Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

85* AKWAOY A RORSKAG Szombat, til S3, február in. * a mi tom tvKőmv A miskolci Herman Otto Múzeum ismét letette az ér­deklődők asztalára a legújabb kutatási munkáit összegező év­könyvet. A sorrendben hete­dik évkönyv részben a közel háromszáz kiilországi tudo­mányos intézetnek ad számot a miskolci v.izeumnál folyó munkákról, részben a hazai tudományos közönséget tájé­koztatja, de a legkülönbözőbb múzeumi tudományágak iránt érdeklődő nagyközönség is igen sok érdekes és értékes adatéitól találhat a közel 400 oldalas, igen sok képpel és rajzzal illusztrált, impozáns kötetben. Az első évkönyv még viszonylag vékony füze- tecske volt, és ahogy emelke­dett a sorszám, úgy nőtt az oldalterjedelem is. Ez azt lát- .szík bizonyítani, hogy a haladó évekkel együtt növekszik, szé­lesedik a múzeum kutatómun­kája, egyre több az olyan ku­tatási eredmény, amely az év­könyvben történő publikálásra érett. Az elegáns, lakkozott borí­tóval ékes kötetet — mint a korábbi évkönyveket is — Ko- máromy József szerkesztette. A hetedik évkönyvben első­ként Balassa Ivánnak Herman Ottó gyűjtőútjai nyomában c. írását találjuk, amelyben a négy polihisztor gyűjtéseiről közöl a szerző eddig ismeret­len részleteket.. Ezzel a közle­ménnyel az évkönyv folytatja a múzeum névadója életének és munkásságának további fel­tárását és bemutatását. Kc- menczei Tibor, a múzeum egyik régésze a múzeum ős­kori bronztárgyairól ad közre sok fényképpel illusztrált dol­gozatot, K. Végh Katalin pe­dig hasonló módon ismerteti az avarkori leleteket. Most, hogy megnyílt a nagyközönség előtt is a diósgyőri vár, bizo­nyára nemcsak szakemberek érdeklődésére számíthat Sz. Czeglédy Ilona közlése: A di­ósgyőri vár 1629. évi inventá- rtuma, amelyből megtudjuk, mi volt az adott időpontban például „Az Űr szobaiéban az Feölső Vajban”, vagy mi volt található „Az Toroni alatt, wa- lo hazban”, esetleg „Égi rakott Ayto az foliosora nilik" hány darab volt. Ugyancsak nagy érdeklődésre számíthat A sá­rospataki vár pusztulása 1702 —1703-ban című közlés, Dé- tschy Mihály írása. Román Já­nos Különleges jobbágyterhek, pénzek és mértékek Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a XVI—XVII. században cím­mel ad pontos gazdaságtörté­neti és filológiai ismertetést. A borsodi református templo­mok régi szőnyegeiről Takács Béla tollából olvashatunk le­írást, Lajos Árpád pedig mód­szeres szempontokat ad közre a népi gyermekjátékok rend­szerezéséhez. A múzeum má­sik néprajzkutatója Bodgál Ferenc, aki a kovácsmester- ség régi kutatója, e témakör-/ ben végzett legújabb kutatá­sairól ad számot. A továbbiakban a múzeum­ban található céhbehívó táb­lákról olvashatunk Bodó Sán­dor írásában, a Hernád völ­gyében használatos fonástech­nikáról Dobrossy István tol­lából, Kozák Károly pedig Kács történetéhez publikál adatokat. Kilián István foly­tatja Szűcs Sámuel naplójának részletes ismertetését. A Tanácsköztársaság 50. év­fordulója kapcsán közli az év­könyv Párkány Lászlónak, a Tanácsköztársaság idején meg­jelent miskolci sajtóanyagok­ról szóló tanulmányát, Foga- rassy Lászlónak a Vörös Had­sereg tokaji hídfőben elfoglalt katonai helyzetéről szóló írá­sát. Megtaláljuk Beránné Ne­mes Éva• történeti feldolgozá­sát Diósgyőrvasgyár 1944-ben történt megmentéséről, vala­mint Kisvárdai László írását a szikszói termelőszövetkezetek fejlődéséről. Végezetül Komá- romy József várostörténeti ku­tatásainak legújabb adalékait olvashatjuk a lapban Adatok Miskolc XVIT—XVril, száza­di viszonyaihoz címmel. A szokásoknak, megfelelően az előző években végzett leletmen­tések és ásatások ismertetése zárja az évkönyv közlemé­nyeinek sorát. Sokszínű munkáról ad szá­mot a hetedik évkönyv. Me­gyénk történetéből újabb ada­tokkal, ismeretekkel gazdago­dunk belőle. Érdemes bön­gészgetni. (beuedek) 4 f-zre/rA ream) usmMtKm x. Például újonc korában, _ a gyakorlótéren rászólt az őr­mester: — Maga vörös! Elvezet egy szakaszt a lejtőig! — A lejtőig ... a lejtőig ... — mormogta elégedetlenül —, jó dolog, mondhatom. A lej­tőig . . — Hallja! Mit morog maga? — Mit. morog ... Mit mo­rog .. . — Fogja be a száját! — A száját... a száját. Több igen súlyos büntetést kapott ezért a szokásáért. Most éppen a mosott fehérne­műt hozta fel a dögleszlő for­róságban, és nagyot nyögve odavágta a sarokba. — Talán nem tetszik? Mit nyög? — kérdezte a káplár. — Mit nyög... Mit nyög — motyogta, és reszkető kézzel gombolta csuromvizes zubbo­nyát. Egy órán belül az ösz- *zes mosott holmit rakja rend­be? — Rakja rendbe... Rakja rendbe... — dünnyögte. — Kérem, nekem meg van da­gadva a májam... — Az is jellegzetes szokása volt, hogy időnként súlyos betegnek te­tette magát, pedig egyszer sem sikerült ilyen módon kibújnia a szolgálat alól. — Egyrészt meg van dagadva a májam, másrészt hörgőhurutban szen­vedek. — Hát rakja össze a fehér­neműt, azután haljon meg — mondta a káplár és kiment. Krakauer nyomban végigte­rült az ágyon. Stuck, a szeplős, hatalmas német, aki valamikor lakatos volt, odament az ablakhoz, és levette a pokrócot. A forró, tágfényű napsugár, mint va­lami ökölcsapás zuhant az ar­cára. — Hé, te! Mit csinálsz! — szólt rá Jároslcs, a tömzsi, kopasz albán, aki katonai pá­lyája kezdetén fizetőpincér volt Szkutariban, de néhány kisebb bűncselekmény Ide jut­A 135. találkozó Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A lengyel királyok egykori varsói vadászkastélyában, a Myslev, '-palotában február 20-án lou.-ször találkoznak az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság nagykövetei. Ezúttal 412 napos szünet után ülnek le ismét a tárgyalóasz­talhoz, hogy véleményt cserél­jenek a kínai külügyminiszté­rium 1968. november 25-i öt­pontos javaslatáról. A varsói nagyköveti találko­zó közeledtével mindkét fél kölcsönös udvariassági gesztu­sokat tesz. Az Űj-Kína hírügy­nökség elismeréssel említette Nixon elnök realizmusát, s a kínai sajtó az utóbbi időben nem támadja az amerikaiak dél-koreai „tevékenységét”. Washington a maga részéről felajánlotta, hogy rendezi a két ország közötti telefon­összeköttetés fenntartásából származó, 16 év alatt össze­gyűlt 600 millió dolláros adós­ságát, néhány héttel ezelőtt pedig azonnal bejelentette az amerikai hajók által megmen­tett kínai halászok hazatelepí­Pénteken a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tarács elnöke, dr. Harrer Ferenc, dr. Ortutay Gyula és Sarlós István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának alelnökei, továbbá Bugár Jánosné, az országos ta­nács főtitkárhelyettese. Kállai Gyula, az MSZ.MF Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést. Megemlékezett arról a súlyos veszteségről, amely Dobi István elhunytévá? érte a magyar politikai életet és a hazafias népfrontmozgaP mat. Ezután Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára számolt be a Hazafias Népfront IV. kong­resszusa óta végzett munkáról Ezt követően Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott referátumot a Hazafias Nép­front. nemzetközi tevékenysé­géről és a magyar békemoz­galom akcióiról. A referátu­mot vita