Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-17 / 13. szám
fénfok, 1-969. január 19. tSKAKMAOTAttOttSZAa A megyei pártbizottság megtárgyalta fi gazdasági utctoÉflHS borsodi tapasztalatai és feladatai A JBőn-vSlgyében II. AZ ÍI.I GAZDASÁGI •Oechuniamustol várt kedvező hatások kibontakozása megkezdődött, s ez eredményesen segíti a harmadik ötéves terv i°lj esi lését. gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a közlekedésben — állapította meg a 'hegyei pártbizottság előtt szereplő írásos jelentés, s Uoj- csák János elvtársnak, a me- §yei pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítése. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igen kedvezően változik a termelés és Gazdálkodás rendje, azonban bizonyos feszültségek és aránytalanságok is jelentkeznek (pl. különféle pénzügyi alapok képződésének mértéke, u termelékenység nem megfelelő Növekedése, a létszámgazdálkodás hiányosságai, az átlagbér- f?nv°nai problémái, a külön- ’éle költségvetési támogatások Gazdálkodásra gyakorolt hatása slb.). Az 1967. évi, megfelelő előkészítés eredményeként a terhelésben, ellátásban zökkenő- hentes volt az átmenet. Az ’Par termelése megyénkben a korábbi évek üteménél jobban nőtt, némileg az országos növekedés ütemét is meghaladta. Az egy munkanapra ju- h termelés 5,6 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A Szoeialista iparon belül nagyobb mértékben növekedett a tanácsi ipar — 7,5 százalék —, a szövetkezeti iparban pedig százalékos csökkenés mutatkozik, elsősorban az év ele- rendeléshiányból adódóan. A minisztériumi ipar átla- Gos termelésnövekedésén belül 105,3 százalék — a bányá- emelkedése mérsékelt, a kohászaté az átlag körül, a gépiparé, az építőiparé, a vegyiparé és a könnyűiparé az átlagos szint fölött alakult, csök- >erÜ a termelés az élelmi szer- tís a villamosenergia-iparban. , Az ipari üzemek termelési cvékenysége a korábbi évek- bcl rugalmasabban igazodott a Piaci igényekhez — hangsúlyozták a pártbizottság előtt ívö jelentés megfogalmazói. Anna|s ellenére, hogy az ipari ,'diaiatok igyekeztek elsősor- .an az igényeknek megfelelően ^állítani a termelést, egyes crmékekből nem sikerült tel- Jesen kielégíteni a keresletet ~~ hengereit áruk, műtrágya, serépféieségek stb. —, más- oi°l bizonyos értékesítési ne- ri ?s.ágek jelentkeztek textil- Jibázati, bútoripari termékek- . °b zúzott kőből, tasakolt cu- °rból stb. Kisebb értékesítési poblémák voltak a tanácsi Párban (cserépkályha, cirok- 'ePrű stb.). A kisipari szövet- jV^oteknél elsősorban a textiltől ZaV iparágban okoztak értesítési nehézségeket egy- eszt a fizetőképes kereslet r ?h kielégítő mértéke, más- ifhv'lf váiasztékban levő probIJTkÜmelES mennyiségi —- növekedése v, .időarányos ingadozása a asúti és közúti szállításban is 'ejtette hatását. A vasúton az á h negyedévben 9,6 százalé- -.felfutás” volt az druszáidban, a közúti szállításnál ka 0nt fuvarhiányos szabad spacitás volt. elsősorban a ^Nullázások lassú indulása .hit- A harmadik negyedév n„, re a termelés mennyiségé- i-.t Wegyen súlyozódúsa a szál- - p,?i igények kielégítését is le- , pové telte annak ellenére. , °gy a munkaidő-csökkentés övezetese időszakos nehézségeket is okozott. Az év végén «ónban újabb szállítási nehéznek jelentkeztek. ipari üzemeink pxporttevé- Kenysége 1968 