Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-14 / 61. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Önneh mi a- véleménye? Uoros-e mmuar Ózd? : Dalt lesz Gábor. a Aruház vezetője: — Ózd lakosságánál; igényei — ami a kereskedelmi színvonalat, kulturáltságot, a minőséget, a választékot és a divatot illeti — városi szintűek, sőt, bizonyos tekintetben, más városokkal összehasonlítva, •hég magasabbak is. Sajnos, gye második városát. A vasútállomáson a váróterem gerendákkal van feltámasztva, nehogy összeroskadjon, de a MÄVAUT végállomása sem különb. Amíg az állomástól az iskoláig eljutunk, gyakran olyan éi'zésünk van, hogy 'apró, elhagyott faluban járunk. — Iskoláztatás szempontjából viszont Ózd már régen városi rangra emelkedett. Versenyképesek vagyunk bármely más város iskoláival. Ezt bizonyítják az országos versenyeken elért jó helyezések. A mi Iskolánk is korszerű, a mai követelményeknek megfelelő és ugyanilyen jó a tanulóműhelyünk is. Sajnos, a tornaterem hiányzik. Decemberben átadott tanulóotthonunk akár szállodának is megfelel. Az itt nevelt szakmunkások az ország bármely üzemében helytállnak. Jelenleg 1250 fiatal tanul intézetünkben, ötven százalékuk vidéki. De három év után ugyanolyan városi emberek lesznek, mint a született ózdiak. V kereskedelmi hálózat szempontjából Ózd nem üti meg a városi rangot. Nincs megfelelő ’teleti negyede, pedig ezt feltétlenül ki kell alakítani. Tudomásom szerint a városfej- lesztés terveinél ezt figyelembe vették. A Centrum Áruházul megteremtődött, egy ilyen üzleti negyednek a centruma, ® tervek szerint e körül alakítják majd ki a megfelelő 'teleti negyedet. Ismerem a terveket, és bízom benne, hogy ebben is előrelépünk. így e tekintetben is igazi várossá válik majd Ózd. Szabó Sándor V 0SZ. — 1922 óta élek itt. Számomra igen érdekes ez a teRárdos Zoltán, tpari Szakmunkásképző Intést helyettes igazgatója: — Ha iskolánk ablakából ’'•'nézünk, alig ötven méterre :i"nak tőlünk a modern városnegyed, a Béke-telep első ^ézai. De reggel és este Itt vOnul el a tehéncsorda is. Ez a kettősség jellemző egész va- ’Osunkra Ha idegen téved hozzánk, akíii busszal akár v°nattni érkezik. tv< első benyomása ’salódás Többször hállottan véleményüket. Nem ’'yennek képzelték Borsod meIepülés. A gyár és a Béke-telep adja a legtöbb témát Több száz képben, vázlatban örökítettem meg Ózdot. Ez a város nem hasonlít a klasszikus városokhoz, de még az új sincs, meg benne. Külsőségeiben sok kívánnivaló van még. hiszen a Béke-telepet kivéve szétszórt, rendezetlen. Ismerve a terveket. Ózd azon az úton van. hogy valóban várossá legyen. — Sokszor mondják, hogy j művész nem marad meg ebben a városban Ebben a megállapításban van is egy kevés igazság Meg kellene teremteni annak feltételeit is. hogy a művészemberek is otthonra találjanak Czdon. A városban megvan az igény a művészetek, a képzőművészetek iránt is Emlékszem, az egyik kiállításomat három és fél ezren tekintették meg. — Húsz esztendő nem sok egy város életében. Ózdnak minden lehetősége megvan rá, hogy az elkövetkezendő húsz esztendőben Igazi, szép várossá nőjön. „Műtét44 a központban Miskolc négyezer új telefonja Egy javaslat Rudolftelepről Rudoiftelepen a sikerhez vezető út gyakran buktatókat is jelent. Egy ilyen „gödör” máris található a fletscheres fronton, ahol 1100-as tárcsával dolgozik a maróhenger. A fölében szén marad, amit robbantással kell jöveszteni. Ilyenkor a fedü kőzete megtörik, meglazul, meddő jut a szén közé, ami a minőség rovására megy. Ezen úgy igyekeztek segíteni, hogy a palaválogatók létszámát a duplájára növelték. Ez viszont nem tekinthető végleges megoldásnak. Ennél jobb kínálkozik. S itt adódik a kérdés: ennél a munkafolyamatnál csak a robbantásos módszer alkalmazható-e?... Nem lehetne-e valamilyen eljárást, vagy technológiát kidolgozni, amely nagyfokú biztonság mellett elejét venné a szén szennyeződésének? A szennyeződésen túl a szén is a berendezés rései közé esik, könnyen okozhat üzemzavart. s eltávolítása többlet- munkával