követte. tését. j IIagyarok &ziowákiáifcaa& Beszélgetés Dohos László miniszterrel Szlovákia fővárosa — akárcsak a többi szocialis­ta főváros — építőállványok városa is; az elmúlt két évti­zedben szinte új Pozsony nőtt fel az ódon, múltat idéző öreg házak körül. A mintegy 600 000 szlovákiai magyarból az alkal­mazottak 13,1 százaléka az építőiparban dolgozik. Ez az arány a legmagasabb a nem­zetiségek között. A félmilliónál jóval több szlovákiai magyar foglalkozási megoszlása egyéb­ként is sokatmondó. Az al­kalmazottak fele a mezőgazda­ságban és erdőgazdaságban dolgozik; viszonylag kevés a kereskedelemben, élelmiszer- iparban, postánál, s még keve­sebb a szolgáltatások szférá­jában. Ezek a számok a szlovákiai magyarok gazdasági tevékeny­ségét viszonylagos pontossággal mutató adatok az elmúlt két évtized nem könnyű idejére is utalnak, s aki ma beszélget a szlovákiai magyar nemzetiség vezetőivel, az inkább a ma és a holnap aktuális kérdéseiről hallja megnyilatkozásaikat. NEMRÉG ALKALMAM VOLT Dobos Lászlóval, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának tárcanélkü­li miniszterével beszélgetni, s amikor gazdasági kérdésekről szóltam, meg is jegyezte, hogy az általam a csehszlovák sta­tisztikából idézett fenti számok valószínűleg hamarosan mó­dosulnak. — Hamarosan: ez persze több esztendőt jelent. De ha hozzálátunk a szlovák kormány most kidolgozás alatt álló ter­veinek megvalósításához, a magyar nemzetiség által lakott terület is gazdagabb lesz ipari létesítményekben. Főként a vegyiparra gondolok, a takar- tnányfeldolgozó iparra, a kon­zerviparra. A vízművesítés is lehetővé tesz nagyobb szabású iparosítást. Ma terv, de talán valósággá lesz egy szlovákiai autógyár megépítése is. Nálunk 1969 újéve egyúttal merőben új helyzet kezdete is volt. Nem azért persze — mondja —, mert én éppen akkor kerültem be a miniszteri szobába, ha­nem mert egy múlt év végi al­kotmánytörvény végre a két nemzettel, a esetivel és a szlo­vákkal azonos társadalmi ala­kulatnak, kollektív jogokkal rendelkező népcsoportnak, az államhatalom részesének és forrásának tekinti a nemzeti­ségeket is. — A föderatív szerkezetű Csehszlovákia két köztársasá­gában valamivel több mint ÜOO 000 nemzetiségi polgár él; 121 000 a németek, 70 000 a lengyelek, 55 000 az ukránok száma — a 600 00Ö-nyi magyar kis kivétellel Dél-Szlovákiában él. Most egy alkotmány tör­vény alapján, amely az állam- vezetésben is számít a magyar nemzetiség részvételére, a ma­gyar tárcanélküli miniszteren kívül a kormányban három magyar miniszterhelyettes lesz — folytatja Dobos László —, s fontos beosztásokba is jó né­hány magyar szakember kerül a minisztériumokba. A föderációs törvény életbe lépte óta a szlovák kormány mellett a Szlovák Nemzeti Ta­nács szerepe is megnőtt; ez a kát testület a tényleges hata­lom birtokosa. A Szlovák Nemzeti Tanács egyik alelnö­tatta, ahol mindenki megbe­csülte. Stuck viszont jóval népsze­rűtlenebb volt a fukarsága, ki­csinyessége és bizalmatlan természete miatt. A marseillei dokkról került ide, egy jelentéktelen rablás­ból kifolyólag. Nézeteltérés kö­vetkeztében leszúrt valakit. A jelentéktelen rablás után osz­toztak a részvevők, közöttük Stuck, aki a társaság egy ré­szét motorcsónakon vitte a Vieux Portról a Joliette nevű kikötőig, ahol a jelentéktelen rablást lebonyolították. Stuck követelte, hogy kétezer fran­kos osztalékán felül az elhasz­nált benzinért járó három frankot is fizessék meg. Pe­ters, egy gengszter, aki vala­mennyiük vezetője volt és húsz éve irányította a szoli­dabb rablásokat