Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

fSZAK-MAGYARORSZÄG

I m ía ifliránYitási femtszer i|m «ttrsaiaEsi unatkozásáról

^ gazdas iai mIshat'

ínjának kibontakoztatása, a ^aasági viszonyok fejlődése a ^ fedalmi-emberi viszonyokat • Módosítja, annak új elemeit SjfeU ki és hozza felszínre. Jtoek között módosulnak az ,%ítási viszonyok, fejlődik sí Miami élet demokratlzmu- d fejlődnek az érdekviszo- Ä az eddiginél nagyobb jö- íjj.Mem-diííerenciálódás megy S“® társadalmunkban, a jelelő tehát, hogy aggályok, i'Mgatások merülnek fel: mi- ijJ irányba mutatnak ezek ^Módosulások, új elemek, seit f‘®> vagy gátolják a szoci- iffe társadalmi viszonyok fej- iz'fet, a köznapi tudat szint- í. fennáll bizonyos részletek m . felánosításának, leegysze- iZ'fesének veszélye. A való- S bonyolult jelenségeiben L* az elmélet segítségével le- j.Mlgazodni.

kíMsadalmi viszonyokon az i“5fek, emberi közösségek

K

ijftti bonyolult és történel- *‘1 változó viszonyokat ér- A társadalmi viszonyok ö elsődlegesek — a marxi { Met szerint — a termelési t°byok, amelyekkel állandó

K

Jsönhatásban állnak az l attéiés egyéb területeit jelije0 í°8ii politikai, ideológiai, lijMesi stb. viszonyok. A tár- ' i viszonyok — objektiv lnációs viszonyok. Marx fii,.,Az emberek maguk csi- történelmüket, de nem k’Mják szabadon, nem ma- i(H Választotta, hanem köziül meglevő, adott és örö- «víjtörülmények között.” Nem Inthetjük tehát szem elől, M, 5ok minden uralkodik », .fejtünk a régiből azután iL/fegy az új társadalom már leraktuk. De mi, Hm,**'tók a történelmi deter- Äigot nem azonosítjuk a élelmi végzetszerűséggeL

>adalmunl. »“£

©feondások nagy halmaza 'C?úik közre. Ezeknek az elmondásoknak egy része SÍ.5 Jésen eltérő természetű: végi társadalom, a kapita- ii(jLUs maradványai; másré- W efedetüket, irányukat, ér- leülésük szintjét és helyét 'e|Jlve, különböznek. Kétség- V.’ hogy ezen ellentmondá- UJfésze a termelési viszo- származik, egyrés/.ük «1 °?h felépitniényi elemekül | °.1 a nemzetközi helyzet- ^3 amely a maga sajátos WjP?t játszva szintén meg- Wr°zó tényező. Ezek az el- H J'Oldások tehát sokoldalú- ^vetermináltak. A társada- \ Részét illető kérdésekben Sdo 'áthatunk arra, hogy a Vrn nap’ élet körforgása 'is0fnre dobja az ellentmon- okát és megoldásuk Az ellentmondások l'ését zavarják mellék-, ^fphszerű . összefüggések, fed gyakran nem adekvátan c'nek a köztudatban. Vlt '-adatában kell lenni 1 * >s, hogy nem ismerhet- .társadalmunkat vég- lköv ; égy, hogy ismereteink Ve ezö Időszakban is ér- *ity s®k legyenek, hiszen va- ípjf.^'adig születőben, vagy iW_,^'halóban van. A marxi Mofj?1 fontos Iránytű a társa- A p Megismerésében.

* ^ ,®Zc*aságirányítás reform- J^a^vsadalom irányításának [Mat bb színvonalát jelenti. I'°bdA>Sah>bari folyik az ellent- °h feltárása, a társa- viszonyok összefüggéseit N>e x körben veszi figye- % ®s tudatosabban törek- JfelJ*. fejlődés szükségszerű- a ibtiwj ut»t engedve az el- iták . sok megoldására. Az SM* rendszer össz- hozza a társadalom • Mri a megváltozóit gaz. 7I. sndulmi feltételeket vvezetesen az uralkodóvá lSy"í'?c’állstM termelési vi- ’C**'M, a termelés fejlesz- új lehetőségeivel. Az tökéletesítése, a szo- érdekeltségi és jövc- .Mve,í?bályozási rendszer objektív feltételeket löm- termelési viszonyok ^éhek, az ellentmondátssaaa

sok enyhülésének. így a társadalmi osztályok, rétegek, a fizikai és szellemi munka közötti különbségek, valamint az elosztási rendszer ellentmondásainak megszüntetéséhez. A társadalmi egyenlőség megvalósításának ugyanis alapvető feltétele a termelőerők, a termelés magas fokú fejlettsége, a termelőeszközök, a termékek és vele együtt a politikai uralom, a műveltségi és szellemi vezetés monopóliumának társadalmi kisajátítása, azaz a szocializmus teljes felépítése, majd a kommunizmus elérése.

Az új gazdasági mechanizmus jól szolgálja ennek az útnak egyengelését. Az érdekek előtérbe kerülése — a társadalmi tulajdonviszony alapján — a kollektivizmust erősíti. Jó példa erre a termelőszövetkezetek idei eredményes zárszámadása, ami azt bizonyítja, hogy a szocialista nagyüzem — ha a tagság összefog, s érdekelt ebben az összefogásban — képes legyőzni olyan objektív tényezőket, mint például az Időjárás kedvezőtlen alakulása. Azt is számtalan példával lehetne bizonyítani, hogy a gazdasági reform növekvő mértékben váltotta ki a dolgozó emberek érdeklődését és aktivitását, közreműködési szándékát a társadalom fejlődésében. Tanúi lehetünk ennek a párt és szakszervezeti és általában a demokratikus tömegtanácskozásokon.

Nagyon fontos tan£'t

szolgáltat annak vizsgálata, hogy az aktivitást tömegméretekben milyen tényezők determinálják, és hogy ez a társadalom milyen szférájában bontakozik ki.

Az egyén és a társadalom kapcsolatát úgy érthetjük meg, ha különbséget teszünk viszony és viszonyulás között. A viszony az egyén társadalmi meghatározottsága. A társadalmi viszony tehát objektív viszony. A szocializmusban minden lehetőség adva van, még fokozható, de nem közvetlenül. Ezeket, ezeknek változásait emberek közvetítik — különböző áttételeken — elsősorban a politikai munkán keresztül — az egyén számára. Az össztársadalmi folyamattal az emberek közvetett, egyénített módon kerülnek kapcsolatba. A viszonyulásnál az egyén önmagára való vonatkozása kerül előtérbe. A viszonyulás ' tehát tudatos viszony, ami kifejeződhet azonosulásban, közönyben, vagy éppen szembenállásban.

Mivel az objektív körülmények, a társadalmi viszonyok időben cs1 terjedelemben nem azonosak teljesen, mint végső meghatározók nem pontosan tükröződnek az egyéni tudatban. Másrészt, mivel minden egyes ember rendelkezik sajátos, individuális viszonyokkal is, természetesen különböző módon függnek össze a társadalmi viszonyokkal. Még ha a munkahelyen azonos Is a helyzetük, például nagyon eltérő lehet a családban. A differenciált életkörülmények pedig meghatározzák az érdekek rangsorolását, sőt szerepük van a tudati világnézeti viszonyulás alakulásában.

A társadalmi

való differenciált kapcsolat következtében nem mindenki egyformán képes társadalmi belátásra. Bizonyos ellentmondások fokozódhatnak például az érdekszférában az egyéni és társadalmi érdek között, a szocialista és kispolgári mentalitás között, vagy más területen például a demokratizmus és bürokratizmus között stb.

A differenciált életkörülmények újratermelhetik, erősíthetik a régi, magántulajdonosi viszonyokból fakadó individualizmust, egoizmust, vagyis torz aktivitást válthatnak ki.

A szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítésével párhuzamosan Igen fontos feladat tehát az emberek viszonyulásának, tudatának, erkölcsi felfogásának alakítása. Nincsen

M ' J

' , .VÍ'x;-*- ' > ;» ; V* C

' , ' ■>ä: c;

, .■h ;!' fi : ; a

■S' sf. ^CTTisOT; ,,í ’ S :■: ■::.V

' fi* ' NW»»

• ^ -"./'t' ■

* "*v

A tűz szerelmese

,,De hagyd meg a jussom *tagyd meg a földet S mit nem te emeltél,

la kalyibámat fis azt a tűzaknát,

Melyre irigykedsz.

Hagyd nekem a lángot.” ' .

* (Goethe)

Kacsir Mihály nem mitológiai személy, hanem élő hús-vér ember. Az aranykezű kovács, aki harmlncnegyedik éve dolgozik a diósgyőri nemesacél kovácsműhelyben.

A szakmát Mezőkövesden, egy patkolókovácsnál szerette és ’ szerezte meg. A környéken aligha volt nála boldogabb legényke. amikor a mester ráhunyorított:

— No. Miska, üss csak rá!

Kezdetben biz’ kicsit nehéz volt a nagy- kalapács. dohát bele'ött. igaz most lóval nagyobb szerszámmal, a 150-es. az 1200-as légkalnpácesal dolgozik, de u szakmát ma is úgy szereti. Imádin. mint amikor először bámult a kováestűzbe

— Nagyon szerelem ezt a munkát. Nem bírok megválni tőle Szeretem a tüzet, szeretem gyúrni, formálni, alakítani az anyagot Nekem éz a munka élvezet.

