Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
Szerda. 1969. február 12. eSZAK-MAGYARORSZÄG 0 millió darab tégla a raktár ban lyezteti-e később a szükségletek kielégítését. Növekvő beruházási igény A piaci helyzet alakulására jelenleg még csak következtethetünk. Tudjuk,. hogy januárban . az építőanyagok forgalma 1966. januárhoz képest. tetemesen növekedett. Előreláthatólag a lakosság több kislakást fog építeni, mint tavaly. Több ktsz és termelőszövetkezeti építőipari vállalkozás bővítésére számíthatunk. A tsz-ek beruházási igénye számottevően meghaladja a tavalyit. Ugyanakkor a Borsodi Házépítő Kombinát üzembe helyezése miatt kétségtelenül csökkent a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat hagyományos falazó- anvag-szükséglete. Ha a fenti „mérleget” elkészítjük, valószínűnek látszik, hogy a téglagyárak jelenlegi készletei csak átmenetiek. S hogy milyen lesz az ellátás? | Nehéz lenne megjósolni. Nem j is vállalkozhatunk rá. Mert | ennek megítélése és kockáza- I fának viselése egyaránt a vállalatok üzletpolitikájának hatáskörébe tartozik. A jelenlegi ellentmondásos helyzetből azonban termesze- j tesen helyes, ha levonjuk a következtetéseket. A téglagyárak fontolóra vehetik — bár [ erről jelenleg általában halla- ni sem akarnak —, hogy árengedmények segítségével csökkentsék termelést gátló készleteiket. A többlettermelésért kilátásba helyezett állami árkiegészítés erre szerintünk lehetőséget kínál. Amennyiben pedig a készletek a várakozással ellentétben mégis tartósak maradnának, természetesen hitelpolitikai irányelveink gyakorlati alkalmazásánál kell alaposan megfontolnunk, hogy ezt az ágazatot mennyire kívánjuk fejleszteni. Finnek Tibor Kis csoport Srgyurudvaron. Magasra rakott üveg-barikád mellett haladnak. Oldalukra fektetett, egymásra halmozott ötliteres kon- zerves üvegek. — Ha beszabadulna ide néhány vásott lurkó... micsoda pusztítást végezne... — Ne is mondd, szívesen belecsúzliZnék én is... milyen jólesne... Nevetnek. Valaki az igazgatóhoz fordul: — Nem féltik, Kovács elvtárs V — Mit csináljunk? Egy ideig szünetelt a kiszállítás. Ügy látszik a konzervgyár sem tudja hová tenni... Van itt olyan 40—45 vagonnyi készáru. De már viszik... Hatalmas csarnokba érnek. Itt magasodnak a kemencék. Aki megreszkírozza, hogy néhány pillanatra elveszítse a szeme világát, bekukueskúl a kis kerek nyíláson, a vörösen izzó üveglávába. — Az Üvegipari Országos A vasas-fronton Vállalatnak tizenkét gyáregysége van — magyaráz az igazgató a vendégeknek. Orosháza után a mi sajószentpáteri üzemünk a legnagyobb. Az idén tovább fejlődünk, bővülünk, főleg az automatizálással. Erre jöjjenek, itt vannak a mi okos gépeink... : Ezek az okos gépek megle■ betűsen hangosak. Az idegent | először a zaj, majd a pillanat■ nyi félelem állítja meg a te- | rém bejáratánál. Karok, csa- I tornák nyúlnak a magasba, s I bennük viliódzva siklik az öklömnyi vörös tűz. — Ne tessék a gép alatt állni. mert csöpög az olaj — szól, jobban mondva kiabál oda az egyik gépkezelő. Erre beljebb mennek. Tisztes távolságban megállnak csodálni a gépóriást. Fenn a magasban kibuggyan egy tűzpiros könnycsepp, nő, duzzad, majd hirtelen lehullik. Ez egy literes befőttes üveg. Már megy is a szalagon, még rózsaszín az alja. Sorra járják az automatákat. Amott tejesüvegek születnek, mintegy fél percenként, másutt feketekávés poharak Mindenki elégedett, mindenki csodálja a technika nagyszerűségét. mert a társaság jórésze vagy még soha, de legalább tizenöt éve nem járt üveggyárban. — Nagyszerű dolog. — Hatalmas fejlődés... hiába a gép... műiden munka dicséretre méltó, de azoké. akik ezeket a nagyszerű