Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-08 / 32. szám
2 eSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1959. február ít A% építő- ás építőanyagipar »socialist a brigád vezetőinek második országos értekezlete Több mint tízezer építő- és építőanyagipari szocialista brigád ötszáz küldötte pénteken az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megtartotta az építésügyi ágazat szocialista brigádvezetőinek második országos értekezletét. Megjelent az értekezleten Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Somoskői Gábor, a S7^T titkára. tanácskozáson Bondoi Józsi; tartott vitaindító előadást. Többek között beszámolt arról. hogy az EVM-vállalatok munkahelyein csaknem 8200 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, vagy megtartásáért. Köszönetét mondott a brigádoknak azért a jelentős segítségért, amelyet uz ágazat feladatainak teljesítéséhez nyújtottak Az utóbbi három 'év alatt ugyanis az ÉVM építőipar termelésének növekedése elérte azt a 36 százalékos fejlődést, amelyet a harmadik ötéves terv 1970 végéig írt elő. Az idén fokozódnak a feladatok. Különösen fontos teendő most a termelékenység növelése, amely tavaly megengedhetetlenül háttérbe szorult. A munkaidő teljes kihasználásával. a munkaszervezés rejtett tartalékainak feltárásával kell fokozni a termelékenysé- get. El kell érni, hogy a termelés emelésének több mint ötven százalékát a termelékenység növelése fedezze. ß rádió és & íelevízió műsora SZOMBAT Kossuth rádió. 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Népi zenekar. 9.19: A rádió lemezalbuma. 10.58: Orvosi tanácsok. 11.04: A gyanú. Ambrus Zoltán regénye. 12.15: Vidróczky. Részletek Farkas—Dé- kány dal játékából.. 13.00: A világ- gazdaság hírei. 13.06: írók fóruma. 13.21: Gulyás László: Klsbojtár — szvit. 13.40: Néhány perc tudomány. 13.55: Üj lemezeinkből. 14.45: Hét végi külpolitikai figyelő. 15.10: Csak fiataloknak! 16.00: Hétvége . . . 17.22: Kortársaink. Garal Gábor. 18.02: Wilhelm Kempf zongorázik. 19.30: Nyilvános tánczenei hangverseny. 20.20: Bécsi menüettek./20.46: Nótacsokor. 21.30: Ádám, luxuskivitelben. Truman Capot elbeszélése. 22.15: Sporthírodó. 22.25: Táncoljunk. Petőfi rádió. 10.00: A hét köny- nyú- és tánczenei műsoraiból. 12.00: Ormándy Jenő vezényel. 13.00: Operarészletek. 14.08: A korszerű kalandregény és olvasói. 14 38: Népdalok, népi táncok. 14.59: Orvosi tanácsok. 15.05: Haydn: G- dúr szimfónia. — 15.32: Egy tudomány nagykorúvá válik. 15.47: Az MRT énekkara énekel. 16.03: Csendes Don. xn. rész. 17.01: Fúvóspolkák. 17.10: Hónapról hónapra. 17.25: Hangverseny a stúdióban. 18.05: Diákkönyvtár magnószalagon: Szigeti veszedelem. 19.04- Kotláid Olga és Palócz László énekel. 19.30: Üj felvételeinkből. 20.30: Üj könyvek. 20.33: Hoffmann meséi. Offenbach háromfelvonásos operájának közvetítése. Közben: 21.37: Prometheus. Goethe verse. 21.40: Az operaközvetítés folytatása. Televízió 9.00: Nótaszó. 9.20: Riportfilm. 9.45: Stan és Pan a koraliszigeten. 11.10: Ebédszünet, 11.30: Negyven perc a Fővárosi Operettszínházban. 16.00: Kisfiún. 16.26: Húsz év legjobb 12 magyar játékfilmje: Ház a sziklák alatt. 18.00: Televíziós költemény. 18.15: Hírek. 18.20: A plakátművészet remekei. II. 18.40: A Tv jelenti... 19.25: Cicavízió. 19.35: 1 plusz 2 . . . 20.00: TV Híradó. 20.20: Sztárparádé, vagy valami más. 21.30: Műkorcsolya Euró- pa-bajnokság. Női szabadon választott gyakorlatok. Közben lcb. 22.30: TV Híradó — 2. kiadás. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 183» cnétere» öul1A*nbo«8*on. 18—1# órái GO Hét végi krónika. Egy fiatal úttörőcsapatnál. Régi gyógymódok, receptúrák. Falusi életképek. Akit már régen hallottunk. Tegnap este volt a premier. Borsodi földek, borsodi falvak. Gazdag program a népházban. Cigánydalok. AIM M2 (KEJTO JEfJO) IV. Ki sejthette volna, miféle rejtett tűz lappang a hűvös, fé-vés tekintet mögött? 'arokkó főterén a Claque- nt. nevezett légionista zeneka'- játszik délutánonként, és a Helybeli polgárok itt sétálnak, üldögélnek a kellemes alkonyi órákban. ehet, hogy a katonák néha tréfásan odaszóltak a sétáló leányokhoz, és ezek valószínűleg kedvezően fogadták, mert néhány epés polgár panaszt emelt, a légionisták ellen. Egy még epésebb francia gyarmati főfelügyelő ezért úgy intézkedett, hogy ezentúl csak civilek mehessenek be hal órától kilencig a parkba. Kivéve a zenekar tagjait. Ukonyatkor a díszbe öltözött légionáriusok megrökönyödve álltak a Jardin Public bejáratánál. Négy arab csendőr, a rendeletre hivatkozva nem eresztette he őket. Néhányon morogtuk Ekkor ért oda Bradley. ' .égtonisták nem léphetnem a parkba — mondta nyersen a goummier. - — Micsoda?... — Ahogy hallotta. Bradley szeme furcsa íénynyel villant meg. — Én bemegyek — mondta csendesen és egyet lépett —, mi ültettük a virágokat, a mi zenekarunk játszik, mi védjük a várost. Az arab csendőr megfogta a zubbonyát: — Hallja... Bradley pillantása a goummier nyakáról lelógó, szép zöld zsinórra tapadt. A következő pillanatban a zsinór a kezében volt és egyet csavart rajta. A goummier fuldokolva lógott, a kezén, amíg el nem lökte. A másik egyenesen feléje döfött a szuronnyal, de Bradley elkapta a puskát, nagyot rántott rajta, hogy a támadója elvágódott, azután hátrafordult és harsányan kiáltotta a köréje sereglő katonáknak: — Bajtársak! Bemegyünk a térrel... Á inon commande- mant... En avant... Marche' A íeltápászkodó csendőrök meglapulva nézték á térre benyomuló katonákat. A civilek riadtan futottak szét. A katonák senkit sem bántottak. Magyar takarmánynövény nemzetközi sikere Angliába, Ausztriába, az NSZK-ba és Kanadába Hun- garopoly nevű vöröshere vetőmagot szállított a táplánszent- kereszti kísérleti állomás. Az új takarmánynövénynek ez az első külföldi útja. A Hugaropoly évente 400—500 mázsa zöldtakarmányt terem holdanként; ez a kitűnő tulajdonsága egyelőre „verhetetlen” a vöröshere- piacon. Három éven át ad ilyen kitűnő termést. Fagyálló, kiváló beltartalmú, a csapadékos időjárást kedveli. Megálltak a zenekar előtt, átkarolták egymás vállát és a Claque kísérete mellett elénekelték a La Carmagnolát. A park kerítésén kívül álló szpáhi és szenegáli katonák megéljenezték őket. ... A gyarmati főfelügyelő rémülten telefonált a helyőrség parancsnokának: — Ezredes úr!... A légionisták a tilalom ellenére bevonultak a parkba! __ — Ügy... — jegyezte meg hűvösen az ezredes. — És mit csinálnak? — Énekelnek. Csend. — Igen?... Amelyik takaródéra nem lesz itt, azt megbüntetem. De takaródéra valamennyien a kaszárnyában voltak. A főfelügyelő feljelentésére Bradle.vt haditörvényszék elé állították, és megbüntették. Az ezredes letépte melléről a becsületrendet. Éppoly közömbösen állt ott, mint mikor feltűzték. Ráadásul egy hónap kaszárnyaáristomot kapott. Az őrnagy most már sejtette, hogy ez az ember viaszálarcban jár, de nagyon Is érző, sőt, fájó és felsebzett hús van a látszólagos