Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

I Is íí^'n Mag prolet, I Az 50. évforduló tiszteletére [SZAK MAGVARDRSZAB Ünnepi emlékülés Miskolcon A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKASPART BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAIMA XXV. évfolyam, 62. szám ARA: 80 FILLER Szombat, 1069. március 15. Március 17-re, Budapestre összehívták a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületét terexHiiyev resetésével elindult hasúnkba a szovjet küldöttség Ez év március 17-én Buda­pesten összeül a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületé. Pénteken elutazott Buda­pestre a szovjet küldöttség, öntely részt vesz a Varsói Szerződésben részt vevő álla­gok Politikai Tanácskozó Tes­tületének tanácskozásán. A küldöttséget Leonyid Ürezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára veze­ti. A küldöttség többi tagja: Alekszej Koszigin, a miniszter- tanács elnöke, Konsztantyin Katusén, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter, Andrej Gromiko külügyminiszter, Konsztantyin Húszakon, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője. Jelen volt Szipka József moszkvai magyar nagykövet is. Ugyanazon a vonaton utazott Budapestre Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a szovjet hon­védelmi miniszter első helyet­tese és Szergej Stemenko had­seregtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari fő­nöke is megújulás 1969 a ua&y beruházások éve Beszélgetés dr. Énekes Sándorral, az IKVI vezérigazgatójával gyárunk létezése, fejlődése egyet jelent a város fejlő­désével. Vezérigazgató elv- társ ebben a vonatkozásban milyennek látja a jövőt? — Biztatónak, új kilátásokat ígérőnek. Kétségtelen, az LKM jelenléte sokat jelentett és je­lent Miskolc életében. A vá­ros és a gyár egyre elválaszt,- hatatlanokká válnak. De még inkább többet ígér gyárunk a város és a megye lakóinak a jövőben. Pártunk és kormá­nyunk határozatainak, rendel­kezéseinek megfelelően fej­lesztjük üzemeinket, gyáregy­ségeinket. További elképzelé­seink is igen merészek, de a realitás talaján állnak. Az ipa­ri forradalom új és új köve­telményeket támaszt velünk szemben. Ezeknek tehetsé­günk és tudásunk legjavát ad­va igyekszünk megfelelni. Fej­lesztési céljaink is erre irá­nyulnak. S ezeket figyelembe véve felelősséggel mondha­tom: további a is biztosítjuk a diósgyőri és miskolci dolgozók munkalehetőségét, gyermekeik jövőjét. Az. LKM tulajdon­képpen most éli megfiatalo­dásának hőskorát, s rövidesen a magyar nehézipar legjelen­tősebb bázisává válik — mon­dotta szerkesztőségünkben tar­tott tájékoztatója befejezése­ként dr. Énekes Sándor elv­társ, az LKM vezá-igazaatéia (Onodvári) A Magyar Tanácsköztársaság 50 éves ju- oileuma alkalmából az MSZMP Borsod me- . gyei Bizottságának oktatási igazgatósága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervezete, és a Magyar Történel­mi Társulat megyei csoportja rendezé­sében tegnap, március 14-én, pénte­ken kétnapos emlékülés kezdődött Mis­kolcon a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székhazában. Az emlékülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Deme László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Mód Aladár tan­székvezető egyetemi tanár, a történettu­dományok doktora, Moldován Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára, Var­ga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Tóth József, az SZMT vezető titkára, dr. Csókás János tanszékvezető .egyetemi tanár, a TIT Borsod megyei szervezetűnek elnöke és Kerekes József, a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságának vezetője. Megjelent az emlékülésen megyénk poli­tikai és társadalmi életének számos ismert képviselője. Kerekes József elvtárs üdvözlő szavai után Deme László elvtárs nyitotta meg az emlékülést. ÍE Eapp Miklós átveszi az egyik első díjat. olyan tevékenység és kezdte* ményezés, amely az 1919-es események mélyebb megisme­rését segíti elő, értékes és üd­vözlésre méltó. Az 1919-es ese­mények feltárásában már ed­dig is tettek és tettünk erőfe­szítéseket. Az „1919-es borsodi emlékek” című munka, a bor­sodi történelmi füzetek tanul­mányai és más kiadványok is ezt bizonyítják. Ezért üdvözöl­jük az oktatási igazgatóság, a TIT és a Történelmi Társulat kezdeményezését, a ma kezdő­dő tudományos emlékülést Meggyőződésünk — mondotta —, hogy ez az esemény is gya­rapítani fogja Borsod-Abaúj- Zemplén megye munkásmoz­galmáról eddigi ismereteinket. 