Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
E$ZAK-MAGYAROK$ZAö 3 ..Ili Cse terki Laios elvtárs látogatása 8 miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban és a KISZÖV-ben Lipcsei leílexiók CSETERKI LAJOS elvtárs, ________ a KözP onti Bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára, Miskolc vá- r°s országgyűlési képviselője, ’•'int már lapunkban beszámoltunk róla, két napot Miskolcon töltött, hogy ismerkedik választókerülete lakosságnak életkörülményeivel. Csütörtökön délután, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tantestületének tagjaival lolytatott több órás baráti be- szigetest. Ezen az üsszejövete- en részt vett Moldován Gyula 5\vtárs, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, és Fekete László elvtárs, a "iskolci városi Tanács vb-el- "öke is. Kálmán László, a gimnázi- igazgatója tájékoztatta a képviselőt a különféle tagozatban folyó oktató-nevelő 'Punka tapasztalatairól. Elmondotta, hogy az utóbbi evekben érezhető az általános iskolák oktatási munkájának iVálása, mert ti felvételeknél "agyon sok jó tanulmányi fredményű jelentkező közül Válogathatnak. Az iskola fél- avi tanulmányi átlaga 3,7 volt, ? 1050 tanuló közül 6 százalék “Ukott csak félévkor. Cseterki Lajos elvtárs kérgére, hogy ezek a szép eredmények az iskolareform érvényesülésének köszönhetők-e, a I1 testület megjelent tagjai Pptározott igennel válaszoltak. 2 további beszélgetés során njénk eszmecsere alakult ki az iktatási reform által szükség- ‘Zerűen változtatásra szoruló iktatási, nevelési módszerekül. , Kitűnt, hogy ebben az iskolában is — főleg az osztásuk magas tanulólétszáma ?Uatt — gyakori, bevett szokás / nagy és röpdolgozatok útján felcltetés. .A Földes Ferenc Gimnázium ttestülete különben behatóik foglalkozik az oktatási re- által megkövetelt új tlszer kidolgozásával. hatékony, megfelelő szin_ I oktatáshoz azonban megfe- **ö felszerelésre is szükség Ah. Cseterki Lajos elvtárs öröklődött, nincs-e gond a bevérzéssel, s hogy jó-e a kapudat a Tanszergyártó Vállárnál. Ez a vállalat ugyanis !zte, hogy több. korszerűbb terelés gyártására is módja lenne, ha az iskolák nem év végén, egyidőben rohannák meg a megrendelésekkel, hanem folyamatosan nyújtanák be igényeiket. A TANÁROKNAK I azOI.lban ____________________! nem a l egjobb véleményük volt a vállalat szolgálatkészségéről. Igaz, vannak új, modernebb kivitelű eszközeik, de ezek lényegesen drágábbak. Az a tapasztalatuk, hogy a TANÉRT Vállalat nem készült fel a tagozatos iskolák igényeinek kielégítésére, annak ellenére sem, hogy ezekkel az igényekkel már évek óta hiába jelentkeznek a vállalatnál. így nem tudnak megfelelő vegyi anyagokat adni a kísérletekhez, s ezeket úgy kell „összekéreget- ni” a nagyüzemektől. Méregdrága célfotó-berendezést viszont kérés nélkül is küldl/k, amit az iskola most szeretne eladni. Cseterki elvtárs befejezésül elismeréssel szólt arról a nagy fejlődésről, amely Miskolc középiskolai oktatásában az utóbbi években bekövetkezett. Hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladat a szakosítás továbbfejlesztése. Az oktatás jövőbeni célja: specializálódás, az általános műveltség talaján. Ha helyesen értelmezik a tagozatos osztályok feladatát, a tehetséges emberek tömegeit nevelhetik a különféle tudományágak szolgálatára. Hogy a szakosítás ne menjen az általános műveltség rovására, az elsősorban a pedagóguson múlik. Felhívta a tanárok figyelmét arra a különleges helyzetre, hogy bár itt van Miskolcon a műszaki egyetem, a város középiskoláiból mégis nagyon kevés műszaki