Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A hánvavizek szerep© medvénk vizei látásában •'tudományos tanácskozás a MTESZ-ben Sikeres példák nyomán, az elmúlt évi borsodi műszaki he­tek egyik ankétjén vetődött tel először az észak-magyar- országi bányákban jelenlevő bányavizek hasznosításának gondolata. Az ankét során a Szakemberek elsősorban a Problémákat vetették tel, áiajd elhatározták, hogy a bá­nyavizek hasznosítására mun­kabizottságot alakítanak. A Magyar Hidrológiai Tár­saság, a Magyarhoni Földtani Társulat és az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati 'Egyesület területi csoportjai áltál irányított munkabizott­ság azóta felmérte az egyes bányákban levő «vízmennyisé­get, a víz kiemelésének költ­ségeit. Felmérésük eredmé­nyeiről tegnap, március 13-án délután a MTESZ miskolci székhazában megrendezett an­kéten számoltak be. Az ankétot Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgató­in, az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egyesü­lt borsodi csoportjának elnö­ke nyitotta meg. Hangsúlyoz­ta, hogy Borsod megye mosto­ha vízellátási körülményei igen sürgőssé teszik a bánya­vizekben rejlő tartalékok mi­előbbi hasznosítását. Megyénk vízigénye a jövőben gyors ütemben fokozódik. Elég csak fejlődő városainkra, vagy pél­dául az épülő sörgyár szük­ségleteire gondolnunk. A bá­nyavizek hasznosításával je­lentős lépést tehetünk előre a problémák leküzdésében. Ezután került sor a bánya­víz-hasznosítási munkabizott­ság egyéves tevékenységének ismertetésére. Az előadások­ban szó esett az egyes borsodi és Özd vidéki szénbányákból kiemelt bányavíz mennyiségé­ről, a víz kiemelésének köb­Ma fizetik Az Özdi Kohászati Üzemek­ben ma, március 14-én fizetik ki az 1968. évi nycrcségrésze­méterenkénti költségéről. Mar­kó Jenő, az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság fő­mérnöke ismertette, milyen hányadát adják a borsodi és Ózd vidéki szénbányákból ki­termelt vizek a megye termé­szetes, hasznosítható vizeinek. Az ankét előadói értékelték a kiemelt bányavizek felhaszná­lásának lehelőségeit. Ismeretes, hogy a szénbá­nyáknak mindenképpen ki kell emelniük a bányákban előtörő vizet, s mint az anké- ton többen hangsúlyozták, az új gazdasági mechanizmusban egyáltalán nem mindegy, hogy a kiemelés költségeit a bá­nyák, vagy a kiemelt vizet hasznosító vállalatok viselik. sedést, összesen 15 millió 44 ezer forintot. Több mint ezer dolgozót részesítenek ezzel egyidőben kiváló dolgozó ki­tüntetésben. Most kerül sor a színesfém- és ócskavas-gyűjtés jutalmazására is. Ezekkel együtt összesen 18 millió 191 ezer forintot osztanak szét az Ó\Kt) dolgozói között. Falusi millio a város peremén Az első ház szerelése A Miskolci Házgyár elsó látható terméke lesz a Mester utcában épülő 152 lakásos bérház. Foto: Szabados György Verseny fellsfl vas 9« észak-borsodi tsz-ekhez Az Észak-borsodi Termelő­szövetkezetek Területi Szövet­sége a Tanácsköztársaság meg- pkulásánal: jubileumi évfor- jálója alkalmából üzemen be- PjU és a termelőszövetkezetek közötti gazdálkodási versenyt szervez. A versenyfelhívást el­juttatták az edelényi és az óz- járás nagyüzemi gazdasá­gihoz. A termelőszövetkezeteken belüli versenyben a szo­cialista, a kiváló és az élen járó brigád, illetve •Munkacsapat cím clnycré- V, sóért küzdenek. G-enkívül a versenyfelhívás­on rögzítettek alapján külön pzciáikodási verseny lesz a “-Tijleten levő egyes tsz-ek kö­O.tt. A termelőszövetkezetek jözötti területi gazdálkodási jfirseny első három helyezett* •6 15, 10 és 5 ezer forintos jutalomban részesül. További prom gazdaságot elismerő ok- ^őllel tüntetnek ki. A kimagasló eredménye­ket elérő tsz-eket a ver­senybizottság felterjeszti a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának ver­senybizottságához, országos értékelésre. Az el­múlt évi eredmények alapján például Észak-Borsodból a hé­ti Egyetértés és a sajópüspöki Sajóvölgye Termelőszövetke­zet vehet részt az országos versenyértékelésben is. A taz-ek közötti külön ága­sat! verseny elindítását is ja­vasolja a felhívás. A főbb ágazatokban, így például a bú­za, kukorica, burgonya, lucer­na termelésben az egységnyi területre jutó termékmennyi­ség alapján állapítják majd meg a sorrendet. Külön érté­kelik majd az aratásban leg­jobb eredményt elérő kom­bájn vezetőket, akik közül az első ötöt tárgyjutalomban ré­szesítik. Csehszlovák gépbemutató Gyömrőpimtán A csehszlovák MOTOKOV külkereskedelmi vállalat buda­pesti kirendeltsége és az AGROKER Vállalat rendezé­sében március 31-én és április 1-én nagyszabású gépbemuta­tót rendeznek a Nagymiskolci Állami Gazdaság gyömrőpusz- tai üzemegységében. Elsősor­ban különböző Zetor trakto­rokat, új csehszlovák kistrak- torokat, motorrobotot és szá­mos más új mezőgazdasági gé­pet mutatnak be a borsodi mezőgazdasági üzemek veze­tőinek. * Ijjáváfasztották a Miskolci Panntfonában í szakszervezeti tanácsot Az arnótiak szinte a város peremén élnek. Ha nem az öreg Sajó választaná el a mis­kolci és az arnóti határt, ta­lán már régen bekebelezte volna őket a város. Áthallat- szik hozzájuk a nagyváros za­ja, esténként figyelemmel kí­sérhetik a város fényeinek vil­lanásait, de azért megmarad­tak igazi falunak. Az aszfalt­nál itt még jobban szeretik a földet. Igaz, nagyon sok arnó­ti már a városban keresi ke­nyerét, de maradtak, akik a határt is megművelik. A Bú­zakalász Termelőszövetkezet­nek már nem kell attól ret­tegnie, hogy elnéptelenedik. Néhány esztendeje még na­gyon működött a „mágnes”, az ipar, de akkor még szegény volt, vegetált a tsz. Most úgy emlegetik őket, hogy az arnó­ti milliomosok. S3é?SS§1S3 Amikor Barcsák Béla tsz-el- nököt és Herczeg László főag- ronómust hallgatom, egyre in­kább meggyőződöm, hogy gaz­daságukra valóban ráillik ez a jelző. Az egy munkaegység ér­téke meghaladta a 75 forintot, s ehhez járult még a 20 szá­zalékos nyereségrész. Az egy holdra jutó bruttó jövedelmet a legutóbbi évben 7400-ról 3800 forintra növelték. Csak­nem Írét és fél milliót (ebből 1,6 millió készpénzt) tudlak 1069-re tartalékolni. Jó esztendő után most még jobbat várnak. Ahogy az idő­járás engedi, a határ kezd megelevenedni. Ahol az erő­gép még süllyed, ott lófogat­tal fogasainak a borsó és a mák alá. Kezdik vetni a hűtő­ipar részére termelt 300 hold- nyi, jól fizető zöldborsót. A 290 holdas (kincs ez itt a vá­ros peremén) gyümölcsösben G0 ember a metszések utolját végzi. Az arnótiak ismertek arról, hogy nem félnek a munkától, Oj rendelkezés jelent meg a szilikotikus csökkeni mun­kaképességűek érdekében. A nehézipari, valamint a mun­kaügyi miniszter és az Országos Bányaműszaki Felügyelő­ség elnöke által kiadott utasítás részletesen szabályozza a szilikotikus megbetegedésű dolgozók segítését, anyagi hely­zetének javítását. Korábban ugyanis a csökkent munkaképességű dolgo­zók között a szilikotikusok bizonyos szempontból előny­ben voltak, de az 1/1967. MüM rendelet róluk már csak annyit mondott, hogy rájuk egyéb jogszabályok érvénye­sek, míg a többi csökkent munkaképességűvé vált dolgo­zónak keresetkiegészítés jár A szilikotikusokra vonatkozó eddigi rendelkezések kimondták, hogy az új, kisebb jö­vedelemmel járó munkahelyen a dolgozók keresetét úgy kell kiegészíteni, hogy az elérje a régi kereset 80 száza­lékát. de legfeljebb a 2200 forintot. Például annak a vá­járnak a keresetét, aki a föld alatti munkában szilikózis­ban megbetegedett, új munkahelyén nem a régi 4000 fo­rintra, hanem csak 2200 forintra leheteti kiegészítem A most megjelent utasítás értelmében viszont, korábbi magasabb keresetének 80 százalékáig — ha pedig eltar­tott kiskorú gyermeke van. akkor 90 százalékáig — egé­szítendő ki a fizetés, minden felső határ nélkül Ezzel megszűnt a különbség a szilikózis miatt és a más okból csökkent, munkaképességűek helyzete között. Országszerte befejeződtek a termelőszövetkezetek zár­számadásai. összesen háromezer közös gazdaságban • .Vi­tettek számvetést az elmúlt esztendő eredményeiről Az adatok összesítése, a zárszámadások számszaki feldolgo­zása még folyik, de már a részadatok alapján is megálla­pítható, hogy a veszteséges termelőszövetkezetek száma lényegesen kevesebb, mint az előző évben volt A veszte­ség együttes összege is csökkent, a legtöbb megyében még a felét sem éri el a tavalyinak A zárszámadások összesítése megyénkben is'azt mutat­ja, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére ver­melőszövetkezeteink megfelelő eredményeket, értek e! és még a legtöbb hegyvidéki talajon is nyereségesen gazdál­kodtak. & Szerdán délelőtt a magyar alumíniumipar helyzeté-Al. problémáiról tartott, tájékoztatót dr. Lőrinc Imre. női z- ipari miniszterhelyettes. Megállapította: hazánk jelentős bnuxitvagyonára tekintettel alumíniumé,yáttásunk bővíté­sének határait, tulajdonképpen a rendelkezésre átló ener­gia mennyisége szabja meg A magyar—lengyel és a ma­gyar—szovjet timföld—alumínium-egyezmény módot adott arra, hogy a nálunk gazdaságosan előállított timföldet a Szovjetunióban, illetve Lengyelországban olcsó villamos energiával dolgozzák fel alumíniummá, s a- visszaszáll:tolt fém megteremti a lehetőséget, hogy itthon nagy teliesítm?- nyű és gazdaságos feldolgozóipart fejleszthessünk ki Ismertette azt az akcióprogramot is. amelyet sz alumi­nium félgyártmányok és készáruk termelésének fejlesz­tésére dolgoztak ki. s minden lehetőséget megra­gadnak, ami forintot hoz. Ka­vics- és homokbányájuk az el­múlt évben egymilliót jövedel­mezett. Oj melléküzemük lesz a ládagyár. Saját gyümölcsö­sük részére, saját fájukból évi 4,5 millió forint értékben sze­retnének ládákat gyártani. Ha számításaik beválnak, vagy kétmilliót takarítanak meg. Júniusra elkészül 32 vagonos hűtőházuk is. A nyáron már bértárolást vállalhatnak, ősz­től kezdve pedig növeli gyü­mölcseik értékéi. Hamarosan három nagyobb építkezésük is megindul. Gé­peik részére jókora vasvázas szerelőcsarnokot építenek, a tanyához 800 méteres beton- utat kapnak célberuházásként és a gyümölcsösben saját erő­ből építenek 1800 méteres út­szakaszt KESSEHSa Most azonban még a bein­duló tavaszi munkákra össz­pontosítanak minden erőt. Még a naptári tavasz előtt né­hány napos előnyre szeretné­nek szert, tenni. Március vé­gén ugyanis kirándulni indul a Búzakalász Termelőszövetke­zet. Az elmúlt évi jó mun­káért egészen a lengyel Tát­ráig viszi el őket két nagy autóbusz. (pozsonyi) k Március 12-én, szerdán Jf-LTJTAN TARTOTT kül­ottértekezleten választották a Miskolci Pamutfonó -^••szervezeti tanácsát. A ta­nácskozáson megjelent Bara- ^Vai Tiborné, a Textilipari dogozók Szakszervezetének lkára, Mráz Ferenc, az SZMT ^höke.