Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZA G Sürget, sőt: szorongat a feladat Borsodban. Meg kell gyorsítani a termőtalajok — elsősorban a hegyvidéki szántók és legelők — javítását és védelmét, mert enélkül szinte képtelenség biztosítani a korszerű gazdálkodást, a terméshozamok növelését, a bevételek fokozását. Borsod megye ilyen vonatkozásban nagyon nehéz és hátrányos helyzetben van. Először azért, mert a mezőgazdaságilag művelhető területeinek közel 61 százaléka — több, mint félmillió katasztrá- lis hold — lejtős, savanyú, erodált. Az összes területből 360 000 katasztrális holdat közepesen, 134 000 katasztrális holdat erősen pusztít az erózió. Nagy a lemaradás A talajjavítás és talajvédelem szükségességét ma már senki sem vitatja, hiszen az eddig elvégzett ilyen jellegű tnunka tényekkel bizonyít. A befektetett költségek három— öt év alatt megtérülnek és a talajjavítás nemcsak a terméseredményekben jelentkezik pozitívan, hanem az egész gazdálkodásban. Hatására megváltozik az egyes gazdaságok szerkezete, új növényeket lehet bevonni a szántóföldi kultúrákba, mégpedig igen eredményesen. A lucerna például a hegyvidékekről az utóbbi évtizedekben szinte kipusztult, mert a savanyú talajokban nem bírt megélni. Meszezés, kémiai talajjavítás Után viszont biztonságosan termeszthető, mégpedig kiemelkedő terméshozamokkal. Ez kedvezően hat az állattenyésztésre, hiszen a lucerna az egyik legfontosabb takarmány Es még sok előnyös tényezőt •ehetne felsorolni. Borsod megyében eddig — uogy csak a legnagyobb munkákat említsük — 1950 óta 112 579 katasztrális holdon végeztek talajjavítást kémiai Anyagokkal és 27 682 holdon Altalajlazítást. Mindezek ellenére Borsod megye az országos eredményekhez viszonyítja sajnálatosan lemaradt Az ütem ugyan fokozódott, hi- Szen a hatvanas években évente már több, mint tízezer katasztrális holdon végezték el a termelőszövetkezetek a talajjavítást — állami támogatással természetesen —, de ez az ütem még így is olyan gyenge, hogy az országos átlaghoz viszonyítva csak 5C százalékos: ebben az ütemben kiég további 50 évig tartana a. javítási feladatok megvalósítása. Megyénk talajvédelmi szak- amberei és a termelő gazdaságok vezetői szenvedélyesen keresik a megoldásokat és sürgetik a tempó gyorsítását a talajjavítási feladatok idejének lerövidítését. Keresik s *e?.jobb módszereket, a legrövidebb utat a cél eléréséhez Vs gyakran gyülekeznek össze tanácskozni, vitatkozni is Eogy mennyire érzik a feladat nagyságát és fontosságát ü7-t az is bizonyítja, hogy ezer a télen — az elmúlt négj hónap során — már legalábt uz olyan tanácskozás volt me áyénkben, amelyeken a szakemberek a talajjavítás meg- gyorsításáról beszélgettek legutóbb a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének talajtan szakosztálya hívta össze tag- ait, hogy a nagy feladatot ismételten megbeszéljék. őrsit ó Módszerek , A vitaindító előadást Eu Jc“cs János, az Országos Tájvédelmi és Talajjavító Válhat megyei alközpontjának vezetője tartotta. Precízen és szakszerűen ismertette a prob- Amát, az eredményeket és feladatokat, számokkal érvelt és uizonyitott. szenvedélyesen Pergetett és buzdított, bár a k/dgjelent talajvédelmi szak- mberek vele mindenben k.Vetértettek. Csupán módikén vitatkoztak. A hozA győztes A Diósgyőri Gépgyárban megrendezett ifjú szakmunkások versenyén Tóth Zoltán, az Sz-egység dolgozója lett az egyik első helyezett. Közös gondok, közös örömök Tsz szocialista brigádok tanácskoztak líorsodnádasdoti Orszsgraszóló eredmények, további erőfeszítések Száraik s bruceiEózist A Budapesti Finomvegyszer- A mintatáppal végzett kísér- gyárban hamarosan megkezdik letek közben minimálisra egy új, rendkívüli hatású ta- csökkent a borjúelhullás, de karmánykiegészítő táp gyáitá- teljes eredménnyel gyógyítja sőt, amely száműzi a szarvas- . , , ,. .... marha-állomány legnagyobb a meddőséget es a sertesodéellenségét, a brucellózist. mát is. ' Ér defoes mesííesáti tervezget és fé minősé« A termék minősége a munka hatékonyságának és az élet- színvonal alakulásának egyik fontos tényezője. Ma még gyakran lehetünk tanúi a minőségrontásnak. Ha a munkás — tegyük fel — ,.ráver”, s az előírt műszaki-technológiai gondosság rovására például 10 százalékkal termel többet, hasonló arányban növekszik a keresete. Ha ezt teszik gyári méretekben, növekszik a forgalom, a nyereség, a vezetők prémiuma. Rövid távon tehát jól jár az egész kollek- tíva,_ noha a „lazítással” nemcsak saját munkájukat devalválják, hanem egyúttal a felhasznált anyagokat, berendezéseket is leértékelik. Hosszabb távon azonban mindez visszaüthet. A piaci egyensúly hiánya, a_ kínálatot meghaladó kereslet átmenetileg táplálhatja a minőségrontást. Mert megveszik a rosszat is, ha nincs más. Ezért fordulhat elő. hogy több mint egy esztendővel a reform bevezetése után változatlanok a panaszok a cipők minőségére, sőt új keletű, jogos kifogások -s érnék bizonyos bútorokat, textilféléket. A fogyasztó abszolút védettségét, minden minőségi panasz megszüntetését persze később sem várhatjuk az új mechanizmustól. Az viszont kétségtelen, hogy a munka hatékonyságának, s ezen oel.il a minőség javításának, a tennék tartósságának komplex értékelésére a rugalmas árrendszer, a tárgyilagos fogyasztói elismerés, vagy bírálat alkalmasabb, mini a szinte kizárólag mennyiségi feladatokra szorítkozó egyszeri tervutasítás. B izonyos eredményekkel, a minőség érzékelhető javulásával elsősorban ott találkozhatunk, ahol már jóval a reform bevezetése, előtt felismerték mindezek szerepét, fontosságát, Igv például a hazai háztartási hűtőszekrények a kivitelt, a műszaki megoldást, az üzembiztonságot tekintve egyaránt állják a versenyt az importtal. Nem véletlen, hogy a hűtőszekrények garanciális idejét az első között emelték fel két évre. De az sem véletlen, hogy tavaly óta az olajkályhákat, a televízió-, a rádiókészülékeket, a villamos háztartási berendezéseket is kétéves garanciával árusítják. A minőség javítása összetett műszaki fejlesztési, szervezési, anyagi ösztönzési és szemléletformálási feladat. Egv-egv termék előállításában a munkások és a műszakiak ezrei’ vesz- uek részt (az anyagok, az alkatrészek gyártóit is összeszá-n- lálva). S néha a legkisebb csoport, vagy esetleg egyetlen ember felelőtlensége, hibája lerontja az egész kollektíva no Ilkájának hatásfokát. A feladat bonyolultságának megfelelően helyes, ha minden vállalat kialakítja a maga hosszú távú, minőséggel txiycs dalos politikáját. Ahogyan például a Csepel Autógyárban elhatározták, hogy a tehergépkocsikat — valamennyi fődaraHukní — alkalmassá teszik kétszázezer kilométer lefutására Ez a nagy vállalkozás több kooperációs partnert is érint. Á tfogó jellegű minőségfejlesztő program kidolgozására > an szükség minden vállalatnál, de különösen azokban az ágazatokban, ahol ma még sok a jogos minőségi osonsz és kifogás. A textil- és ruházati iparban ezt most már a viae: viszonyok is sürgetően megkövetelik. Sok könnyűipar: izem küzd az idén értékesítési gondokkal, s ez arra kén- -' '-ti őket, hogy jobban figyeljenek a fogyasztói igényekre. 4 gondos, lelkiismeretes munkától, a korszerűségtől füg- oind- inkább a vállalatok, léte, megélhetése. S ez a gazdasó" »óvszer az óhajnál is. a parancsnál is hatásosabb hajtőéi--' K. A mezőcsáti járás vezetői úgy tervezik, hogy ez év nyarán, valószínűleg augusztus 20-a alkalmával, háromnapos mezőgazdasági seregszemlét rendeznek Mezőcsáton. Ezen a nagyon sokoldalú bemutatón a járás 20 éves állami gazdasága, és a zömmé! tízéves fennállásukat ünneplő termelőszövetkezetek legszebb terményeit, állatállományuk színe-javát, valamint melléküzemágaik termékeit ismerhetik meg a járás dolgozói. Ezen, a valóságos helyi mező- gazdasági kiállítás-szerű seregszemlén természetesen számítanak a mezőgazdasággá kapcsolatos üzemek, vállalatok, a kisipari szövetkezetek és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek részvételére is. A járási bemutató intéző bizottsága a közelmúlt napokban már meg is kezdte munkáját. Mentik a vetéseket Dél-Borsod több községének határában elég jelentős területet borítanak a belvizek amelyek főleg az őszi vetésekben és az évelő pillangósokban okoznak károkat, A vízügyi szervek mindent elkövetnek, hogy a főcsatornákból a lehető leggyorsabban szivattyúzzák át a belvizeket £ folyókba. A gazdaságok feladata, bogy az egyes táblákai borító hólevet belevezessék s csatornákba. A geleji Petőfi Termelőszövetkezetben például minden1 elkövetnek, hogy a belvizelte levezessék az őszi vetésekre és a lucernatáblákról. Sajnos elég nagy. mintegy . 350—40( holdas területet fenyeget bel vízkár a geleji határban. Bíz nak azonban abban, bog: amennyiben sikerül gyorsai levezetni a belvizet, a sző] őszi vetések nem szenvednél kárt Az Ózdi Kohászati Üzemek az elmúlt esztendőben igen sokat tett a selejt csökkentése érdekében, és az eredmények — nyugodtan mondhatjuk — országraszólóak. A se- lejtet két százalék alá csökkentették, és ez egy olyan üzemben, ahol évente több mint 800 ezer tonna árut dolgoznak fel, rendkívül nagy szó. Az Ózdi Kohászati Üzemek üzemrészei közül kulcshelyet foglal el a durvahengermű, ahol talán a legjobban kell őrködni azon, hogy ez a nagyon szép szám, ez a 1,6-es évi selejtszázalék-szám ne rosszabbodjék. A durvahengermű múlt évi terve 770 ezer tonna volt, és ezt a tervet 808 ezer tonnára teljesítették úgy, hogy a kitűzött selejt szint a 0,31 százalékos tervét., ami egyébként is szigorított számnak tűnik, 0,30 százalékra teljesítették. Lehet-e még ebben az évben a selejtet csökkenteni? A durvahengerműben elemezték a selejt keletkezésének okait és megkeresték azokat a momentumokat, amelyek még mindig hozhatnak valami eredményt a szigorú számok ellenére is. Elsősorban a szubjektív tényezőle azok, amelyek döntőek lehetnek ebben a küzdelemben. A gyártás közbeni ellenőrzést, tehát a közbeeső fázisban történő selejtesökkentést tartják elsőrendű fontosságúnak. így elérhető, hogy a gyártás folyamán már az előhengeré- szek, az előmunkások fedezzék fel a seleitet. és az ne a gyártás végső fázisában, ne a kikészítésnél derüljön ki. A dolgozók öntudatára számítanak, de az okokat is megismertetik velük. Az okozati összefüggések vizsgálatával oróbálnak ezen a selejtszá- mon javítani, a dolgozók segítségével. Van számos olyan kiemelt gyártmány, amit külön is fontos figyelemmel kísérni, és amiből már sikerült, nem egy esetben a selejtmentcsséget is megvalósítani. Ezeket az úgynevezett kiemelt gyártmányokat különös gonddal kezelik Ezekre külön technológiák kerülőnk kidolgozásra, amelyeket a legszigorúbban betartatnak. Gondolunk itt elsősorban a drótkötél-minősegekre, a periódikus betonacélokra, laprugó anyagokra, amelyeket rendkívül körültekintően gyártanál? és készítenek a gyártmány utolsó fázisáig. Valószínűnek látszik tehát, hogy 1969-ben tovább lehet javítani az eddigi jó eredményeket, és elképzelhető, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművében még 0,3 százalék alá is csökkenthető az éves selejt mennyisége! Horváth Kálmán A napokban harmadszor