Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
Szerda, 1969. február 26. BSfüAKlWAGYARORSZAa Az új mechanizmus első évében: I tarsil ipsr UlhresknMit / lapos bányadrótkötél Kaderják Gyula és Veinémer József találmánya AZ üi I gazdaságirányítási —r————I rendszer bevezeté- Se jelentős változásokat hozott 'Pari üzemeink külkereskedelmi kapcsolataiban. Az export— 'mPortot érintő gazdasági szabályozók hatására a korábbi fékhez viszonyítva módosult ?z export szerkezeti összetéte- *e és relációs iránya. -Össz- •olumenében csökkent a kiállított áruk mennyisége, fariakkor lényegesen gazdaságosabb lett az export. Behoztál vonatkozásában — az "lyan eseteket kivéve, amikor a termelőkapacitás bővülése 'Pl. Vegyipar), vagy az export- képesség növelése (pl. gépinar) ?z*- indokolttá tette — általában csökkent a tőkés import mennyisége. Ka abból a nézőpontból vizsgáljuk az elmúlt év legfonto- „abb tapasztalatait, hogy a ^dasági szabályozók mennyi- j ®n segítették megyei viszonyában a fizetési mérleg egyen- miyhelyzetének javulását, az tiport gazdaságosabbá tételét, í^y az összevont megyei ada- i°k tükrében megállapítható, 1968-ban az átmeneti ne- ®zségek ellenére fejlődés volt J^áieink külkereskedelmi te- ^enységében. E fejlődés főbb szakaszait az ^Sbbiakban foglalhatjuk ősz Á korábi éveket jéllemző — ^baságossági tényezőkkel eiloen nem számoló vállalati Vt'kenységet, megfontoltabb ssZdálkodás váltotta fel. Az ^Portyolumen „mindenáron” Kénő bővítését a reális ter- „ é'ési és piaci adottságokat fi- ■élembe vevő gazdaságosabb 'Portszerkezetre való törekit? yáltotta fel. Ennek követ- tőben több hagyományos- J1* számító termék exportja ue?Szűnt, vagy jelentős mér- Ván n csökkent. E struktúrá- rait°zás 1908-ban még jobbá- oz adott termelőkapacitás lij] í behatárolt kereteken be- <j1 jelentkezett, miután a gaz- CeSa5i szabályozók fejlesztésévé gyakorolt hatása rövid tá- (j m nem valósulhatott meg. tonnákkor a gazdaságosabb f^Portszerkezet kialakítása ar- ^.Pfal, hogy az anyagilag ér- teli vállalatok a meg- Ehetőségek határain be- tjjj ls igen sok ésszerű megol- inláitak a jövedelmezőbb kialakítására. Több ter- Hy/jméi viszont a belföldi igé- !>.• y fokozottabb kielégítése bővült a belföldi ellá- („I kielégítésének mértéke r, ' kohászati termékek). Ez 'Pin 11 s°k esetben a korábbi SérPort;beszerzések mérséklődére®. hatott (pl. betonacél, nit- henműtrágya stb.). tat °Zv°tlenebb lett a kapcso- Bö ,a külföldi vevők és az ex- $n ll'a termelő üzemek között. o.v .. hatása megmutatkozott a u'i Piacok megszerzésében, tj^pOvük igényeinek jobban ki»*?, 1® minőségű termékek ked a htásábajo. Ez utóbbinak reu,Vczé hatása lemérhető a Opciók minimálisra csök- j^lesében is. Fejlődés tapasz- trtjíjff® az ipari üzemek és a kan. eskedelmi 'vállalatok líijSCa°latában. Bár e kapcsolat tij 'Jkulása nem volt zökkenő- tai-Vi ■ ‘ Kern volt könnyű meg- n0i. ni a mindkét fél érdeké- a^^yaránt megfehúő szerzö- keltS- ío,'niákat. A közös érde- iw f eS hatására azonban me- tös l7zben a problémák jelen- laft|.r^ze megoldódott. Az ál- tás, visszatérítések megállnpi- re'á'i. az esetek többségében !e,Ak bizonyult és megíe- ejJ' ®szfönzést gyakorolt az tc.r(.;rttevékenységre. Az egyes ^ eteken észlelt feszültségek •Wi megoldást nyertek, Háti ", Peóig 19(39. évre vo- K-an az indokoU mér- eió]- bizonyos kisebb korrektül,' .várhatók. A tényadatok vn,nebpn az exportkiszáliítás lt;il Í’Jctu- mintegy 13 százai ék- '--Xo 1 ,ttn maradi az 1967. évi né,^’1 h)ak As export csökke- U)(lo. Gazdaságossági megfonto- telcpT“'.0 hazai igények nő- ftére, valamint egyes ; vmd tényezőkre veI--.ÜP vissza 1^^ !';X P? >KT VOL< ^iy.N | 8nssá?nése döntően gazdasá- zethnf- me§fontolásokra vc- laPn-7> vissza' A gazdaságta- c itéít termékek exportját mérsékelték, illetve megszüntették üzemeink. Külföldi piaci értékesítési nehézségek akadályozták az élelmiszer- ipari, ásványbányászati termékek exportjának további bővítését. Az export csökkenésére kihatott. az is, hogy megyénk vegyiparában 1963-ban fejeződött be a mfltrágyagyártó kapacitás bővítése, és így a korábbi években a Tiszai Vegyikombinát által részben tőkés piacokon értékesített ammóniát hazailag dolgozták fel üzemeink. Az ammónia feldolgozása egyébként az elmaradt export-árbevételt mintegy 30 százalékkal meghaladó tőkés importmegtakarítást tesz lehetővé. Csökkentette a kivitelt az előző évhez viszonyítva, hogy 1968-ban jelentősen nőtt a közvetett úton exportált termékek részaránya. Mérsékelte az export alakulását, az is, hogy érdekeltségi okok miatt megnőtt a termelőüzemeink belföldi piaci értékesítése (pl. kohászati termékek, egyes vegyipari termékek stb.). Ez egyébként kedvező hatással volt az importvolumen csökkenésére is. Az exportált termékek ösz- szetétele a gazdaságosabb termékek részarányának növelése miatt kedvező irányba tolódott el. Az átlagos eladási ár általában magasabb szinten alakult az eredetileg kalkuláltnál. Ezt a körülményt azonban döntően nem a világpiaci árak emelkedése, vagy jobb piaci lehetőségek kihasználása idézte elő, hanem a túlságosan óvatos árkalkuláció. A belföldi ráfordítások szintje ezzel szemben a pesszimista költség- kalkulációk. részben a vállalati intézkedések hatására alacsonyabb szinten mozgott az előirányzottnál. érdekeltség AZ ANYAGI hatására történő export-struktúraváltozásnak jó példáját szolgáltatta az Ózdi Kohászati Üzemek. Rugalmasan módosította termelési szerkezetét és olyan termékek részarányát növelte, amelyeket a külföldi piacokon gazdaságosan értékesíthetett. Így pl. számottevően növelte a lemez, középfinom-, drót- és abronessori termékeinek exportját, mivel a külföldi piacokon ezek a szelvények igen keresettek voltak. Az előirányzottnál kedvezőbb eredményt ért el az exportértékesítés Vonalán a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár is. Oláh László a külker, bizottság vezetője (Folytatjuk) A főként aknamélyítésnél használatos lapos bányadrótkötelek készítését szinte forradalmasította a Miskolci December 4. Drótművek két műszaki dolgozójának — Kader-' ják Gyulának és Veinémer Józsefnek a találmánya. Ugyanis ezeket a drótkötélfajtákat ez ideig nehéz fizikai munkával, sok időtöltéssel, kézileg varrták össze. A két miskolci feltaláló merőben új eljárást, a tűzött módszerrel való, gépi úton előállítható technológiát dolgozott ki. S ennek gyakorlati megvalósítására — a gyárvezetés és kollégák, Bodnár Béla és Bobik István odaadó segítségével — automatikus gépi berendezési készítettek házilag. A gombnyomásra működő géppel egy nyolcórás műszak alatt száz méter hosz- szúságú tűzött, lapos bányakötél állítható elő könnyedén, míg a régi technológiával két dolgozó ugyanennyi idő alatt — nehéz munkával — mindössze 18 métert készíthetett jóval gyengébb minőségben. Az új gyártási eljárással kísérletileg előállított kötelet Malim- bán próbálták ki, ahol jelenleg is használatban van, s nagyszerűen bevált, tartóssága többszöröse a régi fajtának. Egy szovjet műszaki delegáció is elismeréssel nyilatkozott a találmányról, s 200 tonna kötélre máris megrendelést adtak a miskolci gyárnak, mégpedig igen előnyös feltételek mellett. Egy tonna lápos bányakötélért négy tonna acélhuzalt. szállítanak. Olyan fontos «alapanyagot, amelyet egyébként nyugati importból kellene beszerezni. Az eddiginél , lényegesen nagyobb élettartamú, sokkal jobb minőségű bányakOBSt iránt — amelyet egyébként a Budapesti Nemzetközi Vásáron is -bemutatnak majd —, nyugati tőkés országok is érdeklődnek. Az NDK pedig már rendelt is belőle. Az import— export tekintetében nemcsak vállalati, de népgazdasági szempontból is hasznosnak ígérkező új gyártási eljárással egyébként csütörtökön kezdték meg az újszerű termelést. Hifin lettek millíentosok? Megérte, hogy szövetkeztek Tállyán (Tudósítónktól.) Fényvisszaverő táblák a borsodi utakon Ha az utas, vagy az ide látogató turista elindul megyénk útjain, térképpel a kezében, akkor is. eligazodik, ha senkitől nem kér felvilágosítást. Csak az útjelző, a helységnevet feltüntető, vagy az útbaigazító táblákat kell figyelnie. Lépten- nyomon találkozunk ezekkel: minden lakott terület bejáratánál két, három, vagy több helyen is. Vegyük például Miskolcot. Vajon meg tudná-e valaki gyorsan mondani, hány Miskolc feliratú táblát helyeztek el a városba vezető útvonalakon? Vagy arra gondol- tak-e már az utazók, hogy megyénk útjain összesen hány tábla igazítja el őket? ... Ä válasz meglepő: összesen tizennégyezer! Kétévenként cserélik Ezeket pedig a KPiVl Közúti Igazgatóságának nyéki ád- házi útmesteri telepén készítik, s újítják fel, ha elavulnak, megkopnak. Arra jártunkban érdekes adatot tudtunk meg Kiss Andrástól, a telep vezetőjétől, valamint a táblákat készítő festőktől- Süveg Mihály tói és Csörgő Istvántól. A telephez fenntartás, állag- megóvás szempontjából 310 kilométernyi útszakasz tartozik. S ez csak egy a megyében levő többi útmesteri telepek közül. De nagyságára jellemző, hogy van olyan megye, ahol az összes útvonal hossza alig valamivel több, mint itt a nyékládházi- telep területe. A mostani időben több mint száz embert foglalkoztatnak, s közülük a festőműhely négy munkása csak a táblák cserélésével foglalkozik. Kétévenként minden táblára sor kerül. Az ok: vagy az időjárás lesz kárt bennük, vagy felelőtlen emberek rongálják meg ... Az autósok firmiere Nagyon sok autós, közlekedési szakember szóvá" tette már, hogy az útmenti köveket, eligazító táblákat miért nem készítik foszMreszkáló fényvisszaverővel, mint láthatjuk azt például Csehszlovákiában és a nyugati országait or- gzágútjain. A válasz: nagyon di^ága. Ezzel szemben —- éppen az Igazgatóság nyéki festőműhelyében egy nagyon ötletes újítást vezették be 1963-ban. A felújításra kerülő táblákat fényvisszaverő anyaggal vonják be, és ezt a munkát fokozatosan végzik. Hozzá kell tennünk: az autósok legnagyobb örömére. Az újszerű táblák, ha nem is íoszíoreszkálnak, de fluoreszkálnak a rájuk vetődő fény hatására, és már messziről jól felismerhetők. A technológiát ezen a telepen dolgozták ki, annak idején az országos pályázaton első díjat nyertek vele, és ma már az egész ország területén ezzel a módszerrel készítik az útbaigazító táblákat. Csak annyit teszünk hozzá, hogy reméljük: előbb-utóbb sor kerül az útmenti kerékve- tő kövek befestésére is ... Miskolcon ki is világítják A telepen tett látogatásunk során találkoztunk Kúti Jánossal, az igazgatóság vezetőjével, aki elmondotta újszerű, érdekes tervüket. A nagyváro-. sok mintájára Miskolcon is fokozatosan kicserélik az útirány- és veszélyt jelző táblákat. A helyükre kerülő új táblákat, melyeket a Miskolci Finommechanikai Vállalatnál készítenek majd el, belekötik a városi közvilágítási hálózatba és azokat minden este megvilágítják. Tekintettel azonban, hofey énnek költsége, az előzetes kalkuláció szerint mintegy félmillió forintra rúg, a dédeli í\ vevSk srdskvéáelmófől is szó lesz A MÉSZÖV Borsod, megyei központit» tanácskozást rendez február 27-én és 28-án Sárospatakon. Az előadások témái között szerepel a szövetkezet ez évi kereskedelmi feladatainak ismertetése. Szó lesz a vásárlóit érdekvédelmének tapasztalatairól és a további feladatokról. Megvitatják a szövetkezeti vendéglátás helyzetét, és a tavaly, a kereskedelemben történt bűnügyi esetek tanulságaik getett terv megvalósítására csak a jövő évben kerülhet sor __ ( Onodvári) j Tállya község dolgozói sem voltak kivételek a múltban: I kizsákmányolt, kisemmizett, kétkezi munkás, szegénysorban tengődő emberek voltak. Sokáig egyénileg gazdálkodtak a felszabadulás után is> amikor 1958-ban eljutottak a szövetkezés gondolatáig. Ekkor alakult meg 189 taggal, 160 ivóid szőlőterülettel a hegyközség. A tagság' Dranka Pált választotta elnökül, aki azóta is ellátja ezt a felelősségteljes feladatot. A hegyközség tagsága pedig összekováesolődott a közös munkában. A megalakulás utáni mélypontról indultak el. Első dolguk új, közös szőlő telepítése volt gz összeadott forintokból. S ahogyan évről évre növekedtek az új szőlőterületek, úgy szaporodott a tagok száma is. A hét holdhoz 1962-ben huszonnégyet, 1963-ban harmincat, 1964-ben pedig tízet telepítettek. A felszabadulás Íz árvíz ellen V- ' i.'iú I : tor í;:' r Jír ' Tokaj közelében, a Tisza mellékéíriin robbanlak a jege».. Toronymapcasra csap s. vízoszlop, jégdarabokkal szórva tele a környéket. Megyénkben a síkságokon, a legelőkön sok helyütt hatalmas vízfelületek hullámzanak, dolgoznak a belvízátemelő szivattyúk, a kisebb patakok, folyók megduzzadtak, néhol be is futottak a kertekbe, a házak alá, a hirtelen jött meleg hullámot követő áradás azonban nem érte készületlenül az árvízvédelmet. A nagy folyók még csendesek, a Tisza jégdarabokat csónakáztat, a felsó részeken hatalmas jégtáblákból emel torlaszokat, dugókat, a gátak közelében az őrök, az ár- vízvédelmi szakemberek azonban készen állnak. Többször is felhívták már a tsz-ek vezetőinek figyelmét, hogy az árterületekről vigyenek ei minden ingóságot. Ti- szaszederkénynél csónakokkal, ár- vízvédelmi felszerelésekkel megrakott gépkocsik várakoznak indulásra készen. A jégtörő