nyugalma mögött. A két hónap elteltével ismét magá elé hívatta Bradleyt. — Nos? Még mindig meg akarsz hajni? — Oui, mon commandant — felelte udvariasan, nyugodtan és fegyelmezetten ... Második fejezet Bradley Tamás nem les* nyárspolgár. Bimek elsősorban egy régi példabeszéd az efca Az idén huszonkét egyedi nagyberuházást kell az építőiparnak átadnia. Többek között be kell fejezni az ózdi acélműnek és a Lenin Kohászati Művek elektroacél- művének átépítését. Továbbra is központi, feladat a lakásépítés. Az utóbbi években sokat javult a lakások minősége és felszereltsége. Sajnos még vannak problémák, de az új gazdaságirányításnak az a hatása máris kezd érezhető lenni, hogy amelyik vállalat nem törődik kellően termékeinek minőségével, az lemarad a versenyben, a megrendelők elfordulnak tőle. Az Építők Szakszervezetének elnöksége nevében Juhász Ottó, a szakszervezet titkára megállapította, hogy a tapasztalatok szerint a szocialista brigádok átlagon felüli munkával vesznek részt a vállalati eredmények létrehozásában. Jogos tehát, hogy e sikereknek megfelelő arányban részesüljenek az anyagi és erkölcsi elismerésből is. Ezt a jogot rögzíteni kell a vállalati kollektív szerződésekben. Á hatékonyabb munka néhány kérdéséről a milyen rohamosan fejlődik az anyagi javuk termelése, úgy válik sürgetőbbé a kérdésre adandó válasz: miként könnyithetnők meg a szellemi és fizikai dolgozók túlzott igénybevételét, illetőleg milyen feltételek szükségesek a munka hatékonyságához. F. gondok nem éppen újkeletűek, tanulmányozásuk azonban — különösen a mechanizmus új rendszere óta — szélesebb körű és behatóbb lett. Némelyik nagyobb vállalatnál — például a Lenin Kohászati Műveknél — pszichológiai laboratóriumok, illetve üzemi szociológusok — „emberügyi” szakértők jelentős eredményekre jutottak. Általánosan elfogadott tétel, hogy például a termelékenység növelése. szempontjából a nem közvetlenül anyagi hatóerőknek lényeges a szerepük. A hatások motivációi közül ide sorolható többek között a fizikai környezet. A továbbiakban e szubjektív miliő megteremtésének néhány kérdéséről lesz szó — a tudományosság igénye nélkül! — tapasztalati vonatkozásban. Köztudott, milyen hatással van a környezet az ember hangulatára. Borús időben ingerlékenyebbek vagyunk, veszélyt jelentő helyzetben — például úttesten történő átkeléskor — fokozódik éberségünk, túlságosan meleg helyiségben ellankadunk. A környezet hatása kettős erővel bír munkahelyünkön abban az esetben, ha nem ellensúlyozza megfelelően azt a „kopást”, amit a cselekvés amúgy is fogyaszt szellemi és fizikai energiánkból. Más szóval: a kedvezőtlen környezet nemcsak a fiziológiai, hanem a pszichikai fáradást is fokozza, míg az ember idegrendszerére jó hatással levő környezet kedvre hangolja, kevésbé fáradékony, s ily módon nyilvánvaló, hogy munkája is hatékonyabb. Erre vonatkozóan számos érdekes kísérletet végeztek a gépekkel, illetőleg gépeken dolgozók körében. Ezek uz úgynevezett ergonómiai vizsgálatok azt kutatják, hogyan képezzék ki a különböző gépek formáját, könnyebb kezelhetőségét az ember alkatához viszonyítva, az elfáradás csökkentése és biztonsága növelése érdekében. Ismert dolog, hogy kényelmes, a test ülőhelyzetéhez alkalmazkodó járművek ülésén kevésbé fáradékony a vezető, biztonságosabban irányítja. Vagy például „A műszaki fejlesztés hatékonysága jelentős mértékben függ attól, hogy figyelembe veszik-e a tevékenykedő ember sajátosságait, fizikai és szellemi képességeit ..,.A tervezésnél az emberi tényezőkre is tekintettel kell lenni. A műszakilag korszerű géptől azt várjuk, hogy könnyen és ésszerűen lehessen kezelni. A gép működését befolyásolja ugyanis, hogy miként helyezték el a műszereket. kezelőelemeket, pedálokat és fogantyúkat.” Neves írónk, Kosztolányi Dezső valaha azt irta az ABC című regényében, hogy a XX. században az ember a gép rabszolgájává válhat. Minden jel arra utal, hogy ez a feltételezés éppen fordítva igaz: ha az ember nem magát formálja a géphez hanem a maga alkotta gépet: önmagához. Az ergonómiai — ember-gép rendszer — vizsgálatok e tekintetben nagyon sokat tehetnek. N em sokat kell magyaráz- gatni a fizikai környezet fény-, szín- és hanghatásainak káros, vagy ösztönző voltáról. Ezernyi példával igazolhatók, mennyire nem lényegtelen hatások ezek. Menynyivel barátságosabb például az élénk bútorokkal berendezett, derűs színűre festett lakás! Vagy: amíg a monoton zaj álmosítólag hat az emberre, addig az aritmikus, váltakozó zaj idegesítő. A látásra ártalmas világítású irodákban huzamosabb ideig dolgozók az a bizouyus aranyi! ju, aia nem tudott kíilönb lenni Noé apánknál. Végül az általános zűrzavarban az attasét a világítóudvarban felejtik és megtartják a főtárgyalást. Mr. Higgins öreg napjaira szépíti magát egy ezredorvos kedvéért. Bradley Tamás sem hitte volna valaha, hogy egyszer még a francia idegenlégióban fog szolgálni. Komoly, csendes, józan ember volt, olyasféle, akitől elvárják, hogy fiatalon nősüljön, hamar kopaszodjék, sok gyermeket neveljen és választásokon a szavazatszedő bizottság elnöke legyen. Hogy mégsem így történt, az nem rajta múlt. Miután a főiskolát elvégezte, a Dalton Művekhez került, mint vegyészmérnök. A Dal- ton-baronettek igen szerény és igen előkelő nemesek voltak, míg végül egy élelmps nagyapa ráadta magát a textilgyártásra és a Dalton Művek néhány év alatt Anglia egyik leghatalmasabb iparvállalata lett. Sir James Dalton bizonyára azt sem tudta, hogy üzemeihez egy vegyészmérnök is tartozik. Olykor, a tisztviselőknek valami jubileumán esetleg kezet fogott egy pillanatra ezzel a sasorrú, zöld szemű, magas fiatalemberrel, de igazán nem leple volna meg az sem, ha utólag kiderül, hogy az illető raktárnok, vagy kiküldött tudósító. Az öreg Dalton- leánya, Mary, még ebben a futólagos formában sem érintkezett a gyár alkalmazottaival. Mary szemére idő előtt szemüveg kerül. Pedig az ilyen környe- zet káros hatásai sokszor megelőzhetők, általában minimális költség révén. Legtöbbször az a baj, hogy a dolgozó kollek- tívák vezetői, felelősei kizáró' lag a munka, a termelés irányítói, és megfeledkeznek róla, hogy némi pszichológia1' szociológiai ismerettel jobb feltételeket terem 111 etnéneK, hatékonyabb munkára ösztönözhetnének. Jóllehet, gyakran maguk a dolgozók is megfeledkeznek róla, mivel tartoznak önnön szervezetüknek. A folyamatos, hosszú ideig megszakítatlan munka — függetlenül a környezeti hatásoktól is — fárasztó. Ott, ahol mód van rá —, 5 ez csupán szervezés kérdése feltétlenül kívánatos a munkaközi szünetek bevezetése —í a szervezetet igénybe vevő munkák mértékének megfelelően. Ha jobban belegondolunk) nincs olyan dolgozó — legye/1 bármilyen szorgalmas és lelkiismeretes —, aki egyfolytában végigdolgozza munkaidejét Nem ritkaság az úgynevezett „burkolt szünet”. A dolgod0 munka közben elfárad, s bar dolgozik, a fáradás jelentkezésekor akarata ellenére is e” bágyad, gondolatai elkalandoznak cselekvése tárgyától) mozdulatai ösztönösökké válnak — ez nem egyenlő a be' idegzettséggel! —, cgyszóva csökken bizonyos időre 3 munkaüteme. Akinek módja van rá, jobban teszi, ha at ilyen fáradás jelentkezések01, néhány percre abbahagyja 3 munkát, mozog egy-két perce* — vagy tízet, ha valahol rendszeresített és időre meghatározott a munkaközi szünet —> á így újult erővel láthat munkához. Több küliöldi országban alkalmazzák már a néhány perces munkaközi test- gyakorlást — ami egyáltalán nem megmosolyogni való dolog, sőt nagyon is egészsége5 • A fizikai környezet témakörében — sok-sok mondanivaló elhagyásával — szóin1 kell még néhány szót a tn«n- kahely esztétikájáról. A fizik31 és szellemi dolgozók munkahelyiségeinek belső rend.ie' szervezettsége komoly ösztön' zöje a hatékonyabb munkának- A tisztaság, a munkahelyek csinosítása, világos ablakoki megfelelő munkaeszközök) szellőzés, a zsúfoltság elkerülése, tisztálkodási lehetőség és sok-sok tényező serkent1' vagy gátolja u dolgozó munkaképességét. E tekintetben még inkább az a tapasztala*1 hogy hadilábon állunk e legelemibb követelményekkel. A munka hatékonysága növelésének rengeteg tát" gyi teltétele van. Természetesen nem mindet nem is egyszerre lehet megteremteni üzemeinkben, vállalatainknál, intézményeinkbe15 Ebben is érvényesül a /o/coz<*' tosság. Az viszont elengedhetetlen, hogy a termelés R3' nyitói is foglalkozzanak cin5 kérdésekkel, és ne csupa” azok, akik hivatásos „embeC ügyi" szakértők. Az utóbb1 időkben meglehetősen sok. W, vonatkozó irodalom jelen meg, egymást követik ti különböző tájékoztató jellegű tant0' lyamok is. A társadalmi igém tehát nyilvánvaló. Ez azonban nem mellőzheti azt a követé” j ményt, hogy mindenki, a”) arra hivatott, önszorgalomba^ is tanulmányozza a haték0' nyabb munka említett — j fel nem sorolt — feltételeit, 05 az általános „szabályokat” aj' j kalmazza is, amen o vi re mód- ; jában áll. (-•*> autót vezetett, bridzselt, zongorázott, öltözködött, vagy1 Earl of Teddy vei teniszezett.! Earl of Teddy kifejezetten, aranyifjú volt. Ahogy az előkelő „Earl” címet keresztneve' mellé biggyesztették, ez körül-' belül híven jellemezte felüle-, tes, rangjához nem méltó, léha természetét. Ugyanez oknál fogva, nagybátyja, Lord Flatherry gyámsága alatt állt. De ez nem jelentett korlátozást Earl of Teddy számára, mert a lord nagyon szerette unokaöccsét, és nem bírt tőle semmit sem megtagadni. Earl of Cunningham Macka- beo Theodor hatalmas vágyó-, nán kívül Lord Flatherrynek is egyetlen örököse volt, miután az öreg lord azt az időt,' amelyet más ember családala-' pításra fordít, az oroszlánok-, nak szentelte Afrikában. A, Szaharából hazatérve, csodálkozva konstatálta, hogy nemes' passziója közben lassan betol-' lőtte ötvenedik életévét és' okos ember — ha csak teheti, — ilyenkor már nem nősül. A milliomosok érthetetlen' szokásai közé tartozik, hogy' leányaikat még náluk is gazdagabb emberhez szeretik hoz-, záadni. Az öreg Dalton báró is azon fáradozott, hogy Mary Daltont Earl of Teddy vegye' nőül. Fáradozása sikerrel járt,' bár nem valami nagy szenve-i dély kötötte egymáshoz a je-, gyeseket. Mary keveset tartott, a vidám, felületes Teddyről, és Teddy, bár tetszett neki a* szép, kedves Dulton baronesse,! nem volt szerelmes belé. Vég-i re is azonban a két vidám, pajtás, Mary és Teddy lassanként megbarátkoztak a gondo-* lattal, hogy házastársak legye-1 nek. i (Folytatjuk:)