- Qunya Andrásné, a Miskol- • Pamutfonó szakszervezeti Rácsának titkára tartott szó­le ' . kiegészítést az írásos je- , Ot&hez, melyet valamennyi Lü'dött napokkal előtte kéz- kapott.-őszinteség és nyíltság jellc- ®zte a tanácskozást. Az edények méltatása mellett szó esett a fogyatékossá- ti°król is. Így a többi közölt pHMrendre került, hogy miért {evesebb a Miskolci Pamut­s.hóban az 19G8. évi nyere- k Részesedés a tavalyihoz ké- (j Az írásos anyag így in­is kolja: „A textiliparban vi- (j.^viszonylatban profilelloló- ip következett be, és t-^kaőtt a szintetikus ter- l ekek iránti kereslet. Alapjá- t h meg kellett változtatni a hhelés profilját. Üj típusú ím. hiányokat kellett beve- jJhi és hozzá a termelési ta- ^piaiatokat megszerezni. A k chanizmus első évében már f-p írták elő, hogy miből Sjjhnyjt kel! termelni. Az át- hs sem ment zökkenőmen­tesén. A textilipar több vál­lalatánál fizetési nehézségek merültek fel, rendeléseket mondtak le. Az év végi érté­kesítés körül problémák ke­letkeztek, és eladatlan raktár- készletek alakultak ki.” A MISKOLCI PAMUTFO- NÖ azonban szép sikereket mondhat magáénak. Itt vezet­ték be hazánkban első ízben a textiliparban a G+2-es mun­karendet, amelynek segítségé­vel minden beruházás nélkül milliókkal növelték a terme­lést. Itt alakították ki szintén első ízben hazánkban az orsó nélküli fonétermet, ahol fel­szereltek 5 csehszlovák fonó- gépet, amelyek több gyártási fokozat kihagyásával készíte­nek külalakra szebb képű fo­nalat. A munkaversenyről szólva, a küldöttközgyűlés megállapítot­ta, hogy a legnagyobb érdek­lődés a szocialista brigádmoz­galom mellett a műszakok ve­télkedése felé fordult. Ez ad rangot és hírnevet a győztes szakmánynak. Sok szó esett a dolgozók élet- és munkakörülményei­ről, a munkásvédelemről, a szakszervezet politikai és ne­velő tevékenységéről, a szer­vezeti életről. Érdekes, hogy jelenleg 1679 szervezett mun­kás tagja a szakszervezetnek, több mint a gyári létszám. Ez úgy lehetséges, hogy a nyug­díjba vonulók, a gyermekgon­dozási segélyt igénybe vevők •továbbra is fenntartják tagsá­gukat, mert a szakszervezeti tanács törődik velük. NAGYON ÉRTÉKES HATÁ­ROZATI JAVASLATOT ter­jesztettek a küldöttközgyűlés elé, amely a legfontosabb fel­adatokat tartalmazta. A választás során az új szakszervezeti tanács titkára ismét Gúnya Andrásné lett. B. I. Szőri a I ista hr igád vezetők tanácskozása Mezőkövesden A tanácskozás során a rész­vevők megtekintették a járás szocialista brigádjainak kiál­lított naplóit, s az értekezle­tet követően tapasztalatcserére került sor a megjelent brigád- vezetők között. A szocialista brigádok ve­zetőinek tanácskozását azzal a céllal rendezte meg a járási pártbizottság, hogy segítse mind (ártalmasabbá és gazda­gabbá tenni a szocialista bri­gádok munkáját, hatékonyabbá tenni a vcrsenymozgalmat. A mezőkövesdi járás szocia­lista brigádvezeíöi is készül­nek az országos kongresszusra. 13-án, tegnap tanácskozást tartottak a járási pártbizott­ság kezdeményezésére. Az ér­tekezleten megjelent dr. Bucs- kó Mihály, a járási pártbizott­ság tagja, a járási tanács vb- elnökc is. A tanácskozást a szomolyai Sarló-kalapács Tsz kórusa kö­szöntötte. majd dr. Bucskó Mihály tartott vitaindító elő­adást a versenymozgalom eredményeiről és további fel­adatairól. Gazdasági figyelő

Next

/
Thumbnails
Contents