Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-07 / 55. szám

ÉSZAK-M AGYARORSZÁG ®«nelf mi a véleménye? Erik a kakaótermés UFasros-e I 6ssfl? . , A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a város „A fa- ^nál általában nagyobb, zártabb település, amely többnyire (emeletes) épületekből áll, s rendszerint közmüvei, köz- I fedési hálózata, középületei, művelődési intézményei is van- I lakói elsősorban iparral és kereskedelemmel fogtálhoz- ! W-k”. Természetesen, hozzátartozik ehhez — a faluval ellen- j eíbcn — a sajátos városi életforma, a maga jellegzetes, moz- I plniasabb, civilizáltabb életével, fejlettebb gazdasági, műve­lési stb. viszonyaival. Sokan — ózdiak és nem ózdiak — úgy vélekednek erről * Oyárvárosról, mintha falu lenne, pedig Ózdot éppen húsz Jfetendeje nyilvánították várossá. Számosán vitatják Ózd vá- címét, rangját, és — szerencsére — nagyon kevesen van- \ de vannak, akik teljesen el is vitatnák. Az Észak-Ma- í fVarország munkatársai: Oravec János, Tóth István és Mi- j István a közelmúltban felkeresték a legilletékesebbe- \ rjk a 41 000 lélekszámú Ózd 41 lakóját, hogy őszinte választ Rójanak a kérdésre; valóban város-e Ózd, vagy csak formá­in, közigazgatási értelemben az? 'úté, a válaszok: 5Mon GYöRGYNÉ, ruha- munkás, kétgyermekes ^'®danya: Természetesen vá- t«' Hogyne lenne az, amikor J 20 évvel ezelőtt városnak H’vánítottók A Béke-telep is, (0,® a munkások is, akik itt Sóznak, mind ezt igazolják, azért van még itt sok ja­ífOtvalő Én a ITT. kerület- !C(iri*akoni. Várkony két évti- áf/0' ezelőtt falu volt. Ogy tertSolták Özdhoz. A két év- Vj. alatt, a fő úttól eltekint­ek .'H semmi sem változott, tójny iiéttel ezelőtt a víz el- a kertünket, udvarun- & alig tudtunk bemenni a A közlekedéssel sem líránk elégedettek. Az üzle- W ellátottsága, választéka ‘Megfelelő. Mindig van % o hiánycikk, ami itt nem, Putnokon megkapható. V. Putnok is az ózd! iá- «ä]‘°z tartozik A piac is sok- lCr%ibb, mint máshol. Nagy i p a III. kerületben, hogy ^ kekeknek nincs hol ját- <ii§ *' Játszótér nincs, ha pe- itLj* fűre lépnek, a parkőr *°*ás?r* ^iet. Egyetlen szóra- lehetőségük a vasárnap W° t' mozi Ez *s inkább V °n> mert télen a mozlter- !fit6n-riern tudják megfelelően Wí*, A felnőtteknek is lég- “ a tv adja a szórako-' á(Sj' A Li«,zt Ferenc Művelő­in. Központ messze van, 5^rt e'\' m°ö bejönni. Épült: ^ 9Zclon nagyon sok ház, •hij„ intézmény.« Reméljük, Via^bbet fognak építeni, s V^sak kialakul, és igazi s lesz belőle. »t^SKo JÓZSEF, a Borsod kl^t - Kiskereskedelmi Vúl- kirendeltségének ve­térr, A szemünk előtt nőttek a reszek. A szántóföldek- házikókból. Az ózdi Híj _ J szeret teremteni, de Sadt'r Megalkotta vágyát, el- k|. .Ja jutalmát is. A renge- .hitkezés, az utak, a léte- [Otí, ayek pedig mind juta­tó», a.Mha mennek. Érthető, büszkén gondolunk vá­Mostanában üzleteket sza­nálnak. Kell a hely az építke­zés számára. Van, amelyik helyett kapunk újat, korsze­rűt, de van, amelyik megszű­nik. A lakosság ellátása mind­inkább egyenetlen lesz ilyesmi miatt. Jó lenne az Ilyesmire is gondolni vezetőinknek, n szanálást elrendelőknek. Begyújtják a Bük kemencéit Exportra termelnek a boksák A Bükk erdeiben most szin­te napról napra feljebb húzó­dik a tél és a tavasz határa. A