Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

'vfesímap, 1980. január 26. ESSAKMAGYARORSZAG 5 Isi Séía Tessedik-dija és ugf^Mtsán IsiiSm Félezer diák sorsa Nincs béke ss IVíőfi lieilésrBBiEiibitn juttatása a szövetkezeti, vala­mint állami iparral szemben. Ily módon a pedagógiai vezetés és a gazdasági vezetés szöges ellentétbe került egymással, aminek kárát természetesen a gyerekek és a nevelőtestület látta. Egy példa illusztráció­képpen. Az igazgató és a ve­zető gondnok közölt heves vita zajlott le, hogy a tanulószoba asztalait magánkisiparossal, vagy szövetkezetivei javíttas­sák meg. A huzavona követ­keztében a munkák egyre csak' húzódtak, késlekedtek. A kezdeti súlyos viták végül gyűlölködésbe csaptak át. s je­len pillanatban mindkét fél ott tart, hogy híveket toboroz saját maga igazságának, jószándéká- nak, tisztességének bizonyítá­sára, Természetesen ez a to- borzó tevékenység alaposan megosztotta és megosztja nap­jainkban is a nevelőtestületet, s a technikai személyzetet is. /Vem fogyasztják cl az ételt... A kollégiumi igazgató mun­kájával a szakfelügyelet és a művelődésügyi osztály elége­dett volt. Tagadhatatlan, Máté László szinte éjjel-nappal (né­ha tehertételként) a kollégium­ban volt. Családja nem lévén, idejét és energiáját a kollé­gium fejlesztésére, jobbulására fordította. Nevelési elvei kö­zött az aprólékosság, a gya­koriság, a. dolgok mind sűrűbb ismétlése és ismételtetése do­minált, Megkövetelte nevelői­től, hogy ott álljanak a gyere­kek mellett, amikor kezet mos­nak, cipőt tisztítanak, sorakoz­nak, étkeznek, vagy reggel tor­násznak. Ebben a követel­mény-rendszerben volt nagyon sok célszerű, de ahogy a mű­velődésügyi osztályon megfo­galmazták, volt néhány olyas­mi is, ami a katonai drillre emlékeztet. Az utóbbi maga­tartásformából vezethetjük le azt a gyakori pedagóguscserét is, ami a Petőfi Kollégiumot az elmúlt néhány esztendő alatt jellemezte. Ugyanis csak­nem 15 tanár vált meg (vagy helyeztetett át) a kollégiumtól. Munkatársai között akadtak tehetséges pedagógusok, de a művelődésügyi osztály vélemé­nye szerint, s Máté László igazgató ítélkezése alapján is voltak olyan tanárok, akik a pályára alkalmatlannak bizo­nyultak. Így, utólag nehéz el­dönteni, hogy az eltávozottak rosszul végezték-e munkáju­kat, vagy pedig az igazgató merevsége volt a távozás elő­idézője. Egy bizonyos: több mint két esztendővel ezelőtt néhány ok­talan szigorítás miatt (mert eldugultak a W. C.-levezetők, a diákokat eltiltották a tv-nézés- 161, s 10 forintra büntették őket) a tanulók elhatározták, hogy nem fogyasztják el a reggelit, az ebédet és a vacsorát. A diá­koknak ez a fellépése az igaz­gató ellen Irányult: pedagógiai­lag, politikailag helytelennek tartjuk, hogy a kollégium ak­kori nevelői nem léptek fel ez ellen. A tanulók rovására A Petőfi Kollégiummal kap­csolatos kezdeti szóbeszéd ál­landósult a városban. Ma már neuralgikus pontként említik e nevelési intézményünket, mert az utóbbi időben vizsgálat vizsgálatot követ. Az elmúlt néhány év alatt annyian és oly energiával vizsgálták a kollégiumban előforduló viszá­lyokat, hogy azzal egy új intéz­ményt lehetett volna ellátni. Ha a hallatlan sok energia a pedagógia hajójának vitorlá­ját feszíti, bizonyára még szebb eredményeket érhetett volna el a Petőfi Sándor Kollégium. Az igazság kedvéért - meg kell mondanunk: a kollégium Össz- tanulmányl eredménye nem rossz. De lehetne jobb Is, s a közösségi élet normáinak be­tartásában még akad tennivaló bőven. Mi akadályozza az egy­séges és hatékony pedagógiai munkálkodást? Az igazgató t a nevelők egy csoportja köpött feszülő ellentét. Erről az ellen­tétről a gyerekek is tudnak., már-mór mosolyogva, ironiku­san veszik tudomásul, ha ide­genek járnak a kollégiumban, mert