Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-11 / 34. szám
Kedd. 1969. február 11. fiSZAKMAGYARORSZÁG 3 Az olvasó még bizonyára emlékszik az edelényi Alkotmány Tsz nevére, hírére. 1950. augusztus 20. óta — ekkor alakult a tsz — lapunk, az kszakmagyarország is többször adott hírt gazdálkodásuk sikereiről, a közös gazdaság felfelé ívelő eredményeiről. Hírük az országos sajtó hasábjain is messzire eljutott. Két évvel ezelőtt azonban — különböző okok miatt — megrekedt, sőt. visszaesett itt a fejlődés. A tsz átmenetileg igen hfehéz helyzetbe került. Felborult a rend, a munkafegyelem, :j gazdálkodás eredményeit .ielző mutatók egyre romlottak, csökkent a bevétel, nőtt a ■dadás, süllyedt a munkaegység-érték — a tsz fizetésképtelenné vált. A tagság — amely joggal féltette a nagy hírű gazdaság korábbi eredményeit, jó hírét is — okkal kesergett. ■i pártbizottság közbeszól . Az Edelényi járási Pártbizottság is aggodalommal tekintett az Alkotmány Tsz „vergődésére”. A tagsággal együtt kereste a kiutat a gazdálkodás a nyomott hangulat zsákutcájából. Végül is azt javasolta a tsz-tagságnak, hogy lel- íos „őrségváltás” helyett frissítsék fel a szövetkezet vezetőségét. A tisztességben megöregedett elnök helyett keressenek fiatal, képzett vezető' szakembert, s a későbbiek so- l'án, ha a vezetés színvonalának emelése megkívánja, újabb szakemberek beállítására is "or kerülhet. , Hyen előzmények után, eb- re« a szituációban került két ^vvel ezelőtt a szövetkezet élé- ** Hartman Bálint agrármérnök, a tsz jelenlegi, köztiszte- 'otben álló, fiatal elnöke. Aztán az egykori „viharos” közgyűlés után — megnyugodtak kedélyek, munkához látott a ezetőség és a tagság is. pártbizottság osztályvezetője, s ugyanezt mondják az edelényi Alkotmány jelenlegi helyzetéről a járás vezetői is, akik szintén ott voltak a jó hangulatú, fegyelmezett zárszámadó közgyűlésen. A siker forrásai Hogyan, miképpen lehetett kilábalni az átmeneti nehézségekből? — keresi most a krónikás a viszonylag gyors siker forrását. Mert két esztendő nem a világ... S ebből az egyik különösen sok nehézség elé állította a vezetőséget és a tagságot egyaránt. S ha valaki válaszolni akar e kérdésre, annak nem szabad szem elől tévesztenie az alábbi forrásokat: 1. A gazdálkodás kedvezőbb feltételei, amelyet pártunk, kormányunk Intézkedései teremtettek meg, főképp a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével. 2. A 63 tagú tsz-pártszervezet jó gazdaságszervező munkája, a kommunisták áldozatkész. példamutató helytállása, nehéz körülmények között is. 3. A tsz-vezetőség és a tagság jó kapcsolata, a hozzáértő, irányíló tevékenység és a tagság szorgalmas munkája. Ezek talán a legfontosabb források. A legnagyobb tanulság pedig: a hozzáértő, jó vezetőkészséggel rendelkező szakembereket érdemes megbecsülni! Csépányi Lajos tsz sikeresen küzdötte le átmeneti nehézségeit! Dicsérik a vezetőséget Aki végighallgatta a mostani zárszámadó közgyűlés beszámolóját, az ott elhangzott szívből jövő, értelemből fakadó felszólalásokat, az a számoknál is fontosabb dolgot állapíthatott meg. A Ivét évvel ezelőtti nyomott hangulatnak, pesszimizmusnak, sőt, elkeseredésnek ma már nyoma sincs! Ellenben a tagság nyílt színen is dicséri az új, agilis, hozzáértő és „jó modorú” vezetőséget. — Jó elnök a miénk, mert jó szakemberekkel vette magát körül, és ennek eredménye meg is látszik — mondotta idős Nadanicsek József, aki most ment nyugdíjba, de még dolgozik a tsz-ben. — Érdemes volt dolgozni. Amellett, hogy jó