Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

T f? r~7__ Világ proletárjai, egyesüljetek! a a ÚJ GÉPEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 63. szám Ara: 1 forint Vasárnap, J969. március 16. iraki csapétól: Szíriáién Mint az AFP jól értesült libanoni sa.itókörökre hivat­kozva közli, iraki csapatok Vonultak be Szíriába — a szi­lái kormánnyal történt meg- eg.vezés alapján — és Szíria déli részen, Der’a környékén foglallak állást. A francia hírügynökség hoz­záfűzi, hogy Hammud Sebab iraki vezérkari főnök március 12-e óta Damaszkuszban tar­tózkodik, ahol Hafez Asszad tóbornok, hadügyminiszterrel tót alá megállapodást a szíriai “-iraki katonai együttműkö­désről. 4 mkisztám helyzetről Az utóbbi napok pakisztáni Reményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy az Ajub Khan és az ellenzéki veze- tók között lezajlott tárgyalá­sok nem oldották meg a vál­ságot,. Hírügynökségi jelentések sprint pénteken a mészárlás, ‘osztogatás és gyújtogatás tóiabb hulláma söpört végig Kelet-Pakiszlánon. A sxorjet kormány nyilaik oxata áss újabb kínai provokációról Moszkvában közzétették ■ a Szovjetunió kormányának nyi­latkozatát, amellyel a Kínai Népköztársaság kormányához fordul a kínai hatóságoknak Damanszkij-sziget térségében március 14-én és 15-én elkö­vetett újabb arcátlan fegyve­res provokációja ügyében. A nyilatkozat szerint már­cius 14-én, moszkvai idő sze­rint 11.15 órakor fegyveres kí­nai katonák újabb kísérletet tettek a szovjet területre való behatolásra az Usszuri-folyón levő Damaszkij-szigeten. A következő napon, március Iá­én kínai katonák egy nagyobb fegyveres egysége, amelyet a partról tüzérségi és aknavető- tűzzel támogattak, megtámad­ta a szigetet őrző szovjet ha­tárőröket. A támadásnak ha­lálos és sebesült áldozatai van­nak. A provokátorokat meg­felelő intézkedések után ki­verték a szigetről. A kínai ha­tóságoknak ez az újabb elve­temült fegyveres provokációja súlyos következményekkel fe­nyeget. A kínai hivatalos szervek egyidejűleg fokozzák a szov­jetellenes hisztériakeltést az alaptalan és agresszív területi követelésekkel kapcsolatban, igyekezve ürügyet teremteni a szovjet—kínai államközi kap­csolatok további kiélezésére. A tények durva meghamisításá­val megpróbálják kivonni ma­gukat az előre kitervelt és megszervezett határprovokáció miatt rájuk háruló felelősség alól. A tények azt tanúsítják, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nem vonta le a szükséges következtetéseket a szovjet kormány figyelmezte­téséből, amelyet a március 2- án Damanszkij-szigeten végre­hajtott fegyveres támadás mi­att intézett hozzá, s újabb in­cidenseket provokál. A szovjet és kínai határ­őrcsapatok képviselőinek már­cius Í2-én létrejött találkozója idején, a hutoui kínai határőr­őrs tisztje. Mao Co-tung utasí­tására hivatkozva azzal fenye­getőzött, hogy fegyveres erő­ket vetnek be a Damanszkij- szigetet védő szovjet határ­őrök ellen. A szovjet kormány erélyesen elutasítja a kínai hatóságok megalapozatlan területi köve­teléseit. Damanszkij-sziget a Szovjet­unió területének elidegeníthe­tetlen része. A kínai hatósá­gok ezzel összefüggésben han­goztatott hamis állításai csak azt a célt szolgálják, hogy megkíséreljék félrevezetni Kí­na és más országok közvéle­ményét. A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja annak leghatáro­zottabb ieszögezését, hogy a Szovjetunió határai szentek és sérthetetlenek. A szovjet kor­mány ismét kijelenti, hogy erélyesen fellép a szovjet— kínai határon provokált fegy­veres összetűzések ellen. Tel­jesen alaptalanok a pekingi propaganda azon állításai, amelyek szerint a Szovjetunió és az SZKP ellenséges érzel­meket táplál a kínai néppel és a Kínai Népköztársasággal szemben. A Szovjetunió nem törekszik összetűzésekre, ellen­kezőleg, minden' intézkedési megtesz ezek elkerülése érde­kében. A szovjet kormány ugyan­akkor kijelenti, hogy ameny­(Folytatás a 2. oldalon) A Hajdúsági Iparművek téglás! gyártelepén a hagyo­mányok mosógépek, centrifugák