Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
BSZ A K M A GV A ROR «57 * f? Víífi^míMi tdfío «'.irtufir T^Sa Leszállás a holdra Mare Tranquillilatis Dé, a szobrász PüspSky István rajza. sebb, világosabb foltokat szí» razulatnak, míg a sötét, sima felszínt tengereknek minősi tette és nevezte. így nevezzük mi is, de a szabatosság kedvéért ió, ha idézőjel közé tesz szűk. Keressük meg a holdon a Nyugalom-tengerét. Nem javasolhatom, hogy terítsük ki a hold térképét, mert az még nem található minden háznál így legjobb, ha magán a holdon tartunk terepszemlét. Pml’ hasonlata meg ^ kapó. Azok a tér színek, melyeket ő tengereK- r.ek hitt, igen sima, vulkanikus anyagokból felépített, sötét színű felületek. Itt-ott hegyvonulatok szabdalják a „part’a1'” mint tengerét a benyúló félszigetek. A partok mentén, cie sokszor a „tengereken” belül csaknem szabályos kör alakú kráterek és gyűrűs hegyek okoznak változatossá got. Ha a hold fényváltozásait jjholdtó] újholdig fokozatosan figyeljük, mind feltűnnek ezek a tengerek. Üjhold után. a hold keleti pereméhez közel az Oceanus Procellarum (Vi harok óceánja) tűnik fel. Ga liléi valószínű arra gondol! mivel ez a tenger a hold egyenlítőié két oldalán helyezkedik el, itl gyakori lehet a vihar, amit ö távcsövével sem fedezhetett fel. Mire a hold eléri' az első negyede! annak fölső részében a Maré Nubium (Párák tengere), az alsó részében a Maré Imbrium (Esők tengere) rajzolódik k* Ezt észak felől, a hold egyenlítője tájékán a 90—100 km át- mérA.t) Ponerrdcus kráter dí szíti. Talán a telihold keleti fele (első negyed) a tengerek Hold iának is nevezhető, hiszen 3 nagyobb, -1 kisebb „tenger” a felszín túlnyomó részé! uralja. Mire megtelik a hold, látha. tó lesz a nyugati fele is. De a tormák inkább utolsó negyed idején tanulmányozhatók job ban. Ezt a negyedet is osz- szuk felső és alsó részre. A felsőt a hegységek és kráterek nagy száma uralja. Mindösszs- 2 kisebb tenger nyúlik át Ide Az alsó részen látható a leszállásra kiszemelt Nyugalom tengere, amit északról a hold egyen'üöje. s a holdbéli Plre- neusok határolnak. (Zétényi) A szerencsi új gimnázium mm (Donkey Zoltán rézkarca) Aranylakodalom Szikszón me kiterjed az idős házaspárok házassági évfordulóinak megünneplésére is. Kezdeményezését örömmel, segítőkészséggel fogadták a község vezetői. A művelődési otthon klubtermét ünnepélyessé díszítették a Kar manóczi-házaspár aranylakodalmának tiszteletére is. Az ünnepségre pedig a szeretet, a megbecsülés szimbólumaként ajándékokat, virágokat hoztak kórház KISZ-esei, az úttörők, a szikszói és a megyei nő- tanács, az egészségügyi szakszervezeti bizottság és máS szervek képviselői. Mindé* nemcsak az ünnepeli hazaspáá hanem az otthon valamennyi lakója számára maradandó szép élményt jelentett, amelyből érzik, hogy mellettük vagyunk és minél derűsebb boldogabb öregkort akarunk űz- tositani számukra. Taksás Miklós A jövő Iiéí ív-műsorából Igaz a közmondás: öreg ember nem vén ember. Bármenynyire szánt az idő mély barázdákat az arcon, örök a szeretet és a hűség a Karrnanóczi- házaspár között. Igazi harmó- niában élnek s a maguk csendességében emlékeznek a múltra a szikszói szoc'ális otthonban — nyáron a vén fa árnyékában, télen a meleg szobában ... Nehéz ifjúságuk, múltjuk volt. Ma már történelmet írunk arról az ötven évről, melynek hőse népünk, s közte a Kar- manóczi-ház.aspár is volt. Kettőjük története ugyanis 1919. január 8-án kezdődött. Egy há- j borút átélt katona feleségül kért egy félárva lányt. Karma- nóczi József és Novák Anna ' összeházasodott. Nincstelen- [ ként. de nagy akarattal, meg- I osztva örömet és bánatot jó- ] ban. rosszban együtt vállalták ] a paraszti munkát. Átéltek sorstársaik minden gondját Csak a maguk erejére számíthattak, mert gyermek nélkül ! maradtak. Keserves öregség I várt volna ráiuk ... De szőri- j alista társadalmunkban nin- i cseflek kitaszított öregek. A j gyermekteleneket is meleg otthonok. szerető kezek váriák. A szikszói szociális otthonban például nemcsak ellátásról kényelemről gondo-kodonk. A I vezető. Tokaji -Lajosné figyel- j az eiKoveiKezo net teievizio- műsora igen széles választékot ígér. Elsőként említjük meg a Fórum című sorozat január 16-án, csütörtökön jelentkező adását; amelyben most nem külpolitikai kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők, hanem belpolitikaiakra, konkrétebben hazánk gazdasági életének aktuális kérdéseire. A feltett kérdésekre Nyers Rezső, Bee ki Sándor, Csikós Nagy Béla, Erdei Ferenc, Rév Lajos, Vályi Péter válaszol. Érdekessége ennek az adásnak, hogy a miskolci rádió-stúdión keresztül is lehet majd kérdéseket feltenni A politikai jellegű műsorok közül kiemelA Vöröskereszt k on qresszusára y készülnek A Mezőkövesdi járási Vörös- kereszt Szervezet elnökségének gondos szervező és előkészítő munkája után a helyi szervezetekben megkezdődtek a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések. Valamennyi taggyűlésen elemzik, értékelik az elmúlt évi munkát. Ezek alapján máris megállapítható, hogy járási szinten szép fejlődés mutatkozik. Különösen az egészség- ügyi felvilágosítás eredményei tűnnek ki. Tavaly ugyanis 237 felvilágosító előadáson csaknem 13 ezer hallgató vett részt. Ezenkívül 835-en tanultak szervezett formában a Vöröskereszt különféle tanfolyamon. A térítésmentes véradómoz- ga’omban a járás teljesítette tervét. Egyes községekben vannak ugyan szervezési nehézségek, ezért a jövőben többet akarnak törődni ezek megszüntetésével. A. társadalmi bizottságok a tisztasági verseny során tavaly 10 788 lakóházat vizsgáltak meg. és értékelésük szerint a száz pontot elért lakások száma az előző évi 2871- ről. 3568-ra emelkedett. Örömmé1 állapíthatták meg azt is. hog' a községekben már tisztábbak az utak, a közterületek és a kutak. Makó .tizsef Mezőkövesd HUNYOROGVA emelet magasba: a tetőhöz erősítve, kötélhágcsó lóg fent- ről a járdára, kettős kötele fokokba osztva. Hágcsó: a szóról Julia jut eszembe, s Júlia: Vond össze kárpitod, szerelmes éj, A nap szemét kötözd be. s Rómeó Nem — látva — hallva fusson karjaidba. Hágcsó: itt most szó sincs shakespearei költészetről, ez a leghétköznapibb próza A hágcsón, éppen a tető alatt, egy overállos férfi kapaszkodik. kezében hosszú rúd. Nem. nem Rómeó, ha az lenne, rendelkezésére állna a lépcsőház, vagy a lift — ha jár. Arról van szó: a szecesz- szió divatjának sok főváros’ házat gipszdíszítéssel tarkították, pé’dául ezt is. ahonnan a kötélhágcsó lóg alá. A gipszminták elmállódtak, s most — tatarozzák a házat, — le kell őket verni nehogy Idővel — végső romlásukkor — a járókelők fejére zuhanjanak. A gipszek „Rómeója” rúd jával bökdösi az avatagot hull lefe’é az áldás, porfelhő s puffén estében a lelökött gioszdarab. Az ember gyakran magához mér másokat eltűnődtem: elindulnék-e ezen a himbálódzó kettős kötélen szerelemért vagy gipszért? Kihagyom magamat a feleletből. sokan nem tennék meg Szédül-e? — kérdezem később a ház arcának farag80DÓ BÉLA: HÁC/CSÓN M l'H 'l I 1 <■»■)■•! ■! M ;n|'.|. w-:-.) •— Hidegek már az éjszakák. Rossz felkelni reggel? — Az ember felkél. — Gondja van? — Mint min lenkinek. Most beteg a gyerek. — Szeret inni? — Módjává1. Persze, szombaton. — A ház milyen, ahol lakik? — Múlt évben festették. — Jól? — Hát arról lehetne beszélni. — Ez kritika? — Az. Kritizálni mindenki, szeret. — És ha a maga munkáját kritizálják? — Tessék. Lehet. De ha rendesen csinálom nem örü lök, ha kritizálják. — Most. hogy lejött a hág -sóról, mit tenne szívesen? — Elszívok egy cigaretta' >ztán visszamegyek. Kicsit tétovázok. Aztán— Szeretne ajándékba kap ii egy autóbuszt? Rögtön észreveszem: rossz a kérdés nem tartia itnmok- nak. Nem is tarthatja. — inkább egy kis víkend házat. Még egy kérdés de előre sejtem, buta kérdés: — Jó élni? — Nem olvan buta amit kérdez. Nagyon jó élni' Olyan Ham van csupa ész PARO* ÁZUNK mintha biztatna Eldobja a -sikket, rátapos a gipsznor- ban Indul a magasba Nem fél nem szédül fgy kell ten nie Ez a rend jük még a Mindenki űjakr<* készül című, szombaton látható forradalmi irodalmi ísZ- szeállitást. és a nézők figyel' mébe ajánljuk A világ lapja}* ból című külpolitikai sajtó" szemle első, pénteki jelentke' zését. A művészeti műsorok közül elsőként színházi közvetítésé* hívjuk fel a figyelmet. Győrből közvetítik Felkai Ferenc törtó nelmi vígjátékát, a Boszorká* nyok pedig nivesenek-et Fik mekben nem lesz hiány. Kj' emeljük a vasárnap, januáf 19-én kezdődő és öt vasáma' pon át jelentkező. Bors círr|J magyar knlandfi'm sorozatot amely az N) éves tanácskén' társasági évforduléhoz kap-s13"; lódik, az első világh éöor-útdj beleunt katonák b.adlfoglroK kalandos történeteit tárja 9i néző elé. De szívesen Mviiül fel a fi ível met n Körhinta cH mű már lassan klass-dk"«°»[ vá1 é magyar dm szómba* )4I'Í utáni ismételt su-á-zására dán es?v Wndd r'ljnnVri j ucívanív/nnr) sn«át*ov.7á^ A szebb nillnnat -ímű olasz f’l'j met. amely egv fiatal orvníj problémáit áhráznlia A pénteken látható Doktor Vera -ín"!' szövi°1 film hőse egy doktornő' ak>t a németekkel veié cgyüu'j működéssel vádolnak Sznm'--t este egv négv apré törió-’-t'-'il: álló nyugatnémet fil-ptpi "ár* hatunk másfél éránvi sz'-Ó koztatást Címe: Szerelmi köt' hívta. A komolvzene kedvelő* kei' len Sznnvi Olga nrk-"di hn'l' •»athatiák. szombaton ne-l-íi Karajan, illetve a Bérli> "’Pj harmnnikvsok knn-ertié- M'j "„7b-tik A maevnrnéták /élői kétszer is találkoznak M Nótaszóval, csütö-tökön és v3' sárnap. a könnvüz-ne kedved oedíc szerdán a Shoie-bivetflh -sütörtökön Johnny Knllvriatl’, vasárnap pedie '*> Fhígerkup1? 'ólait hn'lgathaliák. Megemlít 'ük még a szerdái* 'átható Melyiket az ötezerből?-•(mű pa* va választás' műsor!; o pedáeégia! oieé- i ’.andé pénteki. Eskf)nV •fm’l tv-láfékpt va'amipl az gvan'l -sek pénteken látható lánvok'i nak szánt zuzn-kridéflt 'rrnác* ; adót. a felszíni formák, melyek egy terepasztalhoz, egy gipszmo- dellhez jobban hasonlítanak, mint valamely földi tájhoz. Az űrhajó tízszer kerülte meg a noldal. Az űrhajósok egyik lényeges feladata annak a fel derítése volt, hol lenne a térszín a holdra való leszálláshoz a legalkalmasabb? A választásuk a Nyugalom-,,tengerére”, a Maré Tranquillitatis- ra esett. Az még nem okozna gondot, ha tengerre szállnának le, hiszen ők is óceán vizére ereszkedtek a földre való visszatérésükkor. De a holdon nincs víz, tehát tenger sem található. A „tenger” elnevezés Galileitől származik, a nagy fizikus-csillagász az 1610-es években saját készítésű távcsövével látta először nagyítva a he’d tájait, rajzolatait. Azokat a föld felszíni viszonyaihoz hasonlította. A fényeL ,., iű«sL ma már í°ö- a> IISSÜK, gaj beszélhetünk erről a tervről. Az elmúlt karácsonykor az Apolló—8 űrhajóval az amerikai Borman, leveli és Anders „lekörözték” a holdat, amikor „nagy bátorságról és mesterségbeli tudásról tettek tanúbizonyságot”. Tudósok ezrei, laikusok milliói lesték az űrből jövő híreket. és feszült figyelemmel, reménykedve várták őket visz- sza. felderítő útjuk során, megkerülve a holdat, először szemlélték közvetlenül annak túlsó arculatát. Időnként 111 km közelségben voltak a hold felszínétől, mint Miskolc— Hatvan légvonalban. Élettelen 3zürke világ volt alattuk. Színes felvételeik is sárgás-szürkének tüntetik fel a holdbéli tájakat. 111 kni-es szomszédságban már jobban kirajzolódnak érnet, megborotválnak, meg lyírják kérésemre a hajamat. Csákányozzák a szenet hog> íe fázzam, csiszolják okulá •óm üvegét, helyrehozták :örött ablakomat, termelik -»ekem az áramot, fölaggat- iák csilláromat... Mindenk’ :sinál valamit azért, hogy így éljek, ahogy élek. sok- szer kar fárad, izmok feszüllek, gyógyszert készítenek nekem, fát ültetnek az abla kom alá, a pincér — ha éppen az ő asztala — elém teszi az ételt, felsöprik az utcámat. Igyekszem megnyug látni magamat en is adok va lamit a közösbe, mint ahogv mindenki ad. Kérdezgetem a háztataro zót: — Ha végez a munkával? — Megmosakszom. Asz- szony, gyerek, vacsora. inagasan jár, felhők alatt — hát inkább nem. A fe1 hők Is mások, a háztető is más. A kötélhágcsó fokát érzi a cipőtalpa alatt, különben is fenn biztonsági övvel erősíti magát a hágcsóhoz. Ez a foglalkozása. A házat tatarozni kell, ez az élet rendje. A házban lakik egy sebészorvos. mindennapra esik néhány műtétje. Megtörténhet. egyszer éppen ezt az embert operálja őt, aki a házat tatarozza. Az orvos kezében kés. nem fél. arrvkor az eleven húsba vág? Miért félne? Az a feladata, fe’tár- ia késével a beteg részt. tfptzuci v áe néha a AVJtntLT, közhelyek valamiféle rangot kapnak. Ha én lakom a házban, azt mesélem: na végre, tatarozzák a házunkat. Vagyis ez a férfi, aki a kötél fokán négyemelet magasban áll — az én hajlékomon munkálkodik. Rendbe hozatom a télikabátomat, a szabómester tehát nekem dolgozik. Körü’nézek milyen nagy úr vagyok, persze, együtt mindeni'ivel. A cipőgyár cipőt csinál nekem mások megszövik számomra a szövetet, megsütik a zsemcsálójátó’? Szédül-e a ma- 1 gasban, amikor lenéz s a t mélységben látja az utcát, s a e szétroncsolt faldarabokat. 1 Nem is várhattam más vá- t laszt, mint nemet — ha szé- i dűlne, nem mászna fel, léte- i zik más munka is. Aztán azt < kérdeztem: ült-e már repii- < lőgépen? Kiderült, nem. de i nem is kívánt soha, az túl ■