automatákat készítették... Ismét az udvaron haladnak, át egy másik csarnokba. — Ezt az üzemrészt most bővítjük — tájékoztat az igazgató. Salgótarjánból vettük át a zöldüveg-gvártást... Nem nagv örömmel, mert. itt még nincs teljes automatizálás. Hatalmas, tizenöt literes, zöld üveghombárok. Szép a szemnek is Egy ember kézbe veszi, a világosság felé emeli, s amelyiken valami hibát lát, egy mozdulattal belevágja a vastaligába. A tahihoz SáSTS tomata, literes zöld boros üvegeket sorjáz. Arrébb két izzó kemenceszáj mellett két fiatalember szorgoskodik. — Ök mit csinálnak? — állnak meg a vendégek. — A zöld tizenöt literest. A szőke legény hosszú rudat ránt ki a kemencéből, végén futball nagyságú, izzó üvegtömbbel. Aztán a rúd végén elkezdi fújni. Igen, igen, fújja a szájával. A látogatók döbbenten nézik. A fiú visszadugja az anyagot a kemencébe. Néhány pillanatig ott tartja, majd erőteljes mozdulattal kirántja, az izzó üveget beleengedi egy dézsába. s teljes erejéből ismét fújni kezdi. Fújja, fújja, az arca kivörösödik, s lassan kialakul a hatalmas palack A dézsa adta meg a formáját. Ismét felemeli, egy másik bottal mélyedést nyom az aljára, majd elviszi a még rúd végén kapaszkodó, de már zöld színét sejtető üveget, az edző kemencébe. — Mennyit keres itt egy ember? — Kétezerötszáz, háromezer forintot. — mondja az igazgató. Amíg nincs gép, addig így kell... Elgondolkodva ÍJgf a társaság. A bejáratnál összerezzennek a csörömpölésre. A meós unott mozdulattal vágott egy zöld tizenöt literest a vastaligába. Adamovics Ilona Főtejővesztés Tervtáron. fői ml 206 százalék 1966-ban 52, 1968-ban 113 lakás épült Sátoraljaújhelyen. Nemcsak 1966-hoz képest, hanem az elmúlt két évtized bármelyik évéhez viszonyítva az előző év volt a legeredményesebb a lakásépítkezés szempontjából. Az Országos Takarékpénztár feladatni jelentősen növekedtek a lakásépítkezésben. Míg tí)56-ig csak a lakásépítéssel kapcsolatos hitelezési műveleteket végezte a nevezett pénzintézet, addig 1957-től már lakások építésével, értékesítésével és finanszírozásával is foglalkozik. 1960-tói különös jelentősége van a saját beruházási, lársas- ház-építési tevékenységnek. Ezt az. állam differenciált kamatpolitikával előnyben részesíti. A társasház-építési kölcsön kamata 40 000 Ft-ig évi 2 százalék, ezen felüli összeg után évi 6 százalék Az. egyéb építkezések céljára nyújtóit kölcsön kamata 20 000 Ft-ig 2 százalék, ezen felül évi 6 százalék. Ilyen előnyben részesítés hatására Sátoraljaújhelyen is megnőtt a társasház-épít.ke- zések száma. Emellett a csalá- diház-építésre, is jelentős igény van, de a városban nincs erre a célra alkalmas telek. A városi tanács ennek biztosítása érdekében megtelte a szükséges intézkedéseket. Takács Imre Hímesíojás, matyó mintákkal A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetben megkezdték a \ hímestojások festését Három ügyes kezű népművész Végzi a nagy türelmet és figyelmet. igénylő munkát: a tyúktojást kifúrják, lisztfinomságú homokkal töltik meg, felületét pedig matyó rózsákkal és más színes mintákkal „írják” tele. A matyó formakincs virágai teljesen elborítják a tojás felületét. A „pingálók” nem sablon szerint dolgoznak, s így munkáik között nincs két teljesen egyforma darab. Az idén Francia- országba, Hollandiába, s az NSZK-ba küldenek matyó mintákkal díszített húsvéti hi- mestojásokat, hazai megrendelésre pedig mintegy ezer darabot festenek. Történelmi napoh — 1919 Ä miskolci ellenforradalom A miskolci lapok február 6-án érdekes híreket közöltek. A Miskolci Napló ekkor ad hírt a székesfehérvári eseményekről, s így zárja tudósítását: — A székesfehérvári katona- és