Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

BW0. fetorwál* m.

i5fW5AKWAOTftRORSrÄa

9

Ml

Jeti

''VOZ

r<*0!

használásáról szükséges. <jtwa- doskodni. A szélesebb körű öntözés megvalósulásának időpontjáig ezek teljesítését kell a mindennapos gondok között szerepeltetni.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szükségesnek tartja annak megvizsgálását, hogy a különböző szervek kooperációjával hogyan lehetne előmozdítani a tokaji borok minőségének javítását és értékesítési körülményeit. Kézenfekvőnek ígérkezik valamelyes társulási forma létrehozása az állami gazdaságolt, pjncegazdaság, termelő-, illetve szakszövetkezetek között palackozóüzem építésére, hogy ezáltal a tokaji bor a borvidékről . még nagyobb mértékben palackozva kerüljön kiszállításra. E témakörben kerül megvizsgálásra a termelőüzemek exportban érdekeltté tételének lehetősége is. Azt mondjuk, „a jó bornak nem kell cégér”. Talán nem szól az ellen annak igénylése, hogy erőteljesebben fejlődjön Tokaj- Hegyalja idegenforgalma. Ennek érdekében arra is szükség van, hogy az ott megforduló vendégek részére több, a táj- és a tokaji borpincék stílusába illő kóstoló, hangulatos szóra- kozólehetőség teremtődjön.

Azt tartjuk, hogy ültetvénytelepítés éppen úgy, mint az „egyéb” termelést fejlesztő beruházás az üzemek, sajátos ügye. Legkevésbé sem gondolunk az új gazdasági mechanizmus adta önállóság csorbítására akkor, amikor a rekonstrukció, a szőlő- és bortermelés szakszerű és sikeres megvalósítása érdekében rekonstrukciós bizottság létrehozását tartjuk szükségesnek. A tárgyalás során kialakított álláspont szerint a bizottság tagjai azok a Tokaj-Hegyalján szőlő- és bortermeléssel foglalkozó üzemek képviselői lesznek, akik nagy szakmai hozzáértésükkel az ügynek csak segítségére lehetnek. Ennek a bizottságnak kell foglalkozni a regionális tanulmányterv, a komplex rendezési terv kritériumának megállapításával, az elkészítendő tervek bírálatával, majd az elfogadásra kerülő tervek alapján az üzemi feladatok megszervezéséhez szükséges tanácsadással. A bizottság nyilvánít majd véleményt a telepíteni szándékozott területen alkalmazandó telepítési rendet és művelési módozatokat illetően,, és a meghatározott feladatokhoz kapcsolódó kedvezmények megállapításában.

Közbevelőie« már eml{'

kisebb mértékben fordítják szőlőjük állagának megóvására, vagy éppen felújítására, illetve új szőlők telepítésére. A zártkerti rendezés legjobb célja: a termelési biztonság hosz- szú távra' való megteremtése. Ezért került megfogalmazásra a zárt kerten belüli helyben- maradás elve. A zártkerti' határ meghúzásával a zárt kerten kívül maradó termelőknek pedig a zárj. kerten belül lesz szükséges korábbi szőlőjük termőképességének a lehetőség szerint természetbeni kártalanításáról gondoskodni. A zártkerti rendezést végrehajtó szervek messzemenően figyelemmel lesznek a zártkerti határok olyan irányú megállapítására, hogy a zárt kerten belüli és kívüli területek egymás közötti cseréjéhez a feltételek megteremtődjenek. Mindez azt jelenti, hogy a zártkerti rendezés nem fog a szőlőtermelők anyagi hátrányával járni! Minden termelő a törvényben megállapított személyi tulajdon határáig rendelkezik szőlőterü- letével. Azt jelenti ez, hogy azok a termelők járnak helyes úton, akik ebben az időszakban is gondoskodnak szőlőterületük állagának megóvásáról, felújításáról, sőt azok Is, akik a személyi tulajdon határáig terjedő területeken újabb szőlőt telepítenek. A földtulajdon fejlesztéséről szóló törvény célja, hogy a zárt kerten belül a jogszabály adta keretek között a magánkezdeményezéshez is jobb feltételek teremtődjenek.

S/ámítSiafunk

a tudomány által is elismert célkitűzéseinket Tokaj-Hegyal- ja szorgalmas népe, az ott élőalkotó szakemberek, vezetők a továbbiakban is támogatják, és fokozott erővel tevékenykednek azok megvalósításáért. Tudatában vagyunk annak, hogy a rekonstrukció folytatása változatlanul rendkívül komoly erőfeszítéseket, nagy és nehéz feladatot jelent mindnyájunk számára. Bízunk abban, hogy világhírű Tokaj-Hegy aljánk népgazdaságunknak, ezen belül megyénknek’az eddiginél is jelentősebb értéke lesz. A közös célok csak közös összefogással, erőfeszítéssel érhetők el. A feladat nagy, a munka szép, ehhez kérjük minden érdekelt közreműködését.

Dr. Pusztai Béh», a megyei tanács vb-elnökhelyettese

Az ormosbányai EHa-akna egyik frontján Faragó' István vájár az omlasztási csoport vezetője vastárn visszanyerésen dolgozik.

Foto: La ezó József

MEGBÍZ Ól E VÉL

A Borsod megyei Tanács Művelődésügyi OsKteiya« hallottuk, hogy számba veszik a fizikai dolgozók legtehetségesebb gyermekeit minden oktatási szinten, tehát általános és középiskolákban egyaránt, és ösztöndíjjal támogatják a legjobbakat, a legtehetségesebbeket. A fizikai dolgozók egyetemre jelentkező legtehetségesebb gyermekei közül húszán fogják élvezni egyetemi, vagy főiskolai tanulmányaik alatt a megye közönségét képviselő megyei tanács ösztöndíját. Ezek a fiatalok ugyanakkor megbízólevelet is kapnak a megyei tanácstól. Ez a megbízólevél nem tévesztendő össze a már rossz csengésű értelmet kapott ajánlólevéllel, hanem olyan okmányt jelent, amely a megye társadalmának bizalmát fejezi ki. Bizalmát és elvárását. Aki ilyen megbízólevelet kap, attól a megye társadalma elvárja, hogy a középiskolában megszerzett maximális tudását minden ereje befektetésével tovább fejlessze az egyetemen, vagy főiskolán, és úgy sajátítsa el az egyetemi, főiskolai stúdiumokat, hogy majdan visszatérve a megyébe, üzemekbe, katedrákra, orvosi rendelőkbe, vagy egyéb szellemi munkakörökbe, a társadalom segítségével és bizalmából szerzett magas fokú tudást e társadalom javára a leggyümölcsözőbben kamatoztathassa. Ez a címben említett megbízólevélnek célja és eszmei tartalma.

(írni)

z északi iparvidék és a bejárók iip

— Sokszor fellazított idegekkel érkezünk az üzembe. Jó óra kell, amíg megnyugszik az erfiber.

— A dolgozók 10 százaléka reggelenként késve kezd a munkához. Es nem saját hibájából.

— Ma húsz percig állt a busz a sorompónál.

— Sokan gyalog jövünk be a Besenyői úton. De ez "néha életveszélyes. És a kocsik nyakig' felcsapják sárral az embert.

A December 4. Drótművek dolgozói, a párt- és a szak- szervezet vezetői panaszolják ezt. Most fejeződtek be a műhelybizottsági választások. Ezen, s előtte a bizalmi választáson is ez az elképesztően rossz közlekedés szerepelt egyik fő gondként.

sőzsolcáról, Tiszalúcról, Ongá- ról, de jönnek Szalonnáról és még egy sor helységből.

Egyik panaszuk: némely

vonat például a délután^ műszakban későn, fél kettőkor érkezik Miskolcra. Ha a dolgozó nem akar késni, ei kell jönnie a tizenegyessel.