Bükk-fennsíkon és a csú­csokon még kemény a tél, egybefüggő, vastag a hótakaró, de a völgyekben már gyorsan tavaszodik. Itt, az alsóbb ré­giókban már minden előké­születet megtettek az erdő- gazdaság dolgozói, hogy c te­rület sajátságos melléküzem­ágaiban ismét megkezdődhes­sen a termelés. Kijavították a mészégető kemencéket, előké­szítették a faszénégető bok­sák helyét és a kis mészkő- fejlőket. A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság az idén jelentős mér­tékben, mintegy 20—30 száza­lékkal kívánja fokozni mellék­üzemágainak termelését. Az előző évnél több meszet és fa­szenet kívánnak égetni. Mind­két erdészeti mellékterméknek van hazai piaca, sőt a bok­sákban készülő kitűnő minő­ségű faszenet exportálni is tudják. A jövő héten már be i is gyújtják a Bükk kemencé- j it, s hamarosan fával égetett, kiváló minőségű meszet szál­lítanak a hazai megrendelők­nek. Ugyancsak a jövő héten gyújtják be a lillafüredi, a pa- rasznyai, a répáshutai és a bánhorváti erdészetekben a faszénégető boksákat is. íj énekkar A Mezőkövesdi Általános Fogyasztási Szövetkezet az el­múlt esztendőkben is jelentős segítséget nyújtott a matyó vi­dék kulturális életének eleve­nebbé tételéhez. A közelmúlt­ban új énekkart alakítottak a szövetkezet patronálásával. A 35 tagú szövetkezeti vegyes- i kar, Kiss József zenetanár ve­zetésével a napokban mutat­kozott be. Mezőkövesd község helyzete és fejlődése Az egyre növekvő számú helyi kiadványok között meg­különböztetett figyelmet érde­mel az a háromíves könyvecs­ke, ami a fenti címmel a kö­zelmúltban hagyta el a saj­tót. Külön jelentőséget köl­csönöz a vállalkozásnak, hogy a kiadvány azzal a nem tit­kolt szándékkal látott napvi­lágot, hogy a gazdasági és szellemi élet adatainak publi­kációjával is igazolja a mi­előbbi várossá alakulás reális feltételeit. A füzetet Mezőkövesd köz­ség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága adta ki, ötszáz pél­dányban. A finom kivitelezés a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatot dicséri. k. tnr. Tizennyolcán visszajöttek ka Imre, a brigád vezetője, Gáztűzhelyet veszünk, aztán ott vannak az unokák is, ne­kik Is jobban tudok mostaná­ban kedvezni. — Mi a háztetőt, meg a ke­rítést szeretnénk megcsinál­tatni — válaszolja Pataki bá­csi, aki 78 évével korelnök- nck számít. A brigád legtöbb tagja ti- szacsegei. őket minden hét­főn mikrobusz hozza be Mis­kolcra, egész héten itt laknak benn a városban, szombaton utaznak haza. — Mivel töltik el tíz estéket? — Nagyon jó szállásunk van, melegek a szobák, estén­ként rádiót hallgatunk, vacso­rát főzünk. Mikor mit Leb­bencset, paprikás krumplit, csak egy jó bogrács kellene már... Vacsora után meg be­szélgetünk, ahogy már az öre­gek szoktak, a régi Időkről . . — Hogyan fogadják a nyug­díjas szerelőket a családok, ahová becsöngetnek? — Kicsit csodálkoznak, de mi igyekszünk úgy dolgozni, mintha fiatalok lennénk. Egy nap öt-hat lakásban is elvé­gezzük a szereléseket remél­jük, hogy áprilisig a 4000 be­kötésnek legalább a felét meg­csináljuk. Még azt is tessék megírni, hogy máskor is szí­vesen segítünk a , régi gazdá­nak”, persze, ha az egészsé­günk bírja.. A kis ládikák megteltek, menetkészek a nyugdíjas bri­gádok. A mikrobusz elindul, hogy a város különböző