munkástanács átvette az uraimat a megye felett. Az alispánt elmozdították. A hír tálalása figyelmeztetés is volt;: a polgárság gondolja át, mit tesz, mert lépése nem kívánt mederbe lökheti a munkások akcióját. A figyelmeztetés nem volt. ok nélküli, mert A Reggel első oldalát egy, a polgársághoz és kispolgársághoz intézett felhívás foglalta el, melyet nyomatékként hatvan aláírással tettek hatásosabbá. — A inai nappal — hangzóit a felhívás — újra kibontja városunk régi függetlenségi pártja szeplőtlen zászlaját, és lobogója alá hírja a polgári köztársaságnak, az újjászületett Magyarországnak minden hívét... Hozzátok szólunk, polgárok és polgárnők— a legutolsó órában ... Az új pártnlukitás nagy feltűnést keltett. A Függetlenségi Párt október óla Csipkerózsika álmát aludta Miskolcon. Tagjainak egy része a radikális párthoz csatlakozott. Mások — mint Bottlik József, volt főispán —• új politikai platformot keresve a kisgazdapárt felé orientálódott. A lista is mulatta, hogy a régi függetlenségiek mellett (Bizony Ákos ügyvéd, Duszik Lajos evangélikus lelkész, Hoványi Kornél újságíró) olyan új nevek szerepeltek. kiknek korábban semmi közük nem volt a függetlenségiekhez. Az aláírások között feltűnően sok (mintegy tizennyolc) tanár és több lelkész volt található. A Reggeli Hírlap — a munkások álláspontját kifejezve — már február 7-i számában ellenforradalmi lépésnek minősítette az új pártalakulást: — A munkásoknak résen kell lenni — írta —, kíméletet nem szabad ismernie, bármilyen formában is igyekszik fejét felütni a reakció... A munkásság nem hagyja magái becsapni... A polgárság és a munkásság törekvése kikerülhetetlenül szembetalálkozott egymással. M it akart a Függetlenségi Párt? A program tetszetős. Kossuth szellemére hivatkozik. Népuralmat akar. Mindez egy zavaros vízióban oldódik felt így írnak: — A magyar állam eddigi hatalmi szervezet jellegét levetkőzve, egy nagy népjóléti intézménnyé alakuljon át. Amikor azonban a konkrét feladatokat meg kell határozni, szertefoszlik a „népjóléti államról” szőtt álom, és nagyon is hatalmi jellegét hangsúlyozzák az államnak: — A legégetőbb feladat, amelynek erélyes kézzel való megoldását a kormánytól a legnyomatékosabban követeljük, a rendnek, az élet- és vagyonbiztonságnak helyreállítása és fönntartása ... A program kenetteljes szavai mögött határozott célok voltak: meggátolni a tömegek térnyerését a demokratizálás folytatását Az indítékra választ ad az aláírók egyikének későbbi vallomása: — A polgárság, amikor a szakszervezete kbe pánikszerűen való menekülést látta, meghökölt.... És szervezkedni kezdett... A polgárság túlnyomó többsége ugyanis a polgári demokratikus forradalom után háttérbe húzódott s onnan figyelte az eseményeket, melyek kedvezően alakultak számára. Csak akkor lépett fel határozottan, amikor azt tapasztalta, hogy a szőnyeget mindinkább kihúzzák lába alól. Magyarországon a polgári demokratikus forradalom eredményeképpen nem nyugati mintájú polgári köztársaság jött létre: népi jegyekkel volt tele. Ez a hatalom — eltekintve Szovjet-Oroszországtól — a legdemokratikusabb volt ekkor Európában. A felháborodás akkor csapott magasra Miskolcon, amikor világossá vált, hogy az újjászervezett párt a Károlyiféle pártból kivált, a forradalomellenes Lovászy-féle csoportot követi. A Reggeli Hírlap a munkásság felhívását közli a „kispolgári proletárok* hoz”: — Kispolgárok ...ne engedjétek, hogy Székesfehérvár és Gyöngyös Miskolcon is megismétlődjék ... Legyetek résen. A nyomda munkásai megta*. gadják a párt felhívásainak kinyomását. A felhívás „olyan hangon és szellemben volt megírva, amely feltétlen maga után vonta volna