i—in. negyed- evében mintegy 12—13 százaikkal csökkent volumenében, gazdasági hatékonysága azon- Kan javult. A gazdasági sza- alyqzók hatására módosult az xport szerkezete és relációs iránya. Az export csökkenése különösen az első fél évre volt jellemző, amikor az előzetes számítások a valóságnál kedvezőtlenebbnek ítélték meg az exportgazdaságosságot. A csökkenésben szerepet játszott a közvetett export bővülése, a belföldi igények korábbinál magasabb színvonalú kielégítése, egyes termékeknél a piac szűkülése (pl. ásványbányászati termékek). Különösen jelentős a vegyipari export visszaesése az összes megtermelt ammónia hazai feldolgozása miatt, valamint a kohászati export csökkenése a belföldi igények nagyobb mérvű kielégítése miatt, amelyek többnyire importpótló jellegűek voltak (pl. betonacél). A szövetkezeti szektorban 30 százalékos az exportvisszaesés. A tanácsi vállalatok viszont, termékeik nagyobb részarányát, exportálták 1068-ban, mint az azt megelőző évben. Csökkent a gazdaságtalannak ítélt termékek exportja, ugyanakkor a vállalatok igyekeztek nagyobb nyereséget biztosító termékeket kínálni eladásra. Az export mérséklődése a szocialista relációban voll nagyobb mérvű. Általában megállapítható, hogy az állami visszatérítések ösz- szességében biztosították a rentábilis exportot. Mind az állami visszatérítés mértéke, mind a devizaszorzók a tőkés exportra ösztönzik a vállalatokat. 805 ezer tonnát termelt. Az ózdi kohászok 30 ezer tonnával adtak több hengerelt árut. Hangsúlyozta a vezérigazgató elvtárs, hogy a mechanizmus nélkül ezek az eredmények nem jöhettek volna létre. Gácsi Miklós elvtárs, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója azt jelentette a pártbizpttság- nak: a DIGÉP végrehajtotta feladatait, s ennek eredményeként mintegy 220 millió nyereségei ért el. Majd részletesen szólt a jelentésben szereplő exportról. Elmondotta: export- termelésük 15 százalékkal volt nagyobb 19G8-ban, mint az azt megelőző évben, ezen belül a tőkés export 17 százalékkal emelkedett. Az ez évi exporttermelési tervük pedig gyakorlatilag 25 százalékkal, ezen belül a tőkés export 30 százalékkal nő. A I*ARI BIZOTTSÁG előtt szereplő jelentés, s a hozzászólók azt bizonyították, hogy az új gazdasági mechanizmus kedvezően hatott a termelésre, az exporttevékenységre. Fodor László (Folytatjuk) A KÜLKERESKEDELMET befolyásoló gazdasági szabályozók (devizaszorzók, vám, importlevél stb.) helyes irányba terelték importforgalmunkat. Az előző évekhez képest csökkent a tőkés és nőtt a szocialista import, valamint a belföldi forrásokból történő kielégítés részaránya. Fejlődés következett be a külföldi piackutató és propagandamunkában. A korábbinál közvetlenebbé vált a kapcsolat az exportra termelő vállalatok és a külföldi vevők között. Javult a kapcsolat a külkereskedelmi vállalatokkal, és egyre inkább a közös érdekeltség határozza meg a kapcsolat tartalmát.. Az exportkiszállitások jelentősebb mérvű növekedésével a közeljövőben sem számolhatunk, mivel a megye exportjának mintegy kétharmad része kohászati termék, a kohászat exportja pedig várhatóan tovább csökken. Hasonló a helyzet a vegyiparban is A termelés és a gazdálkodás szférájának igen pozitív fejlődését húzta alá hozzászólásában Bonus Rókus elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának igazgatója. Elmondotta: a gazdasági szabályozók általában alkalmasak voltak rá, hogy a népgazdasági elképzeléseknek (terveknek) megfelelő cselekvést váltsanak ki a gazdálkodó egységeknél. Az egyik leglényegesebb előrelépés abban mutatkozik, hogy a termelés jobban Igazodott a piaci igényekhez. A gazdálkodó szervek érdekeltsége nem ért véget a termelés szférájában. hanem folytatódott az értékesítésben, mert csak úgy juthattak hozzá az árbevételhez, ami nyereségüket is tartalmazza. A megyei gazdálkodó szerveknél ennek hatása a pénzügyeknél is észlelhető volt. Ahol a pénzügyileg megalapozott igények csökkentek, ott az ipar fékezte termelését. Így lényegében nem rakódott le megyénkben számottevő elfekvő készlet késztermékben. Csépányi Sándor elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek vezér- igazgatója örömmel jelentette a pártbizottságnak, hogy Óz- don olyan eredmények születtek 1968-ban, amelyek felülmúltak minden várakozást. Ennek igazolására elmondotta, hogy az a blokksor, amelyiknek elavultsága ismert, s maximum 50(1 tonnás termelésre van méretezve, módosítás, javítgatás után 1968-ban íj kavi csőszt álvozó A Beton- és Vasbetonipari Müvek alsózsolcai üzemében több mint kétévi munka után befejezéséhez közeledik a kavicsosztályozómű bővítése. Fejlesztésére azért volt szükség, mert a szomszédságában felépült miskolci házépítő kombinátot js innen látják el nyersanyaggal. A bővítéshez szükséges építkezéseket és szereléseket általában a téli hónapokban végezték, amikor tavi bányájukban szünetelt a termelés. A 17 millió forint értékű beruházással új törőgépeket, nagy teljesítményű, úgynevezett „Binder”-rostáknt helyeztek üzembe és a házgyárig több mint 500 méter hosszú szállítószalagot szereltek fel, amelynek bekötését szombaton kezdték meg. Az új berendezésekkel gazdagodott osztályozómű március elejére készül el és abban az eddigi évi 320 ezer helyett 400 ezer köbméter, négyféle szemnagyságú kavicsot állítanak elő a két nagy gyár ellátására. Ezer hold hegyek közé szorult és hegyekre kapaszkodó szántón gazdálkodik a bánhorváti Bánvölgye Termelő- szövetkezet. A terület 80 százaléka erősen lejtős. Az egyéni gazdálkodás idején nagy volt itt a szegénység, amely a termelőszövetkezet megalakulása után sem szűnt meg egyszerre. Emelkedett a bevétel, de vele együtt a kiadás is, és a végeredmény minden zárszámadáskor tetemes mérleghiányt. mutatott. A jólétben nem hittek itt az emberek. Korszerűsítés — Nincs a földekben termő erő... miből lenne itt jóléti — Ez volt a válasz, a refrén minden biztató beszédre. Any-» nyira reménytelenül néztek a közös gazdaságra, hogy már helyi ember sem akadt, aki vállalta volna a vezetést. A járási pártbizottság és tanács küldött elnököt az állatforgalmi vállalattól, eleinte csak másodállásban. Az új elnök. Szabón György jól ismerte ezt a vidéket. Korszerűsítéssel kezdte a munkát, de sikerült | lelket öntenie az emberekbe is. A szántási, u talajművelést és a szállítási munkákat elég gyorsan gépesítették. A növények és a takarmányfélék terméshozama emelkedni kezdett. Ennek alapján bővült az állattenyésztés, s több melléküzemági tevékenységet vcz.tek meg. | Két év alatt szinte minden j megváltozott. A gazdaság — j mostoha adottságaihoz viszo- l nyitva — a legjobbak közé ke- ! rUH. És Szabón György elnök felmondta vállalati státuszát, egész erővel a termelőszövetkezetben maradt Azóta minden esztendő gazdagabb az előzőnél. Tavaly például 53 fo- ! rintot fizettek munkaegységen- I keni — az idén két-három forinttal több lesz a munkaegységérték. A zárszámadásuk már készül. Tervüket minden ágazatban túlteljesítették. Az I 1968-as esztendőt 300 ezer fo- j rint biztonsági tartalékkal j kezdték. Egy év alatt ez az | alap megkétszereződött. 30 va- j gonos magtárt vásárollak. Üj Szuper-Zetor, új gépkocsi, új gabonakombájn került a gépparkba. És a tagok jövedel- \ mében arányosan bővültek a a gazdasági alapok. Hitelek j nélkül gazdálkodtak — és 1968 végén egymillió forint szer- ! „állt” az egyszámlán. Meglepetés Csapolás közben Mintavétel az egyik ófcdí kohónál. (Foto: Mlzcrák István) Hatvanezer ember hétköznapjai Ózd és vidéke ni. lkgűjabb Értesülésünk SZERINT a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói tavasszal megkezdik Ózd belvárosának újjáépítését. A Vörös Hadsereg útja környékén a következő években korszerű városnegyedet alakítanak ki. A nagyarányú rekonstrukciós munkákra a Miskolci Tervező Vállalatnál készült tervek alapján kerül sor, s már az idén hozzáfognak a járási párt- és tanácsszervek új székházának építéséhez. Ezenkívül tisztasági fürdő és 300 lakás épül Ózdon. Ezeket az új otthonokat a házgyár termékeiből: falnagyságú, előtapétá- zott, ajtókkal és ablakokkal felszerelt panelokból szerelik össze. A járás székhelyén, Ózdon kívül azonban jelentős kommunális fejlesztés előtt állnak a községek, s mint Tajti Gyula elmondotta, ebben tavaly is jelentősen javult az ellátás. — Miket építettek az elmúlt évben? — A járás csaknem minden községében épült valami, valósítottak meg kisebb-nagyobb beruházást. Borsodnádasdon a közelmúltban adtak át 12 lakást. Putnokon 1 kilométerrel bővítették a meglevő vízhálózatot, Arlón, Borsodnádasdon, Putnokon, Szentsimonban, Dé- destapolcsányban új utak épültek. Nyolc községben új üzlet - házat nyitottunk, melyekben 12 kereskedelmi egységet helyeztünk el, s jelenleg épül Tar- donán egy 2 kereskedelmi egységes üzletház. Sokfelé bővült a villnnyhálóznt, Dóm iházáh tűzoltószertárat, Sajópüspöki- ben ugyancsak tűzoltószertárat és pártházat építettünk. Más községekben könyvtár, orvosi rendelő, autóbuszváró létesült. Mindezeket felsorolni is sok volna. Talán még annyit, hogy az új létesítmények megépítéséhez a járás lakossága mintegy 8 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. — Mit tartalmaznak az 1969. évi feladatok? — Mindenekelőtt be kell fejeznünk a már folyamatban levő építkezéseket, beruházásokat. Egyebek között Putnokon 12 lakást, a járás területén pedig összesen 10 darab úgynevezett „CS” lakást építünk meg. Járdánbázán, Hó- doscsépányban, Zádorfalván, Bánhorvátiban, Nagyharcán. Dédestapolcsányban és Arlón a főútvonal mellett járdát építünk, s mint a bevezetőben már szó volt róla, megkezdjük a járási tanácsháza építését, melynek költségei előreláthatólag 10 millió forintra rúgnak. — Sorozatunk előző cikkeiben már szó volt róla, hogy a járás mezőgazdaságában milyen nagy problémákat okoz a víz. Mennyiben érinti ez a községeket? — SOK MÉG A TENNIVALÓNK. A lakosság vízellátásának megjavítására Hét, Sajó- püspöki községekben új vízhálózat épül, Sajókazán pedig úgynevezett gerincvezetéket készítettünk el. Az egészség- ügyi ellátottság fokozására több községben épül új orvosi rendelő, illetve lakás. Meg kell még említenem a KPM által végzett nagy munkát az útviszonyok megjavításáért, ám ebben is, mint sok másban, nemcsak az idén, hanem a következő években is bőven lesz még gondunk és munkánk — mondotta beszélgetésünk végén Tajti Gyula, az Ózdi járási Pártbizottság első titkáré Onodvári Miklós (Végre) Azt már megszokták a bánhorváti szövetkezeti gazdák, | hogy a gabonafélék és a ta- | karinún.vnövények a lejtős területeken is jó termést adnak. De 1968-ban valóságos „csoda” született. Meglepetésükre az a i burgonya, amelyet nyáron még ki akartak szántani, a betakn- | rítuskor 50 holdról 1 180 000 forintot fizetett. A holdanként! átlagtermés 118 mázsa .»olt. A jó termés tovább fokozta a termelő kedvet. Az idén is ültetnek a hegyen burgonyát, ismét 50 holdon. A vetögumót ■ még ősszel kiválogatták és ; gondosan tárolják. Levonták a megfelelő tanulságokat. A még nagyobb burgonyatermés megalapozásához már ! ősszel hozzákezdtek. Az 50 hold területet istállótrágyával szórták meg. holdanként 25i) mázsát adagolva. Az islállÖtrá- gyával együtt szántottak be a talajba holdanként 200 kiló szuperfoszfátot alaptragyaként. És tavasszal, ha beköszönt a meleg idő, nem 14. hanem 1(5 mázsa vetőgumót ültetnek el holdanként, mert csak így biztosítható a megfelelő főszám, az optimális növényállomány. Minden megváltozott Egyelőre még a zárszámadás készítésénél tartanak, bár a tavaszi munkákra is készülnek mar. Javítják a gépeket, készítik az üzemviteli és gazdálkodási terveket. Az emberek szorgalmú jó. De véleményük is más már, mint néhány évvel ezelőtt A földekbe „visz- szalért” a termőerő, mert másként gazdálkodnak, mint hajdanán. Más a szántás, a talaj- művelés. a vetés, minden más, korszerű és szakszerű, hiszen éppen erre hivatott a nagyüzemi termelés. Az emberek is megváltoztak. Ma már nem kételkednek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiben, jól élnek, mert szorgalmasan dolgoznak, de a mostani eredményeknél még jobbakat akarnak. Az elnök, Szabón György is más, mint volt A tanulásról sem feledkezett meg. A középfokú mezőgazdasági technikum után elvégezte — jeles eredménnyel } — a felsőfokú mezőgazdasági ; technikumot is és most egye- ! térni felvételre készül. — Mert nem elegendő a gyakorlat — mondotta. — Manapság gyorsan változnak a módszerek. Én éppen az új módszerek alkalmazása közben értettem meg, hogy az elméleti tudás gyarapítása nélkül hamarosan kevésnek bizonyul a gyakorlati tapasztalat. Különösen most, hogy az üj gazdasági mechanizmus követelményei I szerint gazdálkodunk és önál- í lóan kell Intéznünk mindent... • • Öntözésre készülnek A Bán-völgyében eddig elképzelhetetlen volt az öntözéses gazdálkodás. De a Bán-patakra az elmúlt évben völgyzáró gát épült és bővizű tó alakul ki a hegyek között. Ebből öntözni is lehet majd. A Bánvölgye Termelőszövetkezet vezetőségének az a terve, hogy a víztároló közelében öntözéses kertészetet létesítenek, és a vízmennyiségtől függően esetleg takarmánynövényeket is öntöznek majd. A nagyüzemben közösen dolgozó emberek az új lehetőségeket kibaszna'- va, fokozatosan átalakítják a hegyek közé zárt és a hegyekre kapaszkodó földek természeti adottságait. Szén drei József