és porszívók gyártása melleit az idén új cikkeket, padlóápoló gépei, elajtöl- tésű elektromos radiátort gyártanak. Képünkön olaj- töltésű elektromos radiátorok. Forradalmi ifjúsági napok el megnyitó ünnepség Óasdon ,, Elegemféhezésünk az 11919-nek kijáró tiszteiéi és megbecsülés jele..." depiitl a jySÉgiiii emlékülés Történelmünk három nagy Avassa, 1848, 1919 és 1945 je­lűében immár harmadszor kc- vdl sor a forradalmi ifjúsági ]laVok ünnepség- és rendez- nysorozatára. Szerte az or­szágban hősökre, példaképek­re emlékeznek a fiatalok már­cius 15. és április 4. között. Hősökre, akiknek munkája, hi­te, harca eredményeként né­pünk a haladás élvonalába. ke­i etlKi! zas 1 A cím nem újságírói lele­mény szülötte. Március 14-én, Pénteken délután, a miskol­ci Központi Leánykollégium társalgójában valóban millió­kat érő találkozás zajlott fo A Művelődésügyi Minisz­térium vezető munkatársai­nak néhány szaktekintélye dr. Polinszky Károly minisz­terhelyettes vezetésével „fo­telbeszélgetésre” ült le, n°gy közvetlen képet kapjon Miskolc közművelődési in­tézményhálózatának jelenle- Si helyzetéről és feljegyezze Szokat az „elvárásokat”, amelyeket a IV. ötéves terv tesz hivatva teljesíteni. A baráti, kötetlen beszél­getésen részt vett Havasi ™éla, a városi pártbizottság első titkára, Moldován Gyu- fo, a városi pártbizottság tit­kára, dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb- atnöke. Tok Miklós, a városi fonács vb-elnökhelyettese, Warcziniák Sándorné, a mű- Mődésügyi, osztály vezetője, a osztályának vezető munka- ■társai. Az érdekes gondolatkörök­te tagolódó beszélgetés kü­lön elemzést igényel. De any- nyit már itt elmondhatunk, hogy a IV. ötéves terv kultu­rális beruházásainak iniciatí- vái között szerepel a hátrá­nyos helyzetben levő tanulók minden áron — ha kell bő anyagi befektetés útján — történő megsegítése, a mun­káslakta vidékek és kerüle­tele közművelődési intéz­ményhálózatának fejleszté­se. Felvetődött a kollégiumi férőhely növelésének szüksé­gessége, a már elodázhatat­lan gyermekotthon megépí­tésének igénye. Az utóbbi „kisürgetésére”, s a IV. öt­éves terv kulturális létesít­ményeinek sorában elsőkéin történő megépítésére határo­zott ígéret hangzott el. A mostani beszélgetés tá­jékozódó jellegű volt. A mi­nisztérium vezetői azért vá­lasztották ezt a kötetlen for­mát, hogy a fontossági sorren­det megállapíthassák. Toli Miklós referátuma és a város vezetőinek sok színt képvi­selő hozzászólásai jól szolgál­ták ezt az előzetes „tapoga­tózást”. (P — 1) rült. A megemlékezések kö­zéppontjában idén, a fél év­századdal ezelőtt, 1919 tava­szán megalakult első proletár­hatalom áll. .,.. .1848—11)19—1945. Forron­gó, lázas, szép. időszakai múl­tunknak. Kettő összeomlott, de a harmadik itt van, benne élünk.. Ezekkel a szavakkal kezdő­dött meg tegnap, március 15- én a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitó ünnepsége Fanfárok hangjai vezették be az ózdi 102. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet irodalmi színpadának műsorát, amely- lyel Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizottsága első titkárának ünnepi beszédét il­lusztrálták. A színpadon 48- as, 19-es zászlók, és a KISZ zászlaja jelképezte azt. amit szavakkal (gv fogalmaztak meg: — Mi. a mai korban élő fia­talok joggal tartjuk magunkat valamennyi forradalmi és sza­badságharcos hagvomány örö­kösének. Az idei forradalmi ifjúsávi napok fényét emeli, hogy 50 évvel ezelőtt született meg az első magyar proletár- diktatúra Dudla elvtárs beszédében szólt a márciusi ifjak öröké­iül és azokró] az ismert és névtelen fiatal kommunisták­ról. akik élelüket áldozták n Tanácsköztársaság harcaiban Elmondotta, hogv az emléke­zés sohasem lehel passzív visz- sznt"l:in*“s hanem Imresro kell I (Folytatás a 2. oldalon) Mint arról lapunk szombati számában .beszámolj unk, már­cius 14-én, pénteken kétnapos emlékülés kezdődött Miskol­con a Magyar Tanácsköztársa­ság 50 éves jubileuma alkal­mából. A két napra tervezett