Marseille- ben, nem ismerte el a költ­ségszámlát, Régimódi cégeknél előfordul ilyesmi. Egyszerűen, sőt, tömören „sál bochenak” nevezte Stuckot. A megalázó westfáliai béke óta ez a né- metgyalázó csúfnév már sok pofonnak, szúrásnak és ököl­csapásnak volt oka. Ebben a szóban, hogy „boche”, a fran­cia minden megvetését, gyűlö­letét, fölényét, gúnyát, meg­alázó ttságát és harci kedvét egyetlen utánozhatatlan hang­súllyal tudta kifejezni. Szó, szót követett, majd korsó kor­sót, végül szék széket, majd mindkettőjüket súlyos zúzódá- sokkal távolitották el a kocs­mából. Megindultak együtt, csendben az óváros felett ki­magasló dóm irányába. Már rég másról beszeltek, mikor Stueknak váratlanul eszébe ju­tott a három frank és megállt. Fizesd meg a pénzem! — Nem jár egy fillér sem, piszkos boche! Mint már említettem, a há­ború nagy történelmi esemé­nye óta ez a szó sokszor za­varta meg különben békülé- keny hangulatok levegőjét. Eb­ben az esetben azonban a há­rom frank is nagyban hozzá­járult a harmincéves háború magánjellegű folytatásához. Is­mét heves szemrehányásokkal illették egymást, szó szót kö­vetett és Stuck leszúrta Pe­ters t. A Marseille-ben megtelepe­dett. angol gengsztervállalat megszűnt: a cég olt feküdt szíven szúrva a sikátor po­csolyájában. Ekkor váratlanul egy rend­őrposzt bukkant fel! Futás, bosszú fütty, üldözés és haj­nalban, mint a sarokba szorí­tott egérnek, már nem volt másfelé menekvése, mint a Fort St. Jean citadellája, aho­vá minden civil beléphet, de csak mint katona jön ki ismét, hogy a Quai de Belge-en be­hajózzék Afrika felé. ... Most levette ablakáról a pokrócot, tetovált, rozsdaszínű mellkasára odaömlött a per­zselő nap, és elfordított fej­jel szólt vissza Jarosicsnak: — Azért teszem le a pokró­cot, mert hiába várnám, hogy egy lusta, rendetlen fráter mártsa újra vízbe... Phü! Pi­szok meleg van ... — Még dögölni se hagyják az embert1 Barmok! — hor­kant rájuk Graham, az ír lírai költő, aki sokszor panaszolta» ke is magyar: dr. Szabó Re­zső, a magyarok régi szerve­zetének, a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szö­vetségének vezetője. A kétka­marás csehszlovákiai törvény­hozó testületben, a parlament­ben összesen huszonegy ma­gyar képviselő van; a járási nemzeti bizottságokban is ott vannak a magyarok. HA SZLOVÁKIÁBAN MA­GVAKOKKAL találkozik az ember, miniszter, munkás, vagy értelmiségi egyaránt ezt mondja: nem a múltra, a va­lóban nehéz időkre, a sérel­mekre kell nézni, hanem a je­lenre. Az általános képben, a sok-sok bonyolult probléma megoldását igénylő csehszlová­kiai konszolidációban a ma­gyar nemzetiség — jogai, he­lye, munkája értéke ismereté­ben — a rend és az épités ol­dalán áll. Gárdos Mikién Mimi Riati levele Mahmud Riad. az Egyesült Arab Köztársaság külügymi­nisztere levelet intézett Ar­mand Berardhoz, a Biztonsá­gi Tanács e havi elnökéhez- Levelében hangsúlyozza, hogy Izrael nyíltan szembeszáll 3 Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatával, éf ha az ilyen helyzet tovább tart, ez súlyosan veszélyezteti a békét és a nemzetközi biz­tonságot. Az egyiptomi külügyminisz­ter leszögezi: a nemzetközi közvélemény elvárja a Bizton­sági Tanácstól, hogy megfe­lelő lépésekkel megfékezi a*, izraeli agresszort. A rádió ésá feiewíziá műsora SZOMBAT Kossuth rádió, 8.20: Lányok, asz- szonyok. l!.40: Szórakoztató zene. 9.00: Orvosi tanácsok. 9.Of: Cl- rnarosa: A karmester. Egyfelvoná- sos opera. 9.29: Népi zene. 10.10: Kórusok. 10.23: Életem, találkozá­saim. IV. 11.07: RSdlőszlnház: Bomló világ. Dolcumenturrijáték. 12.15: Millöcker: A koiciustliák. Részletek. 13.00: A világgazdaság hírei. i3.«6: Írók műhely étje»- 13.21: Népi zene. 13.35: Néhány perc tudomány. 13.50: ÜJ opera- lemezünk. 14.45: Hét végi külpoé­tikai figyelő. 15.10: Csak fiatalok'; nak! IS.00: Hétvége. 17.46: Ad? Endre élete és költészete. 18.06: Vezényel: Toscanini. 19."' Cimbalomszó—furulyaszó. 19.44: mezek közt. . 20.20: Made rí Hungary. Közben 21.20: Verse*- Ko. 21.40: A Made in Hunga# folyt. Kb. 22.40: Népi zene. 23,20' Hoceaccióné nagyságos asszony; Részlet Révész Oy. István Eg? hanggal feljebb című könyvébe' 23.36: Klasszikus operettekből­0.10: Tánczene. Petőfi rádlő. 10.00: Tánczenei műsor. 12.00: Szimfonikus zen®; 12.50: Amerikai magyar munka®í dalok. 13.00: Ltszt-átlralok. 14.0»; Korszerü-e a kalandregény? 14.3“; Zenlay Anna énekel. 14.55: Orvot tanácsok. 15.00: Zenekari muzsik?; .U.05: Csendes Don. XV. 17.1"; Madrigálok. 17.29: Van új a n*", alatt. 17.44: Francia áriák. 10-0;; Aranylakodalom. Népdaljáté*; 18.41: Gondolatok filmekről. 18.5”' Táncdalok. 19.07: Hangverseny * stúdióban 20.30: ÚJ könyve#' 20.33: Ízületi gyulladás. Komédia- Sí.t>0: Hanglemez MK. 21.03: ” Filharmónia Zenekar játszi#; 22.20: Joan Sutherland és GiuseP po Taddci énekel. Televízió 9.00: Nótaszó. 9.20: Szerelmi köt"; hinta. Nyugatnémet film. 10.5”' Olusz 'kisfiún. 16.15: Reklátnműsof- '6.20: Húsz óv legjobb 12 magy?c iátékíilmla Sodrásban. 17.45: Re#' iámműsor. 17.50: Hírek. 17.55: mekművefc titkai. VI. 10.2(1: A fü­lűstül az F.ufráteszlg. lit. A W1' túra bölcsőjénél, 10.40: A Tv F lenti. 19.23 Cicavízió. 19.35: MJJJ denki újakra készül. 20.00: TY Híradó. 20.20: Made in llungarí; t. rész. 21.20: Angyal kaland!®' Veszélyes meghívás. 22.10: TV Itt'' add — 2. kiadás. 22.30: Made 18 Hungary. II. rész. A Magyar Rádió nmknlci stúdiójának műsor® 1» tX* métere» titil1«tmhu»»rt»i*' ti—»« itrilisl Hét végi krónika. A Miskolc városi Vízmüveknél­Egy községi tanácson. Szabad-e a szabad szombat?*" Akit már régen hallottunk. Szovjet filmművészek látogatás8' Borsodi földek, borsodi falvak-" Zárszámadó közgyűlésen Miskol­con. Klubesten a Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban. Zenés hétvége. hogy lángoló hazaszeretete mi-; att üldözték a légióba. Valójá-S ban azért kellett emigrálnia,$ mert váltót hamisított egyd nyomdász ismerőse nevére.« Most dühös volt, mert fel-1 keltették álmából, de nemi gondolt rá, hogy ő vi-( szont Maipagát ébreszti fel,^ aki szófukar ember létére go-a rombáskodás helyett egyszerű-: en az ágy mellett lógó derék-i szíját vágta Stuekhoz, tenné-$ szetesen a rohamkéssel együtt.^ A nagy melegre való tekintet-• tel nem került sor verekedés-]; re. ' ! Miután Stuck megmártogat-íj ta a pokrócot egy kívül álló| dézsában és újra befedte azá ablaknyílást, a teremben me-« gint visszazökkent a kibírha-] latlanul monoton kerékvágás-! ba a fülledt, bágyasztó csend,<| amelyet még bántóbbá tett ai legyek szüntelen zsongása. Malpaga, a torreádor már] nem aludt el ismét. Sóhajtva! ült fel az ágyában, zsírszerű-í en verejtékes, sárgás arcání elernyedtek a vonások. 1 — A Madonnára! Egyszeri nekirohanok szuronnyal a! posztnak, és elfutok valamerre! a sivatagba... Gyalázatos & hely. í — Gyalázatos hely ... gya-J lázatos hely... — dünnyögte\ a Visszhang. ! Higgins csendesen vihogott! a földön. Ugyanis lefeküdt pő­rén a hűvös agyagra. — Azt hitted, t;e őrült spa-1 nyol, hogy a légió nyugalomra! vágyó csirkefogók üdülője?! Maradtál volna bikahóhér Se-A villában. {Folytatjuk) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents