Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Vasárnap, 19G9. február Iß. fiSZAKMAGTARORSZÁO 3 A szakkönyveknek, a kor­szerű agronómiának a mcző­^Htérbi/fosítás a bcrentei IX-cs fronton. Foto: Lacző József Gazdasági termelésben való fontosságáról a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából Sá­rospatakon ankétot rendeztek, amelyen szép számban vettek részt a tárás állami gazdasá­gainak, tsz-einek vezetői és szakemberei Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság című folyóirat ✓ szerkesztője tartott bevezető előadást a könyvhó­nap jelentőségéről és szerepé­től. majd igen élénk eszme­csere következett, amelynek során az időszerű agronómiái kérdéseken kívül megvitatták a sajátos hegyaljai, hegyközi és bodrogközi táj gazdálkodá- isának gondjait is. Társadalmi közreműködés az iparjogvédelemben Több mint egy esztendeje alakult meg a MTESZ kebelé­ben működő Iparjogvédelmi Egyesület Borsod megyei cso­portja. A szárnybontogatás hó­napjai után, 1969-re a csoport már figyelemre méltó munka- programmal jelentkezik. Az egyesületben dolgozó műszaki és jogi szakemberek egyik legfontosabb feladatuk­nak a készülő, új találmányi törvény megalkotásában való társadalmi közreműködést te­kintik. A találmányi törvény hatályba lépése után pedig an­nak helyes gyakorlati alkal­mazását kívánják majd előse­gíteni. Részt vállalnak a kollektív szerződések mellékleteinek, a vállalati újítási szabályzatok­nak átdolgozásából. Az idei munkatervben többek között az újííómozgalom Borsod me­gyei helyzetének tanulmányo­zása is szerepel. Az egyesület alapvető fel­adata, hogy a különféle kép­zettségű szakemberek körében megismertesse a műszaki tu­dományok és az ipari jog kap­csolatát Válto&úsoh ct Mer nád •• fl fiele leplzSe a Mercedest Két évvel ezelőtt az encsi «rásban levő Ináncson fel kellett függeszteni a termelő­szövetkezet zárszámadó köz­gyűlését, mert a tsz fizetés- képtelen volt, A tagság zúgo­lódott, ( hogy úgymond „leg- °tóbb azt fizessék ki, amiért Rádolgoztunk". A tsz persze űzetett volna, csak éppen nem y*»lt miből. . . A megyei párt- bizottság jelenlevő képviselője Javasolta, hogy szakítsák íél- a közgyűlést, szerezzenek banki hitelt, hogy a tagságot tudják fizetni. A hitel ki- eszközlése után folytatták a közgyűlést és állami segítség­gel kifizették a tagságot a kö­vetkező évi gazdálkodás re- kiélt eredményeinek terhére. Az inánesi tsz most. két év Ritán, a Borsodi Nyomdában készíttetett reprezentatív meg­hívóval invitálta taginit és endégeit a zárszámadó köz­gyűlésre. Nyilván, lehetőségük Rn nZ „előkelőbb” meghí- yófa, és okuk is rá, hogy egy Ricsit „eldicsekedjenek”, mivel 5 elmúlt két év alatt rendbe­lit a szénájuk,.. Most pedig, a járás 82 köz­ségének parasztságát magában foglaló 65 termelőszövetkezet mérleghiány nélkül zárt! Igaz, létezésük óta először. De már ez is jelzi, hogy érik az a vetés, amit korábban a szocialista mezőgazdasági nagyüzem élet- képességének és fölényének neveztünk. Ez meg egy kicsit északabb- Selyéban történt. Négy év- ezelőtt — illetőleg a mi­. Akkor, négy éve, a zárszám- *0° közgyűlésre csupa ócska, ,°bgyos ruhában mentek a tsz- ,agok. Mintegy „tüntetőleg", hogy