hajók már elvégezték munkájukat, a tokaji kikötőbe vonultak, de ha szükséges, újra útra kelnek. Munkálkodnak a jégrobbantó brigádok is, főleg ott, ahová a hajók nem tudnak eljutni: a Tisza mellékágain. A gátak, a folyók környéke pillanatra sem marad egyedül. Az irodákban, a központokban csengnek a telefonok, jelentések, tájékoztatók hangzanak el a vízállásról, a jégképződésekről, a folyókon. a gátakon tapasztalható mindenféle változásról. Ha sor kerül rá, felkészülten fogadják a folyók áradását. 120. évfoitlulójának évébőn pedig kereken ötven holdat. Traktorokat vettek, brigádszállásokat, munkáspihenőt építettek. Mindig azt, s annyit, ahogyan a szükség megkívánta. Mert az elvégzendő munka egyre több munkáskezet követelt, de ezzel együtt egyepes arányban nőtt a közösség vagyona is. Az 1959. évi kétmillió forinttal szemben 1965-ben már 12 és fél milliót mutattak ki. tavaly pedig elérte a közös vagyon a tizennyolcmilliót A megtett útról, a milliomossá vált hegyközség dolgozóinak életéről Dranka Pál tájékoztatott bennünket. — A siker forrása a jó kollektív szellem, a becsülettel elvégzett munka. Közös gazdaságunk évi átlagban 51 fizikai dolgozóval látta el a növényápolási munkákat. A tervezett összes munkanapok száma Í0 ezer 190 nap volt, amelyet 11 685 munkanappal teljesítettünk. Tehát sem a munkaerőben, sem a munkában nem volt hiány. Persze, előfordul néha nálunk is „tányér-kanál csörrenés”, amikor egyesek a közösségi érdekét az egyéni érdekkel cserélik feL Az ilyen esetek bizony nem erősítik a munkafegyelmet, de tagságunk többsége a vezetőség mögött áll, és ez is a magyarázata, hogy a járás összes szakszövetkezeteivel való versenyben a harmadik helyezést értük el. Közös gazdaságunk szerkezetében egészen új keletű a decemberben megnyitott szép borkóstolónk, ahol a minap a tagságon kívül jelen voltak a község vezetői és a meghívott vendégek is. Itt jelentettük be ünnepélyesen hogy szövetkezetünk 1968. évi nyeresége 2 millió 453 ezer forint. Ez alkalommal került sor a nyereségrészesedés kiosztására is. Az ünnepi asztalról persze a finom babgulyás és a tállyai „bátyus bor” sem hiányzott. A tagság jókedvűen ült zárszámadást, s a milliomosok szövetkezete bizakodva tekint a jövőbe. Nagy Lajos Tiszaszcderkén.vben, az rszakmagyarorszásl Vízügyi Igazgatóság gépesített osztaga fel késiül te« vár a bevetésre. Foto: S*. Gy. Balesd-ellmrífás a niezüiiazdaságban Az utóbbi egy-kát esztendeiben aggasztó mértékben növekedett a halálos balesetek száma a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek jelenlegi munkásvédelmi és balesetelhárítási helyzete figyelmeztet: a balesetek megelőzése széles körű társadalmi feladat. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, ez év januárjában tárgyalt a mező- gazdasági nagyüzemek baleset- elhárítási helyzetéről és az,ezzel kapcsolatos legfontosabb tennivalókról. Határozata értelmében a vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya kooperációs megbeszélésre hívta össze az érdekelt szervek képviselőit A tanácskozást, amelyen a tanács, a tsz-szövetségek. a párt-, társadalmi, egészségügyi és igazságügyi szervek, valamiül az Állami Biztosító vezető szintű képviselői vesznek részt, ma, február 26-án délelőtt tartják meg a megyei tanács épületébe».