jubileumi emlékülést a prog­ramnak megfelelően tegnap, március 15-én, szombaton a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának székházában folytatták. A tanácskozáson megjelent Deine László, az MSZMP Borsod megyei bizott­ságának titkára, dr. Mód Ala­dár tanszékvezető egyetemi ta­nár, a történettudományok doktora, Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyet­tese. Délelőtt 9 órakor az el­nöklő Kerekes Józsefnek, a megyei pártbizottság oktatá­si igazgatósága vezetőjének megnyitó szavai után a korre­ferátumokra került sor. Elsőként dr. Lehóczky Alf­réd egyetemi adjunktus a Ta­nácsköztársaság létrejöttének körülményei Borsod megyében —, majd dr. Zádor Tibor, a Herman Ottó Múzeum igazga­tója A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kapcsolatai —, ezt követően dr. Deák Gá­bor középiskolai igazgató Az oktatásügy és népművelés kér­dései Borsod megyében a Ta­nácsköztársaság idején —. dr. Bartha István, a Sátoraljaúj­helyi járási Pártbizottság tit­kára az oktatási igazgatóság tanára. Adalékok a Tanács- köztársaság történetéhez Zemp­lén megyében —. és végül Ro­mán János, a Megyei Levéltár igazgatója Válogatott levéltári forrásanyagok a Tanácsköztár­saság Borsod megyei történeté­nek eseményeiről címmel tar­tott nagy érdeklődéssel kísért korreferátumot, számos vonat­kozásban megvilágítva a dicső emlékű 1919-es Tanácsköztár­saság borsodi eseményeinek összefüggéseit. A korreferátumok elhangzá­sa után Kerekes József, az MSZMP Borsod megyei Párt- bizottsága oktatási igazgatósá­gának Vezetője összegezte és értékelte a jubileumi emlék­ülés kétnapos programját. Zár­szavában többek között a kö­vetkezőket mondotta: — 50 éve, 1919. március 15- én a piros betűs címmel meg­jelenő miskolci Reggeli Hír­lapban Magyar márciusok címmel egy cikk jelent meg, amelyben a következőket ol­vashatjuk: „A vasöklű mun­kásosztály már megállította a halál véres kaszálógépét és el­tüntette a feudális rendi al­kotmány megmaradt csökevé- nyeit. Ebben még együttha­ladhatott a — lehet liberális —, de feltétlenül a kapitalis­ta termelési rendben gyökere­ző polgársággal. De ugyanak­kor megkezdte a harcot az ön­magát kiélt, az emelkedett igé­nyeknek megfelelni nem tudó és nem akaró kapitalista ter­melési és elosztási rend ellen, és ezt a harcot állnia kell, mert ez a ma programja. A múlt század ledöntendő bálványa a feudalizmus volt, a máé a kapitalizmus. És az új márciusunk akkor jön majd el, ha ennek a bálvány­nak a halotti torára hirdetünk örömünnepel.” A cikk írója, Krausz Györgyi a párt egyik szervezője^ ké­sőbb miskolci kultúrbiztos, te­vékeny harcosa a Tanácsköz­társaságnak. Az új márciussal a törté­nelem nem váratta sokáig a magyar munkásosztályt: egy hét múlva népünk életének döntő sorsfordulójához ért, történelmünk során először került a hatalom a dolgozó osztályok kezébe: kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Me­gyénk dolgozóinak nagy több­sége is megértette a „ma programját” — a munkásosz­tály és annak forradalmi párt­ja a KMP programja mellé állt. — Emlékülésünkkel — le­hetőségeinken belül — ennek a harcnak, áldozatkészségnek adjuk meg a tiszteletei, és őszinte megbecsülésünket. 1919 eredményei és hibái — melynek egyik láncszemét ké­pezte Borsod megye is — szer­ves részét alkotják a munkás­mozgalom történetének, s túl­zás nélkül mondhatjuk, nem­csak a mi pártunk, hanem a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait is gazdagította. Kerekes elvtárs végezetül megköszönte dr. Mód Aladár elöző_napi igen értékes, elem­ző előadását, a korreferátumo­kat tartó elvtársak munkáját és fáradozásukat azért, hogy a helytörténeti anyagok gon­dos elemzésével, feldolgozásá­val hozzájárultak megyénk forradalmi hagyományainak feltárásához, alaposabb megis­meréséhez, majd az emlék­ülést bezárta. (csépányi) Képviselő — vál a szí ói között <3. oldal) J ö ve del e m ream e r — élet szín vonal (5. oldal) Újra Erzsiről Az ózdi piacon (6. oldal) (12. oldal) J

Next

/
Thumbnails
Contents