Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
^ftiSrtök, 1969. január 18. ßSZAKMAGYARORSZÄG A megyei pártbizottság megtárgyalta | aa/Jasáai mechanizmus borsndi tanasitalatai és feladatai Új tejüzem Székesfehérvárott Építi a Fejér megyei Tejipari Vállalat székesfehérvári tej üzeme. Az új tejüzem meg ja vitja Székesfehérvár tejter mék-eilátásáf, de emellett a Balalon-vidék és Budapest el- már próbálnak, látásában is segít. A tejüzem hérvári tejüzem termékei; túró, vaj, ízesített ■s savanyú tejtermékek. Jelenleg a gépeket szerelik, de 111 egyes technológiai gépsorokat negye lev vegére kés ül e>' n ; n IS ezer liter tejet A tervek s it \ széke-é'-k naponta 1W" og feldolgo*-1. érint -az eísöisma Az úi gazdasági Mechanizmus bevezetése óta e§y év telt el. Ez az időszak Még kevés hozzá, hogy sokoldalúan értékeljük a mechaniz- Mus szerteágazó hatását. Ahhoz azonban elegendő, hogy az eddigi tapasztalatok elemzése so- fan levonjunk néhány következtetést. Különösen vonatkozik ez a pártmunkára, ahol a Megváltozott körülmények új Módszereket, munkastílust is Ivánnak. Ezeket a tényeket ismerték Ml a megyei pártbizottság vetető!, amikor úgy döntöttek: Mérlegre teszik a gazdasági Mechanizmus 1968. évi gazdaságpolitikai tapasztalatait, az 1969-os feladatokat. A pártbizottsági ülés előtt kereplő, előre, írásban kiadott jMyaghoz Dojcsák János elv- Mrs, a megyei pártbizottság ^tkára fűzött szóbeli kiegészí- tést. Az írásos jelentés és a ®zóbeli kiegészítés hangsúlyozni az 1968-as gazdaságpolitikai feladatok megoldása során Mvább erősödött a. pártszerve- telek vezető, koordináló és el— 'fnőrző tevékenysége. Az évi 'érveket kibővített testületi “léseken vitatták meg. A párt- bizottságok la termelési tervek 'rtapján dolgozták ki az 1968- ra vonatkozó politikai intézkedési terveket, amelyek színvo- balasdbbak és reálisabbak volte's a korábbiaknál, helyesen határozták meg a tömegszer- vazetekben dolgozó kommu- Msták feladatait is. Elismerően Alapította meg a pártbizottsá- ® ülés, hogy a termelést segí tő es ellenőrző politikai munjj? gyakorlati formái a póri- bizottságokkal rendelkező begy üzemekben (ÓKÜ, DIGÉP, BÁÉV stb.) fejlettebbek, kifi- °°multabbak. Több a problé- Ma a közép- és kisvállalatok Pártszervezeteméi, így ezeken a helyeken lényegesen na- Syobb segítséget kell nyújtani Mind elvi, mind gyakorlati kérdésekben. A pártszervezetek, tömeg- tervezetek és az állami gazdasági vezetés munkájának kölcsönhatásaként megyénkben ott születtek tartósan Megalapozott eredmények, ahol a gazdasági’ vezetés és a párt- tervezet helyes együttműködést, jó üzemi légkört alakiért ki. A vezetők együumá- ‘tpdése az új gazdaságirányi tá- M rendszerre való felkés—'1’ ”te, de különösen a káaer- személyzeti munkáról szóló ha- Mrozat óta erősödött. A meg- bdvekedett feladatok Követel- Ménnyé tették a szorosabb kapcsolatok kialakítását a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek között. Ma a Megye legtöbb üzemében tendszeres az üzemi és válla- :art „négyszögek” kapcsolata, lobb a munka összehangolása, a Párhuzamosságok megszüntetése. fejlődött — állapította ellenkezőleg, növeli a pári- szervezetek felelősséget a gazdasági munkában. Kezdik megérteni, komolyan venni, hogy az emberi, politikai tényezők nem másodlagosak. Sőt, a gazdasági döntések alaposabb politikai mérlegelést kívánnak. mint korábban. Mind rendszeresebbé válik, hogy taggyűléseken a kommunista gazdasági vezetők beszámolnak egy-egy fontos gazdasági kérdésről, informálják a párttagságot a vállalat általános helyzetéről. Gyakori, hogy a pártvezetőség nemcsak tudomásul veszi a beszámolót, hanem a taggyűlés határozatot hoz és feladatokat is szab a kommunista vezetők számára. Helyes, hogy a pártszervezetek a megnövekedett feladatok megoldása céljából megfelelő gyakorlati és elméleti ismeretekkel rendelkező gazdasági vezetőket igyekeznek bevonni a pártvezetésbe. Ennek következtében több olyan képzettségű elvtárs került a legutóbbi vezetőség választások alkalmából pártfunkcióba, akik elismert segítőtársai a terület gazdasági vezetőjének. Ezáltal is tovább növekedett a pártvezetés színvonala. eredmény, hogy ____________az utóbbi időben nyugodt,’ nyílt politikai légkör alakult ki. Az üzemi demökrácia kiszélesítése, a tömegszervezetek, a dolgozók nagyobb aktivitása nagyban segíti a gazdasági vezetőket a megalapozott tervek kimunkálásában. A pártszervezetek politikai munkájának hibájaként említette a pártbizottsági ülés előtt szereplő anyag, hogy kisebb figyelmet fordítanak az új munkamódszerek kialakítására, ft jó tapasztalatok átvételére. Bár a munka során, az ellenőrzés került előtérbe, sajnos, majdnem csak egyedüli formának tekintik a gazdasági vezetők beszámoltatását. Nem érezhető minden esetben a bátor kritikai hangvétel, a bírálat nyílt, őszinte alkalmazása. Az utóbbi időben az anyagi ösztönzés túlzott előtérbe kerülése sajnos, azt eredményezte, hogy az erkölcsi elismerés veszített súlyából. Pedig, ha az erkölcsi elismerés nem jár Pozfv BMH együtt anyagi elismeréssel, nem értékelik eléggé az emberek. Ez felhívja rá a figyelmet: ha a helyes arányt nem tudjuk tartani, az anyagi ösztönzés helyett az anyagiság lehet a domináló. Az év második felében a váratlan fordulatokban gazdag nemzetközi események kissé elvonták a figyelmet a gazdaságszervező munkáról és a reformról. A vezetőségválasztások tapasztalatai azonban azt igazolják, hogy a beszámolók feletti vita, a további feladatok megjelölése újra aktivizálja a párttagságot, és a pártszervezetek nagy gonddal, körültekintéssel foglalkoznak a jövő feladataival, a reform sikeres végrehajtásával. 15 hozzászóló bizonyította, mennyire a való életet tükrözte a pártbizottság előtt szereplő írásos anyag, s a szóbél' kiegészítés. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára jóleső érzéssel állapította meg a gazdasági mechanizmus egyéves tapasztalatai alapján, hogy az új irányítási rendszer bevált, ütőképes. Azokat az elképzeléseket, amelyeket pártunk Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány tavaly elénk tűzött, sikerrel megoldottuk. Ez egyaránt vonatkozik Borsod megyére és országunk más területére. S hogy ez ma így van. elsősorban annak köszönhető — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság első titkára —, hogy támaszkodtunk a párttagság véleményére, figyelembe vettük a közvéleményt. Ez aztán azt eredményezte, hogy a közvélemény ma ugyanúgy beszél a gazdaság; mechanizmusról, mint mi itt. a pártbizottságig ülésen. (Bodnár elvtárs fel- szóla’ására még visszatérünk' E; ipt IjMBWMMEok. ■ky:5%.'SFni c<jv/ v - ': ’.ormi ,, ^Í|ú.i jáf::‘- - . ki r. / ''- ; *nmsz'aűjváIpány >sz) ff*, együt- m atonke- póznak Károly t szakszó-; |'17 órai H?ági érte- ikházban, KíC". az 1969. ' *. ,;)>•<'! kap- pr te. kere- ' vh-vt bizottság “lisban va- Sőzépfokú csoportos ának I— Is megyei Rvel kör47 ú gazdasápi mechanizmus tehát jól startolt mind országosan, mind a megyében. Az 1968-as gazdasági esztendő olyan időszak volt népünk történetében, amikor új módon dolgoztunk, nagyobb feladatokat oldottunk meg országunk, mindannyiunk boldogulására Fodor László (Folytatjuk) J&ondez tlltir 0zeű * Szerelik a berendezéseket az új tejüzemben. öatvauezer ember hétköznapjai Ózd és vidéke .> 1 >e jn ■ gsen Meg a pártbizottság előtt sze- tepló írásos jelentés — a, jPuirnunista kollektívák fele- íosségérzete. A pártbizottságok, a végrehajtó bizottságok, ? vezetőségi ülések, az .ikl.iva- Mtekezletek, n taggyűlések Hitelében konstruktív módon Mglalkoznak a gazdasági kérgesekkel. Az exporttermékek hányadáról, a nyereség opti- Mális tömegének tervezetéről, a termelés ütemességének bizto- s>tására szolgáló Intézkedések- Ml, az anyagi ösztönzés for- Máiról, a kollektív szerződések előkészítéséről, a munkaidő- csökkentés problémáiról stb. UBV tárgyaltak, hogy ézzel nem csorbították a gazdasági 'ezctKír fe'oidsségét és önállóságát A gazdasági vezetők megértették, hogy az új irányítási tendszerre való étt érés nem Pusztán gazdasági intézkedés szögezte je a jelontAs JVt;i Már a vezetőit többsége tudja- hogy az új gazdaságirányi- test rendszer nem csökkenti, Munkásőrök — hétköznanoii. Az elmúlt héten szombaton került sor Kazincbarcikán a munkásőr alegység zárógyülé- sére. amelyen megjelentek a párt-, az állami szervek, valamint a környékbeli üzeme.': vezetői, illetve képviselői is Krpán József parancsnekne- lyettes beszámolója érdekes adatokat tartalmazott az elmúlt évi munkáról. Az egység tagjai közül 128-an szocialista brigádban dolgoznak, közöttük 13-an brigád vezetők. A mindennapi munkában való helytállást igazolja., hogy öt. olyan munkásőrt tartanak számon Kazincbarcikán, aki miniszteri dicséretben részesült. Ugyancsak öten vannak, akik a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosai. Egyéb elismerésben 160 munkásőr részesült azért, mert a gazdasági feladatok végrehajtásában is derekasan helytáll. Nagyon szépek és figyelemre méltóak az eredmények a kiképzést illetően is. Az egység a megyei értékelés alapján a , harmadik helyre került. Ezen a gyűlésen búcsúztuk el a tartalékállományba vonuló, illetve leszerelő munkás- őröktöl is, akik mindig példamutatóan tettek eleget kötelességüknek. New másodrendű feladat Sokat fejlődött a BVK-ban a műszó—'szüzem Nemcsak a műszaki feltételekben történt lényeges változás, hanem a vezetésben is előreléptek) Mint ahogy az egész vállalatnál a bérezés helyes kialakítására törekednek, a müsze- "észüzemben is ennek szellemében dolgoznak. Az üzem vezetője szerint e tekintetben is előrelépésről szólhatnál*. Az adatok önmagukért beszelnek. Két évvel ezelőtt az órabérek átlaga 7.20 forint volt. Ma ez az átlag 9,20 forint. Az anyagi ösztönzés soha nem volt másodrendű a mü- szerészüzemben. Arinak ellenére, hogy sokat javult, a helyzet, még többet akarnak tenni. Azt mondják: a bérek eloszlása még mindig nem eléggé differenciált. A kifizetett bér nem minden esetben arányos a végzett munkával, a .szakmai képzettséggel; nem fejezi ki eléggé a magasabb szaktudással rendelkezők megbecsülését Éppen ezért ilyen meggondolások alapján alakítják. formálják és teremtik meg a feltételeit az anyagi ösztönzésnek a bérezésben is. II. Az állami támogatás érvényes rendszere kedvezően befolyásolja a rosszabb adottságok között gazdálkodó tsz-ek pénzügyi helyzetét az ózdi járásban is. Tajti Gyula a végtermék-dotáció előnyeivel kapcsolatban elmondotta,. hogy az elősegíti a tsz-ek gazdasági megerősödését, hozzájárul a tagok jövedelmi helyzetének javításához. Az ártámogatásos rendszer ösztönzőleg hat a termelésre. a népgazdaság számára szükséges termények és termékek — kenyérgabona, burgonya, szarvasmarha, juh stb. — előállítására. Azok a termelőszövetkezetek járnak jobban, s kapnak több támogatást, amelyek többet termelnek. A végtermék-dotáció fejleszti a háztáji és a közös gazdaság közötti együttműködést is. Míg 1967-ben a tsz-ek 1.5 | millió forint támogatást kaptak a háztájiban termelt, de a közösön keresztül értékesített j termékeik után. addig ez a I szám 1968-ban 2,7 millió fo- ' rintra emelkedett. Segítsen az inán üzemektől Kedvező hatást gyakorolt j termelőszövetkezeteink tevékenységére az új gépi munka- dij-dotációs rendszer is. Ter- j mészetesen, á iobb feltételek ; mellett az eredmények eléré- I séhez hozzájárult a fejlett ag- I rotechnika alkalmazása: a gé- I pesítés, a kemizótás, a talaj- ] javítás fokozása. Megoldot- ; tűk r ögre a hangonyi tsz talajvédelmét és komplex vízrendezését. Ennek eredménye az elmúlt év terméshozamaiban már kimutatható. Nem hallgathatom el — han.gsúlvoz- ta Taiti Gyula — azt a társadalmi összefogást, segítséget, amelyet a tsz-ek a különböző járási szervektől, ipari üzemektől kaptak. De a legfőbb tényező a parasztság munkaszeretete. szorgalma, munkafe- gvelme és a szakemberek hozzáértése. Az ózdi járás tsz-eibe az elmúlt három év alatt 20 egyetemet és felsőfokú technikumot végzett szakember került — Mindezeket figyelembe véve: mit tartalmaz a iárás fejlesztési programié? — A növénytermesztésben elsősorban a hozamok további növelése a cél. A járás termelőszövetkezetei burgonyából országos szinten is kiemelkedő átlagtermést értek el. A mi sajátos hegyvidéki klímánk kiválóan alkalmas a vetögumó termelésére is. Jó lenne, ha a vetőmagtermeltető vállalat ebből a szempontból jobban figyelne járásunkra. Természetesen mindig és minden körülmények között alapvető feladat a járás mostoha termőhelyi adottságainak megváltoztatása. Növelnünk kell a talajerő-utánpótlást szerves- trágyázással és nagy adagú műtrágyák alkalmazásával. Ugyanakkor bővíteni akarjuk az Intenzív fajták termesztését nemcsak a búza-, hanem más növényféleségekben is. liclvi/rendr/és — Sürgető feladat az önök járásában a belvízrendezés. — Természetesen. Jelenleg egy önálló talajvédelmi és vízgazdálkodási társulás létrehozásán fáradozunk. A sátai és az arlói termelőszövetkezetek különösen rossz talajon gazdálkodnak. Itt a komplex talajjavítást kell sürgősen elvégezni. Egyébként; 1980-ig a program szerint járásunk területén hat víztároló épül, a Sajó mentén pedig a csőkütas öntözést valósítjuk meg. Remélhetőleg ekkor, a jelenleg’ 150 holddal szemben kétezer holdat öntözhetünk. Az erdőgazdálkodás és a különböző faipari termékek jövedelmezőségének érdekében a tsz-közi társulások létrehozását szor- galmazzuk. Az állattenyésztés jelenlegi helyzetét figyelembe véve pedig el kell érnünk a szarvasmarha- és a juhtenyésztés, illetve a megfelelő takarmánybázis megteremtését. — Von még egy kérdésünk, melyről nagyon sokat vészéinek ma az ózdi járásban. Nevezetesen: a kis területű tsz-ek egyesülésének tapasztalatai. — Nálunk ez a folyamat már korábban elkezdődött. 1961-hez viszonyítva a tsz-ek száma 31-ről 23-ra csökkent, az átlagos szántóterület oedig 523 holdról , 720 holdra unel- kedett tárásunkban az °gye- st'ilés* elsősorban a kis terület, a szétaprózottság indokol> • .n *_ **Őp * !„>: iá. Csak így tudunk r#gyotiy! összegeket btvuháxnv vásárolni stb. A múlt SthenSt politikát győző 'rnuirt-.'" alapj.ín önkéntesén, tit£bi vazással hét Termelő* z&v el°" zet egyesült három tV "ct Ezek: He: Serényfalva,*v**»»* termelőszövetkezetei. Putriok a székhelye; — és Bükkmos'-’orósd szövetkezetei, melynek- nely a székhel\ e, s \ eg és iárdánháza egyesül lói székhellyel. Az t; ~ óraj tsz-i k közül öt már ér c., ;rio_ mér eghiány nélkül gazdrban. dott. sőt, a héti tsz az o v,á- gos versenyekben is töl- sor* ben első helyezést ért e egyesülések — mint mo — k-dvezObb lehetőségeket . remtanek a nagyobb beruházásokra, a meglevő termelőeszközök iobb kihasználására, vágj' például a szak ősi tot lattenyésztői telepek létrehozására. Hisszük hogy ez s folyamat 1969-ben sem áfii meg. s a Rangony völgyén, a Szuh' völgyén is egyesülnek a kisebb tsz-ek 4 vezetők továbhk öntéséről — Milyen feladatok elé állítja ez a helyi vezetőket? — Nagy feladatók várnak rájuk. Mindenekelőtt tovább kell emelni a vezetés színvonalát. alkalmazkodni, igazodni kel] a megváltozott feltételekhez. Bátrabban kell élni a nagyobb önállósággal Pártbizottságunk azon munkálkodik, hogy íeilessze a vezetők szakmai és politikai műveltségét, iavítson munkamódszerükön. munkastílusukon El kell érnünk, hogy’ a vezetés ne csak a tapasztalatokra alapozódjon. Növelnünk kell a szakember-el- 'átottságot. éppen ezért fontos, hogv az eddig középszintű vezetők megszerezzék a technikumi végzettséget \m ez csak az egyik része munkánknak, célkitűzéseinknek. Hiszen ózdi iárá« hatvanez-’- akosa nemcsak a mezősa-' ’ ’Ságban él és dolgozik. Sok gondunk van emellett a községek szociális, kommun-ruc e-n esetésénél. •»nndvari Miklós (Folytatjuk)
