Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

mr a km Atn; v * rors? ací Péntek, 'í február 2 4L £ jzendriládi művelődési klub SZALÖC3Y SÁNDOR mű­velődési otthon igazgató először a vetítési célokat is szolgáló művelődési termet mutatja meg. Talán azért, hogy ké­sőbb. amikor az új klubszo­bák feltárulnak az idegen lá­togató előtt, a hatás mind na­gyobb legyen. A művelődési terem képe lehangoló. Agyonolajozott, el- s'othadt padló, semmire sem alkalmas színpad. Őszintén szólva csodálkozunk a szend- rőládiakon. amiért beérik ez­zel a nagyon elhanyagolt, kul­túrálatlan teremmel. Amikor Szalóczy Sándor megrökönyödésem látja, nyom­ban kézen fog és átvisz a most kialakított, csinos klubszobák­ba. — Láthatja, hogy a szendrő- ládiak nem érik be a korsze­rűtlen művelődési teremmel. Ezt a két klubszobát forinton­ként összegyűjtött pénzből ala­kítottuk ki. A forintokat szó szerint keli érteni, mert éve­ken át rakosgattuk félre a pénzt, hogy ezt a korábban más célt szolgáló két helyisé­get lakhatóvá tegyük. Bálok, műsoros rendezvények nehe­zen csurrané-esöppenő több­letbevételéből 13 ezer forintot takarítottunk meg. Ebből fes­tettük ki a termeket, lemez­játszót, új rádiót vásároltunk és kényelmes berendezést. A két klubterem még erő­sen festékszagú. A fiatalok ta­lán egyszer-kétszer fordulhat­tak meg bennük. A padlókat szőnyegek díszítik. A járási ta­nács vb művelődésügyi osztá­lya ajándékozta a szőnyegeket Most már az a kérdés, mi­lyen tartalommal töltik meg a csinos klubot — A klubot még hivatalosan nem adtuk át de azt elmond­DoJgozókat alkalmazlak & Azonnali belépéssel alkalmazunk teljesítmény bérben: ács, kőműves, . műköves, kőfaragó, villanyszerelő, hegesztő, csőszerelő, vasszerkezeti lakatos szakmunkásokat, betono­zó-, útépítő, kubikos brigádokat, betanított munkásokat* férfi segéd­munkásokat. Szállás, napi három­szori étkezés térítés ellenében biztosítva. Jelentkezés: 26. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat, Dunaújvá­ros, Kenyérgyár u. 1. Felveszünk lakatos, hegesztő, esztergályos és segédmunkásokat. 44 órás munkahéttel. Jel?ntkczni lehet a MÁV Járműjavító Üzem munkaügyi osztályán. (Bejárat a Tiszai pu, aluljáróján keresztül.) Közgazdasági technikumi vég­zettségű anyagkönyvelőt és belső ellenőrt felvételre keres a Mis­kolci Patyolat Vállalat. A Miskolci Köztisztasági Vál­lalat felvesz ablaktisztítókat, gép­kocsi rakodókat, úttisztítókat és 2 Irodai takarítónőt. Jelentkezés: Miskolc, József Attila u. 65., mun­kaügy. Az Országos Mérésügyi Hivatal mértékhitelesítő kirendeltsége hl- vatalscgédi állás betöltésére kato­nai időt letöltött, miskolci lakos, H általános Iskolai * végzettségű dolgozót keres. Jelentkezés: Hu- siyadi u. 44. szám alatt. Gondnokot azonnali hatállyal felvesz a BH m. Vas- és Műszaki Nagykor. V. miskolci telepe. Fel­tétel: közgazdasági technikumi végzettség és erkölcsi bizonyít­vány. Csak helybeli munkaválla­lók jelentkezését kérjük. Jelent­kezés: rövid írásos életrajzzal, iázemélyesen a telepigazgatónál, Miskolc, Vágóhíd u. \6„ Nehézipari Műszaki Egyetem, gépészmérnöki kar dékáni fiívUa- ía, gyors- és gépírót keres, he­lyettesítésre. Jelentkezés fenti címre. Mélvépítőiparban gyakorlattal rendelkező művezetőket felvételre keres a Borsod megyei Vízművek, Miskolc, Tömösl u. 2. A Cement, és Mészművek toe- jjőcsabai gyára a/ alábbi munka­körökbe alkalma/ dolgozókat vil­lanyszerelő. lakatos. hegesztő, csőszerelő lakatos. Oíesel-lakatos, vasúti kocsirendező. férfi sesed- munkiy vlrágbertész és gvorn- gépiró Munkai end heti 40, illetve 44 óra. Felvételre keresünk 1 húsbolt­vezetőt bánhorváti boltunkba, 1 hentes szakmunkást kazincbarci­kai munkahelyre, valamint egy gyors-gépírót, miskolci munka­helyre. Jelentkezni lehet: Borsodi Élelmiszer Kisker. Váll munkaügyi osztálya, Misitől:, Lií., Győri-kapu 149. SZ. A Szerencsi Bútor- és Építőipari Szövetkezei azonnali belépésre bútorasztalos szakmunkásokat fel­vesz, bet* 44 órás munkaidővel. Fizetés megegyezés szerint. Ipari nagyvállalat Borsod me­gyei egyedi nagy beruházáshoz íelvesz gépészeti, elektromos, ma­gas és mélyépítési műszaki el­lenőröket, legalább technikusi és ötéves műszaki ellenőri gyakorlat­tal. Jelentkezés írásban, önélet­rajzzal, eddigi működés és fizeté­si igény megjelölésével a buda­pesti, Felszabadulás téri Hirde­tőbe, „Borsod megye 4236” jeligé­re. Gyakorlattal rendelkező, perfekt gyors- és gépírónőket keresünk. Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13. A Cement* és Mészművek beJ6- esabai gyára azonnali belépéssel alkalmaz gépész- és kohómérnökft- ket, valamint gépésztechnikusokat. Jelentkezés: munkaügyi osztá­lyunkon. A Kohászati Alapanyagelfátö Vállalat niiskolc-repülőtéri gyár­egysége azonnali belépéssel alkal­maz: férfi segédmunkásokat va­gonkirakási. vashulladék rakodási munkára, lángvágókat, vashulla­dék feldolgozási munkára. Fiatal segédmunkásokat lángvágó tanfo­lyamon betanított lángvágóknak kiképezünk. Vidéki dolgozóknak munkásszállási térítés ellenében napi egyszeri étkezést biztosítunk. A munkaidő a rakodómunkások­nál heti 4? óra. illetve a lángvá­góknál heti *4 óra. Jelentkezés a gyáregység munkaügyi irodáján. Angol és francia méretes szabó­ságban gyakorlott dolgozókat fel­veszünk Női S/abó Ktsz, Miskolc, Széchenyi u. 29. Azonnali belépésre kere* szövő- átképzös. uői betanított munkás munkakörbe telcntkezőfcet a HPS soroksári gyára Budapest. *CX kér.. Soroksár. Marx Kiíró!* u 294 Albérletet bizio«ltunk, költ- ségiio/záláruléssal Minden máso­dik szombat szabad. hatom, hogy a szendrőládi fia. tatoknak szánjuk. Az 1200 la­kosú község ifjúsága nagy je­lentőséget tulajdonít ennek a klubnak. Amint az ismeretes, a tanácsháza melletti csinos, minden igényt kielégítő klub­könyvtár a község minden ré­tegét szolgálja. Az ifjúság na­gyon szereti a klubkönyvtárat is, de ott speciális, ..fiatalos” rendezvényeket nem lehet le­bonyolítani — Milyen tervekkel kezdik a munkát? — A programon most dol­gozom. Mint nyugdíjas peda­gógus időm javát arra szá­nom, hogy tartalmas élet ala­kuljon ki a klub falai között. Egy önálló estet szánunk Ady művészetének bemutatására, a későbbiek során pedig filmvi­tákat rendezünk. Ugyanis a művelődési terem ezentúl job­bára esak vetítési célt szolgál majd. A fiatalok megnézik a filmeket és utána átjönnek ebbe a jól felszerelt, otthonos klubba. Elég gazdagnak mond­hatjuk a hanglemez-állomá­nyunkat, s ezért szeretnénk zenei esteket rendezni. Igen kedvelt szórakozás Szendrölá- don a fejtörő játék. Ebben a klubban mindenféle játékot lebonyolíthatunk anélkül, hogy valakit is zavarnánk. — A klubot minden este igénybe veszik a fiatatok? — Egyelőre hetente csak