a meghívott: járási és rae- syei vendégek is lássák: „Íme, R élünk, nincs jobb ruhánk, futja többre." Híre járta fótiban, hogy „összebeszél- R” az emberek. A kamrából, a méhesből a legrosszabb Anyájukat szedték elő... A mostani zárszámadó köz­lésen csupa ünneplőbe öltö- óott emberek ültek a széksoro- ŰJh. Maik András — aki négy Jfvel ezelőtt mint megyei ta- hbstag vett részt a közgyűlé- js n. — most is jelen volt. Meg „hegyezte: hol vannak már a ebesből előráncigált ruhák?... . Tényleg hol is vannak? S va bétán most is előhuzigálták ha Selyében, ki hitte volna 1 bogy nem futja jobbra? . Az az igazság, hogy négy-öt úyel ezelőtt az encsi járásban több „szegény” tsz volt. í.?' — más okokon kívül — a arós mostoha földrajzi adott­jaiból is adódott. Büttbsön ® bájban például gond volt a eJadag biztosítása is. Büttösön , bármily nevetségesen is abgzik —, 2 forintot (nemté- 'Tűés, két forintot!) ért egy úbkaegység. öt évvel ezelőtt encsi járásban alig volt amely ne zárt volna mér- *eShiánnyal. 1 4| Átfogóbb képet és beszéde­sebb adatokat a járási pártbi­zottságon kaptunk a járás ter­melőszövetkezeteinek jelenlegi helyzetéről, jórészt az eddig megtartott zárszámadó közgyű­lések tapasztalatai alapján. — Már az 1967-es esztendő gazdasági eredményei is jelen­tős változásról, fejlődésről ta­núskodtak. Igaz, ekkor még négy termelőszövetkezetünk mérleghiánnyal zárt. Az elmúlt évi munkájuk és gazdálkodá­suk alapján azonban járásunk­ban nincs mérleghiányos tsz — mondja Cservák Ferenc elv- társ, a járási pártbizottság első titkára, majd számokat sorol: — Járásunk 65 termelőszövet­kezete közül 40 zárszámadá­sát már ismerjük. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy 1963- ban — bizonyára a gazdasági mechanizmus reformjának kedvező hatására is — tovább erősödtek termelőszövetkeze­teink. A halmozott termelési értékük 12,6, a halmozatlan mintegy 2, az árbevételek ösz- szege 38,5, a tsz-tagok részese­dése 9,5, az alkalmazotti mun­kabér átlagosan 10,7 százalék­kal volt magasabb az előző évinél. A tagságot bizonyára közelebbről érdekli egy má­sik összehasonlító adat: az egy munkanapra jutó tagrészesedés járási átlaga az 1907. évi 65,30 forintról 1968-ban körülbelül 70 forintra növekedett. Általá­ban minden termelőszövetke­zetben nőtt a tagság jövedel­me. Néhányban az átlagot is jóval meghaladó mértékben. Korláton «például az egy dol­gozó tagra jutó részesedés éves szinten számolva 14 392 forint­ról 21 516 forintra emelkedett. Sorolhatnám Novajidrány, Lit- ka, Vilmány, Kázsmárk, avagy Felsővadász példáját is, ahol ugyan még ném tartanak a korlát! szintnél, sőt akad olyan tsz is, ahol a vezetés még nem tud mindig szót érteni —, pél­dául Szalaszenden. de a tsz-ek előrehaladása kézzelfogható és feltétlenül biztató — mondotta a járási pártbizottság első tit­kára. ja. A beszámoló értékel, ele­mez, előre mutat... Igaz, a köz­gyűlésen így látszólag kisebb az aktivitás, kevesebb a fel­szólaló. De a felszólalások már szinte sehol sem a megélhetés gondjait feszegetik és többnyi­re nem egyéni sérelmeket tar­talmaznak, hanem a közös gaz­dálkodás közös gondjait teszik Szóvá, a gazdálkodás, a veze­tés, a munkafegyelem stb. hiá­nyosságait ostorozzák... A közgyűlésekre a nyugodt, alkotó munka légköre, s a tag­ság bizakodó hangulata — a tsz-ekkel szemben korábban meglevő kételyek és fenntar­tások oszladozása — a jellem­ző. Ezt a nyugodt és egyre magabiztosabb alkotó munkát az elmúlt évben még a cseh­szlovák események sem tudták megzavarni, noha az encsi já­rás 30 községe közvetlenül ha­táros Szlovákiával... A termelés és az életszín­vonal stabilizálódása nyomán a közgyűléseken egyre gyako­ribbak az olyan kitárulkozások is, hogy „hát igen, érdemes volt végigcsinálni a kezdeti nehéz éveket,.avagy — ahogyan a 83 éves Vaszil bácsi, a felsővadászi II. Rákóczi Fe­renc Egyesített Termelőszövet­kezet kupái üzemegységének zárszámadó közgyűlésén mon- dptta: „... öt falu közös gaz­daságát néztem meg nemrégen. Azt tapasztaltam, hogy érde­mes volt hinni a szövetkezet­ben. ..” A bizalom erősödése talán a legfontosabb változás a Her- nád menti közös gazdaságok­ban, az encsi járás termelőszö­vetkezeteiben, amit számokkal nem lehet mérni. De a figyel­mes szemlélő kiszűrheti a mostani közgyűléseit nyugodt, bizakodó hangulatából, cgy- egy felszólaló őszinte kitárul­kozásából. Az encsi járás vezetői azt mondják, hogy ezek, a mos­tani zárszámadó közgyűlések — legalábbis az ő járásukban — „újszerűek". A beszámolók nem a számok tömkelegével traktálják a tagságot. Azt sok­szorosítva előre kiadták, s az összehasonlító adatokat, a gaz­dálkodás fontosabb mutatóit minden tag tanul mányozhat­Mi lehet a változások forrá­sa? A járási pártbizottság el­ső titkára szerint mindez a munkásosztály és a parasztság sokoldalú kapcsolatának, köl­csönös segítségnyújtásának, a termelőszövetkezeti vezetés és a tagság egymásratalálásának, valamint az új technika, az új technológia egyre szélesebb kö­rű alkalmazásának következ­ménye. Cscpányi Fajos Szokás bizonyos termelési teljesítményeket, azon belül is a rekordokat a sporthoz hason­lítani. Régebben valaki, még­hozzá egy tekintélyes szaklap­ban szintén hasonlattal élt, amidőn a TVK műtrágyagyárá­ról nyilatkozva azt írta: „Az értékelésnél nézni kell azt is, hogy a versenyben valaki Po- beda, vagy Mercedes kocsival vesz-e részt ...” A gyárukban és önmagukban biztos szederkényiek mosolyog­tak, s magukban azt mondták: „Várjuk meg a verseny végét!” Aztán egy napon, éppen janu­ár 7-én távirat érkezett dr. Szekér Gyulától, a nehézipari miniszter első helyettesétől, Tiszaszederkényben. A gazda­sági bizottság döntése alapján létrehozott felügyelő oizottság a helyszínen tartott ülést, hogy megvizsgálja, hogyan gazdál­kodott a TVK az új mechaniz­mus első évében, mennyire vol­tak helyesek beruházásai, gaz­dasági döntései? A bizottságot a gyár munká­járól tájékoztató Huszár Andor igazgató ezeket mondta: „ön­elégültség nélkül állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági reform első éve a Tiszai Vegyikombi- nátnál is jól sikerült. Jól tud­tunk élni az új mechanizmus lehetőségeivel, és mindennapi munkánk során általában he­lyesen alkalmaztuk elveit, gya­mely szó szerint így hangzott: „Abból az alkalomból, hogy 196S. évben túlszárnyalták a 200 ezer tonnás ammónia-ter­melési szintet, ezúton gratulá­lok. Ezt az eredményt azért tartom fontosnak, mert ennek elérését ésszerű szervezés, mű­szaki szaktudás és fegyelmezett munka tette lehetővé." Mindezt annak kapcsán em­lítjük meg, hogy február 13-án fontos tanácskozásra került sor korlátát. Az átmenet zökkenő­mentes volt, ami egyrészt a jó előkészítő munkának, másrészt annak köszönhető, hogy már az előző években fokozatosan al­kalmaztuk a reform egyes el­veit, alapelemeit." Ám nemcsak a műtrágya- gyár, hanem a TVK egyéb egységei is gazdaságosan ter­meltek. A lakkfesték- és mű­gyantagyár az évi tervhez ké­pest 1000 tonnával termelt töb­Tanácshöstá rsa s ág 'i jubileumi verseny LKM-hen a Az év első napjaiban a Ta­nácsköztársaság megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszteleté­MezipzdasÉii ankét Sárospatakon Február a mezőgazdasági könyvhónap ideje, s ezt a sá­toraljaújhelyi járásban is nagy körültekintéssel készítették elő. Nemcsak a könyvesboltok­ban, hanem az állami gazda­ságok üzemeiben és a terme­lőszövetkezetekben is kisebb- nagvobb kiállítást és vásárt rendeznek a legújabb agronó­miái tudományos és szakköny­vekből. re a Lenin Kohászati Művek acélműve szocialista munka­versenyt kezdeményezett. Ez a vállalat gyáregységeinél és fő­osztályainál nagy megértésre talált. Rövid idő alatt 14 gyáregység, illetve főosztály csatlakozott a felhíváshoz, köztük a legjelentősebb terme­lőegységek is. A jubileumi versenymozgalom egyben a gyár alapításának közeledő kétszázéves évfordulójára tör­ténő felkészülést is hasznosan szolgálja. bet, és a termékek minőség® az elmúlt évben is elérte a kí­vánt szintet. Hogy a felhasz­nálókkal közvetlen kapcsolatot teremtsen, több mintaboltot nyitott a TVK, egyet nemrég Miskolcon, és nagy sikerrel szerepeltek a moszkvai vegy­ipari kiállításon is. „Sikereink egyik alapvető forrása — mondotta a további­akban az igazgató —. hogy a TVK-nál is sikerült megvaló­sítanunk. továbbfejlesztenünk a párt- és a gazdasági munka összhangját, szerves egységét. Gyárunkban a fennálló rendel­kezések értelmében a 175 mil­lió forint vállalati eredmény­nícTlet n TVK niűtráffvairváráhnl. A zsákoló üzent. bői 7,5 milliós előzetesen kal­kulált részesedési alap képző­dik, melyhez hozzáadva a ré­szesedési alap induló összegét, valamint a bázisszinten kép­ződött 1,7 milliót, a részesedési alap várható teljes összege 10,1 millió forint lesz.” Ehhez nem kell kommentár. A tervszerűen, a népgazdasági igényeknek megfelelően terme­lő gyár kollektívája is megta­lálja számítását. A kilenctagú felügyelő bizottság, amelybe a különböző minisztériumok ve­zető szakembereit delegálták, elismerő, pozitív vélemény! mondott a vizsgált időszakról, A TVK szovjet tervek alap­ján, szovjet, berendezésekkel épült és működik. Ezért hason­lították — a Pobedához. Van­nak olyan gyáraink is, ame­lyekben nyugati gépek termel­nek: a sebességet, az előnyt te­kintve ezeket valóban a gyor­sabb Mercedes kocsihoz lehet hasonlítani. Erre mondta az ér­tekezlet végén Huszár Andon „Mt nagyon büszkék vagyunk jó és megbízható Pobedánk- ra ..Okkal, s joggal, hiszejj megnyerték vele a versenyt. Onodvári Miklós Foto: Szabados György I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents