Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

Önnek mi &s véleménye? Ifi HP mi ifpp> * Ózd? Varga Sándor °n* ‘’i-városi tűzrendészet parancs­noka: — Nagysága, lélekszáma, »Pari jellege miatt Özdot vá­rosnak tartjuk. De mindjárt hozzáteszem, hogy — mivel lényegében nincs városköz- Dont — a belvárost nem le­het megkülönböztetni a kül­várostól. Véleményem szerint * városi közlekedés sem üti '•»eg a városi szintet, arról éem beszélve, hogy az utcák hsztitására nincs megfelelő Apparátus és berendezés. Fel­tétlenül fejleszteni kellene az üzlethálózatot, a különböző la­kossági szolgáltatásokat, és löbbek közölt arra kellene tö- ‘okedni, hogy a talponállók és 4 kocsmák mellett kulturált ^•őrakozási lehetőség is le­gyen a városban. , ■— Tűzrendészet! szempont­ból ózd, sajnos, magasan vá­rosi szintű. Nekünk nagy gon­got okoznak a régi épületek­kel túlzsúfolt, rendezetlen vá­rosrészek. Ezenkívül a kohá- ®*at is sok „munkát” ad. ugyanakkor a várost körül­vevő erdők tűzvédelme is fon­tos feladat. Az elmúlt eszten­dőben a járás területén 20!) •»adószerű kivonulásunk volt, ^•helynek fele a városra ju­tott. A mi tűzrendészetünk, a »elszereléseket és a berende­léseket tekintve városi szin- '.Q. hiszen ezt kívánja a tűz- es káresetekhez kivonulások '»agy száma is. Reméljük — ■hint ahogy a tervek mutatják "pi a jövőben felépítik az új ‘hzoltólaktanyát is. Hivatá- s»»nknál fogva mi. tűzoltók hogyon jól ismerjük ezt a vá­rost gyáraival, üzemeivel Együtt. A város környezete j^ép, arra kell törekednünk, hogy a városközpont kialakí- »éSával, a különféle rekonst- 'ukciós munkákkal a város 'épe is szép legyen. Sári Gusztáv nyuff^: . — 1917-ben. inasként kezd- tom a munkát a gyárban, fő­művezetőként mentem nyug­díjba. 40 esztendőt dolgoztam a kohászatnál. Ez alatt a negyven év alatt hihetetlenül sokat fejlődött Ózd. Ha, mint a mesében, három kívánsá­gom teljesülhetne, a követke­zőket kérném a város érde­kében. Először is sok pénzt a városrendezésre, a közművek megépítésére. Másodszor egy nagy befogadóképességű, szép környezetű városi strandfür­dőt kívánnék a városnak. Har­madszor- pedig olyan múzeu­mot, ahol a látogató magismer­kedhetne azokkal a szerszá­mokkal is. amelyekkel elő­deink és mi magunk dolgoz­tunk még. — Én magam 03 éves va­gyok. Ózd, mint város, még csak húszéves. Jóleső érzés, hogy ez a fiatal város tiszteli és becsüli az idősebb generá­ciót. Sok nyugdíjas társammal együtt társadalmi munkát vál­lalunk a város érdekében, a város szépítésére. juhász Imre. az Ózdi Sü­tőipari Vál­lalat főmérnöke: — A városra jellemző nor­matívák Ózdon megtalálha­tók. És ha meglesz a város­központ is, valóban várossá fejlődik Ózd. Jellemző, hogy — a mi szakmánkat tekintve — az érdeklődés az igényesebb termékek felé tolódik el. 19GG- ban kenyérgyárunk termékei­nek csak mintegy 25 százalé­ka volt finom fehér kenyér, az elmúlt esztendőben viszont már 71 százaléka. Kenyérgyá­runk 70 000 mázsa kenyeret, készít eg.y évben. S az 5000 mázsás különbség a téli és a nyári fogyasztási igény között, városokra jellemző szám. A péksütemények iránti igények, sajnos, az országos átlag alatt vannak, hiszen tavaly például csak 6 millió darab különféle péksüteményt készítettünk. Néhány évvel ezelőtt elég sok reklamációt kaptunk termé­keink minőségét illetően. Örömmel mondhatom, hogy a szállítás korszerűsítésével, né­hány technológiai változtatás­sal elértük, hogy a reklamá­ciók száma lényegesen csök­kent. Az a célunk és minden erővel azon munkálkodunk, hogy a városi valóban város' szinten lássuk el kenyérrel. Terveink között pedig olyan elképzelések szerepelnek, ame­lyek a választék bővítését szolgálják Ä Mczőnagyniihúlyi Ál­lami Gazdaság MElíVE­m,«i felajánl db üzemképes 002. illet ve 020 üzem órát dől go zott T—í00 M lánctal oas erőgépet Ar mer. egyezés szerint. Érdek­lődés a gazdaság köz­pontjában. [Megszánt ! s belvízveszély Alig két héttel ezelőtt meg csaknem 15 ezer holtlnyi terü­letet borítottak a belvizek mc- \ gyén ív déli részein. Az állandó j j szivattyúzás és a kedvező idő- j járás azonban segített gyorsan | felszámolni a káros elöntése- [ kct. Az fiszakmagyarországi I Vízügyi Igazgatóságtól tegnap, j [ pénteken kapott tájékoztatás ’ ; szerint megyénk területén j j megszűnt a belvízveszély, s lé­nyegében már sehol sem talál- I hatók nagyobb, egybefüggő cl- ! öntések. Egy-egy mélyebb fek- I véső táblán akadnak már esak kisebb tócsák. A szivattyúte­lepek is leálltak, mert a csa- ; tornákból már gravitációs úton jut el a belvíz a folyókba. Statisztika a fiatalokról Földünk minden száz lako­sa közül ötvennégy — 25 esz­tendősnél fiatalabb. Az embe­riség e nagyobbik felének helyzete azonban távolról sem kielégítő — állapította meg az ifjúságnak a nemzeti fejlődés­ben való részvételéről szóló jelentés, amelyet az ENSZ tit­kársága állított össze. A jelentés harmadik fejeze­te a serdülő nemzedék nehéz helyzetével foglalkozik. Világ- ! viszonylatban a gyermekeknek 1 körülbelül a fele nem jár is- . kólába. Különösen tűrhetetlen a helyzet a fejlődő országok­ban, ahol — az ENSZ adatai szerint — a gyermekek ötven százaléka tizotóbgy-ttóénkét éves korában kénytelen abba­hagyni a tanulást. A népi elle a széné 11 átás ró I i. Panaszok A TÜZÉP encsi telepen igen feszült a hangulat. Az irodá­ban, az udvaron sole a dühös ember. — Tessék elképzelni — ma­gyarázza egy középkorú ember — hajnalban kelek, s megyek a vasgyárba. Hazajövök, s ez­zel fogad az asszony: nem tud főzni, hideg a lakás, nincs szén. Sátoraljaújhelyen a szén után sóvárgók betörik a meg­rendelő iroda ablakát. S van telep, ahol a vevők összetörik a berendezést. , Van időszak, amikor Mis­kolcon ezzel utasítják el a megrendelőt: „Sajnos, csak négy-öt hét múlva ...” Van, amikor elveszik ugyan a szénért járó pénzt, ’/agy a szénutalványt, — de a szállí­tás késik, késik. Az emberek szidják a TÜZÉP-et, az AKÖV- öt, az egész magyar szénbá­nyászatot. S nem értik, miért csuknak be bányákat, amikor az igényeket nem tudják ki­elégíteni. Üli van a jelenségek inöoöll? Hat megyére kiterjedő rúzs- gálát szerves részeként 80 né­pi ellenőr, kiváló és lelkiis­meretes szakember lát mun­kához. A tanulmánynak beil­lő jelentés, valamint a NEB Borsod megyei Bizottságának kibővített ülésén lepergő élénk vita feltárja a jelenségek okát Igen sokat mond a KNEB képviselőjének tömör közlése: — A hat megyében befeje­zés felé közeledik a vizsgálat. A legtöbb szénellátási problé­ma abban a két megyében van, ahol szénbányák vannak. A kettő közül az egyik Bor­sod. És olyan tragikomikus helyzet is van, hogy a borsodi fmsz-lelepek a nyíregyházi TÜZÉP-pel tárgyalnak szén dolgában. Arról a szénről, aa>it itt, a megyében termel­nek. Idézet a MÉSZÖV kép­viselőjének felszólalásából: — Bevallom, hogy több mil­liós értékben más megyéből is szerzünk be árut. Ez a néhány mozzanat is azt mutatja, hogv a baj okát a miskolci TÜZÉP-nél kell ke­resni, amely ma is a régi vá­gányon halad. Magas lovon ül, hatóságnak képzeli magát, s hiányzanak működésében a ru­galmas megoldások. Az i«rny ní> — de kevesebb a szén A megyében 24 állami és 25 fmsz-telep működik. A nagy megyéhez viszonyítva ez ke­vés. Van ugyan 19 magánke­reskedő is, de ebből fura mó­don 17 Miskolcon működik, s nagyobb részben erősen kifo­gásolható módon. Vannak, akik szívesen gyártanak elmé­leteket: „Ma már a lakosság kevesebb szenet vesz”. Ez azonban felületes mun­kára, rossz piaci információk­ra vall. Arra, hiszen tavaly 3,8 százalékkal — ezen belül az fmsz 21,4 százalékkal — több szenet adtak el, s még többet adhattak volna, ha ismerik a tényleges igényeket. Tdézet a NEB-jelentésből: „... az el­múlt év IV. negyedévében sem mennyiségben, sem vá­lasztékban nem tudott a me­gye kereskedelme eleget tenni a keresletnek. A szénhiány ok­tóber hónapban kezdődött és több településen december utolsó dekádjáig fennállott.” Készlet nines — Hr elmélet ram A kereskedelmi érzek hiá­nyára. a rossz készletezésre vall, hogy a szezonban feltű­nően kevés szén volt a tele- , pékén. Az imsz-eknél decem­ber utolsó napjaiban mind-’ össze 1 napos készlet volt. És a megye legnagyobb tüzelő­anyag-telepén, a miskolci 3a- jó-parton is megdöbbentően kevés volt a szén. A másik miskolci telepen októberben naponta 220—820 tonna szenet igényeltek a megrendelők — de csak 30—80 tonnát szállí­tottak ki. És miután sokszor csak diszpozíciót, s nem sze­net adtak el, a lakosság — ok nélkül — az AKÖV-öt hibáz­tatta. És ha Miskolcon is ilyen állapotok uralkodtak, el lehet képzelni, hogy mi lehe­tett a megye szívétől távolab­bi helyeken. A vizsgálatkor, s az anyag vitatásakor is el­hangzott a kérdés: — Miért nem gondoskodnak nagyobb tartalékról ? — A borsodi szén nem al­kalmas a tárolásra. Három nap alatt, elporlik — hang­zott a TÜZÉP igazgatójának a válasza. Érdemes visszaemlékezni egy korábbi, s más jellegű vizsgálatra. Akkor, a több hó­napos szénről ezt mondották: — Minél tovább áll a szén. annál jobb kalóriaértéke, mert eltávozik belőle a nedvesség. !Wa«ánkcreskcdő c 1 soron kívül és nagyban Mind a jelentésben, mind a vitában sok szó esett a ma­gánkereskedőkről, fuvarosok­ról. A magánkereskedők vol­taképpen arra kapnak enge­délyt, hogy a kis pénzű em­berek 50 kilós, egy-két má­zsás igényeit elégítsék ki, se­gítsenek átmenetileg a gondo­kon. Sajnálatosan és elsősor­ban a TÜZÉP hibájából es, teljesen eltorzult, s egyesek számára a visszaélések, nagy üzletek lebonyolításának te­hetősége lett. Képzeljük csak el ezt a sú­lyos ellentmondást. A szénutalvány árát a dolgo­zóktól már régen levonták. De a szén szállítása késik. Késik az illetményszén, illetve az. amelyet a vevő már több hete kifizetett. De ha sok pénzem van, szó­lok egy magánkereskedőnek, s többnyire a kívánt. mennyiség rövid időn belül a lakásomon A megismételt temetés Felbontották a sírt — Idegen gyerek a koporsóban A temetkezési vállalat gondatlansága van. A TÜZÉP tudja és saj­nos saját megrendelői, s hite­le rovására csinálja. Hogyan? Idézet az AKÖV leveléből: „Szeptember 9-én a Sajó- parti TÜZÉP-telepen az a saj­nálatos eset fordult elő, hogy a beérkezett 3000 mázsa szénből 1100 mázsát a magánfuvaro­sokkal szállíttattak ki, úgy. hogy a magánfuvarosok a TÜZÉP-telep előtt és a Pázsit Megindultságával küszködve, nehezen tudja előadni az apa I —• nevezzük Hevesi Imrének j — a történetet. — Most már nagy nehezen j mindent elintéztem — mondja. ■ — Itt vannak a papírok. Meg- | rendelőlap, számla... Az volt : a baj, hogy amikor kerestem, ; s felforgattam érte idegessé­gemben a házat, feleségem ! észrevette, hogy valami tör- 1 tént. .. . Most betegen fekszik... j Még három hete sincs, hogy az I ikreket megszülte . Belázaso- i dolt, most azért is aggódom ... Leültettük a férfit, s kértük, próbálja meg sorban elmonda­ni, mi is történt. A következő­ket tudtuk meg tőle: Felesége február 11-én ikre­iket szüli a miskolci Semmel- I weis Kórházban. Az egyik gye- | rek halva született, a másik i egy napig élt.. Hevesi Imrének , tehát temetésről kellett gon- I doskodnia A megrendelőlap i igazolja, hogv a temetkezési i vállalat február 18-án délelőtt j ti órára tűzte ki a temetést a közös temetőbe. A temetésen megjelent az apa és a rokonság. Régen várt első gyermeket gyászoltak. A koporsó lezárva érkezett a te- j nie tőbe. a kis sírt behantolták. »lbclvwve rajta n kegyelet ko- ; szóróját... Ifí&or ti temetés? Már lassan, a természet rendje szerint gyógyulnak a veszteség okozta sebek, amikor március 4-én jelentkeznek a Semmelweis Kórházból, s ér­deklődnek az apánál, mikor akarja végre a két kis halot­tat eltemettetni. — És akkor kezdődött min­den elölről... azt a borzalmas érzést nem fogom elfelejteni — mondja elcsukló hangon a férfi. — Kit temettünk? Volt-c valaki abban a koporsóban egyáltalán? S amíg mi már lassan kezdünk megnyugodni, addig gyermekeink... A temetkezési vállalatnál nehezen akarták megérteni, miről van szó. s közölték, hogy most éppen nincs gyermekko­porsó. Érthető, hogy ezen mélységesen felháborodva egyenesen az igazgatóságra ro­hant a panaszos, ahol „meg­nyugtatták”, helyrehozzák a hibát, s természetesen a má­sodik temetésért nem kell ti­zein! ... Kit lemet lek cl? — Hosszas nyomozásba kezdtünk. Az hamarosan kide­rült. hogy a vállalat emberei tévedésből nem a Semmel­weis. hanem a miskolci Szent- péteri-kapui kórház proszektú­rájára mentek. Keressük Hevesi Imrét. — mondták a megrendelőlapon olvasható megrendelő, az apa nevét. — No, végre! Mindjárt hozzuk. Éppen ideje, több mint két hete tároljuk .. A boncsegéd felöltöztette a kis Hevesi Imre nevű csecse­mőt, akinek az édesanyja már korábban behozta ruhácskáit, csak mivel vidéken lakik, ha­logatták a temetést. Közben már igyekeztek is megfeled­kezni róla, hiszen mind a mai napig nem jelentkeztek a gye­rekért. A kis elhagyatottat így : idegenek siratták meg. Mindez persze, csak a sir felbontása után derült ki, ami­kor a még olvasható lábcédu­láról azonosítani tudták a ne­vet. Addig ugyanis senki nem emlékezett semmire. íz ikrek végre nyugszanak Megtörtént ismét a temetés. I A felzaklatott család most már i talán lassan megnyugszik, hi­szen nyugszanak az ikrek is. Hevesi Imre azonban — akit azért kereszteltünk el a cikk­ben, hogy ismerősei ne zak­lassák az írás nyomán további, számára kínos részletekért — azért fordult szerkesztőségünk­höz. hogy az ő szomorú esete ne ismétlődjék meg még egy­szer. A temetkezési vállalatnál tapasztalt hibákról, nehézsé­gekről néhány hónappal ez­előtt egy cikkben már beszá­moltunk Ügy látszik, azóta nem sok javulás történi ott. mert: szervezett, jól dolgozó kollektívában ilyen súlyos hi­bának nem szabad előfordul­nia Reméljük, hogy a válla­lat felettes szervének, a me­gye) tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának az ügy­gyei kapcsolatos további intéz­kedéséről hamarosan hírt ad­hatunk lapunkban. Adamovios Jtena utcában tárolták le a szenet és délutón vitték el a rendelte- !si helyére." Idézet a NEB-jelentésből: „A vizsgált szerveknél — a TÜZÉP Vállalatnál, bányavál- | lalatoknál — határozottan megállapítható volt. hogy a : magánkereskedők jobb ellá- i lásban részesülnek, mint sok j vidéki állami, illetve szövetke­zeti tüzelőanyag-telep. A Mis­kolcon működő magánkereske- ; dók például 1968. IV. negyed­évében mintegy 50 000 mázsa szénre kaptak a TÜZÉP Vál­lalattól diszpozíciót, kifejezet­ten darabos szénfajtákra”. „Kifejezetten” darabosra. , amelyhez válogatási jogot is j nyernek, s ugyanakkor a • TÜZÉP saját megrendelőinek i szállított szénről ez. a jellem- I zés. „Gyengébb minőségűek, 1 nagyobb portartalmúik vol- I tak.” Szerencsen a telep ve- [ zetői a szén értékes'! "'sót „a;- j bérletbe” adták ki a marrán­j fuvarosoknak ..........a magánfu­i varosok vették fel lakásaikon a megrendeléseket és a szén : ellenértékét Az adott szén ] árával a TüZÉP-telemiek csak napok múlva számoltak el. bár azok vagon tétel eket képeztek". Nincs tévedés- vagontételek­ben. tehát nagyban üzleteltek. Elhangzott a vitában: a kis­kereskedők. a magánt ivarosok működését szigorú lk-uv zések szabályozzák Ezt be »s kel! tartani. Be hát 1 ! erre figyelmeztetn) a n. j et? És mi'U'1 dolgn-u vél’a- ! lat önmag;, ellen ’ (csorba) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents