Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

BSZ A K M A GV A ROR «57 * f? Víífi^míMi tdfío «'.irtufir T^Sa Leszállás a holdra Mare Tranquillilatis Dé, a szobrász PüspSky István rajza. sebb, világosabb foltokat szí» razulatnak, míg a sötét, sima felszínt tengereknek minősi tette és nevezte. így nevezzük mi is, de a szabatosság kedvé­ért ió, ha idézőjel közé tesz szűk. Keressük meg a holdon a Nyugalom-tengerét. Nem ja­vasolhatom, hogy terítsük ki a hold térképét, mert az még nem található minden háznál így legjobb, ha magán a hol­don tartunk terepszemlét. Pml’ hasonlata meg ^ kapó. Azok a tér színek, melyeket ő tengereK- r.ek hitt, igen sima, vulkani­kus anyagokból felépített, sö­tét színű felületek. Itt-ott hegyvonulatok szabdalják a „part’a1'” mint tengerét a be­nyúló félszigetek. A partok mentén, cie sokszor a „tengere­ken” belül csaknem szabályos kör alakú kráterek és gyűrűs hegyek okoznak változatossá got. Ha a hold fényváltozásait jjholdtó] újholdig fokozatosan figyeljük, mind feltűnnek ezek a tengerek. Üjhold után. a hold keleti pereméhez közel az Oceanus Procellarum (Vi harok óceánja) tűnik fel. Ga liléi valószínű arra gondol! mivel ez a tenger a hold egyenlítőié két oldalán he­lyezkedik el, itl gyakori lehet a vihar, amit ö távcsövével sem fedezhetett fel. Mire a hold eléri' az első negyede! annak fölső részében a Maré Nubium (Párák tengere), az alsó részében a Maré Imbrium (Esők tengere) rajzolódik k* Ezt észak felől, a hold egyen­lítője tájékán a 90—100 km át- mérA.t) Ponerrdcus kráter dí szíti. Talán a telihold keleti fele (első negyed) a tengerek Hold iának is nevezhető, hi­szen 3 nagyobb, -1 kisebb „ten­ger” a felszín túlnyomó részé! uralja. Mire megtelik a hold, látha. tó lesz a nyugati fele is. De a tormák inkább utolsó negyed idején tanulmányozhatók job ban. Ezt a negyedet is osz- szuk felső és alsó részre. A felsőt a hegységek és kráterek nagy száma uralja. Mindösszs- 2 kisebb tenger nyúlik át Ide Az alsó részen látható a leszál­lásra kiszemelt Nyugalom tengere, amit északról a hold egyen'üöje. s a holdbéli Plre- neusok határolnak. (Zétényi) A szerencsi új gimnázium mm (Donkey Zoltán rézkarca) Aranylakodalom Szikszón me kiterjed az idős házaspárok házassági évfordulóinak meg­ünneplésére is. Kezdeményezé­sét örömmel, segítőkészséggel fogadták a község vezetői. A művelődési otthon klubtermét ünnepélyessé díszítették a Kar manóczi-házaspár aranylako­dalmának tiszteletére is. Az ün­nepségre pedig a szeretet, a megbecsülés szimbólumaként ajándékokat, virágokat hoztak kórház KISZ-esei, az úttö­rők, a szikszói és a megyei nő- tanács, az egészségügyi szak­szervezeti bizottság és máS szervek képviselői. Mindé* nemcsak az ünnepeli hazaspáá hanem az otthon valamennyi lakója számára maradandó szép élményt jelentett, amely­ből érzik, hogy mellettük va­gyunk és minél derűsebb bol­dogabb öregkort akarunk űz- tositani számukra. Taksás Miklós A jövő Iiéí ív-műsorából Igaz a közmondás: öreg em­ber nem vén ember. Bármeny­nyire szánt az idő mély baráz­dákat az arcon, örök a szere­tet és a hűség a Karrnanóczi- házaspár között. Igazi harmó- niában élnek s a maguk csen­dességében emlékeznek a múlt­ra a szikszói szoc'ális otthon­ban — nyáron a vén fa árnyé­kában, télen a meleg szobá­ban ... Nehéz ifjúságuk, múltjuk volt. Ma már történelmet írunk arról az ötven évről, melynek hőse népünk, s közte a Kar- manóczi-ház.aspár is volt. Ket­tőjük története ugyanis 1919. január 8-án kezdődött. Egy há- j borút átélt katona feleségül kért egy félárva lányt. Karma- nóczi József és Novák Anna ' összeházasodott. Nincstelen- [ ként. de nagy akarattal, meg- I osztva örömet és bánatot jó- ] ban. rosszban együtt vállalták ] a paraszti munkát. Átéltek sorstársaik minden gondját Csak a maguk erejére számít­hattak, mert gyermek nélkül ! maradtak. Keserves öregség I várt volna ráiuk ... De szőri- j alista társadalmunkban nin- i cseflek kitaszított öregek. A j gyermekteleneket is meleg ott­honok. szerető kezek váriák. A szikszói szociális otthonban például nemcsak ellátásról ké­nyelemről gondo-kodonk. A I vezető. Tokaji -Lajosné figyel- j az eiKoveiKezo net teievizio- műsora igen széles választékot ígér. Elsőként említjük meg a Fórum című sorozat január 16-án, csütörtökön jelentkező adását; amelyben most nem külpolitikai kérdésekre kap­hatnak választ az érdeklődők, hanem belpolitikaiakra, konk­rétebben hazánk gazdasági éle­tének aktuális kérdéseire. A feltett kérdésekre Nyers Re­zső, Bee ki Sándor, Csikós Nagy Béla, Erdei Ferenc, Rév La­jos, Vályi Péter válaszol. Ér­dekessége ennek az adásnak, hogy a miskolci rádió-stúdión keresztül is lehet majd kérdé­seket feltenni A politikai jel­legű műsorok közül kiemel­A Vöröskereszt k on qresszusára y készülnek A Mezőkövesdi járási Vörös- kereszt Szervezet elnökségének gondos szervező és előkészítő munkája után a helyi szerve­zetekben megkezdődtek a ve­zetőség- és küldöttválasztó taggyűlések. Valamennyi taggyűlésen elemzik, értékelik az elmúlt évi munkát. Ezek alapján már­is megállapítható, hogy járá­si szinten szép fejlődés mutat­kozik. Különösen az egészség- ügyi felvilágosítás eredményei tűnnek ki. Tavaly ugyanis 237 felvilágosító előadáson csak­nem 13 ezer hallgató vett részt. Ezenkívül 835-en tanul­tak szervezett formában a Vö­röskereszt különféle tanfolya­mon. A térítésmentes véradómoz- ga’omban a járás teljesítette tervét. Egyes községekben vannak ugyan szervezési ne­hézségek, ezért a jövőben töb­bet akarnak törődni ezek meg­szüntetésével. A. társadalmi bizottságok a tisztasági verseny során ta­valy 10 788 lakóházat vizsgál­tak meg. és értékelésük sze­rint a száz pontot elért laká­sok száma az előző évi 2871- ről. 3568-ra emelkedett. Öröm­mé1 állapíthatták meg azt is. hog' a községekben már tisz­tábbak az utak, a közterüle­tek és a kutak. Makó .tizsef Mezőkövesd HUNYOROGVA emelet magasba: a tetőhöz erősítve, kötélhágcsó lóg fent- ről a járdára, kettős kötele fokokba osztva. Hágcsó: a szó­ról Julia jut eszembe, s Jú­lia: Vond össze kárpitod, szerel­mes éj, A nap szemét kötözd be. s Rómeó Nem — látva — hallva fus­son karjaidba. Hágcsó: itt most szó sincs shakespearei költészetről, ez a leghétköznapibb próza A hágcsón, éppen a tető alatt, egy overállos férfi ka­paszkodik. kezében hosszú rúd. Nem. nem Rómeó, ha az lenne, rendelkezésére állna a lépcsőház, vagy a lift — ha jár. Arról van szó: a szecesz- szió divatjának sok főváros’ házat gipszdíszítéssel tarkí­tották, pé’dául ezt is. ahon­nan a kötélhágcsó lóg alá. A gipszminták elmállódtak, s most — tatarozzák a házat, — le kell őket verni nehogy Idővel — végső romlásukkor — a járókelők fejére zuhan­janak. A gipszek „Rómeója” rúd jával bökdösi az avatagot hull lefe’é az áldás, porfelhő s puffén estében a lelökött gioszdarab. Az ember gyakran magá­hoz mér másokat eltűnőd­tem: elindulnék-e ezen a himbálódzó kettős kötélen szerelemért vagy gipszért? Kihagyom magamat a felelet­ből. sokan nem tennék meg Szédül-e? — kérdezem ké­sőbb a ház arcának farag­80DÓ BÉLA: HÁC/CSÓN M l'H 'l I 1 <■»■)■•! ■! M ;n|'.|. w-:-.) •— Hidegek már az éjsza­kák. Rossz felkelni reggel? — Az ember felkél. — Gondja van? — Mint min lenkinek. Most beteg a gyerek. — Szeret inni? — Módjává1. Persze, szom­baton. — A ház milyen, ahol la­kik? — Múlt évben festették. — Jól? — Hát arról lehetne be­szélni. — Ez kritika? — Az. Kritizálni mindenki, szeret. — És ha a maga munkáját kritizálják? — Tessék. Lehet. De ha rendesen csinálom nem örü lök, ha kritizálják. — Most. hogy lejött a hág -sóról, mit tenne szívesen? — Elszívok egy cigaretta' >ztán visszamegyek. Kicsit tétovázok. Aztán­— Szeretne ajándékba kap ii egy autóbuszt? Rögtön észreveszem: rossz a kérdés nem tartia itnmok- nak. Nem is tarthatja. — inkább egy kis víkend házat. Még egy kérdés de előre sejtem, buta kérdés: — Jó élni? — Nem olvan buta amit kérdez. Nagyon jó élni' Olyan Ham van csupa ész PARO* ÁZUNK mintha biztatna Eldobja a -sikket, rátapos a gipsznor- ban Indul a magasba Nem fél nem szédül fgy kell ten nie Ez a rend jük még a Mindenki űjakr<* készül című, szombaton lát­ható forradalmi irodalmi ísZ- szeállitást. és a nézők figyel' mébe ajánljuk A világ lapja}* ból című külpolitikai sajtó" szemle első, pénteki jelentke' zését. A művészeti műsorok közül elsőként színházi közvetítésé* hívjuk fel a figyelmet. Győrből közvetítik Felkai Ferenc törtó nelmi vígjátékát, a Boszorká* nyok pedig nivesenek-et Fik mekben nem lesz hiány. Kj' emeljük a vasárnap, januáf 19-én kezdődő és öt vasáma' pon át jelentkező. Bors círr|J magyar knlandfi'm sorozatot amely az N) éves tanácskén' társasági évforduléhoz kap-s13"; lódik, az első világh éöor-útdj beleunt katonák b.adlfoglroK kalandos történeteit tárja 9i néző elé. De szívesen Mviiül fel a fi ível met n Körhinta cH mű már lassan klass-dk"«°»[ vá1 é magyar dm szómba* )4I'Í utáni ismételt su-á-zására dán es?v Wndd r'ljnnVri j ucívanív/nnr) sn«át*ov.7á^ A szebb nillnnat -ímű olasz f’l'j met. amely egv fiatal orvníj problémáit áhráznlia A pénte­ken látható Doktor Vera -ín"!' szövi°1 film hőse egy doktornő' ak>t a németekkel veié cgyüu'j működéssel vádolnak Sznm'--t este egv négv apré törió-’-t'-'il: álló nyugatnémet fil-ptpi "ár* hatunk másfél éránvi sz'-Ó koztatást Címe: Szerelmi köt' hívta. A komolvzene kedvelő* kei' len Sznnvi Olga nrk-"di hn'l' •»athatiák. szombaton ne-l-íi Karajan, illetve a Bérli> "’Pj harmnnikvsok knn-ertié- M'j "„7b-tik A maevnrnéták /élői kétszer is találkoznak M Nótaszóval, csütö-tökön és v3' sárnap. a könnvüz-ne kedved oedíc szerdán a Shoie-bivetflh -sütörtökön Johnny Knllvriatl’, vasárnap pedie '*> Fhígerkup1? 'ólait hn'lgathaliák. Megemlít 'ük még a szerdái* 'átható Melyiket az ötezerből?-•(mű pa* va választás' műsor!; o pedáeégia! oieé- i ’.andé pénteki. Eskf)nV •fm’l tv-láfékpt va'amipl az gvan'l -sek pénteken látható lánvok'i nak szánt zuzn-kridéflt 'rrnác* ; adót. a felszíni formák, melyek egy terepasztalhoz, egy gipszmo- dellhez jobban hasonlítanak, mint valamely földi tájhoz. Az űrhajó tízszer kerülte meg a noldal. Az űrhajósok egyik lé­nyeges feladata annak a fel derítése volt, hol lenne a tér­szín a holdra való leszállás­hoz a legalkalmasabb? A vá­lasztásuk a Nyugalom-,,tenge­rére”, a Maré Tranquillitatis- ra esett. Az még nem okozna gondot, ha tengerre szállnának le, hiszen ők is óceán vizére ereszkedtek a földre való visszatérésükkor. De a holdon nincs víz, tehát tenger sem ta­lálható. A „tenger” elnevezés Galileitől származik, a nagy fizikus-csillagász az 1610-es években saját készítésű táv­csövével látta először nagyít­va a he’d tájait, rajzolatait. Azokat a föld felszíni viszo­nyaihoz hasonlította. A fénye­L ,., iű«sL ma már í°ö- a> IISSÜK, gaj beszélhe­tünk erről a tervről. Az elmúlt karácsonykor az Apolló—8 űr­hajóval az amerikai Borman, leveli és Anders „lekörözték” a holdat, amikor „nagy bátor­ságról és mesterségbeli tudás­ról tettek tanúbizonyságot”. Tudósok ezrei, laikusok mil­liói lesték az űrből jövő híre­ket. és feszült figyelemmel, re­ménykedve várták őket visz- sza. felderítő útjuk során, meg­kerülve a holdat, először szemlélték közvetlenül annak túlsó arculatát. Időnként 111 km közelségben voltak a hold felszínétől, mint Miskolc— Hatvan légvonalban. Élettelen 3zürke világ volt alattuk. Szí­nes felvételeik is sárgás-szür­kének tüntetik fel a holdbéli tájakat. 111 kni-es szomszédság­ban már jobban kirajzolódnak érnet, megborotválnak, meg lyírják kérésemre a hajamat. Csákányozzák a szenet hog> íe fázzam, csiszolják okulá •óm üvegét, helyrehozták :örött ablakomat, termelik -»ekem az áramot, fölaggat- iák csilláromat... Mindenk’ :sinál valamit azért, hogy így éljek, ahogy élek. sok- szer kar fárad, izmok feszül­lek, gyógyszert készítenek nekem, fát ültetnek az abla kom alá, a pincér — ha ép­pen az ő asztala — elém te­szi az ételt, felsöprik az ut­cámat. Igyekszem megnyug látni magamat en is adok va lamit a közösbe, mint ahogv mindenki ad. Kérdezgetem a háztataro zót: — Ha végez a munkával? — Megmosakszom. Asz- szony, gyerek, vacsora. inagasan jár, felhők alatt — hát inkább nem. A fe1 hők Is mások, a háztető is más. A kötélhágcsó fokát érzi a ci­pőtalpa alatt, különben is fenn biztonsági övvel erősíti magát a hágcsóhoz. Ez a foglalkozása. A házat tatarozni kell, ez az élet rendje. A házban lakik egy sebészorvos. mindennapra esik néhány műtétje. Megtör­ténhet. egyszer éppen ezt az embert operálja őt, aki a há­zat tatarozza. Az orvos ke­zében kés. nem fél. arrvkor az eleven húsba vág? Miért félne? Az a feladata, fe’tár- ia késével a beteg részt. tfptzuci v áe néha a AVJtntLT, közhelyek valamiféle rangot kapnak. Ha én lakom a házban, azt me­sélem: na végre, tatarozzák a házunkat. Vagyis ez a fér­fi, aki a kötél fokán négy­emelet magasban áll — az én hajlékomon munkálkodik. Rendbe hozatom a télikabá­tomat, a szabómester tehát nekem dolgozik. Körü’nézek milyen nagy úr vagyok, per­sze, együtt mindeni'ivel. A cipőgyár cipőt csinál nekem mások megszövik számomra a szövetet, megsütik a zsem­csálójátó’? Szédül-e a ma- 1 gasban, amikor lenéz s a t mélységben látja az utcát, s a e szétroncsolt faldarabokat. 1 Nem is várhattam más vá- t laszt, mint nemet — ha szé- i dűlne, nem mászna fel, léte- i zik más munka is. Aztán azt < kérdeztem: ült-e már repii- < lőgépen? Kiderült, nem. de i nem is kívánt soha, az túl ■

Next

/
Thumbnails
Contents