ré­szeire vigye az öregeket akik nem érzik magukat öregek­nek, hiszen szükség van mun­kájukra. számítanak rájuk. Pusztai Éva mezőkövesdi fogyasztási szö­vetkezetnek ez a melléküzem- ága már az első évben kétszáz ezer forint értékű seprűnyelet különböző szerszámnyelet és háztartási faárut készített. Ör­vendetes, hogy a kis üzem felkarolta a fafaragás helyi hagyományait is. Előkerültek a múr-már feledésbe merült fafaragó kések és a fatömeg­cikkek mellett nagyon szép ajándéktárgyakat is készítet­tek az ügyes kezű cserépíalui- ak. A kis üzemet a közelmúlt­ban gépekkel is felszerelték, s felkészültek rá. hogy az idén háromszorosára növeljék ka­pacitását. A tervek szerint a szövetkezet 600 ezer forint ér­tékű fatömegcikket és dísz­műárut készíttet az idén. Sorra érkeznek az öregek, csillogóra fényesített csizmá­jukról ütögetik a szeszélyes, váratlan márciusi havat. Mik­robusz kanyarodik az udvar­ra, megjöttek a tiszacsegeiek is. Előkerülnek a kis ládikék, bennük példás rendben sora­koznak a szerszámok, kábelek, drótok. Mindenre ügyelnek, hiszen fontos munkát bíztak rájuk, szakértelem, nagy- nagy figyelem kell hozzá. — Milyen érzés volt — so­kuknak tíz-tizenöt év után — ismét munkába állni? — Büszkék vagyunk rá. hogy még szükség van ránk, hogy segíthettünk. Valóban jól jött ez a segít­ség. A miskolci távbeszélő­hálózat fejlesztése során 1000 új állomást kapcsolnak be. Ezek előszerclési munkáihoz — hogy minél hamarabb mind a négyezer lakásban megszó­laljon a telefon — kért se­gítséget nyugdíjasaitól a pos­taigazgatóság. November óta dolgozik a 18 tagú nyugdíjas brigád, s havonta megkeresik az 1400—1500 forintot is. — Mire költik ezt az össze­get? — Megvan már minden fo­rintnak a helye — 'szól Kocz­I A 24. ipari vásárra készül Szeged Tavaly 10 nap alatt közel egymilllárd forint értékű üz­letkötést bonyolítottak ie a szegedi vásáron. A dél-ma­gyarországi ipari seregszemle jelentékenyen erősítette a ju­goszláv—magyar kishatármen- ti áruforgalmat is Az idén hasonló sikerre számítanak Szegeden Az elmúlt évek során már kialakult a vásár jellegzetes szegedi arculata Többnyire a könnyű- és az élelmiszeripari termékek, a fogyasztási cikkek reprezentatív árubemutatója volt. s a tervek szerint ez ma rad a jövőben is. Az idén jé lius 18—27 között rendezi'1 meg a vásárt, melynek terüle­te meghaladja a 12 ezer négy­zetmétert. A C&0p&IT‘ÍW!aZ@ÍÍ$B'i0 Csaknem két évtized telt el, amióta először lépte át a Diós­győri Gépgyár kapuját. Eszter­gályos szakmát tanult, álkép­zős volt az első időben. Gé­pen dolgozott. Azt mondják, szorgalma és átlagon felüli képességei emelték ki később. Normás lelt, majd norma- statisztikus, csoportvezető. Vajda Istvánná csoportjában i ma öten dolgoznak. Csupa nők j Irányítása alatt a csoport számtalan jó eredményt ért | el. Maga a csoportvezetőnő több sikeres újítással törcke- ! dett a munka egyszerűbbé, ész- izerübbc tételére. Munkájáért kétszer kapta mag a kiváló dolgozó címet. Egyszerű munkásasszony. A munkának és a családnak és. Férje és nemrég feleségére- dett fia a Lettin Kohászati Mű­vekben dolgozik. De ők is, és velük élő édesanyja is meg­osztják Vajda Istvánnéval a második műszak ezernyi ten­nivalóját. Marad idő tanulás­ra, állandó önképzésre, és ma­iad idő társadalmi munkára is. Mert a társadalmi munká­ra még sohasem mondott ne­met. Vajda Istvánná 196?. óta tagja a pártnak, A szakszer­vezet főosztályi bizottságában gazdasági felelős Ezenkívül tagja a vállalati nőbizottság­nak is. Hogyan győzi mind­ezt? — Sokat segít a család. Most, március 1 -töl a terme­lőüzemek után ők is röindebb munkaidőben dolgoznak. A szabad szombatokat Vajda Ist­vánná nem a házi munkára szánja. — Utazni szeretné’- Elmenni Pécsre, Szegedre és Sopron­ba... A: első szabad szombaton Vajda Istvánná mégis itthon marad. A nőnap alkalmából rendezett munkás—paraszt ta­lálkozó marasztalja Miskolcon. Hétköznapján megosztja a munkahely, a munkatársuk személyes gondjaival való tö­rődés. és otthona között. Vál­tozatosnak, szépnek tartja éle­tét. Amikor beszélgettünk, még nem tudta, hogy odaadó munkája, lelkes társadalmi te­vékenysége jutalmául elnyerte a gépipar kiváló dolgozója mi­niszteri kitüntetést, amelyet a tegnap délután rendezett nő­napi ünnepségen vett át. (ílauek) fosunkra. Pedig igazán még nem is város Özd. Én kereskedelmi szempont­ból vizsgálom helyzetünket. Nem állunk olyan fokon, mint bármely újonnan épült város, vagy környékbeli, de régebbi település. Üzlethálózatunk egy­idős a régi Özd dal, lassan cse­rélődik fel, úgy, ahogy maga a város is. Az ellátás azonban még ennél is lassúbb folyama­ton megy keresztül, bár mind­annyian gyorsulásán fárado­zunk. A kereskedelem ellátott­ságán mérhető le a város vér- ; keringésének fejlődése. Van előrelépés jócskán ebben is, de nem lehetünk elégedettek. Azt mondják, Özd a világvé­gén van. Akkor érezzük, ami­kor más városok ellátását nézzük. Hozzánk még a vonat is lassabban közlekedik. Ért­hető, hogy máshol már el is felejtették a primőrárut, az újdonságokat, amikor mi még csak ábrándozunk róluk, búr mindent megteszünk beszerzé­sükért. Két esztendeje már ja­vult az ellátási helyzetünk, mi magunk is igyekszünk vá­sárolni. De nem bírunk lépést tartani az igényekkel, hiszen sokszor még kocsit sem ka­punk a helyi AKÖV-től A nagykereskedelemnek kellene előbb felfejlődnie. Főleg a FÜSZÉRT-nek, a tejüzemnek, de esetenként a kenyérgyárra is szól ez a kitétel. A FÜSZÉRT például nem tud Özdon tervet teljesíteni, más­hol viszont jóval 100 százalék felett áll. Meg kellene vizsgál­ni ezt a kérdést... Megkezdődtek az 1969 évi szegedi ipart vásár előkészüle­tei. A hagyomány olt hoz híven ezen a nyáron is n város köz­pontjának több épületében — a korábbi évekhez hasonlóan — 100-nál több magyar és külföldi Ipari, kereskedelmi vállalat mutatja be termékeit Az új „ gazdaságirányítás rendszerének első évében a várakozásnál nagyobb érdek­lődés nyilvánult meg a szegedi ipari vásár iránt. A tapaszta­latok azt igazolták, hogy nem­csak létjogosultsága van a nyári szegedi vásárnak, a ta­vaszi BNV és n Budapesti Őszi Vásár között, hanem igen hasznos szerepet tölt be az árubemutatásban, a piackuta­tásban és az értékesítésben. A szeged) egyetemi fii vészk értben hazánkban első ízben termést hozott a kakaőfa. A kövérre hízott, uborkához ha­sonló termés siitétsiirga szinti. M eg h a rom szorozza termelését a fatömegcikk üzem Cserépfaluban az elmúlt év­ben kezdte meg a termelést egy kis fatömegcikk üzem A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents