Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

Szombat, 1969. Januar 4. ESZAKMAG * AKOtU>Z>At> j Jó az együttműködés A Kiesei községi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a községben levő — különböző — vállalatok kapcsolata jónak mondható. De ez valójában nem „különleges”, mert vala­mennyien Riese fejlesztésén ' munkálkodnak. S hogy mindez nem csupán szavakban nyilvá­nul meg, arra elég csak az 1967-ben és 1968-ban megépí­tett kisvendéglő példáját idéz­ni. A Riese és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a községi ta­nács közös beruházásaként va­lósult meg. Közel 700 ezer fo­rintot költöttek rá. Dé a helyi termelőszövetkezet is „bese­gít” a községfejlesztésbe: ők elsősorban az utak sártalaní- tásához adnak fuvar és anyag segítséget. Tél az építőiparban Készülnek a KRESZ-íáMák Nincsenek fagyssa h n fis ágon Ontott hás — télen Áttértek a csökkentett munkaidőre A higanyszál íel-felemelke- dik olykor-olykor, de aztán egyre mélyebbre süllyed. A hi­deg megdermesztette a fákat, átjár minden élő, s élettelen tesiet Nem irigylésre méltóak az építők, különösen azok, akik most is a szabadban munkál­kodnak. Olyasmire gondoltunk, hogy bizonyára sok építő van fagy.szabadságon. — Szó sincs róla — nyug­tai. meg l.opotnyik Béla, a BAÉV termelési osztályának vezetője. — Igaz, 20—22 em­ber nem jár be a munkahely­re. de ez önként vállalt fagy­szabadság. Ezeknek az embe­reknek valamilyen munkájuk van otthon, s most akarják be­fejezni Mezi^aztasáil expertkllátásaink 1968-ben A külkereskedelemben jártas szakemberek egybehang­zó véleménye: könnyebb értékelni egy mögöttünk levő időszak kereskedelmi tapasztalatait, mint prog­nózist készíteni a következő egy évre. Ám az is igaz, hogy ilyen előre mutató számvetések nélkül nem lehet helyesen irányítani a külkereskedelmi tevékenységet, s ezek a szá­mítások nélkülözhetetlenek a hazai termelés és az export összehangolásában. ■ Ismeretes, hogy hazánk mezőgazdasági termelvényeinek egyrészt jó piacai a KGST-hez tartozó országok, másrészt többféle termékünket kedvezően el tudjuk adni európai tőkés országokban is. Az előrejelzés elkészítésekor a sokféle tényező közül leg­inkább figyelemre méltó, hogy az egyes termékeknek je­lenleg milyen a helyzetük a világpiacon. 1968 utolsó ne­gyedévéről a következő képet kaphatjuk: Európa-szerte jó termés volt olajos magvakból és így a növényi olajok és zsírok piacán bőséges a kínálat, viszont a kereslet eléggé mérsékelt és az árak az előző évinél ala­csonyabbak. A csak ipari célokra használt olajos magvak és növényi olajok piacán az előbbivel ellentétes a tenden­cia.. Ugyanis csaknem mindenütt igen kevés termést adott ' például a lenmag. Ezért nagy a kereslet és az árak is emelkednek. v A cukor világpiaci ára a legutóbbi néhány évben roha­mosan esett; változatlanul elég nagy készleteket kínálnak eladásra Ezért tovább erősödött az a tendencia, hogy már répacukrot egyáltalán nem, vagy csak nagyon mérsékelt mennyiségben lehet gazdaságosan exportálni. Hazánk mezőgazdasági exportjában jelentős tétellel sze­repelnek a különféle primőr zöldségfélék és egyes gyü­mölcsök, különösen a bogyósgyümölcsűek. 1968-ban ezek­ből sikeres exportot bonyolítottunk le. Természetesen az ennyire idényjellegű cikkek esetében sokat számít az euró­pai országokban a szezon idején levő pillanatnyi helyzet. Tehát nehéz a lehetőségeket pontosan kalkulálni. De több év tapasztalata alapiön bizonyosnak látszik, hogy 1960-ben is számolhatunk a meggy, a málna, a keménvhúsú cse­resznye, a ribizke és a kajszibarack kedvező exportjára. Vágómarha-exportunk 1968-ban néhány kritikus időszak­kal küzdött. Végül is az ingadozások kiegészítették egy­mást és lényegesen több marhahűst adtunk el külföldi pia­cokon. mint a megelőző években. Az év utolsó részében azt figyelhettük meg. hogy a vágómarha termelése növekvő, az exportkínálat, valamint a importkereslet változatlan, vi­szont az árak kissé növekröek. A helyzetet tehát úgv érté­kelhetjük. hogy 1969-ben előreláthatóan ugyanolyan lehető­ségünk és gondjaink lesznek, mint voltak 1968-ban. A vágósertések termelése is növekvő, de a kínálat és a kereslet változatlan. A legutóbbi hetekben a nyu­gat-európai piacokon kisebb áremelkedés, kezdődött, de ez feltehetően csak szezonális jellegű. És az árak ezzel együtt is alacsonyabbak az egv évvel korábbiaknál. Egyes termelési adatokból olyan következtetésekre is juthatunk, hogy az eddigi nvugat-eurónai sertés túltermelés 1969-ben megtorpan, s esetleg javulnak export-kilátásaink. De je­lenleg még reálisabb azzal számolnunk, hogy a sertéspia­cokon nem várható számottevő változás. Nagy termelés és kínálat jellemzi a vágottbaromfi-oiacot. Ám a legutóbbi hetekben a Német Szövetségi Köztársaság piacain fokozódott a megélénkülés, így az importkereslet kissé növekvő. Az árak azonban változatlanok. Kivétel a fiatal csirke és a levestvűk. amelvek ára kissé emelkedett. Végeredményben: számottevő tanulással nem számolhatunk. Viszont kedvezően javíthatunk lehetőségeinken az ízlések­hez Igazodó és korszerű, tetszetős csomagolású konyhakész árufélék piacra dobásával, t Több országban kissé csökkenő a toiáslormelés. Ennek megfelelően az utóbbi hetekben a különböző piacokon fel­felé mozogtak az árak. De a toiás közismerten szezonális cikk. tehát jóslásokba bocsátkozni korai lenne, ígv szá­moltunk csak azzal, hogy a 69-es piaci helyzet azonos lesz az 1968-assal. Élénkülő érdeklődés tapasztalható különféle piacokon az extra .minőségű, tartósított élelmiszerek, hús- és gvümölcs- konzervek. valamint különféle zöldségké.szítménvek iránt, IIven vonatkozásban tehát tehetőségeink űw tavnlnak. ha a jó minőségű mezőgnzansáel termév alnnanvagból feldolgozó ipái .....egyre nanvnbb választékkal kinél készterméket. V ’tozatlnnul keresett cikk a nemzetközi piacokon a tó zamaté, féltésén biháflan. szén színeződésű és * léi eltartott magvar ionnténalma. M^gvalésuló hű- ■fRtároié.énffésl nrogrnmunk alantén arra következtethe­tünk, hogy külföldi piacainkat tartani tudtuk, sőt, a tél végi és kera tavaszi megtelenéssel az eddiginél előnyö­sebben értékesíthetjük az almát. — Ezek szerint... — Ezek szerint, a vállalat, csaknem három és, fél ezer dolgozója télen is építkezik. Hogy mit csinálnak? Túl­nyomó többségük belső mun­kákat: válaszfalépitést, burko­lást készít Miskolcon és a me­gyében. Csupán a miskolci vá­sártéren több mint félezer la­kásban dolgozhatnak most is. Hogyan gondoskodnak a fű­tésről? Ezt általában gázosi- totlák. Kikísérleteztek egy kályhatípust, ebbe szerelték be a gázégőket. — 280 lakás külső munkáin dolgozunk — hangzik az is­mertetés. — Jtt különféle gőz­fejlesztő berendezéseket állí­tottunk működésbe vízmelegí­tés, betongőzölés céljából. Ezen túlmenőleg meleg téli ruhával, közismert nevén pu- fajkávál láttuk el a dolgozó­kat, s védőitalt, fortö, cukro­zott teát kapnak. Az igazsághoz tartozik, hogy néhány építkezésen nem tud­ják kellően megvédeni az em­bereket a hidegtől. Egyik ilyen nehéz terület a Bocskai utcai építkezés. Háromemeletes lé­tesítményt „húznak” fel előre gyártott szerkezetekből. Ott. bi­zony a hegesztés és egy sor más munka minden, csak nem kellemes. Az emberek keze majd odafagy a fémhez, a hi­deg testekhez. Kazincbarcikán két darab 37 lakásos, 9 emeletes öntött ház készül. A hideg itt is gyötri az embereket. És ugyanez el­mondható a Győri-kapu déli oldalán, ahol a házgyári ter­mékek beépítéséhez most ala­poznak. Ez a. hideg munka 300—400 embert érint, akik minden elismerést megérde­melnek. Számukra, s a BAÉV vala­mennyi dolgozója számára is örömhírrel köszöntött be 1969 A BÁÉV-nél is áttértek a csökkentett, a 44 órás munka­hétre. És ez érdekes módon alakul. A házgyárban és az irodák­ban az év első napjától folya­matosan heti 44 órát dolgoz­nak, ami azt jelenti, hogy min­den második szombat szabad. Az építkezésen dolgozóknak kedvezményt nyújtanak. Ez a kedvezmény azt jelenti, hogy a téli idényben mindössze 40 ; órát kell dolgozniuk heten- i ként, tehát minden szombat­juk, s vele együtt természete­sen vasárnapjuk is szabad. Nyáron, áprilistól szeptem­berig pedig heti 48 órát dol­goznak. A dolgozók, különö­sen a külső munkahelyeken le­vők, nagy örömmel fogadták a jelentős szociális intézkedést. Cs. B. Szakszövetkezetek szövetsége Szerencsen Megyénk történelmi múltú borvidékén, Tokaj-Hegyalján az állami gazdaságon és a ter­melőszövetkezeteken kívül 11 hegyközség, valamint szakcso­port is foglalkozik szőlőműve­léssel, a nektárt termő, tera­szos szőlőföldek rekonstruk­ciójával. Utóbbi néhány évi eredményeik igen dicséretesek, hiszen Sátoraljaújhelytől To­kajig és Abaújszántóig mint­egy 1400 katasztrális holdnyi területen folytatnak a hegy­községek és szakcsoportok nagyüzemi szőlőművelést. Kü­lönösen kiemelkedik közülük tállyai, a tolcsvai és az olasz j liszkai szakcsoport munkája * amely évente 50—100 holdny i parlag újjátelepitését jelenti rj tokaj-hegyaljai rekonstrukció í során. J _______;__________ * * -K I * A ■* -K £ * ft A 11 hegyközség és szakcso­port tagjai most arra az el­határozásra jutottak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás to­vábbfejlesztése végett még szo­rosabbra fűzik kapcsolataikat egymással, ami egyúttal érde­keik hatásosabb védelmét is biztosítja. Ezért megalakították a Tokajhegyaljai Szakszövet­kezetek Területi Szövetségét, s már megtartották vezetőség­választó gyűlésüket is. A terü­leti szövetség központja Sze- , rencs, ahol Január elsejével az j^okat és elnökség már meg is kezdte tevékenységét Miskolc közlekedésének fejlődésével párhuzamosan növek­szik a baleseti veszély. Ennek elhárítására az illetékes szervek újabb jelzőtáblákat szereltetnek fel városunk kü­lönböző pontjain. A Miskolci Festőipari Ktsz cimfcstőí, munka közben. Foto: Szabados György Csökkentik az élő munkaerő felhasználását A Nagymiskolci Állami Gaz­daság központjában tanácsko­zással kezdődött az új eszten­dő első munkanapja. Az 1969. évi gazdálkodás alapelveit be­szélték még a vezetők. Ennek lényege, hogy 1969-ben leg­alább 2—3 százalékkal emelni növényi termésát- az állattenyésztés bevételét is. Hasonló arányban határozták meg a halmozott Különböző utasok, különböző útvonalak A mezőgazdasági gépgyártás újdonságai it A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár az idén olyan gépti-í puso.v gyártására rendezkedik* be, amelyek jó része hiány- j cikknek számít a mezőgazda- J Ságban. Még 1967 őszén kis so- * rozatban bocsátotta ki a gyár* a francia licenc alapján ké--K szített Braud-iéle kukorica- { csőtörő adaptert; ebből rövi--' desen több százat adnak át a] kereskedelemnek. Ugyancsak j francia licenc alapján látnakj hozzá a napraforgó-adapter előállításához, s a sorozatgyár-] tás nagyságrendjét az igények-] tői teszik függővé. Minthogy a* jugoszláv minta alapján gyár-* tott ZMAJ kukoricabetakarí­tó gép a gyakorlatban már be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket, ebből a típusból is nö­velik a gyártás mennyiségét. J Újdonság lesz az NDK gép­iparával együtt kifejlesztett növényvédő- gépsórozat, . és a kisebb szériában, egyelőre csak nagyüzemi próbákra készü­lő sorköz-vegvszerező beren­dezés, amellyel a hazai mező- gazdaság is megkezdheti a nagy hatású Gramoxon- és Reglone-készitmények kiszórá­sát. dolkodik, s a holnap örömei­ről beszél. * S a 10-es? Szerdán, pénte­ken ócskapiac. Más gondok, más célok. Állandó közön­ség és időnkénti látogatók; elegáns hölgyek, akik vala­mi különlegesre, rendkívüli­re vadásznak; rossz anyagiak között élők, akik a kará­csonyfa alatti ajándékokat így kívánják szaporítani; s megint mások, s talán ők az állandó utasok a hét bizo­nyos napján, akik vesznek és eladnak, osztanak és szoroz­nak, számolnak minden ne­mesebb belső indíték nélkül egyetlen jelszóval: az üzlet az üzlet., Minél többet, s le­hetőleg kevesebb munkával. Egyedül, az idő fogalma nem számit, hiszen legtöbbjüknek ez a főfoglalkozása. 4= S az 1-es? Igazi nagyvárosi forgalmat bonyolít le. Sűrű megállókkal, sűrűn cserélő­dik közönsége. Az emberek kényelmesebbek lettek. Egy megállőnyi útra is érdemes felszállni. Hiába, a nagyváro­si ember lüktető életritmusa nem szereti a gyaloglást, s különösen maid ha az Tka- rus-gvár által most kikísér- tetezett emeletes autóbu­szaink száguldanak útvona­lainkon. közlekedésünk még kulturáltabb, s talán még ér­dekesebb lesz. (s. e.) termelési érték növelésének: arányát. 1968-ban a halmozott termelési érték — Sz.cntgyör- gyi Zoltán főkönyvelő tájé­koztatása szerint — 58 millió forint volt. Ebből több mint 7 000 000 forint a nyereség. 60 százalékkal magasabb a ter­vezettnél. A gazdaság vezetői 1969-ben fokozni kívánják a gépesítést és a kemizálást, hogy csök­kenthessék az élő munkaerő felhasználását. Elsősorban az- Járt, mert nincs elegendő élő Jmunkaerő, ráadásul 1969-ben *Hernádnémeti és Bocs között ^megkezdődik a sörgyár építé­ssé, amely sok munkást vonhat *el a Nagymiskolci Állami Gaz­daságtól is. Ennek ellensúlyo­zására 7 új erőgépet és sok más munkagépet vásárolnak. A gépek üzemelésének bizto­sításához megkezdték 30 dol­gozó kiképzését. Ezek tavasz­ra gépészeti szakmunkások lesznek. Az esztendő első tanácsko­zásán azt is véglegesen elha­tározták, hogy hétmillió fo­rint beruházásával az új hűtő- i-házat saját rezsiben, saját Jmunkaerővel építik fel* mert x-a megbízott építőipari vállalat *ncm tudja augusztus végéig í kivitelezni. 5 terme ösziiveí^Rfek »mim aerolie vzeterö j J A Szerencsi járási Tanács * Végrehajtó Bizottsága a közel- Jműltban a termelőszövetkeze­tiek munkaerőhelyzetével fog­lalkozott. A korábbi évekhez Jviszonyítva, jelentős fejlődés­iről lehet beszámolni, gondok fazonban ma is vannak. Első­it sorban az állandó foglalkozta- Jtás megoldása szerepel a fel- 5adatok között. Ennek érdekó­Í ben fokozni kell az iparral va­ló kooperálást, valamint a me- izógazdnsággal kapcsolatos i melléküzemek telepítését. A tfoglalkoztatási gondok a sze- Jrencsi járásban is leginkább Ja nők körében jelentkeznek* Jtehát a jövőben mind több női k munkahelyet kell teremteni A 14-es es a 12-es autobus: napról napra telítettebb lesz A villanyrendőrnél állandóan nagy tömeg várja a járato­kat, de e vonal utazóközön­sége mintha fegyelmezettebb volna, nyugodtabban tűrné a zsúfoltság nehézségeit, egy- egy gomb elvesztését, tyúk­szemre hágást és az emberi közelség különböző megnyil­vánulási formáit. Vajon mi­ért? Mert ezekben a hetek­ben, hónapokban szinte gom­ba módra adják át az épí­tők, a kivitelezők, a vállala­tok az új lakáskulcsokat OTP. gázbeszerelés, házfel­ügyelő, cipekedés ezernyi gondja — s tegyük hozzá édes gondja —, hosszú évek beteljesült álma készteti na­gyobb nyugalomra, fegyel­mezettségre e vonal utazókö­zönségét. Nekik ez a kará­csony meghozta az igazi ajándékot, a fészekalapítást, a költözködést, az új otthon berendezését, talán a meg­születendő gyerek lehetősé­gét. Az autóbusz nagyokat zökken, a latyakos időben csúszik is, még jobban össze­rázza a bentlevőket, de ez szinte senkit se zavar, néha mosolyognak egyet, ismerős­ként üdvözlik egymást, s folytatódik tovább a tervez- getés, ki hangosan, ki ma­gába mélyedve számol, gon-

Next

/
Thumbnails
Contents