Hol szeret legjobban dolgozni? A kedvence a 150-es légkalapács. És azért ez, mert itt készítik a legkomplikáltabb munkákat, a különleges szelvényeket, a gyorsacélokat. A légkalapács percenként 350-et ver az anyagara, ha a kovács nem vigyáz, csak egy kicsit is késlekedik, a pöröly szétveri az anyagot.

— Ehhez a munkához jó ütemérzék, jó hallás kell. Én behúnyt szemmel is tudom követni a ritmust, s az ütés hangjából állapítom meg, hogyan formálódik az anyag.

A kovácsokat a regényekben, a filmekben többnyire robosztus, erős, mackós mozgású embernek ábrázolják. Kacsir Mihály aligha felelne meg az ilyen elképzeléseknek. Vékony, de igen szívós ember, szelíd arckifejezéssel. Rendkívül nyugodt természetű, csendes, halk szavú ember. Jó nevelő is. Következetes. ha kell, tízszer is elmondja, ez így, s ezért, s az úgy a jó. Ennek is köszönheti a tekintélyét. Kacsir elvtárs ugyanis egy 29 tagú szocialista brigád vezetője. A brigád az elsők között alakult. azóta is igen szép eredménnyel. sok sikerrel működik

Miiven emberek a brigádtagok?

— Szorgalmasak, ió szakemberek. Ilyen jó szakember a sok között Ivanits. Gácsi. Somogy' Tóth Pista. Kiss Laci. Hogy mennyi ember nevelődött kezem alatt jó kováccsá? Ki tudja? Mellettem nevelődött ki a sok között Ivanits. Kosztya Emil. Demeter Laci. aki azóta az üzem vezetője, illetve párttitkára lett. És. . .

Kacsir ^íihály amilyen csendesen, szerényen dolgozik, ugyanolyan szerényen él. a Béke szálláson levő lakásában Mi a kedvenc 'dölöltése?

— Szeretek olvasni, tv-t nézni, és különösen a meccsre járni. Kinek drukkolok? Természetesen a Diósgyőrnek, de amellett a Vasasnak és a Fradinak is. Csak akkor va- gvok zavarban, ha a két utóbbi csapat egvíltt látszik, mert nem tudom, melyiknek drukkol iák.

Kacsir elvtárs rövidesen többedmagával útnak indul. Budapestre. A szocialista hri- gádvezetők országos taná"s,-ozásán ő Is képviseli a Lenin Kohászati Műveket

Addig is, és utána is. változatlan szenvedéllyel gyúrja, formális az anyagot, gyúrja tormái 'a az emberi jellemeket.

Ide illenek Goethe Prométheuszának befejező sorai •

. . embert gyúrok, a magam kópé axerfnt. rajtát, hogy másom legyen . . ."

Csorba Barna

olyan anyagi ösztönző, jogi szabályozó rendszer, amely feleslegessé tenné az öntudatot, sőt szükséges a tudat állandó fejlesztése, magasabb szintre emelése. A tudatformálásban nem szabad szem elől téveszteni, hogy az embert magát nem lehet egy történelmi pillanat alatt: átalakítani, hogy ez csak hosszabb időszakban lehetséges. Másrészt a differenciált körülmények követelik az életközelséget, az egyén személyiségéhez szabott nevelést. Mindez igényli a pedagógiaipszichológiai módszerek fejlesztését. Pontosabban kell ismernünk az osztályok, rétegek tudatosodás! fokát, figyelembe kell venni, hogy az objektív viszonyok nem automatikusan, hanem csakis e viszonyok aktív, közvetítő mozzanatán, az emberi tevékenységen keresztül vezetnek a haladás irányába, hogy e tevékenységet tartalmilag a szükségletek, célok, érdekek jellege határozza meg.

Az cddiüickuél j«?gyae"

lemmel kell kísérni azt a kölcsönhatást, amely a szocializmus építése során az egyén és a társadalom között kibontakozik, s jobban kell ellenőrizni, ml az, ami új és mennyire szocialista. Nincs szembenállás a valóságban a tudatosság és az érdekeltség között, a negatív jelenségek oka éppen a szocialista elvek következetlen érvényesítése. Nagyobb társadalmi bírálatra van szükség, de csak propagandamunkával nem várhatjuk tömegméretekben a szocialista tudat fejlődését, mert amennyire szocialista az emberek életmódja, társadalmi viszonya, csak annyira válhat tudatuk Is szocialistává. A gazdasági , mechanizmus reformjának fő célja éppen ez.

Bogár Károly az ÓIG filozófiai tanszékének vezetője

K&veczki Zoltán, az „Sz” egység dolgozója első lett a DIGÉP-ben rendezett ifjúmun kasok szakmai versenyén.

A bermhásásoh áru

önálló vállalati gazdálkodásra tért át, létrejött a Borsod megyei Beruházási Vállalat.

E vállalat, vagy elődje nevét megyénk számtalan büszkeségének bábái között emlegetik. A vállalat jelenleg a megye területén több mint 1,7 milliárd forint értékű, folyamatban levő tanácsi beruházás felelős irányítója.

S

enki nem állíthatja és nem is állítja persze, hogy e vállalat létrehozása a beruházások észszerű megvalósításának egyetlen lehetséges útja. Útkereső kísérletekkel ma is sűrűn találkozunk. Előfordul, hogy valamelyik helyi tanács nem szívesen fordul a vállalathoz, hanem inkább saját beruházó gárda létrehozására törekszik De tapasztalat szerint, ezek a törekvések nem mindig eléggé átgondoltak. Néha egyetlen mozgatórugójuk, hogy megtakarítsák a vállalatnak fizetendő összeget. Felesleges, dirigálni vágyó, vagy éppen hatósá- gosdit játszó, adminisztratív szervnek tekintik a megyei tanács beruházó vállalatát, olyan szervnek, amely lényegében egyetlen téglát sem helyez el a készülő létesítményen.

Valójában a megyei beruházási vállalat nem hatóság, hanem, mint neve is jelzi: önállóan gazdálkodó vállalat. Megrendelésre dolgozik, tevékenységéért a szerződésben megállapított dijat számítja fel. Létének értelme és célja pedig a beruházások eszmei, műsz-aki, gazdasági előkészítése és lebonyolítása.

Olyan feladatok ezek, amelyek sok tapasztalt szakember munkáját igénylik. Szakemberekét,, akik képesek elbírálni, és gazdaságossági számításokkal alátámasztani: milyen legyen a megrendelt létesítmény, milyen követelményeket tá- ; masszanak a tervezővel, kivi- J telezővel szemben. Képesek ei- ! lenőrizni a terveket, a tervek í pontos végrehajtását, és költ- ! séseket.

Vagyis, a beruházások felelős : lebonyolítójának — legyen az bárki — az. a hivatása, hogy megteremtse a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek és a szükséges ráfordítások egészséges összhangját. A beruházónak kel! eldöntenie, mivel lehet, és mivel nem szabad takarékoskodni a tervezés, a kivitelezés során.

E

s z a beruházó, mint emlí- 'j ‘tettük, lehet vállalat, de lehet saját szakemberek kisebb-nagyobb csoportja is. A helyi tanácsok joga. hogy válasszanak. A fontos csak az, hogy döntésük alapos, gazdasági megfontolás eredménye legyen. Hiszen a megye feladatai igen nagyok. És új lé- ! tesftményeink végső árát mos. I feni takarékosságunk ésszerű - j sége szabja meg.

* Planck Tibor

nek. Az utóbbi évtizedekben gyakran bebizonyosodott, hogy az „olcsó” beruházás néha Igen sokba kerül, a túlzott takarékoskodás később megbosszulja magát. Viszonylag fiatal, és máris tatarozásra szoruló lakótelepek, vagy megépülésük pillanatában elavult egyéb létesítmények sora figyelmeztet: nem mindegy, hogyan bánunk, s minek a rovására takarékoskodunk beruházásra fordítható anyagi eszközeinkkel.

A

z évek során a tanácsok sokat kísérleteztek, hogy a beruházások előkészítésének, lebonyolításának célszerű módszereit megtalálják. Az egykori központi beruházó szerveket szétszórt beruházási csoportok követték, majd 1964- ben a Borsod megyei Tanácsnál ismét létrehoztak egy költségvetési beruházó szervezetet. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után ez a szervezet

A harmadik ötéves terv két utolsó esztendejében Borsod megye Tanácsa és a hozzá tartozó alsóbb szintű tanácsok tetemes, együttvéve csak 100 milíió forintokban kifejezhető összeget fordítanak a lakosság különféle igényeit szolgáló beruházások megvalósítására. De a feladatok még ehhez az összeghez képest is nagyok. Megyénk számos új létesítménnyel gazdagodik, sok meglevő létesítményünket a mai, sőt holnapi követelményekhez kell igazítanunk.

A tennivalók végeláthatatlan sorát és az anyagi lehetőségek nagyon is világosan meghúzott határát — ha összevetjük —, nem csodálhatjuk, hogy a tanácsok igencsak meggondolják, mire adják ki forintjaikat, A beruházások helyesen értelmezett gazdaságossága régi gondja a szakemberek