kereseti lehetőségünk volt. a szociális és kulturális gondoskodásra sem panaszkodhatunk — hallhattuk Káli Sándorné felszólalásában. Más-más szempontból, de erről szólott többek között Bakos Margit és Pejkó József tsz-tag is. Tulajdonképpen ezt az „eredményes” és „érdemes”, hozzáértő és szorgalmas munkát méltatta felszólalásában Madarász György elvlárs, a megyei A miskolci fűtőházban nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. Jól felszerelt tanműhelyben készítik elő a fiatalokat. Az itt tanuló, leendő vasasok nagy segítséget nyújtanak a páncélvonat mozdonyának elkészítésében. Foto: Sz. Gy. Felépül - de flórian ? A NEI$ megvizsgálta a tusi á csi beruházásokat Mindenféle beruházás — ha szabad így mondani — a közélet szerves része. Nem túlzás ez, hiszen legyen szó akár nagyobb volumenű építkezésről, akár valamilyen jelentősebb felújításról legalább az érintett közösség állandó témája.' Figyelemmel kísérik minden Két év után Finishen Nagy szervizek a gépműhelyekben Hol van mar az az idő, amikor a termelőszövetkezetek a gépi munkát csakis a gépállomásoktól igényelték, amikor ilyenkor, tavasz közeledtével az elnökök, agronómusok a kérdést így intézték el: „Mi megrendeltük a szántás-vetés elvégzését a gépállomástól. Határidős szerződést kötöttünk: a többiért főjön az ő fejük...” Ma már nincs olyan termelőszövetkezet, ahol — legkevesebb — két-három erőgép, a hozzá tartozó munkagépekkel ne lenne, korszerű szállító- eszközökkel ne rendelkeznének, ahol a:: elnök vagy a gépcsoportvezető feje most éppúgy ne „lőne”, mint annak idején a gépállomási igazgatóké. A napokban — tekintettel a tavasz közeledtére —, országos szinten tárgyalták meg a mezőgazdasági gépjavítás, a felkészülés helyzetét. / millióiul forint értékű alkatrész Itt hangzott el a kedvező megállapítás, miszerint: a húsz éve alakult gépállomások a mezőgazdaság anyagi-műszaki igényeinek kielégítésében történelmi szerepet játszottak. Az utóbbi években bekövetkezett fejlődés eredményeképpen pedig tavaly kialakult az állami gépjavító vállalatok rendszere az országban. A 1G4 üzemegységgel működő 23 állami gépjavító vállalat tevékenységének értéke 1968-ban elérte a hat- milliárd forintot, s ami a gépjavítás szempontjából a leglényegesebb: kereken egvmil- liúrd forint értékű alkatrészt gyártottak Egyébként ebben, az egész országot átfogó hálózatban kétezerötszáz mérnök, technikus és harmincezer munkás tevékenykedik. A számok érzékeltetik: országszerte, megyeszerte nagyfokú gépesítés kezdődött a termelőszövetkezetekben, melyek a technikai, műszaki bázist növelik. Csak néhány jellemző adat: a szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz-ben csaknem másfél millió, a sárospataki Kossuth Tsz-ben csupán a gépműhely felszerelésének bővítésére több mint százezer forintot fordítottak, tavaly pedig három új erőgépet és 13 talajmunkagépet vásároltak. Uási javítások —- nagyban A gépesítés fokozódásával a saját gépműhelyek létrehozásával jár, hogy néhány év óta a tsz-ck és az állami gazdaságok már egyre több gépet otthon, saját erőből javítanak. Sok helyütt már olyan korszerű műhelyekkel, kiváló szakemberekkel rendelkeznek, hogy a fődarabok házi javítására is vállalkozhatnak. Az említett országos értékelés szerint jelenleg 2860 termelőszövetkezetnek van töfcb mint háromezer kisebb-nagyobb műhelye, a munka szakmai irányítására pedig ezer gépészmérnököt foglalkoztatnak. Az elv, hogy a gépjavítás valamennyi területén a hatékonyság és a gazdaságosság legyen a legfontosabb — megyénkben is érvényesül. Azonban — mint erre a megyei pártbizottság és a megyei tanács szakigazgatási szervei is számos javaslatot tettek már: tovább kell fejleszteni a sorozatban gyártott, nagy munkaigényű motorok és egyéb fődarabok javítási csererendszerét és a szükséglethez mérten tovább kell fokozni az alkatrészek gyártását. Olyan komplett technológiai, műszaki berendezések, kisgépek gyártására kell törekedni, amelveket a hazai ipar nem állít elő és importjukra sincs lehetőség. Most van a finis Bár a házi gépjavítás egész télen folyt, ez a munka most éri el te.öpontját. A szétszedett traktorokat rövidesen ösz- sze kell rakni, mert amint az idő engedi, az agronómusok zörgetnek a műhelyek ajtaján és a földekre vezényelnek minden mozgatható gépet. A He- jőmente Tsz nagyszerűen felszerelt gépműhelyében jártunk a minap, ahol Hajdú Emil gépcsoportvezető újságolta, hogy idei gépjavítási tervük szerint a traktorokat, tehergépkocsikat, munkagépeiket csaknem száz százalékig üzemképes állapotba hozták. A boronákat, hengereket, a palántaültető berendezéseket szintén felújították. A munkában részt vettek a traktorosok is, aldk a rejtett hibákra felhívták a figyelmet. A kora tavaszi munkák elvégzése tehát nem múlik a szerelőkön! Végül álljon itt egy javaslat, melyet szintén Hajdú Emiltől hallottunk: az erőgépeket gyártó üzemek a garanciális idő lejárta után is tartsák a kapcsolatot a tsz-ekkel, ugyanis üzemzavar esetén a gyáriak jó tanácsára mindig szükség van. Onodvári Miklós mozzanatát és szinte melegében értékelik is. E kérdésekben majd mindenki . szakember, majd mindenki megkockáztat valamiféle általánosítást, melynek eredménye hol pozitív, hol negatív. Az effajta ítéletek, persze, meglehetősen szubjektív jellegűek, s jobbára a vizsgálódók pillanatnyi hangulatának függvényei. Ezért is fontos az objektív mérlegelés. Jóllehet, talán nem ilyen célból kérte meg a városi tanács az elmúlt év során á megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot a tanácsi beruházások és felújítások értékelésére, de az eredmény e tekintetben is sokat mond. Az említett vizsgálat meglehetősen heterogén jellegű volt. Kiterjedt lakás, iskola, út, csapadék-, víz- és szennyvíz- csatorna építésére, illetve felújítására. (Pl. a Szentpéteri- kapui, 47-es jelű lakóház, a görömbölyi nyolctantermes iskola, a Vanczák utca 99. sz lakás közművesítése, a Bacsó Béla utca korszerűsítése, s a Hámán Kató diákotthon felújítása.) Az általános végkövetkeztetések alapvetően kedvezőek és megnyugtatóak. Mindenekelőtt fontos, és az eredményt nagyban befolyásoló — méghozzá jó irányban —, hogy a beruházások előkészítése, a szükséges és megfelelő kooperációval, szinte minden esetben biztosította a népgazdasági cél elérését. Jelentősebb mulasztásokat főként a lakóházak felújításánál, illetve építésénél találtak, így például a beruházók nem minden esetben éltek a műszaki tervek ktjt év utáni felülvizsgálatával, mely esetenként jelentős költségvetéstúllépést eredményezett. A negatívumok közé sorolható továbbá, hogy a kisebb jellegű beruházások műszaki átadásain (pl. a Vanczák utca 99. sz. alatti lakás) a meghívottak (az említett példánál a Miskolci Tervező Vállalat és a Magyar Nemzeti Bank) nem minden esetben jelentek meg. Több olyan létesítménnyel is találkoztak, amelyet, a műszaki szemlét követően hiánypótlás nélkül adtak át. (b—■> p—) NTiniI nfiírsiinK je’enfi Mezőkövesdről 310 millió forintos forgalom Termelési rekord Ózdon Fantasztikusnak is nyugodtan nevezhető termelési