érdeklődésű és beállítottságú -fiatal kerül ki. Borsod, Miskolc, mint jelentős műszaki bázis, nem vonzó a helyi fiatalság előtt. A píedagógúsok feladata legyen tehát az is, hogy megszerettessék az itteni gyerekekkel a természettudományos tárgyakat. Itt főleg a szolgáltatás voll a beszélgetés témája. Elmondották a ktsz-elnökök, milyen változásokat hozott szövetkezetükben az új irányítási rendszer. Cseterki Lajos elvtárs több kérdésre válaszolva a következőket hangsúlyozta: örvendetes, hogy a szövetkezetek nyereségesen dolgoztak, de a jövőben még nagyobb gondot kell fordítaniuk munkájuk hatékonyságára is. Az új irányítási rendszerben a társadalom növekvő igényeinek kielégítésére több magánkisipar működését engedélyezték. Ettől nem kell félniük a ktsz-eknek, sőt, arra ösztönözze őket, hogy egészséges konkurreticiát alakítsanak ki — biztosítsanak a szövetkezetek magasabb színtű szolgáltatást mint a magánkisipar. A ■ lakosságnak gyorsabb — és olcsóbb szolgáltatásra van szüksége a jelenleginél. foglalkozni IDEJE LENNE azzal a gondolattal — hangsúlyozta Cseterki elvtárs —, hogyan lehetne Miskolcon is létrehozni olyan szolgáltatási centrumokat — például a belváros és Diósgyőr részére — mint amilyeneket már néhány megye- székhelyen megvalósítottak a szövetkezetek és a tanács ösz- szefogásával. Ez megoldaná a szövetkezetek néhány még visszahúzó belső problémáját, s biztosítaná a városban a ma. gasabb rendű, színvonalasabb szolgáltatást. Városunk lakosságának érdeke azt kívánja, hogy a szövetkezeti és tanácsi vezetők gondolkozzanak rajta, miként lehetne képviselőnk tanácsait hasznosítani. A. L Lipcse belvárosa folytonosan épül, szépül Említettem már, hogy a most bezárult tavaszi lipcsei vásárnak majdnem annyi külföldi és hazai látogatója volt, mint a város egész lakossága. Ilyenkor persze felmerül a kérdés: hol szállásolják el azt a termérdek embert. Nagyrészt magánlakásokban. A lipcsei polgárok végtelenül büszkék a sok száz éves vá-' sári hagyományokra, a város nagy történelmi és munkás- mozgalmi múltjára, örülnek az ide látogató turistáknak, mert ennek a kapcsolatok szélesítésén kívül gazdasági jelentősége is van. Ám, a szállodai kapacitás itt is véges. Ezért a város vezetősége a nagy nemzetközi vásárok előtt felszólítja a lakosságot, hogy bocsássa a külföldiek rendelkezésére szabadon álló szobáit. Magam is privát szálláson laktam, s amikor arról faggattam házigazdámat, hogy tulajdonképpen mennyire kifizetődő ez neki, kiderült: az idegenforgalmi hivatal jóíorA GIMNÁZIUMRÓL tel a KISZÖVbe látogatott el városunk országgyűlési képviselője, ahol a Miskolcon működő ktsz-ek vezetőivel találkozott. A megbeszélésen részt vett Rózsa Kálmán. a városi tanács vb-elnök- helyettese is. Uifz Sála kiállítása elé Mint ismeretes, ma, március 16-án délben 12 órákor nyílik meg a Miskolci Galéria termeiben Uitz Béla festőművész kiállítása A kiállítást dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke megnyitó beszéde vezeti be. A 82 esztendős, hazájától immár 50 éve távol élő mester megtisztelte Miskolcot szefcét évág törvény lesz új kalleiílív szerződés tervezetéről vitáznak ** December I. Drólmtívek dolgozói DRÖTGYÄRIAK AZT J"°NI)JáK. a tavalyi kollek- }\ szerződés nagyjában-egé- jf-ében elfogadhatóan sikerült. l«ö kísérlet volt. tökéletes jkí nem lehetett. De nem szo- gyökeres fel forgatásra. Teendőnek látszik, ha csak h. szögleteit lefaragják. ha Ahány pontját — az 1968- jj'n gyűjtött tapasztalatokat áierve — finomabbra csi- I0'ják. A régi átdolgozAsa- 0r és az új, most már két ^•tendőre szóló kollektív (H'i'zödés tervezetének elkészítőkor a legfontosabb köve- alrnény az volt. hogy az új j^rződés a réginél jobban, Jóságosabban képviselje a -'ár valamennyi dolgozójá- a!> érdekeit. i Ki>nm«g elkészült az 1969— J.'O. évekre szóló kollektív A -Kiás tervezete. A tervezet A • "nlmazói alaposan érté- A1' 'k az előző szerződés ta- kksztalalait. Munkájuk közben lemenőén figyelembe vet- k a' dolgozók észrevételeit és 'j®váslatait. A szerződőstervc- A* minden pontját meghány- sa'>tette a vállalat párt- és tv!' “zi-tw. éti vezetősége, s Iak ezután sokszorosították a „.?kos kötetnyi javaslatot. Ez- a tervezet a szakszerve- yi, bizalmiakon keresztül a A.'Olat valamennyi dolgozö- e., f1* eljutott, vagy eljut Sv/:’po."i a napokban. A drót- Rtria'- iv'bb-nngvobh csórókban vitatják meg a következő két esztendőre szóló alkotmányuk tervezetét: A legizgalmasabb kérdés természetesen az: mi változik, Vagy min kellene még változtatni a szerződés aláírása előtt? A dolgozók korábban elhangzott javaslatainak tetemes része a jutalomszabadságról, a szociális juttatásokról, valamint a törzsgárda fokozott megbecsüléséről mondott véleményt. Szóba került a felmondási idő és a dolgozók üdültetése. No. és ami mindenkit leginkább foglalkoztat: a nyereség feloszlása, a bérezés. , RAGADJUNK KI CSAK NÉHÁNYAT azok közül a javaslatok közül, amelyeket^ ^ a dolgozók a kollektív szerződés — most vitára bocsátott — tervezetében viszontlátnak. Az egyik, nagyon észrevehető változás a jutaloniszábadság kiadásának új rendje lesz. 1968- ban jutalomszabadságot a kollektív szerződés alapján csak valamilyen kitüntetés elnyerése, vagy egészen kiemelkedő munkaeredmények elérése esetén lehetett adni. így a fizikai munkások gyakorlatikig csak rendkívüli esetekben kaphatlak jutalomszabadságot. A szerződés új tervezete évenként ezer napban határozza meg a kiosztható jutalomszabadság keretét. Ennek felét az egységek vezetői saját hatáskörükben oszthatják szét az arra érdemes dolgozók között. A jutalomszabadság legkevesebb két nap lehet. A tervezet szerint támogatni kell a dolgozók lakásépítkezéseit is. A , drótgyáriak szerződés javaslata a lakásépítések céljára — a fejlesztési alapból — évente 200 ezer forint hosszú lejáratú hitel biztosítását írja elő. A lakások tervezését és az építkezések műszaki ellenőrzését díjtalanul, saját műszaki gárdájára támaszkodva végeztetné el a vállalat. Védő- és munkaruhára a következő két esztendőben évi 300 ezer forinttal többet szánnak. mint eddig. A szerződéstervezet egyik legfontosabb pontja pedig rögzíti, hogy a dolgozók átlagos keresetét — a bázishoz viszonyítva — 1970-ig összesen 4 százalékkal kell növelni a részesedési alapból. A béremelésnek körülbelül a felét törzsbéresi- tik. A VITA ISA BOCSÁTOTT SZERZŐDÉSTERVEZETTEL kapcsolatban már eddig is sok hasznos ' javaslat hangzott el. A dolgozók egyéni és csoport- értekezleteken- megfogalmazott javaslatainak figyelembevételével. nz, 1909—1970 évekre szóló kollektív szerződés végleges szövegét még e hónapban elfogadja, és nyilvánosságra hozza a vállalati szakszervezeti tanács. (flanek) mélyes jelenlétével is. A Szovjetunióban élő kiváló művész időt szakított miskolci tárlatának megrendezésére, személyesen vezette a tárlati anyag elrendezésének munkálatait, azonban egyéb lekötöttségei nem engedték, hogy a mai ünnepélyes megnyitón is részt vegyen, szombaton már el kellett utaznia. Módot talált azonban arra, hogy a miskolci képzőművészeti élet reprezentánsaival, a város művelődési életének vezetőivel és a sajtó képviselőivel