az eddig nyugodtan dolgozó és viselkedő munkásság és polgárság kitörését." A polgárság elszigetelődött. Duszik Lajos leverten írja: — Önöké a tömeg, annak lelke, hangulata... Ki mer önök elé állni? ... A mikor a csoport kapcsolata a Lovászy-párltal napvilágot látott, egymást érték a pártból való lei- lépések. Senki nem akarta a tömegek hangulatával szemben vállalni az „ellenforradalmi” jelzőt Duszik, akii az egyik kezdeményezőnek tekinthetünk, maga is kilép a pártból. S a polgárság ezen részé már proletárdiktatúráról beszél. Eehoczky Alfréd ! ^ ^ mm ^ j Látogatás « Saj assentpéteri Üveggyárban ÍDíf el™últ év közepén az 1 U-J*1. és Városfejlesztési Mi- S|i, nui" illetékes főosztálya ‘Wvassai fordult az ország . (teSlagyarainak vezetői- 1 tM- .gyertek hatásos intéz- , 'áeam a termelés fokozá- 1 Elmondották, hogy az . ei'edetiieg tervezett w \yi;se?on felüI> az ország- 1 Ki, . 0lyó építkezéseknél to- i ^nyzik00 mUlió darab tógla : Sti !árható szükséglet kielé- 1 íesk1 a fels° szervek erőtel- 1 tje anyagi ösztönzéssel kíván- 1 !i>, e|ősegíteni. Országosan 1 gU, • müliárd darab tégla ; *('n taSa <l,s értékesítése ese- ' . L* téglagyárak minden ] te.®übi toÖO darab után 250 j L bt ^kiegészítést várhattak. : Ijg véletlenül. Mint ahogy ‘ |hjt ?ern véletlen, hogy az új 1 kritikai irányelvek az ' l1®kar!yagipar s ezen belül a ; |tj«• b'élo falazóanyagok gvár- Nw?— íeJlesztését, kapacitás- |ca)ltesét a kiemelten támo- |)4k területek közé sorol- : Sor ^Slagyárak — köztük a teegvei székhelyű f loJj^Hagyarországi Tégla- és ,par* Vállalat — meg- Ielc a kért intézkedéseket. 14 omlített vállalat 1966-ban toli téüHó darab téglát gyár- 1 terven felül n^reslet rs kínálót I építkezések főszezonja- I ttok ^ .tégla még *gy is kevés- I ban bizonyult. Később azon- I a kereslet a vártnál is I „../sabban csökkent. De any- ke-M’ bogy a különféle keres- I ión,, vállalatok 1968-ban 4riv 8esen kevesebb falazó-. e^ágot értékesítettek, mint 3-kj evvel korábban. Az or- 1(2", téglagyáraiban felesleges -kjein) ek kezdték felhalmö- jv, • Az Északmagyarországi it és Cserépipari Válla- készlete 1969 januárjára p,.té a 10 millió darabot.. kkora készlet felhalmozó- fpte p£ész sor hátrányos kö- - kezmérmyel jár. A vállalatié • 3 készlet után eszközlekö- j. 1 járulékot és kamatot kell ,-^téie. De a téglagyárakban Ij. 'Ürnozoit készáru sok he- öy *s foglal, bizonyos meny- *=Gen felül már az új ter- „ elhelyezését, végső soron jyo ^väbbi termelést akadály ^ vállalat vezetőinek vetése szerint az elmúlt év a raktározás nehézségi miaU 2—3 millió darabig kevesebb téglát gyártotta.’ 'bint amennyit egyébként teL volna. És ha a készle- I tévfibb növekednek, a ki- W i 32 els° negyedév végéig bot )bi 3—11 mülió darab leé tégla szezoncikk *ikA\ igazsághoz hozzá tartó- | létéi l0gJ’ a téglagyárak kész- 1 Sehi, ,ba a jelenleginél ki- j téindi téortékben is —, télen sze?, té, növekedtek. A tégla byeíc UH\érthető, ha az ige- [ szé,.: évszakok változása | korán, hullámzónak. De míg i való r-Y1 a gyakori hiánytól alti-,, élelem miatt a vevők lt0l. v’tték cl a téglát, ami- bioi> )■, l/'iZ'li ’ ’1° üak, az ellátás a voou asa természetszerűen ; Sr-;,.,. °k helyzetének erősödő- j ténoí A vevő helyze- | kö/;,u cr°södési? pedig , többek I bosaiV ílZl is lolenti, hogy ala- j mit „ ‘Meggondolja, mikor és | , s.7-<-‘rezzen be. ha . -lolenlegi készletekből iü- | sórr,.,. n,ni* eihirtelenkedve bő- ' következtetni, hiszen a | Van ti kezdete még messze j hővé Ja ' tézoni az derülne ki, tél-ií - f'm Va3vunk bőviben a í’izseáii”)’U?okl,ak- IT'eg kell i W ^ftébbk. vajon a készle- jgieihMmpzódásábóI adódó ^téeleskiesés nem vesző-1