találkoztak Serényfalva, Putnok. Hét és Borsodnádasd tsz-einek női szocialista brigádjai A tanácskozáson — amely a járási nőtanács kezdeményezésére jött létre — Székely Istvánná a járási nőtanács nevében köszöntötte a szocialista brigádokat, majd megemlékezett a Tanácsköztársaság közelgő, félévszázados évfordulójáról. Ezután Bakos Bertalanná, a • borsodnádasdi tsz brigádveze- j tője tartott vitaindító előadást. Ebben beszámolt a brigád elmúlt évi munkájáról, eredményeiről és gondjairól. Ez után egymást követték a felszólalások. Fény derült. arra is, hogy a mezőgazdaságban mennyire nem fordítanak gondot az illetékes vezető szervek a brigádmozgalom fejlesztésére. Nem működik a versenybizottság járási szinten, amely körültekintő versenyjárás termelőszövetkezeteiben is megfelelően érvényesüljön a szocialista munkaverseny A Borsodnádasdon tartott tanácskozás azt igazolja, hogy nemcsak érdemes, de kell is e témával foglalkozni, mert ez hasznos az egyén, a termelőszövetkezet és a népgazdaság számára egyaránt. Márlássy István programmal, a feltételek megteremtésével. a versenyek értékelésével és jutalmazásával tovább fejleszthetné a mező- gazdaságban a szocialista ver- senymozgahnat A tsz-ek vezetői sem fordítanak kellő figyelmet a mindenképpen hasznos mozgalomra. A TE- SZÖV feladatának szánnánk, hogy kezébe vegye e fontos kérdés intézését, hogy az ózdi Keni iziiatii ütvén évin valamennyi részvevőjének tetszett. Ennek elterjesztése és általános alkalmazása azonban a termelőszövetkezetek feladata. Ezekhez a módszerekhez viszont az állam nem ad kedvezményeket. A tanácskozáson elhangzott az a javaslat, hogy a megyei tanács illetékesei járjanak el, hogy az állami kedvezmények terjedjenek ki a féladagú me- szezésre és a mészköporos trágyázásra is. Ha ugyanis ezek a módszerek csak felé- nyi állami támogatást kaphatnának — az egész adagú meszezés állami támogatásának arányaihoz viszonyítva — megyénkben a kémiai talaj- javítás üteme meggyorsulna, behozhatnánk a lemaradást és 50 év helyett 15 év alatt elvégezhetnénk nagy feladatunkat: a gyenge termőképességű talajok megjavítását. A tanácskozás más felszólalói — és összefoglalójában Lukács János alközpontvezető — még azt is hangsúlyozlak, hogy a megye termelőszövetkezetei ne várjanak mindent az államtól. Az állam erőihez mérten segít, de haladéktalanul szükséges a termelőszövetkezetei? nagyobb áldozata, a saját erők bevetése is a talaj javítási feladatok elvég zésében. Szcntlrei József zászólások közül különösen érdekes volt Lódi György, az állami gazdaságok területi főosztálya Íőagronómusánalí módszerismertető javaslata Lódi György elmondotta, hogy a jelenleg kialakított, úgynevezett nagy adagú és teljes javítási dózisokkal 50 év múlva sem érünk a feladai végéhez A léhi, a gagyvendé- gi és a szendrői állami gazdaságokban úgy gyorsítottál meg a talajjavítást, hogy féladagú mészkőporral javítanak így a javított terület nagysága megduplázódik. A terméshozamok — a javítás hatásé — viszont nem felényi, hanerr 70—00 százalékos a teljes adagú meszezés hatásához viszonyítva. Még jobb módszer, hogy £ mészkőport a már említett állami gazdaságban összekeverik az istállótrágyával. Az égj holdra adagolandó, által ábar 150 mázsa istállótrágya köz< 25—30 mázsa mészkőport kevernek be. A mészkőpor egyben a trágya értékes vegy- tartalmát nem engedi elpusztulni, elpárologni, s már £ trágyában leköt olyan vegy- elemeket, amelyekre a gyeng« talajnak szüksége van. Nagj előnye még ennek a módszernek, hogy a mészkőpor terítési költségei kiiktatódnak, hiszen az a trágyával együtt egy menetben kerül ki a földekre. A tsz-ek leiadata A Lódi György által ismertetett módszer a tanácskozás