jár, A probléma megoldására nyomós érvek szólnak amellett, hogy az úgynevezett légfejtő rendszer, illetve a szén- gyalu és a kéttárcsás módszer alkalmazása megoldaná e problémát, ugyanakkor növelné az előrehaladási sebességet és nagymértékben javítaná a minőséget. Néhány hónappal ezelőtt szokatlan felfordulás bolygatta meg a miskolci telefonközpont nyugalmas életét. A központban — ahol máskor csak az éjjel-nappal egyformán kötelességtudó automata gépek és néhány irányító, karbantartó szakember munkájának zaja hallik — szerelők ütöttek tanyát. Szerelők lámpája világít a kapcsológépeket tartó keretek szűk közeiből; állványokon, létrák csúcsain forrasztanak, kábeleket fektetnek a központ vendégei. A budapesti Beloiannisz Híradástechnikai Gyár ötször szocialista címet nyert November 7. brigádja dolgozik a miskolci telefonközpont bővítésén» A Miskolci Postaigazgatóság mintegy harmincmillió forintot fordít a telefonállomások számának bővítésére. A 30 millióból 10 millió forintért új kábeleket fektetnek a város különböző pontjain. Húszmillió a központ bővítésére kell. A bővítés eredményeként az év második felében négyezer új telefonvonalat kapcsolnak be Miskolc területén. A Beloiannisz gyár szerelőgárdája nem először fordul meg Miskolcon. Ezek a szerelők évről évre, hónapról hónapra; telet, s nyarat nem ismerve járják az országot Minden nagyobb helységben ismerősök, mindenütt eltöltenek néhány hetet, vagy hónapot. Kezük munkája vizsgázik újra és újra, valahányszor az országban bárhol, bárki beleszólhat a telefonba. De nevüket nemcsak itthon, még Dél- Amerikában is ismerik. Ök építették meg Miskolc telefonközpontját. Most bővíteni jöttek. A bővítés sokkal nehezebb. Mert nem egyszerűen újat állítanak a régi mellé, hanem mint a sebészorvos, élő szervezetbe építenek be, s cserélnek ki szívet, agyat, fontos szerveket. A telefonelőfizetőknek nem szabad észrevenniük, hogy a központban műtét folyik. A szervezet működése nem tarthat „szünetet”! Elkészültek az új gépkeretek tartóállványai, az új tengelyek már a régiekkel együtt forognak. A sokerű kábelek rendezett tömbökben kötik össze a kapcsológépeket. A kábelek végét felhasitják. forró viaszba mártják, hogy állják majd az időt. Fürge női kezek százával és ezrével kötik helyükre az „ereket”. A kapcsológépek alkatrészeit műszerészek vizsgálják, rugók erejét állítják be grammra, pontosan. De a befejezés még messze van. Bővítik, korszerűsítik az erősáramú gépházat is. Ha majd minden a helyén lesz, akkor kezdődnek meg az áramköri vizsgálatok. A valóságosnál sokkal szigorúbb feltételeket teremtő, vizsgáló automaták „utánozzák” majd a telefonáló miskolciakat.. Minden gépet és minden új vonalat százszor is kifaggatnak, s ha már minden tökéletesen, hiba nélkül működik, a központ „élőbe” mehet. A bővítési munkálatok zavartalanságát, a központ folyamatos működését együtt óvják a Beloiannisz és a posta szakemberei. A postások folyamatosan veszik át az elkészült berendezéseket. A szerelők November 7. nevű szocialista brigádja pedig ígéri: tartják a határidőt. Június végére átadják a miskolciak négyezer új telefonvonalát. Flau ok Tibor Válasz cikkünkre: .egy Hordár kéne gyorsan“ Lapunk február 5-i számában cikket közöttünk „.. .egy hordár kéne gyorsan” címmel, amelyben kifogásoltuk, hogy a miskolci állomáson nem áll hordár az utazóközönség rendelkezésére. Cikkünkre a MÁV Igazgatóság vezetőjének megbízásából Csajka István osztályvezető többek között a következőket válaszolta: „A miskolci Tiszai pályaudvaron évek óta problémát jelent az a körülmény, hogy poggyászhordárt nem tudunk az utazóközönség rendelkezésére bocsátani. Ennek oka az, hogy hordárok részére az állomásfőnökség díjazást nem r adhat, a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint..." A levél a továbbiakban arról számol be, hogy a hordárok díjazást csak az utazóktól kaphatnak. Ilyen körülmények között elhisszük, hogy nem akad jelentkező erre a munkára. Cikkünkkel azon- j ban éppen azt kívántuk sürgetni, hogy módosítsák a rendelkezést — azt tudjuk, hogy ez nem a miskolci igazgatóságon múlik — s létesítsenek a nagyobb állomásokon státuszt hordárok részére is. Űj módon, szocialista munkafeltételekkel. A vasúti hordárság 1949 utáni eltörlése egyike volt azoknak a túlbuzgó intézkedéseknek. amelyekről annak idején úgy gondolták, tartoznak vele az emberi méltóságnak Ilyen meggondolásokkal meg lehetett volna szüntetni az utcaseprői állásokat is, hiszen a nálunk régen szokásos polgári mércével mérve, az sem tartozott a megbecsült foglalkozások közé. Cikkünkben megemlített javaslatokkal kapcsolatban így írnak a válaszlevélben: „A probléma nyugdíjas dolgozókkal való megoldását kivihetőnek tartjuk... est a megoldást elősegíti az is. hogy a nyugdíjasok a korábban megállapított havi HOP forintos keresettel szemben egy éven belül 6 ezer forint keresetei is elérhetnek, nyvgdijkorláto- zás nélkül. A hordárhiány ilyen módon t'aló megoldására intézkedtünk is a miskolci pályaudvaron. Valószínű, hogy rövid időn belül, az igényeknek megfelelően. valóban hordárok fogják elősegíteni a kulturált utaztatást „bedolgo- ~ók” helyett... A cikk nyomán már irlentkcztek is nyugdíin- sok a szolgálat ellátására.’' Örömmel értesültünk tehát ••óla. hogy a miskolci igazgatóság, a lehetőségeken belül igyekszik az utazóközönség kényeimet szolgaim. Mint említettük azonban, a nyugdíjasok foglalkoztatása csak egy legközelebb eső, de nem a lehető legjobb megoldás. Jó lenne, ha az illetékes minisztériumban ismét felülvizsgálnák, helyes volt-e a számozott hordárrendszer eltörlése, s munkajogilag lehetőséget teremtenének rá, hogy a mi viszonyainknak megfelelően létrehoznának ilyen fizetéses státuszokat a nagyobb vidéki városokban. A. I. Mezőkövesdi segítség a házgyárnak A Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet az idén jelentősen fejleszteni kívánja lakatos részlegét. A szövetkezetnek mintegy 3 milliós fejlesztési hitel megszerzésére van kilátása. Ügy tervezik, hogy ebből korszerűsítik a lakatos részleg műhelyeit, bővítik a raktárát és jelentős mennyiségű állóeszközt, elsősorban gépeket vásárolnak. A fejlesztésre azért * van sürgősen szükség, mert a szövetkezet lakatos részlegétől a miskolci házgyár nagy mennyiségű vasszerkezeti anyagot kíván rendelni. Már a meglevő kapacitással is egymillió forint értékben vállalták a házgyári épületelemek részére különböző vasszerkezetek legyártását. Ha a lakatos részleget sikerül felfejleszteni, sokkal nagyobb házgyári megrendelésnek tudnának eleget tenni. Mezőkövesd további iparosodása szempontjából is jelentős a szövetkezet fejlődése. A tervek szerint a kibővített lakatos részlegben mintegy félszáz újabb dolgozót tudnának alkalmazni. Szépítik és kőwRik sí tapolcai lensiálfiirdőt Hírt adtunk már róla, hogy Miskolc egyik idegenforgalmi nevezetességét, a világhírű barlangfürdőt is magában foglaló tapolcai termált szinte teljesen újjávarázsolják, átépítik. Napjainkban teljes ütemmel folyik ez a mintegy 12 milliós szépítkezés. Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat csaknem félszáz dolgozója két műszakban serénykedik, hogy a belső munkálatokkal már május 1. előtt elkészüljenek. Sokkal szebb, korszerűbb és főleg tágasabb lesz a termálfürdő. Áthelyezésekkel javul a belső elrendezés, nagyobb lesz az úgynevezett dögönyöző A kabinok mellett az új női és a férfi közös öltözők lehetővé teszik, hogy csúcsidényben egyszerre akár ötszázan is „megrohanhassák” a termált. Az állandó egyenletes hőmérsékletet termoventillátorokkal biztosítják majd, s páraelszívó berendezésekkel teremtenek mindig kellemes klímát A termálmedence és az uszoda környéke Bányászok „«syemetík” » sriklafalat. Betemetik a volt törökfürdő medencéjét. (P. S. — Sz. Gy.) is szebb, kényelmesebb lesz. s több napozó hely is várja majd a vendégeket A szik Iák aljából eltűnik az úgynevezett kis .röl fürdő Helyette a hegyoldalhoz simul- sz ben fedett, nagy fürdőmedence épül une lyet az új, bővizű barlangforrás táplál majd 29 fokos, kellemes vizével.