1 Dr. Mód Aladár előadása [.X Ezt követően dr. Mód Ala- \ — dár a több mint két órán át ,-r tartó tudományos igényű elő­re adását az 1919-es januári vál­ás súg megoldására irányuló erő- >5 feszítések vázolásával kezdte ■ ~ Fejtegetéseit és következtető­éi: seit korabeli dokumentumok­ra kai és többek között Kun Be­ás Iának a Tanácsköztársaság 15. :'™E évfordulójára írt cikkéből vett Xs szemelvényekkel illusztrálta. ás Az előadó beszédének nagy ás részében a Tanácsköztársaság ás győzelmét megelőző több mint r«jj kéthónapos időszak helyzet­éi: elemzésével, s a belőle levon­ás ható következtetésekkel és ta- :-S tulságuk felelevenítésével fog­lalkozott. Hosszan elemezte, _ hogy 1919 elején hazánkban riUillliiiUnillllUlllllillllllliIUlilllUIllliHllliliiHIUIIimililHililllln miként érlelődtek meg foko­zatosan a proletáriorradalom győzelmének feltételei. Ahol az ellenforradalom felütötte a fejét, ott a munkástanácsok, vagy direktóriumok vették át a helyi hatalmat, már március 21-ét megelőzően. A miskolci munkástanács például már 1919. március 8-i határozatá­ban követelte, hogy a megye vezetését direktórium vegye át. A szociáldemokrata baloldal és Kun Bála között 1919 már­ciusában létrejött tárgyalás, a két párt egyesítésének feltéte­leiről, tulajdonképpen már az ellenforradalom ellen és a ta­nácshatalomért folytatott kö­zös harc gyakorlatára támasz­kodott Á megegyezés elvi (Folytatás a 2. oldalon) ||®ii|||^93sőirzás j jllppllllpláfésról í mm ** (iii ! é-x-x-x-x-x-x-x-x-x-.v.-.-.-.-.-.v.x.x-v-x-x-x-x-x-x-x-x-x-XvXvXvXx: ható ki. A Tanácsköztársaság tehát egyrészt igazolta, más­részt gyarapította is a marxiz­mus—leninizmus tanításait, ér­tékes harci tapasztalatokat adott a magyar munkásosztály és a világ dolgozói számára. Mindazt, amit a Tanácsköztár­saság népünknek adott, csak átmenetileg orozhatta el az el­lenség. A Horthy-fasizmus ne­gyedszázada. az üldözések csak erősítették népünk szabadság- vágyát. A forradalmi példa negyedszázadon át ösztönzést és értelmet adott a dolgozók forradalmi harcához, emléke pedig ma is lelkesít és újabb tettekre ösztönöz. Ezt követően az előadó ar­ról beszélt, hogy minden — A magyar történelem di­cső napjaira, a magyar forra­dalmi munkásmozgalomra, a szocialista forradalom győzel­mére emlékezik népünk e na­pokban. A mai emléküléssel megyénkben is kezdetét veszik a Magyar Tanácsköztársaság 50 éves évfordulójának ün­nepségei, másrészt folytatjuk az elmúlt év őszén megkez­dett félévszázados évfordulók megünneplését — mondotta, majd így folytatta: — A ma­gyar proletárdiktatúra, a Ta­nácsköztársaság kikiáltása és 133 napos fennállása kima­gasló esemény népünk életé­ben. 1848 után 1919. március 21-én, a magyar nép ismét a nemzetközi haladás élvonalá­ba került és a világ előtt is nagyot alkotott. A szovjet ha­talom megszületése után Ma­gyarországon is szétroppant a világot átfogó imperializmus lánca. Ez a tény — még ha kis országot érintett is — felbe­csülhetetlen jelentőségű volt mind az imperializmus gyen­gülése, mind pedig a szocia­lizmus erősödése tekintetében. Lenin beszédeiben és írásai­ban többször foglalkozott a magyar proletárdiktatúra győ­zelmének jelentőségével, hang­súlyozva, hogy a Magvar Ta­nácsköztársaság létrejötte dön­tően bizonyította, hogy a pro­letárdiktatúra nem speciálisan orosz jelenség, hogy a mun­kásosztály győzelme csak a marxizmus—leninizmus elmé­letével felfegyverzett, a mun­kásosztállyal és a dolgozó tö­megekké! összeforrott forra­dalmi élcsapat vezetésével vív­Dr. Mód Aladár előadását tartja. Beme László megnyitó beszéde hogy új elektroacélmű építé­sével kétszeresére növeli ka­pacitását az említett acélféle­ségekben. Az elhatározást