Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

6 ÉSTAK-MAGYARORS^G Oravec János AZ ANYATEJ A/ asszonynak ^[é® leje. A gyerek sírt, a férj ká­romkodott, az asszony szé­gyenkezett. az orvos tápszere­ket. ajánlott. Tóni feltápászkodott az ágy­ból és szédülő-álmosan karjá­ra vette a gyereket, kiment vele a konyhába, onnan az ud- varra. Gizit a mosóteknő mel­lett találta. Az asszony abba­hagyta a mosást. Tenyerét kö­tényébe törölte, aztán kezefe- jével végigsimította homlokát. Fáradtan elmosolyodott. — Mit nevetsz? — kérdezte mérgesen Tóni. — Inkább csi­nálnál valamit ezzel a gyerek­kel. Állandóan bömböl. Nem tudok tőle aludni. — Ne morogj — mondta még mindig mosolyogva az asszony. — A te fiad. Elvette a férfi karjaiból a gyerekét. Tóni felcsattant. — De te vagy az anyja! Ne­ked kéne szoptatni! — Nem tehetek róla, hogy elapadt a tejem — válaszolta csendesen Gizi és még jobban magához ölelte a gyereket. — Hát ki tehet róla? Csak nem azt akarod mondani, hogy... i — Nem te akartad annyi­szor a gyereket? — csattant ki most már az asszony is. — Nem te küldözgettél az orvos­hoz? — Füröszthettek volna azok ítéletnapig, ha én nem csiná­lok semmit... A hangos szóváltásra a gye­rek még jobban felsírt Tóni nem bírta tovább. Kikapta az asszony kezéből a csecsemőt. Eltartotta magától, erősen meg­rázta és rákiáltott: — Az anyád Krisztusát! Mit bömbölsz? Egyél kenyeret krumplit, szalonnát babot mint én ... Az asszony visszavette tőle a gyereket és besietett a kony- liába. Mikor Tóni öltözködni kez­dett, az asszony csendesen megkérdezte: — Hová készülsz? — Készítsd az üveget. Gálék- Í20Z megyek. — Nem akarom! — Nem akarod, nem akarod — dörmögte Tóni, de leszakadt egy gomb a kabátjáról és ide­gesen felordított: — Nem aka­rod ugye, mert Gálné nem a mi fajtánk. Pusztuljon el in­kább a gyerek? Minek szülted meg, ha nem tudod táplálni? Egyszerre kezdett el sírni az anya és a csecsemő. — Pénzt adjál! — kiáltott még egyet Tóni. Az asszony a síró gyerek fö­lött, reszkető kézzel bontotta ki a pénztárcát. benyitott volna IfliGIUtl az italboltba, a ftabátzseb mélyére süllyesztet­te az újságpapírba csomagolt tejesüveget. Az első féldecit egyből felhajtotta. A másodi­kat maga elé tette a pultra, és körülnézett. Régen járt itt. Most, hogy az új házban la­kik, nemigen kerül útjába az italbolt. A klubba járnak szó­rakozni. Milyen szegényes ez az ivó — ötlött az eszébe. — Pedig azelőtt pezsgett itt az élet. Fizetéskor még cigány is került. Akkor volt különösen nagy a forgalom, amikor munkásokat toboroztak a bá­nyába. Sok mindenféle ember jött, meg nők is... Klári is, aki most Gálné. A szép fél- vér cigánylány. Sok férfinak megakadt rajta a szeme, meg a keze. De csak este, a sötét­ben ölelgették. Az utcán nem mert vele végigmenni senki. Féltek a telep szájától, ö, Tó­ni elhozta egyszer ide, a kocs­mába. Mindenki őt nézte. Büszkén feszített a lány mel­lett. Klári meg tüntetőén be­lekarolt. Irigykedtek a cimbo­rák. Gyors mozdulattal felhajtot­ta a második féldecit is. Sze­mével megkereste az asztalt a sarokban, melynél akkor ül­tek. Most nem volt ott senki. A koszos terítő úgy lógott ró­la, mint az árbóctört hajó vi­torlája. Kihalt és csendes volt az italbolt Az ajtón besütött a nap és hosszan megvilágí­totta a korhadt, aßvonolajozott padlódeszkákat. Mintha na­poztak volna rajta az e'tano- sott eigárettav^gek. A falak­ról lekopott a festék, a vako­lat is hullott már néhány he­lyen. A nagy tükör poros volt és légypiszkos. Pálinkától bódultán fordult ki a kocsmából. ('„«aj a telep másik vé- IFcItcn gj5n laktak, saját házukban. Tóni figyelmesen nézegette a tisztára söpört téglajárdát Felment a lépcsőn. Kopogtatott a nyitott konyha­ajtón és belépett. Ketten néz­tek fel a viaszosvászonnal le­takart asztaltól. Gál Józsi ál­mosan, fésületlenül, Klári, a felesége főzéstől kipirult arc­cal. — Jó étvágyat! — köszönt Tóni. Gál kezében félúton megállt a kanál. A tányér fölé hajol­va fogadta: — Köszönjük ... — Ülj le Tóni, ha már itt vagy — szólt óvatosan az asz- szony, miközben a férjét néz­te és közelebb húzott egy ho­kedlit. Aztán föl-fölpislogva tovább kanalazta ő is a levest. Tóni nézte az ebédelőket. Klári nem sokat változott. Szép volt most is, de mintha megnyugodott volna egy kissé. Már nem olyan szilaj és vad a mozgása. Ahogy a tányér fölé hajolt, duzzadó melle megfeszítette könnyű, nyári ruháját. Tóninak a tej jutott az eszébe: „Hogyan lehet az, hogy az egyik asszonynak van, a másiknak nincs? Klári most levest eszik, s tej lesz belőle. Tej lesz a kenyérből, a hús­ból, a süteményből... még a borból is. De hogyan? Tudja ezt valaki egyáltalán?...” Gál közben végzett a leves­sel. A kanalat a mosószappan­színű tányérra tette és Tónira nézett; — Mi szél hozott? lóm eíővelte get és lebontotta róla az újság­papírt. Bátortalanul szólalt meg: — Tejért jöttem volna. Ha adnátok. A zöldkeresztes nő­vér mondta, hogy nektek... hogy Klárinak... Gál szigorú mozdulattal ma­ga elé húzta a főzeléket. Tóni megértette ezt a moz­dulatot. Felállt, visszacsoma­golta az üveget, és csendesen ezt mondta: — Megfizettem volna... Gál az asszony felé pillan­tott. Klári a tűzhely felé for­dult. Tóni nézte őket. Gál Jó­zsi fiatalabb volt nála egy-kél évvel. Gyerekkorukban sokat játszottak együtt. Később egy csapatban dolgoztak a bányá­ban. Lassan körülnézett a konyhában. Ugyanúgy van be­rendezve, mint az övéké. Csi- kósparhet, kredenc, asztal, hokedlik, dikó és tisztaság, mint náluk. Csak itt az ajtón süt be a nap délben, náluk meg az ablakon. Klári szólalt meg, de közben az urát nézte: — Akkor is ide jönnél tejért, Tóni, ha az anyád még élne? Tóni nem válaszolt. — Akkor is? — ismételte meg a kérdést Gál, és úgy fogta meg a kanál nyelét, mint ahogy a ceruzát szokás. Tóni menni készült. Zsebébe süllyesztette az üveget. De az asszony újabb kérdése elállta az útját: — Nem félsz, hogy az én te­jem fekete? Tóni elpirult. Megbánta, hogy eljött. Mozdult is már az ajtó irányába, miközben za­vartan motyogta: —- A tej fehér... Minden anyatej fehér... A tied is ... — De jól tudod, a fene egyen meg! — nézett fel Gál és megtörölte izzadó homlokát. — De jól tudod! Tóni zavartan elmosolyodott. Most már érezte, hogy nem jött hiába. — Adjál annak a gyerek­nek — mondta Gál a felesé­gének. — Annyit adjál, hogy az apjának is jusson — és el­nevette magát. — Te meg mit állsz itt? — szólt rá Tónira. Tóni nyomban visszaereszke­dett a hokedlire, és minden átmenet nélkül beszélni kez­dett. — Éjszakás vagy te is, Jó­zsi, ugye? — Tudhatod — válaszolta kurtán Gál. — Nem ió pz a baenlvmű- szak — folytatta Tóni, miköz­ben az üveget átadta Klári­nak, aki aztán bement a szo­bába. — Nem tud az ember nappal rendesen aludni. A meleg, a legyek ... — Kevés az asszonynak a teje, mi? — Kevés. — Tej kell neki, anyatej. A fiúgyerek jobban követeli, mint a lány ... Klan 'épeit ffmos kisfiát és. a tejesüveget hozta magával. Mind a kettőt a ven­dég kezébe nyomta. Tóni mag­lepődött. A gyereknek tejszaga volt és a teste meleg. Enyhén meleg tapintású volt az üveg is. Együtt indultak el Józsival Klári még előbb meleg vizes ruhába csavarta az üveget, azt meg leterítette száraz kendő­vel, hogy ki ne hűljön a tej. Már a kapunál voltak, amikor utánuk kiáltott: — Mondd meg Gizinek, ő is eljöhet, ha te nem érsz rá. Az italboltban sört ittak. Spiccesen ért haza. Gizi sokáig nézegette az üveget, az üvegben a tejet. Meg akarta kóstolni, de undorodott tőle. A gyerek nem. Türelmetlenül szívta magába 'az üveg tar­talmát. Tóni jókedvűen felne­vetett. — Jóllakott. Lásd, jólla­kott ... Később Tóni lefeküdt. Gizi az ágy szélén ült és csendesen- kedvesen korholta a férjét: — Te, te részeges. Még jó, hogy hazataláltál... Tóni a párnán lassan elfor­dította fejét, és csendesen meg­szólalt: — Van már csöbútor. Ré­káimé, meg fotel, meg rádió, meg kombinált szekrény, meg belevaló... meg egy fiúnk. Még egy lány is kéne. Egy leánygyermek. Annak úgy sem kell annyi anyatej... Kr. »tu,nnv elmosolyodott A/ <1 ■ AÍHiy és tenye­rét a férfi szájára tapasztotta. De Tóni így is elmotyogta még, amit akart. Félálomban, ami­kor lazult Gizi tenyerének a szorítása' — Mert krumplit, kenyeret, babot, szalonnát még nem ehet.,. Anyatej kell neki... anyatej... Klári azt mondta, te is elmehetsz a tejért... Az anyatej fehér ... minden anyá­nak fehér a teje... Ki volt Bánk bán, Melinda és Tiborc? Az irodalom s a történelem — a goethei Dichtung und Wahrheit — néha külön uta­kon jár. így például tudjuk, hogy Dobó Katica (akinek is­kola is viseli nevét) sohasem élt, viszont kevesen tudják, hogy Petőfi Pató Pál árja ele­ven személy, egy 1855-ben Ma- gyarszölgyénben eltemetett al- szolgabíró vala De kik voltak például Katona József Bánk bánjának történelmi alakjai. Bánkot Benedek macsói bán­nal tekintik azonosnak. Fele­sége — a valóságban — nem Melinda volt, hanem a szépsé­géről híres Tota asszony, aki Spanyolországból, Imre király feleségének, Aragónia Kons- tanciának kíséretében került Magyarországra. Katona Tibor- cának is megvan a maga tör­ténelmi előképe! A Budapest múltjára vonatkozó okleveles emlékekből derül ki, hogy Ti­burtius comes, vagyis Tiborc ispán, Imre és II. Endre király udvari embere, 1198—1213 kö­zött Fejér-, Szolnok-, Bodrog-, Mosony megye főispánja volt, közben 1206-ban a királyné udvarbírája. 1211-ben részt vett Endre király holicsi had­járatában. Mivel azonban' ugyanő 1222-ben, mint Pozsony megye főispánja szerepel, nyil­vánvaló, hogy neki — a Gert­rud királyné elleni merénylet miatt — ugyanúgy nem gör­bült meg a haja szála, mint ahogyan Benedek-Bánk macsói bánt sem érte büntetés. Tiborc ispánhoz fővárosunknak egy építésztörténeti emléke is fű­ződik; 1205 és 1207 között ő alapítja meg a Margitszigeten a Szent Mihály kolostort. Lenkcy Zoltán munkál» A gőzautó és a „hamis“ Volkswagen Kezdetben vala a gőzhajtású automobil, aztán jött Henry Ford X. és nem csekély mérték­ben járult hozzá, hogy a ben­zin hajtotta automobil széria- gyártása megindult. Ez viszont nem csekély mértékben járult hozzá, hogy Henry Ford I. és az utána következő Henry Fordok milliárdosok lettek. A milliárdosok azután kü­lönböző tudományos alapít­ványba fektették hatalmas va­gyonuk bizonyos csekély há­nyadát Lehetőleg olyanokba, A gőztől a gőzig vagy Ford miudrii'^ A „Jövő lorrásai“ a múlt forrásainál Használt kocsik újként eladva Barczi Pál munkája amelyek tökéletesítettek vala­mit, amiből gyáraik többet pro­fitáltak. Napjaink problémája a nagy városokban a levegő szennye­zettsége. Ezt jelentősen növelik az autók égési termékeinek le­vegőben elpárolgó maradvá­nyai. Azokból az autókból árad ez a levegőt rontó termék, amelyek viszont jelentősen nö­velik Fordék jövedelmét. Szerencsére van azonban Ford-alapítvány! Nem is egy! Köztük a „Jövő forrásai” ne­vet viselő. Ez az alapítvány legutóbb olyan javaslat kiadását finan­szírozta, amely a régi, gőzhaj­totta autóhoz való visszatérés­ben látja a levegő szennyező­désének csökkentését. A gőz­kocsi „nem bocsátana ki olyan égési termékeket, amelyek miatt a gépkocsik és teher­autók jelenleg a levegő szeny- nyezettség legfőbb forrásai” — mondja a jelentés, majd hozzá­teszi, hogy „mivel gőzgép ké­pes azonnal ellenkező irányban működni, így a fékekre csak a parkolásnál lenne szükség”. Végül azt is megállapítja, hogy a századforduló gőzautójával szemben ez az új típus nem rendelkezik majd „nehéz és ve­szélyes kazánnal, 30 másodPe‘‘ cen belül hidegen indulna e nem kellene minden félórába megállnia, hogy vizet vegíle" fel”. Ezt javasolja a Ford-alaP*1 vány, az egykori Fordék°a vagyont jelentő benzinBUtoJ helyett. ., Tízet egy ellen: a gőzaut0 is Ford gyártaná elsőnek. Gőzautő azonban még ni»®' De van Volkswagen és az * leltébb népszerű az USA-°a is' - .feli Ezt tudják a nyugatnenit^ is éppen ezért igyekeznek 0 nél többet keresni vele. Olyan sokat, hogy az 01 nem is igaz. Mármint a Volkswagen »» igaz. , Pontosabban az nem *ßa hogy új kocsi, amit újnak vC Uncle Sam unokája. Kiderült ugyanis legul«^' ' hogy Hamburg környék®, használt Volkswageneket *■?>, újítanak és mint újakat sZ , a tanak Amerikába. Olt ezeket „hamis” Volkswageneket 01®1 veszik újnak és ezekkel töri nik a legtöbb baleset az«'3 Máté ív»» A jövő hét tv-műsorából Az elkövetkező hét televízió műsorából olvasóink figyelmé­be ajánljuk Shakespeare Lear király című tragédiájának köz­vetítését a Nemzeti Színházból. Azt hisszük, ehhez bővebb ajánlás nem szükséges. A drá­mai műsoroknál maradva a Fáklyaláng című tv-játék pén­teki adására hívjuk fel a fi­gyelmet. A tv-játék alapjául szolgáló drámát, mint ismere­tes néhány hónappal ezelőtt Miskolcon is bemutatták. A budapesti színművészek köz­reműködésével készült tv-játék már korábban szerepelt a kép­ernyőn, ismételt bemutatását — az egyébként is megnyilvá­nuló érdeklődésen kívül — az 1848-as márciusi évforduló in­dokolja. Végül ebben a kate­góriában emh'tjük meg a n-'n- tek este látható új tv-filmet, amely a késő esti órákba»- . Szülők, nevelők egymásK0 sorozatban kerül sugárzás™ Címe: A szerelem. ..fi A filmek kedvelői különb0 műfajú alkotásokkal találka,, hatnak. A krimiket kedvel . szerdán Az áruló léptek rí» ,, Mr. McGuil-filmben lelke j kedvükét, a zenés fUi»e” szeretők pedig csütörtökön- Ne vádoljon senki című ol» j filmnél. Szombaton este kéri képernyőre A nagy manón. című angol film. amely a 10 sodik világháború idején®^ kis névtelen tiszt karrierjét az angol hadvezetés egy n»~L szerű húzását ábrázolja. “ hánv éve láttuk már a moz’» ban. Végül a legjobb ma°Y fi’mek soráhan szombaton ■ után az Apa című film kel a közönség elé. Ili müvek a miskolci konvvfsboFflolibfl11 A gépkocsivezetők üröm»11’ forgathatják Botond-Bol& György könyvét az így 0°n' dozd a Volkswagenodat cíO>® a motorosok pedig SüT&W Endre szakmunkáját a Mol°r' kerékpárosok vizsgakönyvét. A németül olvasók figyel01®* felhívjuk az Ullstein Ku»s' geschickte 20 kötetére és "° híres művére a Phantastisch* Erzählungen-rc. Az nnjj° nyelv ismerői örömmel f°őa5Y jak az Oxford kiadású Shakespeare-t, a Modern lish short stories novel!-11'’ Saroyan müvét a The huda comedy-i valamint O’H»1 művét, az Appointment in marra címűt. Az elmúlt hét könyvújdon- ságai közül elsősorban a szép. iroda’miakról írnánk. Minde­nekelőtt Juhász Ferenc impo­záns külsejű kiállításban meg­jelentetett verseskötetét a Szent tűzözön regéit említe­nénk meg. Azután Illés Béla új kiadásban megjelentetett regényét, az Eg a Tiszá-t ven­nénk sorba. Ez a mű a Ta­nácsköztársaság félévszázados évfordulójára jelent meg ismét Kun Béla egykori előszavával. Ugyancsak az évfordulóra je­lent meg második bővített ki­adásban Kun Béláné könyve férjéről. Űj kiadásban látott napvilágot a népszerű Rejtő Jenő műve az Egy bolond szá­zat csinál és Vidor Hugó hí­res regénye A nevető ember.

Next

/
Thumbnails
Contents