két­szer. Ha többször nem mutat­kozik igény, akkor megszer­vezzük majd az idősebbek ösz- szejöveteleit is. Természetesen más-más napokon. Örömünk­re szolgálna, ha ez a község most már szép klubkönyvtára és jól működő ifjúsági klubja révén válna híressé. Ezt tud­ja miért mondom? Mert, ha valaki a községben jár, nem ezek iránt a létesítmények iránt érdeklődik, hanem azt kérdezi meg: előfordul-e még a szendrőládi remete. —- Tényleg, előfordul-e még? — Azt hiszem igen, én nem törődöm különösebben vele. AMIKOR ELBÚCSÚZUNK Szalóczy Sándortól, s kocsink elhúz a behavazott hegy alatt, mi is valóban szóba hozzuk a remetét, mint olyan témát, amelyiket a község nevének említése kapcsán alig lehet mellőzni. De aztán emlékként mégis az maradt meg bennünk, hogy a szendrőládi fiatalok két igen csinos klubszobával gyarapod­tak. Párkány László FILMJEGYZET Kleopátra A most bemutatott színes, szélesvásznú, amerikai szuper- produkció híre évekkel ezelőtt bejárta már a világot. így, mi­re hazánkba megérkezett, már majdnem mindent tudtunk a filmről, sőt annál is többet. Az utób.bi rövid megjegyzést úgy kell érteni, hogy a sokmilliós költségen készüli filmtől töb­bet vártunk. Pedig Joseph L. Mankewicz rendező mindent megtett azért, hogy több mint három órán át szemkápráztató látványban, nagy harci jelenetek látásában részesítsen bennünket. A dísz­letek megalkotói nagy fantá­ziával dolgoztak; a néző elé varázsolták a korabeli Egyip­tom szépségét és egzotikumát, és természetesen pompáját is. A római paloták, szimmetriku­san nyírt, örökzöld bokraikkal igen jó hatást keltettek. Plu- tarchos. Suetonius és Appien krónikái nyemán Julius Caesar, Kleopátra és Marcus Antonius életének történetét is nyomon kísérhettük. Természetasen az alkotók gondoskodtak róla, hogy a történet erősen ideali­zált legyen; Kleopátra és An­tonius szerelme kellően fel­magasztosuljon. Ez így szép, ez így jó, ezt így kívánja az átlag- amerikai néző, aki illúziókért vált jegyet Úgy tűnik, a mi filmlátoga- tóink elsősorban a keményebb vonalú cselekményrészeket fo­gadták szívesen; Julius Caesar és Kleopátra kezdeti egymás­nak feszülését. Ebben a harcos szellemben jellemek álltak egymással szemben , a későb­biek során — amidőn színre lépett Marcus Antonius —, ha­mis melodrámába fulladt a já­ték. Ezért a film első részét jobbnak, hitelesebbnek, őszin­tébbnek tartjuk, mint a máso­dikat. Noha a szuperproduk­ció második fele nem szűköl­ködik lélegzetelállító harci je­lenetekben, légiók és hajó­ármádiák összecsapásában. A csillagászati összegeket felemésztő film főszerepeit Párkány László szintén csillagok játszották: Kleopátrát Elizabeth Taylor, Marcus Antoniust pedig Ri­chard Burton. A két világhí­rű sztár kedvéért és a mesé­sen rendezett tömegjelene­tekért, a színekért, a tűzijá­tékért stb. érdemes beülni a moziba, de csak akkor, ha függetleníteni tudjuk magun­kat a történelem keménysé­gétől, kíméletlenségétől és igaz­ságától. San Gennarokincse A mozipénztárak előtt kí­gyózó sorok általában a kö­zönség jó szimatját bizonyít­ják. A vígjátékot kedvelő né­zők bizonyára ez alkatommal sem csalódtak, bár a San Gennaro kincse című olasz— francia film nem tartozik a műfaj kiemelkedő produkciói közé. Egy rablás körülményes megszervezésének és' lebonyo­lításának vagyunk szemtanúi, azonban olykor a rendezés is körülményeskedik, a cselek­mény lassacskán — a robba­nások, dörrenések ellenére is — lelassul, a sodró lendület a film második felére meg-meg- bicsaklik. A San Gennaro kin­cse bővelkedik helyzetkomiku­mokban. Ezek Jó része termé­szetesen már ismert, valahol találkoztunk velük, de akad közöttük jó néhány friss, ele- ven, újszerű is. S a néző első­sorban ezt, a részletek kidol­gozását, hatásosságát, poénja­it veszi észre, mivel ezek kis­sé az össz-egész fölé kereked­tek. A jő alapötletből (vallásos, városuk védőszentjét tisztelő rablók, olasz bőbeszédűség, körülményesség) a kiváló szí­nészi alakítások ellenére sera született tehát nemes ver ‘ú, maradandó élményt nyújt al­kotás. Kétórai szórakoztatás­ra vállalkozik csupán — cZ* viszont igyekszik maradékta­lanul kielégíteni. ft. K, Jubilál az Isko kolatelevfzló. A középiskolát* számára szintén több adás* sugároz ma már az iskola- televízió. Az idegep nyelved (orosz, angol, francia) mellet* nagy segítséget ad a filmesz­tétikái adások sorozata, mell fontos támaszává vált a kö­zépiskolai oktatásnak. A FELSŐOKTATÁSRA A rádió és a felevízió műsora PÉNTEK 19.40: Mozart: Ooo vonásos opera. Juan. Kétfél­Kossoth rádió. 8.10: Népdalok. B.-15: Vivaldi: Két concerto. 9.15: A Rédiéegyetem antológiája. 10.10: Ennek a kislánynak... 10.30- Édes anyanyelvűnk. 10.35: Opei'.urészletek 11.00: Iskolarádió. 11.35- Operarészletek. Í2.15: Tánc- zene- koktél 13.00: A világgazda­ság hírei 13.00. Vita a korszerű mezőgazdaságról. 1.3.21: Zongora­müvek. 13.55- Strauss: Denevér. Részletek 14.10- A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 14.80: Gye-rmekrádió 15.15: Üze­netek 15.53 Falusi délután, 17.05: Külpolitikai figyelő 17.15: Men­delssohn- g-moll zongoraverseny. 17.35: Nyitott stúdió 18.00: Üj Ze­nei Újság. 18.40 Keszthelyi Pál furulyázik 13.30 l'ánedalok 20 08: Ady Endre élete és költészete. 20.28 Nótacsokor. 21.07- Uepkc- tánc. Szlntnü drámaváltozatá. 22 15- Meditáció Afrikáról. V. 22 25 Frank Sinatra éneke! 22.40: ■Láttuk, hallottuk. 23.00: Két Bach- kantáta. 0.10- Operettmuzsika. Petőfi rádió. ío.OO Kamarazene. 10.45 Válaszolunk! 11.00- Könnyű­zene lt.40: Versek 12.00 Zene­kar! muzsika - 13.15. Versek. — 13.s? Magvar nóták 14.00: Kettő­től natig 18 10 Csendet Don. XIV 19.12: Üj könyvek. 13.15: Csárdátok. 19.90: Miről ír a Tár­sadalmi Szemle legújabb 82áma? Televízió 8.2S: Iskola-tv. Orosz nyelv. 9.55: Fizika, u.55 Francia nyelv. 14.55: Fizika 17.25: Pedagógusok fóruma. 17.58 Hírek. 18.05: 100 kérdés — 190 felelet. 18.30: Tv-szőttes. 18.50: Esti mese. 10.00: Érdekek és érde­kességek A tv politikai tanfolya­ma 19.30 T un Jones-show. 20.00: TV Híradó 20.20: Fekete, fehér, Igen. nem Vetélkedő. Kb. 22.00: TV Híradó — 2. kiadás. A Magyal Rádió miskolci »lüdtojanats műsora ga is5 usí‘J-tv* ntiiiámhosszo&i 18—•« OKU SJ Borsodi Tükör. Felkészült a lakosság bankjai. •. A Diósgyőrt Gépgyárban. Elkészült az ózdi kohászat ter­vezőirodája. Legújabb lemezünk. Készülődés a nevezetes vásá­rokba A tervezőasztol mellett. Bemutatunk egy új egészségügyi munkacsoportot Kulturális életünkből. A dzsessz kedvelőinek Hirdetőműsor. | 1964 FEBRUÁRJÁBAN | szólalt meg először az iskola­televíziónk. Amikor megszüle­tett. a világban már számos elődje volt, hiszen általában azokban az országokban, ’me­lyekben a televízió előbb kezd­te meg működését, előbb dob. bentek rá arra is, hogy a tech­nika fejlődésének ez az újabb nagyszerű szüleménye pompá­san alkalmazható az iskolai oktató-nevelő munka eszköze- .ként is. A korunkban rohamléptek­kel haladó tudomány egyre Y------------------------­Az önfejlesztés kényszerével.,. A z irodalom itteni, pontosabban: észak-magyarországi fej­lődése akkor léphet ki gyermekcipőjéből, ha nemcsak a primer alkotók sokasodnak a publikációs lehetőségek vonzásában, hanem e sajátos munka möértői is. A dilettan­tizmus és műkedvelés szükségszerűen'viszolyog a magas kép­zettségű hozzáértéstől, hiszen táptalaja a mindenkori provin­cializmus és kisszerűség, a távlatos tehetségek viszont — ösz­tönösen vagy tudatosan — eleve megkívánják, hogy reálisan mérlegeljék tevékenységüket A magára hagyottság fárasztó hétköznapokat zúdít az irodalom elkötelezettjeire, hiszen ön­maguk szellemi energiáiból nem küzdhetik le a kezdet této- vaságait. Ezért kellenek a műértők, akik az irodalmi élet szimbiózisában az értékrend fenntartásával őrzik-vigyázzák az érdemesek ninél biztosabb fejlődését. A humán egyetem megléte nem feltétlenül sokasítja a te­hetséges írók létszámát, az azonban kétségtelen, hogy vala­kiket minden esztendőben „újratermel”: az irodalomhoz, társ­művészetekhez, egyszóval: a humán kultúrához értőket. Nos, Miskolc nem rendelkezik efféle tanintézettel, itt is megte­remnek azonban olyan személyiségek, akik az önfejlesztés kényszerével áldottan a magyar szellemi kiválasztódás leg­magasabb mércéihez igazítják tudományos fejlődésüket. Dr. Kabdebó Lóránt ezek közül való. Bár nem miskolci születésű, de Itt töltött két évtizede a város elkötelezettjévé tette. Ezt bizonyítja doktori disszertációja is: a téma meg­választásában miskolci lokálpatrióta tudat munkált benne. Dayka Gábor költő életművét tette mérlegre. A tárgy iránti rokonszenvén alighanem ismét a város iránti elkötelező tisz­telet munkált, mert Miskolc nagy szülöttét, az e századi ma­gyar poézis egyik kiválóságát. Szabó Lőrincet fogta vállalóra, az ő „lázadó évtizedéből” (1918—1928) készítette el kandidá­tusi értekezését, melyet imponáló tárgyismerettel védett meg a Magyar Tudományos Akadémia vizsgabizottsága előtt. Más. alkalmazott tudománynak van már kandidátusa Mis­kolcon — az irodalomtudomány dr. Kabdebó Lóránt szemé­lyében tisztelheti itteni első kandidátusát. V isszatérve indító tételemhez, irodalmunk nem-provin­ciális építkezéséhez elsősorban azoic járulhatnak hozzá, akik e sajátos tevékenység öntörvényeit magas szinten ismerik, s visszahatásukban a tudományosság és emberies­ség, megértő szigorúság és elfogulatlan ítélet mértékegysége*' alkalmazzák Dr. Kabdeb* Lóránttól, az irodalomtudományok kandidátusától ezen elvek gyümölcsöző alkalmazását várja Miskolc és Észak-Magyarország író-társadalma. Gratulálunk újabb tudományos fokozatához! Gulyáü Mihály nagyobb feladat ele állítja az iskolát. Kevesebb idő alatt több és korszerűbb ismeretet kell a tanulóknak elsajátítani, mint eddig. Másrészt az isko­lák talán legfontosabb funk­cióját úgy kell módosítanunk, hogy azokban elsősorban meg kell tanítani tanulni tanulóin­kat, hogy az önművelés útján képesek legyenek újra, meg új­ra pótolni, kiegészíteni ismere­teiket. S emellett a pedagó­gusok másik legfontosabb fel­adata lesz az oktatásban, hogy keltsék fel érdeklődésüket az új ismeretek iránt, hogy szo­kásukká váljék az állandó ön­képzés. Nyilvánvalóan ezek­nek az új célkitűzéseknek megvalósulásához új eszközök-, re, új módszerekre van szük­ség. S az új .eszközök között igen jelentős szerepet tölt be a televízió. A Magyar Iskolatelevízió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segítse az iskolareform megvalósulását, támogatja a pedagógust egyre növekvő munkáiéban azzal, hogy az audiovizuális élmények segít­ségével közelebb viszi a ta­nulókhoz az ismeretanyagot, a maga valóságában mutatja be az életet leküzdve az időt és a teret. A különböző adások alkotói számos didaktikai feladatnak igyekeznek megfelelni. Így például az ismeretanyag szem­léltetését kívánják szolgálni azok az adások, melyek olyan üzemeket mutatnak be, hová belépni csak a kamerák sze­mével lehet (pt. üzemlátogatás bányában), elkalauzol távoli tájakra népekhez, az Északi- sarkra, vagy a dzsungelek vi­lágába. Olyan kísérleteket mu­tat be, melyekre főleg falusi, vagy tanyasi iskolákban kellő felszerelés hiányában nincs le­hetőség. vagy robbanásveszé­lyes. A televíziónak lehetősége van arra is. hogy életre keltse a kötelező olvasmányok hőseit, és ezzel még közelebb hozza azokat a tanulókhoz. A tele­vízió segítségével a tanulók emberi közelségbe kerülnek íróinkkal, költőinkkel. A Magyar Tskolatelevízió el­sősorban a minden gyermek számára kötelező általános is­kolát kívánja segíteni. Ezzel is az a nemes törekvés valósul mpg. hogy ott segítenek legin­kább. ahol legnagyobb a szük­ség. Az átmenet nehézségei könnyebb leküz-i-5«*néK is igen jó eszközévé vált az is* idáig kevesebb figyelmet szen­telhetett az iskolatelevizió, épP a tengernyi feladat és az eléé szűkre szabott műsoridő miat*- A felsőfokú matematika azon­ban igen nagy népszerűségnél* örvend és egyúttal bizonyíték arra, hogy más jellegű műso­rok iránt is hasonló érdeklő­dés nyilvánul meg a felnőttek- illetve a felsőoktatásban rész* vevők köréből. A felnőttek egyébként na­gyon sok iskolatelevíziós mű­sort néznek. A különböző fel mérések azt igazolják, hogy 1 felnőtteknek az iskolateleví­ziós műsorok azért is érdek-' sek, mert ezekből megismer’' azt a korszerű művelts? anyagot, melyet a ma iskola1-* ad a tanulóknak. M’ndemejl«*1 jó eszköze az önművelésnek H öt esztendő nem nagy egv intézmény életében niés! azt kell mondanunk, hogy iskolatelevízió ez alatt az * év alatt óriási utat iárí be. ő általános iskolák H0 százai“**** a középiskolák 80 százai é**­rendelkezik ma már egy. vac több készülékkel, melyek sz*' ma egyre növekszik. Tat**' tőink, tanáraink eg.vre ere*1' ménvesebben alkalmazza? munkáinkban az iskolatele^ ziót. Jubiláló isknlat'J1 evízlélv hivatástudattól fűtött, igen l képzett, lelkes munkatérig évről évre számos konfer«*1, cián találkoznak a oedagóé1* sokkal, kik az elismerő sva''*!, mellett írtabb és úiabb kért s"k»t intéznek hozzájuk. iskolatele^ AZ ÖTÉVES ziónk rif gyón szép eredményeket niofl? hat magáénak. S itt a hazai e\ ismerések mellett említést Kí­vánnak a nemzetközi siker** is. Biztosak vagvunk abb*”1 hogy a tízéves jubileum nikaí mával még a jelenleginél . sokkal gazdagabb képet zolhatunk okiató-nevelő inüp, kánk korszerűsítésén, eredtük nyesebbé válásán munkáiké*1 Iskolatel -'ví-rt-'-nkró1 Dr. Nagy Andor főiskolai adjunktus

Next

/
Thumbnails
Contents