Es mind a vonat, mind a városi, azaz a főúti közlekedés megjárná. Ha...

dl

A gyár közel kétezer dolgozója közül 1066 vidékről jár be. A legtöbb Szirmáról, Fel— A tizes buszra sokszor 20 —30 percig kell várni —hangzik —, amíg az ember fel tudja magát verekedni. Különösen piaci napokon óriási az embertömeg.

— Műszakonként háromszáz- négyszáz ember a Tiszairól inkább gyalog jön be.

S ennek, a késői beérkezésen túl, van más kihatása is. Ütközben sok az italbolt. Itt is, más üzemben is elő-elő- fordul, hogy van, aki nemcsak késve, hanem némi italt fo'í^ tettem, hogy a szóban forgó tárgyalás állásfoglalásait a telepítési

kedv és termelési biztonság

növelésének igényével igyekezett kialakítani. Ügy gondolom: az előzőekben kifejtettekből ez minden további nélkül is következtethető. Nem mellétünk el azonban szó nélkül egy olyan nagy horderejű megoldásra váró feladat mellett, mint amilyen a zártkerti rendezés. Tapasztaljuk, hogy az 1967. évi IV. törvény megjelenése után a szőlőterületek felújítása, az új szőlők telepítése dinamikájában bizonyos fokú törés következett be. A hegyközség tagjai és más magántermelők, nem látva a zártkerti rendezés hatását, anyagi eszközeiket

Exporttal is segítik

^2 építőipart

Csökkentett munkaidő - növekvő termelés

Egy esztendővel ezelőtt — pontosabban: 196R. január 1-én — sem volt már újdonság az Özdi Kohászati Üzemek íi- nomhengerművében. Jiogy az emberek csökkentett munkaidőben dolgoznak. De az egy évvel ezelőtti évkezdés mégis új> állomást jelenteit a munkaidő-csökkentésben,! hiszen ekkor már gyakorlatilag mindenki áttért a csökkentett munkaidőre. 1!)68 előtt a finomhengerműben G5tl-an dolgoztak csökkentett munkaidőben! utána pedig több mint

300 ember napi munkaideje csökkent 4*-4 órával. Itt azonban nem a 44 órás munkahét a jellemző, mert a munkások négyötöd részének csak 42 órát kell hetenként a gyárban tölteniük.

Horogh Lajos elvtárstól, a gyárrészleg főmérnökétől arra is választ kaptunk, bogy a csökkentett munkaidőre való teljes átállás milyen problémákat okozott az üzem vezetésének, és most, egy esztendő távlatából milyen tapasztalatokról beszélhetünk.

Tartály tető-hegesztés a BVK-ban.

Foto: Agotha Tibor

— A csökkenteti munkaidő bevezetése nem volt köny- nyű feladat. Nagyon sok fáradságot, nehézséget, szervezési intézkedést igényelt. Azonban megérte ezt befektetni, hiszen az elmúlt év végén rendkívül kedvező eredményekről számolhatunk be. 1968-ban 22 488 tonnával több készárut hengereltünk, mint 1967-ben! És 1969 — mint azt néhány napja jelentettük —. újabb csúcsokat hozott! Azért is ki kell emelnünk mindezt, mert a munkaidő-csökkentést itt is úgy kellett megoldani, hogy’ többletlétszámot nem kapott az üzem. Szervezési és műszaki fejlesztési, kisgépesítési intézkedéseket kellett tenni azért, hogy a csökkentett munkaidőre való átálláshoz szükséges 87 fö többletlétszámot belső tartalékunkból fedezzük! A csökkentett munkaidő bevezetése a gyárrészlegnél zökkenőmentesen ment végbe. Ebben jelentős szerepet játszott az. hogy a szakemberek már megfelelő tapasztalatokkal rendelkeztek, ezenkívül a társadalmi szervek, a bér- és munkaügyi főosztály megfelelő támogatása is közrejátszott.

— Dolgozóink elégedettek a csökkentett munkaidő bevezet tésével. Igv üzemünkben ki- pihentebben. sokkal jobb fizikai, szellemi állapotban kezdhetik meg a munkát. És jórészt ennek a kedvező állapotnak tudható be a nagymértékű tervtúlteljesítés is — mondotta befejezésül .Horogh Lajos.

Horváth Kálmán

gyosztva ér ide. Azért beszélünk más üzemről is, mert itt, a város északi része is iparosodik. A vállalatok egész sora települt ide, s fejlődik, gyarapszik. És a közlekedés ezzel párhuzamosan nem fejlődött* nem javult, nem tartott lépést.

Mi lenne a megoldást — Mi azt szeretnénk —» mondjált a párt- és a szakszervezeti vezetők —, ha a Tiszaira érkező dolgozókat onnan egy különjárat hozná be ide. Hajlandók vagyunk a legmagasabb tarifát is fizetni.

Hajlandók, hiszen a késés mind a dolgozónál!, mind a vállalatnak nemcsak sok bosa- szúságot, hanem nagy anyagi veszteséget is jelent Kérésüket el is küldték az illetékes szervekhez. Reméljük, meghallgatásra talál.

A közlekedésnek jobbad kellene gondoskodni az üzembe menő dolgozók szállításáról. Erre sok ígéret hangzott már el, de megnyugtató megoldást ez ideig nem sikerült találni.

— Még ennél is van nagyobb gondunk — mondják a drótgyáriak. — Ez a nagyobb gond a síneken való átjárás.

A drótgyári és a többi üzemek dolgozóinak jelentős része a Szentpéleri-kapuban lakik, lakásuktól a gyár alig száz, vagy pár száz méterre van. Kétszeres átszállással, illetve hosszú ácsorgás, buszra való felverekedés után tudnak csak ide —, s késve érkezni. Sokan nem vállalják . az utazással járó tortúrát, inkább „toronyiránt’' vágnak a síneken át az üzemnek.

Ez pedig életveszélyes. A rendőrség emberei igyekeznek ezt meggátolni. Olykor büntetnek is. S van, aki inkább vállalja a .várható büntetést, de idejében akar a munkahelyére érni.

— Egy felüljárót kellene építeni — vélik sokan. Ez a javaslat korábban is elhangzott, de az ésszerű javaslat valahol mindig megfeneklik. Ott kezdődik, hogy minden szerv azt mondja: nem rá tartozik.

Az eddigi módszert meg kellene fordítani. Az érdekelt vállalatoknak, szerveknek azt kellene keresni: közös erővel, hogyan lehetne mielőbb emberek testi épségének megóvása érdekében megépíteni. Azért is jó lenné, mert piaci napokon a piacra igyekvők is közlekedhetnének itt.

A drótgyáriak, s az északi iparvidék többi érdekelt vállalatai megoldást várnak Nem hisszük, hogy ez lehetetlen lenne. Egy kicsivel több megértés, nagyobb összefogá’s kellene. (csorba)

Az osztrák partnerek ebből eredően határidőre küldik speciális gyártmányaikat a magyar építőiparnak! A program- szerűséget különösen az utóbbi időben az tette biztonságossá. hogy a diósgyőri hengerészek még a múlt év decemberében egyhónapos gyártási, illetve szállítási előnyt szereztek. Ennek tartása már köny- nyebb feladat — mondta tájékoztatón! Bodnár László, a vállalat exportfélelöse. A nyu- godtabb tempó lehetőséget ad arra, bogy a bugák minősége teljesen megfeleljen a követelményeknek.

, s%u^*t>arunk betonacél szük- i Jp több'hazai és külföldi , ÍK?1' ki. A Lenin Kfthá;Orgiát Uv°'; ez éviién Ki ezer t különféle méretve,, 9 középhengersoron. A ; szállításokon kívül,

k'bb j" is Segíti a hazai Icé-- eöit§i k'elégftését. A magyar í yk'lot- ,r a különleges beton- , (Vow ßfiy '‘észét az osztrák ^től kapja. A gyér- • Odni. bkséses 80x80 mm-es k*l{tja M-méretű bugát az.LKM Diósgyőrből rrtinden ! ■hÍsai Programszerű gyár- ; (Ott Rns ^állítással 1300 tonna' ’• l;íkak p, Minőségű bugát inäf- nak Ausztriába.

