Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

IfiOfOH KOMA SOUTH KOMA JAPÁN v“ö. *•:«§ Kí?j;i! határsértők akciója Dainaiiszkij-szigctnéi .,A szovjet kormány a Kínai Népköztársaság kormányának tudomására hozza a követke­zőket : Március 2-án. moszkvai idő szerint 4.10 órakor a kínai ha­tóságok a szovjet—kínai ha­táron. Nyizsnye-Mihajlovka határállomás térségében (Da- thanszkij-sziget), az Usszuri to­lván fegyveres provokációt szerveztek. Egy kínai osztag átlépte a szovjet állami határt ás elindult a Damanszkij-szi- get felé. A körzetei védő szovjet határőrökre a kínai l’él vá­ratlanul géppuska- és gép- pisztolytüzet nyiiott. A kínai határsértők akcióit az tJsszuri folyó kínai partján Ie- yő leshelyből fedezték. A szov- . iet határőrök eilen végrehaj­tott provokációs támadásban több mint kétszáz kínai kato­na vett részt. A banditatáma- óás eredményeként életüket Vesztették és megsebesültek szovjet határőrök. Az arcátlan fegyveres beha­tolás szovjet területre a kínai hatóságok állal szervezett pro- vokáció, amely azt a célt szol­gálja. hogy kiélezze a helyzetet á szovjet—kínai határon. A szovjet kormány hatá­rozott tiltakozását jelenti be a Kínai Népköztársaság kormányának a kínai ha­tóságok által a szovjet— kínai határon végrehajtott veszélyes provokációs ak­ciók miatt. A szovjet kormány követeli a haladéktalan vizsgálat megin­dítását és a fenti provokáció szervezéséért felelős személyek *egszigorúbb megbüntetését. A szovjet kormány ragaszkodik öhhoz, hogy sürgős intézkedé- Sc_ket tegyenek, amelyek a jö­vőben kizárják a szovjet—kí­nai határ bárminemű megsór- Kína és a Szovjetunió közötti tését. határon a helyzet kiélezésére A szovjet kormány fenntart- irányuló kalandorpolitika le- ja magának a jogot, hogy ha- hetséges következményeiért a teljes felelősség a Kínai Nép- köztársaság kormányát terheli. A szovjet kormányt a kí­nai nép irányában a ba­rátság érzései vezérlik, és a jövőben is tovább ezt az irányvonalat óhajtja foly­tatni. A kínai hatóságok esztelen provokációs akcióit azonban visszaverjük és azoknak hatá­rozottan útját álljuk. Moszkva, 1900. március 1.” • Hétfőn reggel Peking belvá­rosában és a szovjet nagykö­vetség közelében, súlyos szov- jetellenes tüntetések kezdőd­tek. A több tízezres tömeg, amelyben számos gyermek Is látható volt. a Szovjetuniót és annak vezetőit gyalázó jelsza­vakat kiáltozva vonult a nagy- követség épülete elé. Orosz és kínai nyelven Írott jelszavaik a vasárnap hajnal­ban flezajlott szovjet—kínai határincidens kínai verzióját [ támogatták. A tömeg ellensé-1 ges magatartást tanúsított a j külföldiekkel szemben és kü- ] lönböző gyalázkodó jelszavakat j kiabált be az autók ablakain, j összetűzéseket nem jelentet-1 tek. Az incidens Nyizsnyc-Mihaj- lovka térségében történt, Vla- divoszíok kikötőjétől északra. tározott intézkedéseket tegyen a provokációk megakadályozá­sára a szovjet—kínai határon, és figyelmezteti a Kínai Nép- köztársaság kormányát, hogy a Szovjet-NBK hadgyakorlatok A Krasznaja Zvezda vasár­napi száma közli a lap tudó­sítójának arról szóló jelentését, hogy szombaton megkezdődtek az NDK-ban állomásozó szov­jet csapatok hadseregcsoport­jának az NDK nemzeti nép­Veszélyes kihívás Ahogy közeledünk március 5-höz, a nyugatnémet clnök- válas7.tás tervezett időpontjá­hoz, úgy fokozódik bennünk a kíváncsiság és a feszült­ség: mégiscsak Nyugat-Bcr- linbpn rendezik meg ezt a hyilvánvalóan provokációs célzatú választási komédiát? *is annak ellenére itt, Nyu- Rat-Berlinben, hogy ennek jogtalanságára és bcláthatat- hin következményeire a szovjet diplomácia idejében, többszörösen és nyomatéko­san figyelmeztette az NSZK kormányát és az érdekelt tő­kés nagyhatalmakat? Miközben a sző szoros ér­telmében lessük a remélt, kedvezőbb fordulatot, az ér­dekelt nyugati nagyhatalmak ésszerű megfontolását, az NSZK kormányának jobb be­látásra térését, újra és újra telmerül bennünk a kérdés: Mi szükség volt és van erre az értelmetlen kihívásra? Mi Szükség van arra, hogy Euró- }’a „szívében” veszélyes po­étikai krízist teremtsenek az eRykori szövetségesek segéd- tctévcl az újjászülető náci eevanslsta erők? Mivel tud- bük megmagyarázni például az Amerikai Egyesült Álla­gok, vagy Anglia és Fran­ciaország kormányai, hogy tulajdonképpen semmit sem teszlek c veszélyes kihívás Mcgaka d ál yozására ? M Ilyen Magyarázatot adhatnának egyáltalán, hogy a Nyugat- Jterlin semlegességéért a Szovjetunióval együtt vállalt szerződésben foglalt köte­lességeiknek, kötelezettsé­geiknek egyszerűen nem tesznek eleget? Sőt, a kihí­vás várható következményei­ért — érthetetlenül — a Szovjetunióra igyekeznek há­rítani a felelősséget? Ki érti ezt? A második világháború befejezése óta megszoktuk már, hogy a Nyugat időnként vaskos meglepetéseket tarto­gat számunkra, hogy alkal­masint — egy-cgy korábbi kudarc ellensúlyozására? — új és új „világszenzációval” traktál bennünket, hogy na­gyon is átlátszó célokkal „fel- tupírozZa” idegeinket. Ha az amerikai imperializmus Viet­namban nem éri el céljait, krízist teremt a Közel-Kele­ten. Ha itt sem sikerül célt érni, próbálkozik Csehszlová­kiában. S mintán itt is nyil­vánvaló a kudarc, jogtalanul Nyugat-Berlinben tűzi napi­rendre az új német elnök­választást ... Folytathatnánk e furcsa „logikai sor" nyomonköveté- sct. He mi értelme? Egyelőre várjuk, (ürelinct- lenül várjuk, hogy az NSZK kormánya és nyugati bátorí- tói is jobb belátásra térnek, hogy elfogadják az NDK kormányának ésszerű javas­latait, hogy megszívlelik a Szovjetunió figyelmeztetését és — jobb később, mint so­ha — mégiscsak lemondanak arról, hogy az NSZK elnökét a semleges Nyugat-Berlinben válasszák meg. (csé) hadserege egységeivel közös ; hadgyakorlatai. Á hadgyakor- | latban részt vevő egységek és , alegységek a harci riadó első j percétől és a hadmozdulatok ! első kilométereitől fogva ma­gas fokú harckészségről tettek tanúbizonyságot, arról, hogy képesek bármilyen feladatot sikerrel megoldani. A szovjet csapatok hadse­regcsoportjának katonái, a nemzeti néphadsereg alegysé­geivel együtt, hozzáláttak a hadgyakorlatok feladatainak megoldásához. A hadgyakorlatok irányítá­sára az NDK-ba érkezett Ja- kubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka. juttatja eszünkbe, hogy még csak március 3-át írunk... Tegnap ünnepi külsőségek között hivatalosan megnyílt az NDK felszabadulása 20. évfordulója jegyében meg­rendezett tavaszi vásár, amely március 2. és 11. kö­zött huszonhárom szakmai csoportban reprezentálja az élvonalbeli' termékeket. Elő­zőleg Kurt Schmeisser, a vá­sár vezérigazgatója a fogadá­son megjelent nagyszámú ha­zai és külföldi újságíró előtt elmondotta, hogy 350 ezer négyzetméter kiállítási terü­leten 65 ország tízezer kiál­lítója mutatja be termékeit. Tizenkét szocialista ország 250 külkereskedelmi vállala­ta összesen 38 ezer — közte hazánk 3300 — négyzetmé­kult át a hatszázezer lakosú Lipcse. Terein, áruházaiban, hatalmas főpályaudvarán, s itt a postán is, ahonnan tu­dósításomat diktálom, leg­alább harmincféle nyelven beszélnek az emberek. Kelet és Nyugat. Európa és Ázsia adott egymásnak randevút, s Lipcse, a nagy hagyományok­kal rendelkező vásárváros felkészült fogadásunkra. Hol itt, hói ott éri meglepetés az évről évre visszalátogatókat. A belvárost teljesen átalakí­tották és a Marktplatzon ta­lán a világ legérdekesebb te­rét képezték ki: egyetlen pil­lantással foghatjuk át a gyö­nyörű reneszánsz épületeket és a moderneket. A tudósí­táshoz mellékelt felvételen egy magyar Ikarus busz lát­tát a világban végbemenő műszaki-tudományos forra­dalom jellemzi; nagyobbodott a műszaki termékek kiállítási területe is, és igen sokféle szerszámgépet hoztak el Európa számos országából. Persze, átfogó, teljes képet festeni egyetlen tudósításban nem tudok, annál is inkább, mert az igazi vásár tulaj­donképpen még csak most kezdődik. A kölcsönös ismer­kedések, tájékozódások után ma már sor kerül az első üzletkötésekre, s amikor es­ténként bezárják a vásárhá­zak kapuit, Lipcse városának kulturális intézményei, szín­házai, nagy hírű operaháza várják az ide látogatott kül­földieket. Onodvári Miklós Fellőtték az Apollo—9-et Nyugati hírügynökségek je­lentik gyorshírben, hogy hét­főn, magyar idő szerint 17 órakor a Kennedy-fokon le­vő rakétakísérleti telepről fel­bocsátották az Apollo—9 űr­hajót. Az Apollo—9 az ameri­kai Hold-program keretében három űrhajóssal a fedélze­tén, a tervek szerint 10 nap­ig kering a Föld körüli pá­lyán. Hétfőn magyar idő szerint 17 órakor a Kennedy-fokról elin­dult az első teljesen komplett Satum—5 óriás rakéta, csúcsá­ban az Apollo—9 űrhajóval és három űrhajóssal. Az Apollo— 9 a sorozatnak tulajdonképpen csak a harmadik tagja, mert az Apollo—T—6. számúak em­ber nélkül jártak a világűr­ben. A felszállás után alig 15 Az Apollo—9 utasai az űrhajó kilövése előtt utolsó megbeszélésüket tartják az Amerikai Űrhajózási Hivatal vezetőjével, Alan Shepard-dal. A képen balról jobbra: James McDivitt, Kussel Schweikart, Shepard és David Scott. perccel az eredetileg 3500 ton­na startsúlyú rakétából már csak egy 40—45 tonnás darab kezdi meg Föld körüli kerin­gését (illetve ezt vezérelnék a Hold felé, ha most ez lenne a feladat). Ez az utolsó fokozat egy igen bonyolult felépítésű, összetett test, nevezhetjük ön­álló Hold-űrhajónak. Ennek egyik darabja az úgynevezett Holdra szálló egység, népsze­rű nevén „Teknőc, vagy Hold­komp”. Eredeti nevén Lunar Excursion Module, vagy rövi­den LEM. Ennek a világűr- beli manővereit most próbálják ki először. Ezt a konstrukciót kényszerből szülte az emberi képzelet. A mostani, koraira tervezett Hold-utazásoknak az az egyik legfőbb problémája, hogy az egész űrhajó nem szállhat le a Holdon. Az ame­rikai tervek szerint a Hold­rakéta három utasából kettő átkúszik a teknőcnek nevezett — egyébként önálló két foko­zatú — leszálló rakétába, míg a harmadik személy, az Apol­lo parancsnoki kabin (Com- mande Module) űrhajósa ke­ringésben marad a Hold körül és körülbelül 2 óránként át­repül az időközben leszállt holdkomp felett. Körülbelül 24 órás Hold­felszíni kutatómunka után a két űrhajós a „Teknőc” felső részében — a tulajdonképpeni második fokozatban — helyez­kedik el, s a leszálláskor hasz­nált. kiégett rakétát most „ki- lövőállványnak” használva, al­kalmas időpillanatban felszáll­(Folytatás a 2. oldal vaj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kiküldőit munkatársunk jelenik LIPCSE '0*9 A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 52. szám ARA: 80 FILLER Kedd, 1969. március 4. A szow^et jegyzéke Kínához Még Lipcsében sem tava­szodon ki, de a Kelet—Nyu­gat kereskedelmének ezen a fontos találkozóhelyén forró hangulat uralkodik. A belvá­ros híres vásárházaira, a dél­keleti városrész óriási csar­nokaira és pavilonjaira a nyüzsgés, a lelkesedés a jel­lemző. A színes emberíorga- tagban, a sok-sok látnivaló között megfeledkezünk az időjárásról, csupán az Elster folyó felől érkező hűvös szél ternyi területet kapott, ahol mi főként gépipari, fémko­hászati, híradástechnikai ter­mékekkel és különböző köz­szükségleti cikkekkel szere­pelünk, s máris hozzátehe- tem: sikerrel! Sok európai és tengerentúli tőkés ország ki­állítója is itt van, s láthatjuk a vásáron a gyarmati sorból felszabadult országok válla­latainak termékeit is. A szó szoros értelmében egyetlen nagy vásárrá ala­ható. Ezzel is példázni aka­rom, mennyire nemzetközivé vált Lipcse: a vásár 10 nap­ja alatt nyolcvan országból hatszázezer látogató tartózko­dik itt, ugyanannyi ember, mint a város egész lakossága. A patinás vásárházakban, át­járókban hullámzik a tömeg, s gyakran találkozom isme­rős arcokkal: miskolciakkal, borsodiakkal is. Egyébként a kiállítás álta­lános arculatát és szerkeze-

Next

/
Thumbnails
Contents