tett követte és két esztendővel ez­előtt hozzákezdtünk egy világ- színvonalon álló új elektro- í acélmű építéséhez, mely a kö- j vetkező hetekben kezdi meg ] termelését. Szeretném meg- i említeni, hogy ehhez a fej- 1 lesztéshez a Szovjetunió igen i nagy segítséget adott azáltal, ' hogy világviszonylatban is a . legtökéletesebb technológiai i berendezésnek számító ötven- 1 tonnás ívfényes berendezést 1 bocsátott rendelkezésünkre. ; Miután Magyarországon ilyen ■ nagy teljesítményű kemencék i eddig nem működtek, tapasz- i talatszerzés céljából dolgozóink i egy részét külföldi üzemekben : képezzük ki. j — Lapunk olvasói előtt is- 1 méretes, hogy 135 millió fo- ! rintért saját fejlesztési alap- i bői az országos járműfejlesz­tés! program segítése érdé- i kében az LKM új húzóméi < építésébe kezdett, mely ez ' é\’ közepén kezdi meg ter­melését. Ezzel együtt továb­bi igen sok, már megkezdett, < vagy befejezett beruházásról ; beszélhetnénk. Arra kérjük vezérigazgató elvtársat, ér- i •/ék éltessé lapunk olvasói előtt az LKM fejlesztésének további irányát. — Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy gyárunkat eddig a pillanatnyi igények kielégítése vezérelte. Az új mechanizmus körülményei kö­zött azonban ai’ra kell töre­kednünk, hogy a Lenin Ko­hászati Művekkel szemben tá­masztott követelményeknek a világpiacon is megfeleljünk. Az Észalc-Magyarország is tájé­koztatást adott már róla, hogy gyárunk — éppen az új gaz­dasági mechanizmus gyakorla­tának megfelelően — mintegy 1.7 milliárd forint összegű 10 éves lejáratú hitelt vett fel. Ebből világszínvonalon álló öt­vözött, minőségi hengerelt áruk előállítására alkalmas ui finomhengerművet építünk. _A régi lebontása után az új gyárban kulturált munkakö­rülményeket biztosítunk és ta­lán ez sem érdektelen: meg­építése és üzembe helyezése után annyi nyereséget biztosit majd, mint az „öreg LKM” együttvéve. — A kétszáz éves LKM a diósgyőri és a miskolci dol­gozók szívéhez nőtt. Nagy Nincs olyan esztendő, amely jhegyénk nagy múltú gyárá­ban, a Lenin Kohászati Mű- Vekben valamilyen változást he hozna. A korszerűsítések, az J*j üzemek megépítése és be­indítása már eddig is megfia­talították a kétszáz éves gyá-t tat és méltán sorolták arra az Nőkelő helyre, melyet a ma­gyar nehéziparban elfoglal. De hlég ennél is többet ígér a jö­vő! Tegnap, március 14-én, pén­teken dr. Énekes Sándor elv­társ sajtótájékoztatót tartott szerkesztőségünkben a gyár JS69. évi és távlati beruházási, fejlesztési terveiről. E tájékoz­tatónak különös aktualitást ad, hogy a vezérigazgató elvtárs ePpen ma öt éve került a ha­talmas gyár élére, s ez alatt az ht év alatt óriási fejlesztések Szemtanúi lehettünk. Kezdjük tehát egy rövid visszatekin­téssel. — Az elmúlt öt év minden beruházásáról, a korszerűsíté­sek széles skálájáról, a gyárt- hiánystruktúra szélesítéséről ügyetlen összefoglaló mondat­ban annyit mondhatok, hogy Szók mind a népgazdaság igé­nyeit, dolgozóink jólétét és Svárunk további, sok lehetősé­get ígérő jövőjét szolgálták — hfondta bevezetőjében a vezér- igazgató. E beruházások és korszerűsítések köréből ki kell emelnünk az 1901 áprilisában kezdődött durvahengerműi re­konstrukciót, melynek kereté­ben egy teljesen új üzemrészt építettünk. Gyakorlatilag a fvár új szívet kapott, amely fépes a jelentkező és távlati igények kielégítésére. Csak jel­lemzésül: 1968-ban ezen a hengersoron már több mint 1 hiillió tonna acélöntecset, hen­gereltek ki. Alá kell húznom mondta dr. Énekes Sándor "p- hogy ezt a teljesítményt f°lgozóink lelkesedése, kiváló hozzáértése nélkül nem érhet­tük volna el. — Kérjük vezérigazgató blvtársaí, érzékeltesse köze­lebbről is a múlt és a jelen összefüggéseit. . — Köztudomású, hogy az fKM a magyar népgazdaság ötvözött és minőségi acéligé­nyeinek 80 százalékát elégíti ki- Az elmúlt években azon- ■ “an kiderült, hogy kapacitá­súnk az említett acélféleségek­ben nem képes maradéktalanul kielégíteni a növekvő bel- és külföldi igényeket. Ezért a Svát- vezetősége elhatározta,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents