Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IJjahh adalékok v-ff új város t Az elmúlt években több al- alommal hírt adtunk arról a árostörténeti kutatómunkáról, ; mely a Kazincbarcikai városi könyvtárban folyik, s amely­ek legfőbb mozgatója Papp ttila, a könyvtár vezetője. A ■ önvvtári kutatások igen sok • rtékes adalékot tártak már ddig is fel a régi települé- ; ékből lett és immár húsz esz­■ sndeje városi rangot viselő telység történetéből, s mivel z utóbbi húsz esztendő egy­s en a magyar nehézipar egyik gén jelentős új centrumának . ejlődését is magában foglal- , a, a könyvtár által egybegyűj­tit adatok ipargazdaság-törté- •éti szempontból is egyedül- llók, értékesek. A könyvtár vezetője most , rról tájékoztatott, hogy a Ma- : yar Tanácsköztársaság évfor­dulójának tiszteletére könyv­lakot ölt az eddig 43 vaskos :éziratos kötetben felhalmo- : ódott várostörténeti adatgyűj- -mény. A kötetek a több ezer oto, régészeti és néprajzi le- rás mellett tartalmazzák a je- ; n városának és iparának törté- . étét is, és elsőrendű kútforrás- :ént szolgálnak bármely szem- :ontból történet írásához, le- ;yen az akár demográfia, akár zociográfia, vagy éppen ur- lanisztikai tanulmány. Érdemes néhány adalékot kí­mélni a város történetéből. %mem Mogyoróssy Pálnak, korábbi tazincbafeikai lakosnak, jelen- eg a putnoki községi vb-tit- r.árnak a várostörténetbe írt megemlékezése szerint Sajő- -azinc 1726, Barcika pedig .088 lélekszámú község volt 930-ban. Maga Barcika is két aluból, Alsóbarcikából és Fel- ■őbarcikából tevődött össze. A tözségek földrajzi közelsége lyomán mind jobban elmo­ndtak a demográfiai, gazdasá- ti határok, előtérbe került az gazgatási határok rendezése, a cél község egyesítése is. Vol­tak erre törekvések már a fel- ;zabadulás előtt, azonban a lo­kálpatriotizmusból fakadó he­lyi ellentétek sokáig meggá­tolták az egyesítést. Voltak jlyan elképzelések, hogy egyik ’aluból kerüljön ki a községi aíró, másikból a törvénybíró, le az egyesítés csak 1947-ben, ‘ i felszabadulás után követke­zett be. Először Sajókazinc lett i neve, ebbe a barcikaiak nem egyezhettek bele. Többféle megoldás került szóba, kutat­tak a megyei levéltárban, s mindkét községről már a XIII. században történt említés, így hát egyik sem volt régebbi a másiknál, hogy ilyen jogon szülessen meg az új név. A hosszan elnyúló községnek va­laki a Sajóhosszúfalva nevet ja­vasolta, de ez nem talált kü­lönösebb visszhangra. Égy má­sik javaslat, tekintettel Egressy Béni sajókazinci születésére, Egressyfalvát javasolt. Ez sem volt kellő biztosíték a két köz­ség megnyugvásához. Végül az egyik képviselőtestületi ülésen elhangzott a javaslat: legyen Kazincbarcika. így mindkét község neve benne szerepel az új névben. 1948-ban az egyesí­tett község nevét ideiglenesen Kazincbarcikában állapították meg, és amikor várossá ala­kult, a városi tanács ülésén is már véglegesen ezen a néven szerepelt. így emlékszik rá vissza a már említett Mogyo­róssy Pál, aki az akkori ka­zincbarcikai közélet egyik sze­replője, s mint ilyen, részben névadója is volt. A könyvtárban készülő vá­rostörténet sok-sok dokumen­tuma között nem lehet megfe­ledkeznünk Cserta László fő­mérnökről, a mai Kazincbar­cika születésének egyik bábá­járól, s mint. ilyen, a várostör- téneti adatok élő forrásának tekintendő. Most is Kazinc­barcikán él Cserta László fő­mérnök, a hajdani helykijelö­lő bizottság azon munkatársa, aki az akkor még tervezett, leendő város helyét kijelölte a még teljesen néptelen rész­ben szántónak, részben legelő­nek használt dombokon. Cser­ta László időközben nyugdíjba ment, azonban fiatalos lendü­lete nem bírta el a semmit­tevést, reaktíváltatta magát, s mivel korábbi munkahelye már nem létezik Kazincbar­cikán, új vállalatnál helyezke­dett el, a VEGYTERV kazinc­barcikai kirendeltségének ve­zetője lett. A város alapításá­ról, az első kapavágásokról ki tudhatna hitelesebb adatokat nála?l Kazincbarcika várostörténe­tének kutatásai során, az ipartörténeti anyagot vizsgál- gatva, érdekes leletre bukkan­tak a könyvtár munkatársai. Mint Papp Attila feljegyezte, a magyar vegyiparra vonatko­zóan többek között olyan ki­tételt találtak, hogy: „Annak ma már izmos karjai, végtag­jai vannak, de nincs törzse”. Ezt némileg cáfolhatják azzal, hogy Kazincbarcikán az 1930- as években, Kandó Kálmán legmodernebb petrokémiai kí­sérletei már üzemi szinten folytak, amelyek megelőzték a hírhedt emlékű német I. G. Farben hasonló kísérleteit. A gyár neve Imperial Vegyipari Gyár berentei kísérleti üzeme volt. (E sorok feljegyzője még emlékszik az üzem óriási, kál- rányozott gerendavázára, a több emeletes faépítményre és az akkor sejtelmesnek tűnő Imperial Vállalat névre.) Ez az üzem kifelé vasúti talpfák kát­rányozását végezte, a valóság­ban azonban különféle alap­anyagokat gyártott. Az üzem megszűnt, a fővárosi vezérkara eltűnt, de néhány dolgozója ma is él Berentén, azaz Ka­zincbarcikán. Az egykori Im­perial gyár betonpilíérei közül több még ma is áll, sajnos ép­pen a BVK üzemfejlesztési te­rületén, így attól lehet tarta­ni, hogy ez az ipartörténeti műemlék csak a kazincbarci­kai könyvtár várc~történeti kötetében él majd tovább, és amelyről nem tudni, hogy a Vegyipari Múzeum, vagy a Magyar Tudományos Akadé­mia Műszaktörténeti Főbizott­sága tudomással bír-e. A Kazincbarcikai városi Könyvtár munkatársai tudo­mányos alapozottsággal, ren­díthetetlen ügyszeretettel és hangyaszorgalommal gyűjtik a* várostörténet adatait. De szép is lenne munkájuk eredményét végre már nagy példányszá­mú nyomtatott kötetben ol­vasni ! (benedek) Oratóriumest Vezényelt: Fórra/ Miklós Azonnal lel veszünk díszrnű vakoló, műmár­vány és gipsz-rabi tz mun ' iákhoz gyakorlott kőművesekét és fehér- 1 munkásokat. Kellő begyakorlás után külföldi kiküldetés is le­hetséges. ** Felveszünk továbbá műköves és kőfaragó szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, akiket betanítunk kőelhelyezé­si és génmunkára. E szakmába nyugdíjasok is jelentkezhetnek. 44 órás munkaidő. Az építési munkahelyeken minden szombat szabad. Tő kereseti lehetőség. Szállást és egyszeri me­leg étkezést adunk. A hazautazási költséget megtérítjük. Jelentkezés személyesen. a íőfaragó és öriiletszobrász-ipari 'íllalaí • nunkaerő-gazdálkodásán ’.'napest. V., hthori u 12.. TIT. em. 8. Reprezentatívnak ígérkezett a hétfő esti miskolci hangver­seny, a MÁV Szimfonikus Ze­nekar és a Budapesti Kórus szereplésével, Forray Miklós vezényletével. Közreműködött László Margit, Barlay Zsuzsa, Réti József, Sebestyén Sán­dor, Palóez László, Margittay Sándor. | felvételre keres í nagyipari létesítmények kivitelezéséhez magas* I és mélyépítő technikusokat Bérezés megegyezés sze­rint.. Szállás, napi há­romszori étkezés bizto­sítva, Levélben! ajánl- tcozás során körvonalaz­za eddigi technikusi te­vékenységét Jelentkezés Dunaújváros. Kenyér­gyár u. 1 sz. alatt, sze­mélyzeti osztály. 26. sz Miami Építőipari Válla­lat. Műsoron szerepelt Sugár Rezső Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző nagyszabású, Hu­nyadi János történelmi nagy­ságának zenei emléket állító oratóriuma, a Hősi ének és Orff XIII. századbeli diák­énekeket feldolgozó oratóriu­ma, a Carmina Burana. A Su­gár-oratórium érzékletes, nagyszabású kórusbetétekben, szólókban eleveníti meg a tö­rök—magyar háborúk korát, a sanyargatott nép szenvedé­seit, Hunyadi emberi és had­vezér! nagyságát, a nándorfe­hérvári csatát, a hős halálát. A Budapesti Kórus kultu­rális életünkben betöltött sze­repe Ismert A zenetörténet nagy műveinek megszólaltatá­sa, az új magyar művek be­mutatása egyaránt érdemük Vezetőjük, Forray Miklós, or­szágosan nagvrabecsült mű­vész. A Hősi ének és az Orff- mű műsoruk állandó darabjai, összehasonlítva a bár külön­böző hangulatú, de egyformán nagy igényű alkotásokat, meg­állapíthattuk. hogy az Orff- mű előadása sikeresebb volt A számban imponáló kórus e .műben lendületesebben, hajlé­konyabban és színesebbe’* szárnyalt, mint a Sugár mű ben Bár a magyar fordító' közérthetővé teszi ez alkotást, az eredeti latin szöveggel haj­lékonyabban énekelhető. E si­kerben közrejátszik az a kö­A megye székvárosában 22 ezer értelmiségi él, ebből 1700 pedagógus. A legjelentősebb egység a magas számadaton belül. Illő az a figyelem, amely évek óta kíséri e nagy tábo­rai pedagógusgárdát, amidőn Miskolc szellemi életének gondjai, eredményei kerülnek szóba. Miskolcon valóban vita és beszélgetés tárgyát képezte a pedagógusok és a város kap­csolatainak milyensége. Több fórumon került reflektorfény­be a téma, s most nemrégen az egyik legilletékesebb: a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága tűzte napirendre. A tény önmagában örvendetes, mert hónapról hónapra tapasztal­hatjuk, hogy a város állam- igazgatási testületé sok jelen­tős témája mellett mind gyak­rabban szakít időt a szellemi élet gondjainak megvitatására. A végrehajtó bizottság nem kötelességszerűen pergette', át napirendi pontjainak rostáján a témát, hanem igen jelentős javaslatokat tett. Az iskolán kívül A miskolci pedagógusok is­kolai tevékenysége, az oktatási reform végrehajtásában vál­lalt szerepe több nézőpontból került már megvitatásra. A vb most első alkalommal tűzte na­pirendjére a miskolci pedagó­gusok iskolán kívüli munkál­kodását. Miskolcon nincs humán jel­legű felsőoktatási intézmény. Mindez hiánypótló feladatokat ró azokra a pedagógusokra, akik a humán tárgyakban messze túlhaladják az átlagost, s képesek „felső fokon” bele­szólni a város népművelési életébe. Városunkban több mint 30 000 fiatal tanul okta­tási intézményeinkben. Ha hozzászámítjuk ehhez pedagó­gusaink szerteágazó iskoíán kívüli fáradozásait, a lakosság mintegy kétharmada részesül pedagógusaink tudás-akkumu­lációjából. A pártoktatás és az állami ideológiai továbbképzés kon­ferenciavezetői : pedagógusok. Az ifjúsági mozgalom segítői és irányítói nagyrészt szintén tanárok. A városi és kerületi tanácstagok soraiban 32, a népfrontmozgalomban 25 peda­gógust találunk. Figyelemre érdemes energiát fejtenek ki pedagógusaink a gyermekvédelem nem könnyű munkaterületein. Nekik is kö­szönhető, hogy a veszélyezte­tett, vagy a hátrányos helyzet­ben levő fiatalok száma csök­ken. Pedagógusaink nagy mun­kát vállalnak a nőtanácsi és a vöröskeresztes feladatok vég­rehajtásában. A szülői munka- közösségekben odaadó munkát végeznek pedagógusa ink. A népművelés áramkörében Pedagógusainknak a tudo­mányos ismeretterjesztő mun­kában való részvételük igen jelentős. Évente több száz elő­adás megtartását vállalják. Ta­náraink részesei annak a szé­les körű kutatómunkának, amely a megye irodalmát, tör­ténetét. pedagógiai életét, föld­rajzi és geológiai témáit dol­gozza fel. A képzőművészet, a zene vi­lágában gyakorló és ismeret- terjesztő művészként számos pedagógus van jelen. Pedagó­gus író sajnos mostanában nem került ki a tanártársada­lom köréből, de a fiatalok kö­zött akadnak ígéretek. Aktív sportoló viszonylag kevés van városunkban, de a sport irán­ti szeretet mesterei köztünk élnek, s nem lehet kétségünk afelől, hogy Miskolc tehetsé­ges sportolókat ad majd az or- szágnak. Pedagógiai kabinet Miskolcon Pedagógusaink részvétele a város szellemi életében tete­mes, termékeny hatású. De szólnunk kell azokról a gon­dokról is, amelyeket a jövő­ben meg kell oldanunk. A pe­dagógus társadalomban feliek hető még a rendezvényeink iránti passzivitás; ezeket a jö­vőben fel kell oldani. A fiatal pedagógusok társadalmi akti­vitása nem kielégítő. Őket bá­torítani leéli, s fórumot, hozzá­szólási lehetőséget kell bizto­sítani számukra. Nem lehe­tünk elégedettek a pedagógu­soknak más értelmiségi réte­gekkel való kapcsolataival­Felvetődött a végrehajtó bi­zottsági ülésen egy olyan tu­dományos intézet létesítésének gondolata, amely a társadé- lomtudományok összefogását«• születne meg. Egy további gon­dolat azt sürgette, hogy a vá­ros nyelvszakos nevelőit be leéli vonni a levéltári anyagok feldolgozásába, a pszichológia szakosokat, pedig a diákszo­ciográfiai kutatások végzésé­be. A végrehajtó bizottság tag­jai nagy elismeréssel adóztak Miskolc város pedagógusainak- A főhatóság képviselője dicse- rőleg szólt mind az oktató-ne­velő munkáról, mind pedig iskolán kívüli tevékenységről; Mindezeket, valamint a szülői munkaközösség munkálkodását országosan is példamutatónak manifesztálta. A végrehajt® bizottság megbízta a művelő­désügyi osztályt, hogy készít­sen tervezetet egy olyan szer­vezet létrehozására, amett minden vonatkozásban pótolj® a humán egyetemet. A pedfl- gógiai kabinet létrehozásán már most fáradoznak az os*" tály munkatársai, s úgy hír­lik, szeptemberben felállítják azt a pedagógiai kabinetét' amely irányítja és segíti a P®" dagógusok tudományos kutató^ sait, s a tudományokért föl?0 munkálkodásait. Párkány LészI* Derei Tamás: I pclHelsta ta Béla rülmény is, hogy hangulatilag és felépítésben is közelebb áll ez a 24 zenei képből álló mű az előadókhoz és a hallgatók­hoz. A szerencse istenasszo­nyáról, tavaszról, szerelemről, kocsmáról szóló hangulatos da­lok és mindenek felett a rit­mus „viszi” a kórust. A Hősi ének nagy kórustablóit sok- helyt színtelennek, erőtlennek hallottuk. Legjobban megol­dottnak a csata zenei képe tűnt. A szólisták mindkét al­kotásban derekasan helytáll­tak és a közös erőfeszítés vé­gül a Carmina Buranaban olyan sikert hozott, hogy a végén ismételniük kellett. A MÁV Szimfonikus Zenekar sem nyújtotta ezúttal teljesí­tőképességének legjavát. A vidéki 'zenei élet ténye­zői — zenekarunk, énekkara­ink — megszokták azt, hogy éppen „vidéki” kultűrmisszí ót betöltő szerepük miatt töb bet és iobbat kell nyújtaniuk az elismertetésért külsőben, lel kesedésben és pontosságba: Jobban meg kell küzdeniük sikerért, mint ezt Budapes­ten is tették, és amelynek is­mételten örültünk, reméljük igyanezt érik el Szegeden h víegfelelo színvonalhoz tehát hozzászokhattunk — és jő. nogy ez Ittv van Éppen ezért a külsőségek hiányát is aikal masint sajnálatosan észleljük V. Zalán Irén Megbocsátja talán az ol­vasó, hiszen nyilván benne is van szakmai büszkeség, hogy a hírlapírók nemcsak szeretet­tel, de szakmai büszkeséggel is gondolnak a Magyar Ta­nácsköztársaság vezetőjére, Kun Bélára Igen, mi újság­írók külön büszkék vagyunk arra, hogy a magyar és a nemzetközi forradalmi mozgal­maknak ez a kimagasló egyé­nisége — pályafutását újság­íróként kezdte. S nemcsak úgy mellékfoglalkozásként, nem csupán sok egyéb teendő­je között szakított olykor időt magának egy-egy cikkre, ha­nem éveken át, naponta érez­te orrában a nyomda sajátos szagát, agy- és idegrendszeré­ben a redakciók egyedülvaió légkörét, hivatásának tekintet­te ifjúkori foglalkozását, az újságírást, amelyet kolozsvári és nagyváradi szerkesztőségek­ben kezdett el. Dersl Tamás élvezetes stílu­sú, gazdag dokumentációs anyagot tartalmazó, oiv&e mánynak és forrásmunkán^ egyaránt elsőrangú könyv nemcsak Kun Béla sokold®*, publicisztikai tevékenység ábrázolja, de időben még tP lyebbrc ás le. Bemutatja, ho&r Kun Béla már gimnazista »0 rában is művelt, sokat ott® sott fiú és gondolatgazdag to* forgató volt, aki a magy®j népköltészetről, valarrw^ Arany és Petőfi hazafias hríK járó! szóló tanulmányai^®, méltán nyert pályadíjakat keltett az iskola falain túl h figyelmet. Számtalan érdekes életraj®’ adat is gazdagítja Dersi kön", vét. A sok közül helyhi»®, miatt, hadd említsünk egy® csupán: midőn Kun Béla 4, :uhra kerül, s ott gimnáziu® előkészítő osztályba jár, éde® apja egy később szintén vila&j hírnevű fiatal magyart fo£*L fel házltanítóul fia mellé: Aö- Endrét... (Magvető Könyvkiadó 1 Hiúsági klub Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi járási könyvtárban működő ifjúsági klub mellett a sátoraljaújhe­lyi művelődési ház Is létre­hozta az ifjúsági klubot, amelynek serdülőkori, gyer­mek- és óvodás részlege van. A 14—20 évesek számára he­ti két foglalkozást tartanak, szombat este táncos szórako­zási lehetőséget biztosítanak a fiataloknak. Ezt az alkalmat azonban felhasználják rövid művészet- és irodalomtörténeti előadások megtartására is. A hét másik napján az ifjúsági klub felolvasó színpadának tagjai magyar szakos tanú­nk és régi színjátszók aktív észvételével dramatizált tor­nában megelevenítik a kö­zépiskolák kötelező irodalom­anyagát. A filmklub tevékeny­ségét Pozsa József kollégiumi Malis á; é igazgató előadásai teszik >:c 9 .lessé. Serényen dolgozik - képzőművészeti és barkács°*3 szakkör is. Szép terve vad honismereti szakkörnek, ameb nek tagjai az „Ismerd te megyénket” mozgalomban n?' ri kerékpártúrán vesz® részt. Az ifjúsági klub gyernte® részlege vasárnap délután^ ként mintegy 130—150 fíX® meknek tart filmvetítéssel szekapcsolt játékos mesed®. alánokat. A hétfői napok“,, pedig 250 óvodás gyüleke®’^ nagy kedvvel a szórakozik mesedélutánokra , , Sokszínűséggé' változat • szórakoztató prograrnh1 igyekszik a művelődési ház.v,. zetősége kielégíteni az ifjú®® igényeit. Takács W*e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents