Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
6 ÉSTAK-MAGYARORS^G Oravec János AZ ANYATEJ A/ asszonynak ^[é® leje. A gyerek sírt, a férj káromkodott, az asszony szégyenkezett. az orvos tápszereket. ajánlott. Tóni feltápászkodott az ágyból és szédülő-álmosan karjára vette a gyereket, kiment vele a konyhába, onnan az ud- varra. Gizit a mosóteknő mellett találta. Az asszony abbahagyta a mosást. Tenyerét kötényébe törölte, aztán kezefe- jével végigsimította homlokát. Fáradtan elmosolyodott. — Mit nevetsz? — kérdezte mérgesen Tóni. — Inkább csinálnál valamit ezzel a gyerekkel. Állandóan bömböl. Nem tudok tőle aludni. — Ne morogj — mondta még mindig mosolyogva az asszony. — A te fiad. Elvette a férfi karjaiból a gyerekét. Tóni felcsattant. — De te vagy az anyja! Neked kéne szoptatni! — Nem tehetek róla, hogy elapadt a tejem — válaszolta csendesen Gizi és még jobban magához ölelte a gyereket. — Hát ki tehet róla? Csak nem azt akarod mondani, hogy... i — Nem te akartad annyiszor a gyereket? — csattant ki most már az asszony is. — Nem te küldözgettél az orvoshoz? — Füröszthettek volna azok ítéletnapig, ha én nem csinálok semmit... A hangos szóváltásra a gyerek még jobban felsírt Tóni nem bírta tovább. Kikapta az asszony kezéből a csecsemőt. Eltartotta magától, erősen megrázta és rákiáltott: — Az anyád Krisztusát! Mit bömbölsz? Egyél kenyeret krumplit, szalonnát babot mint én ... Az asszony visszavette tőle a gyereket és besietett a kony- liába. Mikor Tóni öltözködni kezdett, az asszony csendesen megkérdezte: — Hová készülsz? — Készítsd az üveget. Gálék- Í20Z megyek. — Nem akarom! — Nem akarod, nem akarod — dörmögte Tóni, de leszakadt egy gomb a kabátjáról és idegesen felordított: — Nem akarod ugye, mert Gálné nem a mi fajtánk. Pusztuljon el inkább a gyerek? Minek szülted meg, ha nem tudod táplálni? Egyszerre kezdett el sírni az anya és a csecsemő. — Pénzt adjál! — kiáltott még egyet Tóni. Az asszony a síró gyerek fölött, reszkető kézzel bontotta ki a pénztárcát. benyitott volna IfliGIUtl az italboltba, a ftabátzseb mélyére süllyesztette az újságpapírba csomagolt tejesüveget. Az első féldecit egyből felhajtotta. A másodikat maga elé tette a pultra, és körülnézett. Régen járt itt. Most, hogy az új házban lakik, nemigen kerül útjába az italbolt. A klubba járnak szórakozni. Milyen szegényes ez az ivó — ötlött az eszébe. — Pedig azelőtt pezsgett itt az élet. Fizetéskor még cigány is került. Akkor volt különösen nagy a forgalom, amikor munkásokat toboroztak a bányába. Sok mindenféle ember jött, meg nők is... Klári is, aki most Gálné. A szép fél- vér cigánylány. Sok férfinak megakadt rajta a szeme, meg a keze. De csak este, a sötétben ölelgették. Az utcán nem mert vele végigmenni senki. Féltek a telep szájától, ö, Tóni elhozta egyszer ide, a kocsmába. Mindenki őt nézte. Büszkén feszített a lány mellett. Klári meg tüntetőén belekarolt. Irigykedtek a cimborák. Gyors mozdulattal felhajtotta a második féldecit is. Szemével megkereste az asztalt a sarokban, melynél akkor ültek. Most nem volt ott senki. A koszos terítő úgy lógott róla, mint az árbóctört hajó vitorlája. Kihalt és csendes volt az italbolt Az ajtón besütött a nap és hosszan megvilágította a korhadt, aßvonolajozott padlódeszkákat. Mintha napoztak volna rajta az e'tano- sott eigárettav^gek. A falakról lekopott a festék, a vakolat is hullott már néhány helyen. A nagy tükör poros volt és légypiszkos. Pálinkától bódultán fordult ki a kocsmából. ('„«aj a telep másik vé- IFcItcn gj5n laktak, saját házukban. Tóni figyelmesen nézegette a tisztára söpört téglajárdát Felment a lépcsőn. Kopogtatott a nyitott konyhaajtón és belépett. Ketten néztek fel a viaszosvászonnal letakart asztaltól. Gál Józsi álmosan, fésületlenül, Klári, a felesége főzéstől kipirult arccal. — Jó étvágyat! — köszönt Tóni. Gál kezében félúton megállt a kanál. A tányér fölé hajolva fogadta: — Köszönjük ... — Ülj le Tóni, ha már itt vagy — szólt óvatosan az asz- szony, miközben a férjét nézte és közelebb húzott egy hokedlit. Aztán föl-fölpislogva tovább kanalazta ő is a levest. Tóni nézte az ebédelőket. Klári nem sokat változott. Szép volt most is, de mintha megnyugodott volna egy kissé. Már nem olyan szilaj és vad a mozgása. Ahogy a tányér fölé hajolt, duzzadó melle megfeszítette könnyű, nyári ruháját. Tóninak a tej jutott az eszébe: „Hogyan lehet az, hogy az egyik asszonynak van, a másiknak nincs? Klári most levest eszik, s tej lesz belőle. Tej lesz a kenyérből, a húsból, a süteményből... még a borból is. De hogyan? Tudja ezt valaki egyáltalán?...” Gál közben végzett a levessel. A kanalat a mosószappanszínű tányérra tette és Tónira nézett; — Mi szél hozott? lóm eíővelte get és lebontotta róla az újságpapírt. Bátortalanul szólalt meg: — Tejért jöttem volna. Ha adnátok. A zöldkeresztes nővér mondta, hogy nektek... hogy Klárinak... Gál szigorú mozdulattal maga elé húzta a főzeléket. Tóni megértette ezt a mozdulatot. Felállt, visszacsomagolta az üveget, és csendesen ezt mondta: — Megfizettem volna... Gál az asszony felé pillantott. Klári a tűzhely felé fordult. Tóni nézte őket. Gál Józsi fiatalabb volt nála egy-kél évvel. Gyerekkorukban sokat játszottak együtt. Később egy csapatban dolgoztak a bányában. Lassan körülnézett a konyhában. Ugyanúgy van berendezve, mint az övéké. Csi- kósparhet, kredenc, asztal, hokedlik, dikó és tisztaság, mint náluk. Csak itt az ajtón süt be a nap délben, náluk meg az ablakon. Klári szólalt meg, de közben az urát nézte: — Akkor is ide jönnél tejért, Tóni, ha az anyád még élne? Tóni nem válaszolt. — Akkor is? — ismételte meg a kérdést Gál, és úgy fogta meg a kanál nyelét, mint ahogy a ceruzát szokás. Tóni menni készült. Zsebébe süllyesztette az üveget. De az asszony újabb kérdése elállta az útját: — Nem félsz, hogy az én tejem fekete? Tóni elpirult. Megbánta, hogy eljött. Mozdult is már az ajtó irányába, miközben zavartan motyogta: —- A tej fehér... Minden anyatej fehér... A tied is ... — De jól tudod, a fene egyen meg! — nézett fel Gál és megtörölte izzadó homlokát. — De jól tudod! Tóni zavartan elmosolyodott. Most már érezte, hogy nem jött hiába. — Adjál annak a gyereknek — mondta Gál a feleségének. — Annyit adjál, hogy az apjának is jusson — és elnevette magát. — Te meg mit állsz itt? — szólt rá Tónira. Tóni nyomban visszaereszkedett a hokedlire, és minden átmenet nélkül beszélni kezdett. — Éjszakás vagy te is, Józsi, ugye? — Tudhatod — válaszolta kurtán Gál. — Nem ió pz a baenlvmű- szak — folytatta Tóni, miközben az üveget átadta Klárinak, aki aztán bement a szobába. — Nem tud az ember nappal rendesen aludni. A meleg, a legyek ... — Kevés az asszonynak a teje, mi? — Kevés. — Tej kell neki, anyatej. A fiúgyerek jobban követeli, mint a lány ... Klan 'épeit ffmos kisfiát és. a tejesüveget hozta magával. Mind a kettőt a vendég kezébe nyomta. Tóni maglepődött. A gyereknek tejszaga volt és a teste meleg. Enyhén meleg tapintású volt az üveg is. Együtt indultak el Józsival Klári még előbb meleg vizes ruhába csavarta az üveget, azt meg leterítette száraz kendővel, hogy ki ne hűljön a tej. Már a kapunál voltak, amikor utánuk kiáltott: — Mondd meg Gizinek, ő is eljöhet, ha te nem érsz rá. Az italboltban sört ittak. Spiccesen ért haza. Gizi sokáig nézegette az üveget, az üvegben a tejet. Meg akarta kóstolni, de undorodott tőle. A gyerek nem. Türelmetlenül szívta magába 'az üveg tartalmát. Tóni jókedvűen felnevetett. — Jóllakott. Lásd, jóllakott ... Később Tóni lefeküdt. Gizi az ágy szélén ült és csendesen- kedvesen korholta a férjét: — Te, te részeges. Még jó, hogy hazataláltál... Tóni a párnán lassan elfordította fejét, és csendesen megszólalt: — Van már csöbútor. Rékáimé, meg fotel, meg rádió, meg kombinált szekrény, meg belevaló... meg egy fiúnk. Még egy lány is kéne. Egy leánygyermek. Annak úgy sem kell annyi anyatej... Kr. »tu,nnv elmosolyodott A/ <1 ■ AÍHiy és tenyerét a férfi szájára tapasztotta. De Tóni így is elmotyogta még, amit akart. Félálomban, amikor lazult Gizi tenyerének a szorítása' — Mert krumplit, kenyeret, babot, szalonnát még nem ehet.,. Anyatej kell neki... anyatej... Klári azt mondta, te is elmehetsz a tejért... Az anyatej fehér ... minden anyának fehér a teje... Ki volt Bánk bán, Melinda és Tiborc? Az irodalom s a történelem — a goethei Dichtung und Wahrheit — néha külön utakon jár. így például tudjuk, hogy Dobó Katica (akinek iskola is viseli nevét) sohasem élt, viszont kevesen tudják, hogy Petőfi Pató Pál árja eleven személy, egy 1855-ben Ma- gyarszölgyénben eltemetett al- szolgabíró vala De kik voltak például Katona József Bánk bánjának történelmi alakjai. Bánkot Benedek macsói bánnal tekintik azonosnak. Felesége — a valóságban — nem Melinda volt, hanem a szépségéről híres Tota asszony, aki Spanyolországból, Imre király feleségének, Aragónia Kons- tanciának kíséretében került Magyarországra. Katona Tibor- cának is megvan a maga történelmi előképe! A Budapest múltjára vonatkozó okleveles emlékekből derül ki, hogy Tiburtius comes, vagyis Tiborc ispán, Imre és II. Endre király udvari embere, 1198—1213 között Fejér-, Szolnok-, Bodrog-, Mosony megye főispánja volt, közben 1206-ban a királyné udvarbírája. 1211-ben részt vett Endre király holicsi hadjáratában. Mivel azonban' ugyanő 1222-ben, mint Pozsony megye főispánja szerepel, nyilvánvaló, hogy neki — a Gertrud királyné elleni merénylet miatt — ugyanúgy nem görbült meg a haja szála, mint ahogyan Benedek-Bánk macsói bánt sem érte büntetés. Tiborc ispánhoz fővárosunknak egy építésztörténeti emléke is fűződik; 1205 és 1207 között ő alapítja meg a Margitszigeten a Szent Mihály kolostort. Lenkcy Zoltán munkál» A gőzautó és a „hamis“ Volkswagen Kezdetben vala a gőzhajtású automobil, aztán jött Henry Ford X. és nem csekély mértékben járult hozzá, hogy a benzin hajtotta automobil széria- gyártása megindult. Ez viszont nem csekély mértékben járult hozzá, hogy Henry Ford I. és az utána következő Henry Fordok milliárdosok lettek. A milliárdosok azután különböző tudományos alapítványba fektették hatalmas vagyonuk bizonyos csekély hányadát Lehetőleg olyanokba, A gőztől a gőzig vagy Ford miudrii'^ A „Jövő lorrásai“ a múlt forrásainál Használt kocsik újként eladva Barczi Pál munkája amelyek tökéletesítettek valamit, amiből gyáraik többet profitáltak. Napjaink problémája a nagy városokban a levegő szennyezettsége. Ezt jelentősen növelik az autók égési termékeinek levegőben elpárolgó maradványai. Azokból az autókból árad ez a levegőt rontó termék, amelyek viszont jelentősen növelik Fordék jövedelmét. Szerencsére van azonban Ford-alapítvány! Nem is egy! Köztük a „Jövő forrásai” nevet viselő. Ez az alapítvány legutóbb olyan javaslat kiadását finanszírozta, amely a régi, gőzhajtotta autóhoz való visszatérésben látja a levegő szennyeződésének csökkentését. A gőzkocsi „nem bocsátana ki olyan égési termékeket, amelyek miatt a gépkocsik és teherautók jelenleg a levegő szeny- nyezettség legfőbb forrásai” — mondja a jelentés, majd hozzáteszi, hogy „mivel gőzgép képes azonnal ellenkező irányban működni, így a fékekre csak a parkolásnál lenne szükség”. Végül azt is megállapítja, hogy a századforduló gőzautójával szemben ez az új típus nem rendelkezik majd „nehéz és veszélyes kazánnal, 30 másodPe‘‘ cen belül hidegen indulna e nem kellene minden félórába megállnia, hogy vizet vegíle" fel”. Ezt javasolja a Ford-alaP*1 vány, az egykori Fordék°a vagyont jelentő benzinBUtoJ helyett. ., Tízet egy ellen: a gőzaut0 is Ford gyártaná elsőnek. Gőzautő azonban még ni»®' De van Volkswagen és az * leltébb népszerű az USA-°a is' - .feli Ezt tudják a nyugatnenit^ is éppen ezért igyekeznek 0 nél többet keresni vele. Olyan sokat, hogy az 01 nem is igaz. Mármint a Volkswagen »» igaz. , Pontosabban az nem *ßa hogy új kocsi, amit újnak vC Uncle Sam unokája. Kiderült ugyanis legul«^' ' hogy Hamburg környék®, használt Volkswageneket *■?>, újítanak és mint újakat sZ , a tanak Amerikába. Olt ezeket „hamis” Volkswageneket 01®1 veszik újnak és ezekkel töri nik a legtöbb baleset az«'3 Máté ív»» A jövő hét tv-műsorából Az elkövetkező hét televízió műsorából olvasóink figyelmébe ajánljuk Shakespeare Lear király című tragédiájának közvetítését a Nemzeti Színházból. Azt hisszük, ehhez bővebb ajánlás nem szükséges. A drámai műsoroknál maradva a Fáklyaláng című tv-játék pénteki adására hívjuk fel a figyelmet. A tv-játék alapjául szolgáló drámát, mint ismeretes néhány hónappal ezelőtt Miskolcon is bemutatták. A budapesti színművészek közreműködésével készült tv-játék már korábban szerepelt a képernyőn, ismételt bemutatását — az egyébként is megnyilvánuló érdeklődésen kívül — az 1848-as márciusi évforduló indokolja. Végül ebben a kategóriában emh'tjük meg a n-'n- tek este látható új tv-filmet, amely a késő esti órákba»- . Szülők, nevelők egymásK0 sorozatban kerül sugárzás™ Címe: A szerelem. ..fi A filmek kedvelői különb0 műfajú alkotásokkal találka,, hatnak. A krimiket kedvel . szerdán Az áruló léptek rí» ,, Mr. McGuil-filmben lelke j kedvükét, a zenés fUi»e” szeretők pedig csütörtökön- Ne vádoljon senki című ol» j filmnél. Szombaton este kéri képernyőre A nagy manón. című angol film. amely a 10 sodik világháború idején®^ kis névtelen tiszt karrierjét az angol hadvezetés egy n»~L szerű húzását ábrázolja. “ hánv éve láttuk már a moz’» ban. Végül a legjobb ma°Y fi’mek soráhan szombaton ■ után az Apa című film kel a közönség elé. Ili müvek a miskolci konvvfsboFflolibfl11 A gépkocsivezetők üröm»11’ forgathatják Botond-Bol& György könyvét az így 0°n' dozd a Volkswagenodat cíO>® a motorosok pedig SüT&W Endre szakmunkáját a Mol°r' kerékpárosok vizsgakönyvét. A németül olvasók figyel01®* felhívjuk az Ullstein Ku»s' geschickte 20 kötetére és "° híres művére a Phantastisch* Erzählungen-rc. Az nnjj° nyelv ismerői örömmel f°őa5Y jak az Oxford kiadású Shakespeare-t, a Modern lish short stories novel!-11'’ Saroyan müvét a The huda comedy-i valamint O’H»1 művét, az Appointment in marra címűt. Az elmúlt hét könyvújdon- ságai közül elsősorban a szép. iroda’miakról írnánk. Mindenekelőtt Juhász Ferenc impozáns külsejű kiállításban megjelentetett verseskötetét a Szent tűzözön regéit említenénk meg. Azután Illés Béla új kiadásban megjelentetett regényét, az Eg a Tiszá-t vennénk sorba. Ez a mű a Tanácsköztársaság félévszázados évfordulójára jelent meg ismét Kun Béla egykori előszavával. Ugyancsak az évfordulóra jelent meg második bővített kiadásban Kun Béláné könyve férjéről. Űj kiadásban látott napvilágot a népszerű Rejtő Jenő műve az Egy bolond százat csinál és Vidor Hugó híres regénye A nevető ember.
