamos energiából az 1949. évi 274 millió helyett ma évente több mint 3 milliárd kilowattórát termelünk. Többszörösére növeltük például a nyersvas és a hengerelt icél termelését. Évről évre új létesítményekkel gazdagodunk. Nemrég épült fel a Borsodi Ercelőkészítőmű. Néhány hónapja csak, hogy termelni kezdett a Borsodi Házépítő Kombinát, amely megyénk lakás- helyzetét hivatot gyors ütemben megjavítani. Életkörülményeink évről évre javulnak. A bérből és fizetésből élők jövedelme csupán az elmúlt esztendőben majdnem 5 százalékkal növekedett. Az átlagot is meghaladta a termelőszövetkezeti parasztság jövedelmének növekedése. Keresetünk egyre nagyobb részét költjük a kényelmünket, életünk kulturáltságát szolgáló tartós fogyasztási cikkekre. Élelmiszerfogyasztásunk szerkezete is gazdagabb, jobb táplálkozásról tanúskodik. A számok életünk alakulásáról beszélnek. A már említett 1938-as vármegyei szociográfiának talán már csak egyetlen megállapítása igaz: Borsod megve az ország gazdasági életében ma is kiemelkedő, fontos helyet foglal el. Természeti adottságai, kedvező földrajzi viszonyai változatlanok. De gazdagsága az egykori rosszul táplált gyermekeké, a valaha nyomortól sújtott munkásoké, parasztoké és summásoké. A legutóbbi két tucat tavasz több nyomot hagyott ezen a vidéken, mint az előző ezer év. Flanck Tibor A kétezer lelket sem számláló, kis községekben napjainkban már nem célszerű önálló tanácsot fenntartani. A mai szakigazgatás minden ágát két ember — legyen bármennyire jól képzett — nem tudja megfelelő szinten ellátni. A tanácsok centralizálásával ki lehet alakítani a szakigazgatási csoportokat. Ezek segítségével aztán jobban lehet intézni a lakosság problémáit, a község sorsát. Az átszervezéssel ugyanakkor a járási tanács apparátusa is csökkenthető. E gondolatok jegyében a közelmúltban a sátoraljaújhelyi járás tizenegy kis lélekszámú községe határozta el a közös tanácsok létrehozását. A napokban valamennyi helyen megtartották a falugyűléseket. Az emberek maguk döntötték el mindenütt, hogy melyik körzeti tanácshoz szeretnének tartozni. A most kialakított öt új körzeti tanáccsal együtt már tizenegyre emelkedett az újhelyi járás közös tanácsainak száma. Az új tanácsok a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának döntése után július 1-én kezdik majd meg működésüket. 1 Jártamban keltemben Az elnök vbAh helyeit szégyenkezik kétezer polgári áldozata volt a nagy világégésnek. A háború alatt 46 borsodi községet és várost ért légitámadás, 226 településen zúgtak végig a harcok. A megyében több mint 25 ezer — ezen belül Miskolcon több mint hétezer — lakóház sérült meg. Súlyos károk érték megyénk ipari üzemeit és kereskedelmi hálózatát. Egyedül a mai Lenin Kohászati Művek üzemeire és lakótelepeire 720 darab 200—250 kilogrammos bomba hullott. 1944 november—decemberében a 2. és 4. ukrán front csapatai felszabadították Borsod megye egész területét. Az ország első szabad tavasza már szabadságot talált megyénkben. T örténetünk azóta — két tucat tavasz története. Az első tavasz valóra váltotta a magyar parasztság évezredes álmát. Az ország nyugati felében még dörögtek a fegyverek, amikor 1945. március 18-án megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány föld- reform-rendelete. 1945 tavaszán Borsod megyében kevés híján 44 ezer ember jutott földhöz. Megkezdődött életünk gyors átalakulása. A következő esztendők sorra hozták meg a szénbányák, a legfontosabb nehézipari üzemék, a villamos erőművek, a nagybankok, majd a közepes üzemek államosítását A döntő fordulat 1948. tavaszán köszöntött be. 1948. március 25-én a Minisztertanács határozatot hozott a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosítására. Államosítottuk az iskolákat, majd a lakóházak egy részét is. A tulajdonviszonyok alapvető megváltozása hihetetlenül gyors fejlődés forrása lett. A statisztikák tengernyi adatai R égen porosodó statisztikák, jelentések és évkönyvek beszélnek a felszabadulás előtti Borsod megye népének szomorú történetéről. Elmondják, hogy a magyar „Ruhr-vidék” természeti adottságai, kedvező földrajzi viszonyai sok gazdasági ágazat fejlődését tették lehetővé. És elmondják azt is, hogy e fejlődő vidék népét egyaránt sanyargatta földbirtokos, tőkés és kereskedő. Az 1938. évi vármegyei szociográfia többek között elmondja, hogy nyaranta gyakran hétéves gyermekek dolgoztak az uradalmakban látástól vakulásig, napi 44 fillérért Ugyanez a szociográfia megállapítja: „a déli járások területén gyakran jöttünk rá, hogy a gyermekek S0 százaléka hetekig nem ivott egy csésze tejet, vagy nem evett egy tojást...” A mezőkövesdi járásban a lakosság 20 százaléka barlangokban lakott. Az említett szociográfia csaknem ötezer barlanglakóról beszél. A barlangokban sokszor 6—7 ember zsúfolódott össze — egy .fedél” alatt éltek az állatokkal. Egy-egy ilyen család jövedelme alig közelítette meg az évi 300 pengőt. A nyomor egyaránt sújtott munkást és parasztot. Miskolcon az iparban dolgozók számánál kétszerié többen kerestek munkát. A munkanélküliség réme azokat is szüntelenül fenyegette, akik éppen dolgoztak. Elképzelhetetlen szegénység, betegség és tudatlanság tartotta évezredes reménytelenségben a népet. A várva várt kikeletért is drágán kellett fizetni. A soksok szenvedésre a második világháború tette fel a „koronát”. Majdnem 40 ezer embert hurcoltak el, több mint 20 ezren menekültek a borsodiak közül. A megyében több mint Két tucat tar áss Borsodban — Es végül kérek egy kisfröccsöt! Ja, azt persze nem, mert szóda nyilván itt sincs. Inkább... — Tudok hozni fröccsőt, van szódánk 1 — Tessék? — Mondom van szódánk. — Kérem, ne tessék viccelni, én komolyan beszélek, figyelmeztetem, hogy a vérnyomásom, ha felidegesítenek ... — Máris hozom a kisfröccsöt. Ismétlem, van szódánk. — Hogyhogy van? Mi az, hogy van? Csak úgy egyszerűen megnyomja az üveg nyakán a kallantyút, és jön a szóda? Arra a fehér micsodára gondolok, ami pezseg, amiből valaha Itt is, ott is az ember elé tettek, ha kérte, csak nem merte magában kérni, mert akkor kinézték. Szóval, abból van? — Abból. Különben a boltban is van, ha valaki bemegy, kér, kap. — Bármelyik vadidegen ember? — Bármelyik. És hozta a fröccsőt. Nem kútvízzel, nem párád! keserűvel. Eredeti, hamisítatlan szódaíz, bár a bor egy kissé elnyomta. Hiábal Sok mindent megér az ember, ha jár-kel szépséges megyénkben! 0*0 Hamarosan megszaporodnak a kirándulókkal, turistákkal teli autóbuszolt, személygépkocsik Széphalomban is. A Kazinczy-mauzó- leumot a szezonban 16—13 ezer ember keresi fel, de nagyon sok az átutazó vendég is, hiszen Sátoraljaújhely, Sárospatak közel van, és a Hegyköz szép tájait is mind többen látogatják. — És újra szégyenkezhe- tem — mondja a Széphalmi községi Tanács vb-elnöke.-— Vendégeink zömének ugyanis sem egy szendvicset, sem egy pohár Italt nem tudunk biztosítani. A múlt években szinte naponta hallottam, hogy szidják a községet, a tanácsot, dohát mit tegyek? Széphalom is mezőgazdasági község, és az üzletek nyitvatartási ideje természetesen a lakókhoz igazodik. A boltok reggel hattól kilencig, majd délután 15 órától 19 óráig tartanak nyitva. Akik a közbeeső időben, tehát a legnagyobb hőségben érkeznek, nem tudnak meginni sehol egy pohár frissítőt sem. Jó lenne talán valami kis büfé, aprócska gomba, ahol mellesleg levelezőlapot is árulhatnának. A gomba általában sehol sem ráfizetéses. Nem valószínű, hogy ennek az elmés találmánynak a megvalósítása a vendéglátóipari szervek részére különösebb kockázattal járna Széphalomban, a nagy idegenforgalmi szezonban. fíurióznm Tiszaszederkény, birkacsárda. gázkályhát és 10 millió pár lábbelit hoztunk be az országba, s adtunk át a kereskedelemnek. Az import növelése tehát hatást gyakorolt az iparra, gyártmányfejlesztésre ösztönözte az üzemeket, hogy a külföldivel versenyképes árut termeljenek és bocsássanák ki. Az Import hatására például a hazai vállalatok csökkentették a porszívók, hűtő- szekrények árat, javult bizonyos fajta cipők minősége, választéka. A nyakkendő és ny- loning-gyártás pedig elérte az európai színvonalat és a gyapjú, valamint a kötszövő ipar is nagyobb Választékkal jelentkezik. A tízéves KONSUMEX tehát egészséges versenyre ösztönzi vállalatainkat. Ecrészséaes verseny