Anyaiján m°áltításra

'örülő termés egységnyi terültre eső átlaga mélyen alatta "arad a lehetőségeknek. Sokat Ieil tenni tehát a termelés Mennyiségi növelése érdekében s-_ Ennek ellenében hozható ’’''•óba, és talán nem túlzás a ’?akrnabelieknek ajánlani a brrnelés mennyiségi optimumnak megvizsgálását. Megíté- 68 szerint a minőségre más 'Unatkozásban ható tényezők ,°zött ennek is szerepe van. Amennyiben bizonyos határon mi mennyiség minőségi rom- 2* k'éz elő, úgy erre a terültre is érvényes a termelés mrszerűsítésének terjedelmére Unatkozó korlátozás.

„Egyre csökken az üzemek betelepíthető terület ehnyisége. A további telepiéhez szükséges táblák kijelö- j?®> nem utolsósorban a meg- ,, netősen megrongálódott víz- , Zetők rekonstrukciója, úthá- _ zat rendbehozatala, a feldőltök helyeinek kiépítése egy- „.dnt indokolják Tokaj-Hegy- komplex rendezési tervéig '^készítését. A már emlí- |jt tanácskozáson döntés szü- , ett ennelc elkészítésére. Köz- Ken feladatként jelentkezik tó ,0rnp]ex rendezési terv kri- ‘umának összegezése! Talán í;v ?esz érdektelen megje- r6i?Zn*> hogy nem a Hegyalja .j^nstrukciós tervéről van hanem csupán az ennek Sj ^túrjait tartalmazó rendezé- L lprV elkészítéséről. Ebben u‘ konkretizálásra, hogy a *ée v*(Jék melyik részét szűkít?8 er<tősíteni, hol és hogyan h0j , elvégezni a vízrendezést, fta.kell a közös érdekeket szol- Utakat, megépíteni, és hol ty, bének majd a nagyobb i^esítőképességű feldolgozók ^"építésre. Egy ilyen rendelj terv birtokában; az ab- megállapításra kerülő i^elvek hasznosításával syi.u az érdekelt üzemek ké- Wel saját maguk re- t^^trukeiős, illetve fejlesztés;

iH^^egyalja szőlő- és borler- fejlesztését nem lehet az von ii v‘dék környezetétől ellik latkoztatva kezelni. A sző- fgJÚletve bortermelés szerves e a hegyaljai terület köz- ^J*sőgi viszonyainak. Éppen kofT1 ?rra van szükség, hogy a Wifh ex rendezési tervvel Ülj uzamosan. de még az üze- szft^ekonstrukciós tervek elké- taR'.e előtt egy regionális terv- készüljön, amely dl aJri?s módon igazítja majd érdekelt üzemeket saját rí k elkészítésénél. ^OVl‘tAp'1« álláspont ala- n^v -T l, rä° kult ki arra haui?’ hogy a növényvédelem Itirk« óságának tokozása, kü- a gyorsaság érdekében há i?rpmtődjenek a helikopte- Permetezés feltételei. A iigyj gazdasági és Elelmezós- Minisztérium lépéseket £ szomélvi és tárgyi ellá- 'clgi, ‘ztosítására. Az aszályos kfi, ras ellensúlyozása érdé- ' tiifcgj1 szükségessé válik az önk," [ehetőségeinek fejlesztéSy^lJyünböző tényezőket is fi— ?saif 11:10 véve azonban erre 0 kiskörei vízlépcső bej* ,.e helyezését követő idő- '•w T'rülhet sor. Ügy ítéljük hás örő°ev a száraz gazdálko- •éig P'hnumának megteremté- s még sok lehetőség kiÍokaj-Reiyaija pijerfl