találkozzék. Szombat délelőtt a városi tanács elnöksége fogadta a kiváló alkotót, majd a Miskolci Galéria klubjában folyt le a baráti hangulatú és vagyar közönségnek, a magyar elvtársaknak annak mind jobb felismerésében, figyelmeztetné őket, hogy nincs drágább és magasabb elérhető lehetőség a társadalomban, nincs mód elérni magasabb társadalmi rendet, mint amit ötven évvel ezelőtt a Magyar Tanácsköztársaság elért. Ez a mostani kiállításom fő mondanivalója, s ennek megfelelően rendeztem is el a bemutatandó anyagot. A hosszúra nyúlt baráti beszélgetés végén a miskolci művészek nevében Felody Gyula grafikusművész mondott köszönetét Uitz Bélának az értékes élményért. A tárlaton Uitz Bélának 68 Uitz Róla a kiállítás katalógusát dedikálja Mazsaroff Miklósnak. lamennyi részvevő számára igen emlékezetes találkozás. ’ A 82 életévét meghazudtoló frisseséggel társalgó Uitz Béla a helyi festőművészekkel beszélgetve nagyon sok érdekes adalékot mondott el gazdag művészi pályafutásából, tapasztalataiból, más világhírű művészekkel történt találkozásairól. Itthoni tapasztalatairól, munkásságáról beszélt a snitó munkatársainak. Ma megnyíló kiállításával kapcsolatban mondotta: — Szeretném, lia ez a miskolci kiállítás segítene Miskolc közönségének és a maműve látható. Az egyik teremben 11 nagyméretű munka a húszas évek elejéről, majd í egy másik teremben 31 különböző alkotás a húszas és harmincas évek fordulójáról, 19 színes alkotás pedig egy harmadik teremben, szintén ennek az időszaknak a terméséből. A Galéria előterében további négy Uitz-mű látható, az egyik a Saljai a bitófa alatt című nagyméretű portré. Uitz Béla kiállítását szívesen ajánljuk a nagyközönség figyelmébe. (b»n) (Foío: Erwin Schmid) mán csak a mosási, takarítási költséget téríti meg. Látva csodálkozásomat, hozzáfűzte: „Az idegenek fogadása és kiszolgálása hazafias kötelességünk. A vásár érdekében .. Elgondolkodtató. A városára büszke és a városáért mindenre kész lipcsei polgár nem a*, egyéni haszonra leskelődik. Felajánlja szobáját, odaadja ágyát, csak minél több külföldi látogasson Lipcsébe, ismerkedjék meg nevezetességeivel, lakóival és vigye el vendég- szerető jó hírét a világ sok országába. A turisták között sok magyar volt. Az ország minder, részéből indított az IBUSZ különvonatot, vagy különautó- buszt. Miskolcról mintegy háromszázan utaztak a budapesti különvonattal. A befizetett költség arányában az IBUSZ gondoskodott a kollektív útlevélről, kísérőkről, szállásról, kosztról. Ilyen nagy tömegben — ez érthető — sokféle igényű ember utazik. Előfordul, hogy valakinek nem ízlik a koszt, nem azzal kerül a vonaton egy fülkébe, akivel szeretne stb. De — sok emberrel beszéltem a különvonat utasai közül — általában elégedett hangon nyilatkoztak. A lipcsei élmények, a barátságos fogadtatás, a sok-sok látnivaló feledtették a több mint húszórás út fáradalmait. Népszerűek is a lipcsei vásárokra indított különvonatok! Tárnái Csaba, az IBUSZ miskolci irodájának vezetője újságolja, hogy máris nagy az érdeklőI dés az őszi vásár iránt, és erre való tekintettel — miskolci indítással és visszaérkezéssel — újabb. 500 személyes különvonatot szerveznek. A vásár hangulatáról, részeredményeiről eddigi tudósításaimban már beszámoltam. Jóleső érzéssel nyugtáztuk a magyar ipar sikeres szereplését, közte megyénk gépgyártásának, vegyiparának és fémkohászatának kiváló termékeit. Hisszük, hogy az őszi vásárra is hasonló lelkesedéssel készülnek. Addig azonban itthon, a Budapesti Nemzetközi Vásáron is meg kell mutatniuk. mire vitték tavaly óta. Onodvári Miklós