rekorderedmény született az Ózdi Kohászati Üzemek dur- vahengermüvében. Vasárnap reggeltől hétfőn reggel 6 óráig a IV-cs, a IH-as és az I-cs műszak brigádjai 745 bugát hengereltek. Eddigi rekordjuk 684 bnga volt, ezt az elmúlt év végén produkálták. A rekord rendkívüli voltára jellemző, hogy ezt megelőzően átlagban * csak 1—2 darabbal sikerűit növelni a különben is magas teljesítményt. Most pedig fii darabbal teljesítve tűi napi tervüket, 3286 tonnát hengereltek. A bugákat felhasználó finomhengermű számára is rendkívül fontos eredmény volt ez, hiszen ott mostanában bugahiánuyal küszködnek, s ez az egyharmaddal több mennyiség nekik is sokat segített. A szakemberek véleménye szerint rendkívül sok kedvező tényező együtthatásának eredménye az új rekord, amit egy ideig már nagyon nehéz lesz megdönleni. (horválh) csinosításából. A szövetkezet# mely a forgalmat tekintve országosan is az elsők között van, az elmúlt évben 310 millió forintot forgalmazott. Az a pezsdülés, fellendülés# mely Kövesd egészére jellemző, a szövetkezet idei tervei- oöl is kitűnik. Farmosi Imre, a Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási cs Értékesítő Szövetkezet elnöke, szép tervekről ad tájékoztatást. Üzletről tévén szó, hadd álljon itt néhány adat, A bolti forgalmat az idén 9 százalékkal szeretnék növelni. Ez körülbelül 250 millió forintnak felel meg. A vendéglátó- iparban fi—7 százalékos emelkedést terveznek. A felvásárlást ugyancsak növelni kívánták. Zöldségből például a tavalyi 72 vagonnal szemben 168 vagonnal vásárolnak, gyümölcsből 192 helyett 150 vagonnal. A szövetkezet értékesítési terve körülbelül 500 ezer forint. Számos nagyvállalatnak, konzervgyárnak is szállítanak, 'öbbek között a Miskolci Hűtő- házzal 8 vagon cseresznyére kötöttek szerződést. m ismét méltó 09 híréitbz t A tanműhelyben . .[Wár a tavalyi zárszámadó ^°zgyűlés is jelezte, hogy ér- ”eh)es volt felfrissíteni a verést. Mert az elnökcsere után ollózás történt később a fő- ‘gronómus, a főkönyvelő és n •«állattenyésztő személyében ,R- Valamennyi kulcspozícióba képzett, elismert szakemberek merültek az elmúlt két év során. Szóval, a tagság már a ta- Myi zárszámadáskor is tapasztalhatta, hogy a szaksze- o, hozzáértő üzem- és munkaszervezéssel — a tagság forgalmas munkájával — ki e.«et jutni a zsákutcából. Er- ..0l tanúskodtak a fontosabb Jsszehasonlító adatok is. 1966-ban 3 millió 450 ezer forint mérleghiánnyal zárt a j"sz- Á korábbi 45—50 forin- 1ok fhunkaegység-érték két év- V°1 ezelőtt 25 forintra esett vissza. Viszont 1967-ben, az a'apok megerősödésével egy [Munkaegység értéke már 32 °'int volt, és egy munkanap Jogosan 43 forintot ért.- _ ŰK-ban még szembetűnőbb köményeket érlek el. Erről a kö'nap~ jMegfortolt; zárszámadó gyűlésen is mindenki megtó TndheteU- Az egy tagra ju- óikig részesedés az előző évi- rinl, képest 3 és fél ezer fonttal volt magasabb. A mun- r-M^ység értéke most is 40 fo- »■ fölött van, és egy munka- ■j, P. tavaly már 66 forintot ért. .lesen megszűnt a mérlegük’ a ts2 jelenleg 24 mil- zik *ífzta vagyonnal rendelke- nA ’ havonta garantált készfizetést kap a tagság - s >uen jel arra vall, hogy a Kövesdről beszélve — bármilyen összefüggésben is — újra és újra szóba kerül az finsz. Érthetően, hiszen a hétszáznál több embert foglalkoztató szövetkezet szoros tartozéka nemcsak Mezőkövesdnek hanem a környéknek is, a maga adottságain belül, lehetőségeinek felhasználásával részt vállal a járás központjának fejlesztéséből, üzlethálózatának korszerűsítéséből,