tudják, hogy újabb vizs­gálat következik. Miután nem egy esetben a gyerekeket i meghallgatták tanúként. Néni lehet viszont eredményes ne, velő tevékenységet folytatni abban a kollégiumban, ahol a tantestületnek nincs kellő te­kintélye. Márpedig a Petőfi Sándor Kollégiumban néhány pedagógusnak — és sajnos,, egyre inkább a vezetésnek •— nincs kellő tekintélye. Cikkünk elején arról beszél­tünk, hogy az igazgató és a ve zetó gondnok közötti ellentét gyűlöletté fajult. Nos, napi.: inkban már ott tartunk, hogy a kölcsönös „toborzó tev< kenység” feloldhatatlnnul és megoldhatatlanul osztja ketté a nevelőtestületet. Az elmúlt esztendőben három tanár el­távozott a kollégiumból ha­sonló feszültség miatt. A fe­szültséget előidéző góc azonban maradt. Véleményünk szerint mindaddig nem lesz béke a Petőfi Sándor Kollégiumban, amíg kellő szigorral szét néni választják a marakodás két fö emberét és összhangot nem te­remtenek a pedagógiai munká­ban. Az utóbbira vonatkozó sikereket illetően kissé pesszi­misták vagyunk, de bízhatunk benne, hogy a városi tanács vb művelődésügyi osztálya kellő eréllyel fellép majd. A kollégium huntetőhely? A Petőfi Kollégium erős fluktuációja általánosabb té­mát is felvet. Revízióra szorul az az oktatáspolitikai gyakor­lat, miszerint a megrótt, meg­büntetett, vagy az oktatómun­kában pyenpén produkáló ta­nárt kollégiumba kell helyezni. Az állapot azért is tarthatat­lan, mert köztudott dolog: a kollégiumokban a nevelés do­minál. Azok a tanárok, akik az oktatómunkában gyengének bizonyultak, vagy fegyelmi vét­séget követtek el, feltételezhe­tően rosszul funkcionálnak n nevelés nagy munkája közben is. A szocialista oktatáspoliti­kának ‘ éppen az a célja, hogy kollégiumi körülmények között segítse a vidékről érkező tanú lókat hátrányos helyzetük le­küzdésében. S ezen túlmenően a kollégiumban kell a gyere­keket megtanítani sok olyan magatartásformára, erkölcsi norma "ismeretére, a jó emberi kapcsolatok tiszteletére, ame­lyeket a tanuló korábban nem ismerhetett. Mindezek felsora­koztatása is azt bizonyítja, hogy a kollégiumok nem le­hetnek a gyenge pedagógusok „búvóhelyei”. Bár itt meg kell jegyeznünk, hogy a Petőfi Sán­dor Kollégium esetében nem­csak arról van szó, hogy ez az intézmény időnként gyengébb tanerővel kénytelen dolgozni. Itt az is lényeges, hogy a je­lenlegi Igazgatónak nincs tü­relme, emberi tartása és veze­tési koncepciója ahhoz, hogy a főleg fiatal pedagógusokat — az önállóság biztosítása mel­lett — jó nevelőkké alakítsa. Bár az is vitatható, a kollé­gium alkalmas-e rá, hogy ott váljanak Igazi tanárokká a fia­tal diplomások. Ennek eldön­tése a szakfelügyeletre, a fel­ügyeleti szerVre tartozik mi­ként az is, hogy végre béke • legyen a Petőfi Sándor KoíU - giumban. Párkány László Levelet kaptunk a miskolci Petőfi Sándor Kollégiumból. A tantestület néhány pedagógusa írta alá, panaszkodván az igaz­gató módszereire, nyerseségére. A levél tartalma különöseb­ben nem kavart volna fel ben­nünket. ha nem tudjuk, hogy a miskolci Petőfi Sándor Kollé­giumban évek óta viszály dúl az igazgató és a nevelők egy csoportja között, Tekintettel az ügy súlyosságára és közokta­tás-politikai természetére, nem voltunk restell, hogy meghall­gassuk és megismerjük mind­két fél igazságát, a felügyeleti szerv véleményét. Hatásköri villongással kezdődött A Petőfi Kollégium Miskolc egyik legismertebb közoktatási intézménye. Mintegy félezer vidéki tanuló lakik a jól fel­szerelt kollégiumban. A diá­kok a város különböző oktatási intézményeiben, 12 féle iskola­típusban tanulnak. A kollé­giumnak az igazgatón kívül van egy igazgató helyettese és hét főhivatású nevelője. A gyerekek kényelmét csaknem félszáz főnyi technikai sze­mélyzet biztosítja. Az adatok is azt bizonyítják, hogy nem egy, kis közösség belviszályáiról van szó. A kollégium jelenlegi igaz­gatója hét esztendővel ezelőtt került az intézet élére. A ki­nevező szerv azért helyezte a kollégiumba hogy a lazának látszó bentlakásos rendszerbe koncepeiót, nevelési szisztémát vigyen. A városi tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője akként vélekedett erről a lé­pésről, hogy az osztály helye­sen járt el, amikor Máté László igazgatót az intézet élére he­lyezte. A kollégium gyors felfejlő­dése is igazolni látszik ezt a hivatalos állítást. Az igazgató szerint közte és nevelőtestülete között akkor romlott meg a jó viszony, amikor összetűzött Homola Jenő vezető gondnok­kal. A nézeteltérés oka több olyan gazdaságvezetési sza­bálytalanság volt, amelyet Ho­mola Jenő gondnok elkövetett. Ezek között jegyzőkönyvileg bizonyítható a gyerekek szá­mára postán érkezett pénzek jogtalan „kikölcsönzése” és a magánkisiparosok előnyhöz mindig oroszlánrészt vállalt. A 225 rendezvényen kétezernél többen szóltak hozzá a témák­hoz. A MAE országos küldött- gyűlésén a főtitkár azt is el­mondotta, hogy Borsod megyé­ben már minden járásban mű­ködik MAE-csoport, önálló vev zetőséggel. saját programmal/ helyi munkaterv és tematika szerint. — Talán erre vagyok a leg­büszkébb — mondta Kiss Béla. amikor megtudta, hogy Tesse- dik-diiial jutalmazták önzetlen munkáját. —1 Minden járásunk­ban működik helyi csoport. így sikerül átfogni és mozgósítani a megye valamennyi agrár- szakemberét, sőt. azokat is. akik csali érdeklődnek a mező- gazdaság. vagy annak valamely problémája iránt. T Kiss Béla sokat dolgozott. A Tessedik-df jban benne van ugyan az egész megyei tevé­kenység elismerése, de Kiss Béla érdemeit ez nem kiseb­bíti. Most meghatódott. Nem várta a megtisztelő kitüntetést. Eszé­be sem jutott, hogy ezért dolgoz­zon. Még pironkodott is, mert szerény és egyszerű ember. — Igyekszem majd meghá­lálni a Tessedik-díjat — mond­ta. — Igyekszem majd úgy dol­gozni, hogy a mi megyénkben minden agrárszakember és me­zőgazdasági vezető részt vegyen az egyesületi munkában. Minél többen leszünk, annál gyümöl­csözőbb lesz az agrártudomány. — Mi a legújabb terved? — kérdeztem. Agrárértelmiségi klubot léte­síteni Miskolcon — válaszolta. — Tudod, mennyire fontos len­ne ez? Képzeld el... A város­ban mindennap megfordul leg­alább száz agrárszakember. Ha csak egy órát töltenek a klub­ban, ha csak egy órán át be­szélgetnek, már akkor Is szel­lemi aranybánya lehet az a klub... Szcndrci József szövetkezeteket, állami gazda­ságokat járja, intézi a bank­ügyeket, a vitásakat, a problé­másakat is. T Kiss Béla borsodi ember. Édesapja gépészkovács volt Sa- jókazincon. Gazdatisztnek szán­ta a fiát. 1944-ben be is fejez­te tanulmányait a debreceni Gazdasági Akadémián és okle­véllel a zsebében beállt gya­kornoknak Harkányi báró ura­dalmába. Talán lett volna be­lőle gazdatiszt is, de akkor már viharosan pörgött a történelem kereke. A gazdász-gyakornokot elvitték katonának és még a fegyverforgatást se tanulta meá — máris fogságba esett. 1946- ban már itthon volt és mint mezőgazdasági szakember, azonnal a bontakozó szövetke­zeti mozgalomhoz csatlakozott. Földművesszövetkezeti ügyve­zető lett — 1949-ig. Akkor ala­kultuk a gépállomások. Kiss Béla gépállomási agronómus lett. Onnan hívták meg tanár­nak az abaújszántói mezőgaz­dasági technikumba. Vitte, so­dorta az élet. Főelőadó lett a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, majd főagronómus a Miskolc városi Tanácsnál. 1057- ben kiment állami gazdaságba főngronómusnnk. Onnan hívták be a Nemzeti Bank megyei igazgatóságára 1959 őszén. Köz­ben, 1952-ben gazdaságtanári oklevelet szerzett a budapesti Agrártudományi Egyetem Ta­nárképző Intézetében ... Tíz éve dolgozik a bank me­zőgazdasági osztályán és 12 éve titkára a MAE borsodi szerve­zetének. Az agrártudományi rendezvényekről és előadások­ról csak 1959 óta vannak ki­mutatásai. A kimutatások 1959 óta pon­tosak. Ezek szerint az elmúlt tíz év során 360 önálló rendez­vénye volt az egyesület megyei szervezetének közel 25 000 rész­vevővel. Kiss Béla a rendezvé­nyek megszervezésében és a szakemberek mozgósításában Tessedik Sámuel a tudomány ős a nemzeti hűség nagyságá­nak példaképe a mai agrár­szakemberek tevékenységében. Tessedik Sámuel az ügybuzgó megszállottság eszménye is, amelyet ma magasabb szinten, más körülmények között és szabadon lehet kiteljesíteni. Ézért jelent igen nagy elisme­rést az a dij, amelyet Tessedik Sámuel nevével jeleznek, és csak nagyon kevesen kaphat­ják meg. Odaítélésének felté­tele: az agrártudomány tartós ős eredményes szolgálata. A Tessedik-díjat a Magyar Ag­rártudományi Egyesület orszá­gos vezetőségválasztó küldött­gyűlésein szokták kiosztani, s cgy-egy alkalommal mindössze három-négy szakember kapja meg. \ ' m Az egyesületnek Borsod me­gyében 1953 óta működik szer­vezeté. A titkára 1950 óta fo­lyamatosan, mindig újravá­lasztva Kiss Béla, a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatósága mezőgazdasági osztályának agrármérnöke, aki tegnap, január 25-én, az orszá­gos küldöttgyűlésen megkapta a Tessedik Sámuel-dijat, s a vele járó emlékérmet. Az elis­merés és a megtiszteltetés Nagyságát jelzi, hogy e rangos fiiját ezúttal is csak négy em­ber kapta meg az országban. A MAE Borsod megyei szer­zetének tagjai és valameny- hyi mezőgazdasági szakember, (le még a községi, járási taná­csok és tömegszervezetek veze­tői is jól ismerik Kiss Bélát. Ismerik lendületességét, jó­kedvét, igazságosságát és irigy­lésre méltó fáradhatatlanságát. A társadalmi munkáját ugyan­olyan lelkesen végzi, mint a hi­vatalit, amelyért fizetést kap. k® néha talán több a társa­dalmi munkája, mint a hiva- mli, amely önmagában is egész embert kíván, hiszen mint a Nemzeti Bank agrármérnöke állandóan a falvakat, termelő­Az országos tanácskozás előtt lcozás előtt még egyszer talál­koznak, hogy meghatározzák a legfontosabbat, amit az orszá­gos tanácskozás elé kívánnak terjeszteni. végzett munka alapján ítélje­nek és értékeljenek, mert je­lenleg nem mindig ez a mérv­adó. A felszólalók többsége ar­ról is beszélt, hogy a javasla­tokra, észrevételekre nem fi­gyelnek kellően, pedig a vá­laszt mindenki, aki érdekelt, elvárja még akkor is, ha az nem kedvező a számára. Nincs kellő nyilvánossága a versenynek a BVK-ban. A bri­gádok -lem ismerik egymás eredményeit, sikereit, vagy ku­darcait. Az is ezen a beszélge­tésen derült ki, hogy van olyan munkahely, ahol még nem dol­gozik szocialista brigád. Ilyen — többek között — a garázs. Egyezett a felszólalók vélemé­nye abban is, hogy gyakrab­ban tartsanak a brigádvezetők részére értekezleteket úgy, hogy esetenként csak egy üzemcso­port, vagy munkahely brigád- vezetőit hívják meg. A megbeszélésen határozat is született: az országos tanács­Az a tíz brigád vezető, aki a 3“bruár 14-én tartandó orszá­gos tanácskozáson képviseli '"ajd a Borsodi Vegyikombinát í'SOeiallsta brigádjait, a napok­on baráti hangú, közvetlen beszélgetésen vitatta meg, mit tegyenek szóvá a vegyipari ’’zeniek e nagy fontosságú kon­ferenciáján. A szakszervezeti bizottság ' épviseletében Széplaki Kál- "lán termelési felelős kérte a jelenlevőket: őszintén mondják '1 a problémákat, beszéljenek ‘“TŐI, mi az oka annak, hogy ,! brigádok tagjainak aktlvitá- az utóbbi időben vissza­tett. fagyon sok minden került jZOba. Többen elmondották: tartják helyesnek, hogy KVakran cserélődnek a brigá­dok vezetői. Az anyagi Ösztön- es sem megfelelő mindig. A M vív je lent n Delta legújabb szama lakban felismert örökletes je­gyek felhasználása az orvostu­dományban, a fényképezőgé­lekben alkalmazott miniatűr computerek részletes ismerte­tése mellett a Delta ir a fér­fidivat történetéről, a korszeré raktározás kérdéseiről. Üj ma­gyar találmányok közül beszá­mol a vízhatlan sportpályák­ról, számos tudósítást, infor­mációt közöl és új „háztáji’ rovatában összefoglalja a leg­frissebb tudományos híreket Képes lexikon, száznál több — nagyrészt színes — foto mel­lett tudománytörténeti érde­kesség, humor egészíti ki a lap legújabb számát. N mesterséges úgy és a góp- ember egyaránt izgalmas té­máiról részletesen ír a Delta 'i száma. Az idegrendszer és ?? önszabályozó gépek hason- oságait felhasználva idegsejt- p. neuronhálózatos modellek 'őszültek s a kutatókat már u 'eljes agymodellek megalko­ssanak kérdése is .foglalkoz­atja. a gépemberek: robotbe- endezések, nem hasonlítanak /' emberre, de nagyon is hasz- °s segítőtársaink. Üj tudomá- y?s eredmények: légkondici- nalás 'ámpufénnyel és test- f e*eegel. a nemesgázok trón- esztasa árán vegyülésre kény- eritelt xenon, a tenyérvona­felsőoktatási intézményekkel azonos módon, állami támoga­tásokat kaphatnak, mégpedig: szociális támogatás és tanul­mányi ösztöndíjat. A szociális támogatás — a hallgató csa­ládjának szociális helyzetétől függően — a diákotthoni el­helyezésért és az étkezésért fi­zetendő összeg módosulásaiban realizálódik. A Putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum nappali tagozatára csak a 35. éven alu­liak jelentkezhetnek. Azok, akik legalább egy évet, első­sorban a hegyvidéken, mező- gazdasági gyakorlati munká­ban töltöttek, a felvételnél előnyökben részesülnek. Előny­ben részesülhetnek azok is, akik több éve állnak munka- viszonyban — bárhol — és ed­digi munkájuk, magatartásuk alapján elnyerik munkahelyük pártoló javaslatát. Felvételi vizsga alól senki sem mente­síthető. Sikeres felvétel után az in­tézmény hallgatója használhat­ja mind az iskola, mind a diákotthon valamennyi szociá­lis és kulturális létesítményét, berendezését. Nő hallgatók ré­szére — leánykollégium hiánya miatt — az intézmény diák­otthoni elhelyezést biztosítani nem tud. A tantervben meg­határozott előadásokon, szemi­náriumokon. gyakorlati foglal­kozásokon és a vizsgákon való részvétel valamennyi hallgató számára kötelező. A Putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum igazgató­sága felvételt hirdet az 1969— 70-es tanév első évfolyamára, az intézmény nappali tagoza­tára. Jelentkezhetnek mind­azok, akik középiskolai érett­ségivel rendelkeznek. Az 1969- ben érettségizők közvetlenül a középiskolájukból, a'régebben érettségizettek munkahelyük­ről nyújthatják be kérelmüket egyéni jelentkezés alapján. A felvételi vizsga tantárgyai: ké­mia és biológia. A felvételi vizsga időpontját később ha­tározzák meg, s erről a jelent­kezőket írásban értesítik. A felső fok nappali tagozatán a képzési idő: 3 év (G félév). Va­lamennyi vizsgakötelezettség teljesítése után a végzős hall­gatók mezőgazdasági szaktech­nikusi oklevelet kapnak. A nappali tagozat hallgatói szociális helyzetük és tanul­mányi eredményeik alapján félévenként fizetnek tandíjat. Az első évfolyam első félévé­re a tandíjat a felvételi vizs­ga eredménye alapján állapít­ják meg. Az a hallgató, aki a felvételi vizsgán 14, vagy en­nél több pontot szerez, szoci­ális helyzetétől függetlenül tandíjmentes. Félévi ismétlés esetén a hallgató tandíjfizeté­si kedvezményt nem kaphat. A Putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum hallgatói a hatályba levő miniszteri uta­sítás értelmében az egyetemek­kel, egyetemi jellegű főisko­lákkal, főiskolákkal és más A Putnoki Fe söfokú Mezőgazdasági Technikum teivéteii {elhívása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents