Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-24 / 19. szám

4 «SKAKMAGYARORSZA© PínteK, 196». Jantrfr ÄL ■r B „Lakinger Béla“ zsekcirkáló FILMJEGYZET Hazai pálya A legszebb hónap sokkal komolyabb következ­ményekkel járt az a tévedés, hogy a „szextáns” elnevezésű mérőműszer helyett egy-egy „szektás”-t igényeltek a mi­nisztériumból. A hajó meg is kapta az „igénylést” egy Pichler Gyula nevű főosztályvezető személyé­ben, aki „már az első héten feljelentette a hajó egész sze­mélyzetét, mert a reklámokból az ellenség kitalálhatja, miből rendelkezünk elfekvő készlet­tel”. Ez a volt főosztályvezető a hajó hányattatásai során egy lakatlan szigetre vetődik, ahol végül palackpostával önmagát jelenti fel. MOLDOVA A KITŰNŐ ÍRÖI modelleket, az elődök szatiri­kus fordulatait sajátosan ma­gyar, közéleti gondokkal he­lyettesíti, amelyeket a mi vi­lágnézetünk alapján rendez át. A kisregény, s a hozzá csatla­kozó (a sportklub-fanatizmust kigúnyoló) novellák kellemes, mulatságos, de mindenekelőtt elgondolkoztató olvasmányok. A „Lakinger Béla” zsebcirkáló a Kozmosz-könyvek sorozat­ban jelent meg. (párkány)-i A Képzőművészeti Főiskola tiszaszederkényi kiállítása után Uzraiegészsépügyi míéiH öxdoii Mintegy 15 millió forint költ­séggel az idén üzemegészség­ügyi intézet építését kezdik meg az Ózdi Kohászati Üze­mekben. A modern szociális létesítményt a Középülatter- vező Vállalat tervei alapján előre gyártott univázas szerke­zetekből építik meg, s az-a terv szerint a jövő évben készül el. A korszerű épületben 17 or­vost foglalkoztathatnak majd. A kohászati dolgozók kényel­mes egészségügyi ellátására az üzemorvosi szolgálaton kívül új, helybeni szakrendelés bein­dítása válik lehetővé. Az ez évi első tiszaszederké­nyi képzőművészeti kiállítást január 13-án nyitották meg a művelődési ház nagytermében, Reményik Jenő, a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya művészeti főelőadójának és Szíj Rezső művészeti írónak szavaival. Az ünnepi megnyi­tón Hegymegi Ernő és Hegy- meginé Légrádi Katalin elő­adásában Händel III. szonátá­jának 1 tételét hallhatta a közönség* Ez alkalommal a kiállító — Borsod megyében, városunk­ban először — a Képzőművé­szeti Főiskola volt. A városban szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg és kí­sérte mindvégig a főiskola ki­állítását. A kiállítás anyagát Bráda Tibor tanársegéd és a főiskola hallgatói műveiből ál­lították össze. A tárlat anyaga változatos volt, képek-, szobrok, grafikák, plakettek gazdag gyűjteményével a hallgatók új­szerű törekvéseit, eredményeit tárta a látogatók elé. Lódi Vera művészeti előadó tosan káromkodó, motorozó abbé, a polgármesterrel széni' ben álló haladó polgár, a szem' benúlló szülők szerelmes gyer­mekei, s itt most ráadásul még találkozunk nagyon buta kato' nákkal is. A történetet ál- meO átszövi a derű, ugyanakkor el' uralkodik rajta az érzelmesség is, s a végén meglehetősei* giccses happy enddel ér véget a történet. Hamar elfelejtjük» hogy láttuk. (bcncdcK) Űjahh módszerffásföt sagíiség az Iskolatelevízióhoz Dolgozókat alkalmaznak Harmadszor jelent meg az Iskolatelcvizió módszertani ki­adványa, a Tévépedagógia. A közlemények kiválogatásakor a kötet szerkesztői szem előtt tartották az Iskolatelevíziót fi­gyelemmel kísérő pedagógusok igényét, hogy minél több gya­korlati segítséget kapjanak a televízióval kombinált tanítá­si óra levezetéséhez, eredmé­nyességéhez. Az Iskolatelevízió fejlődésével együtt jár a ta­pasztalati anyag gazdagodása. s ezt tükrözik a most közzé tett harmadik kötetben olvas­ható tanulmányok, ismerteté­sek. Didaktikai vonatkozású írásában Zukovits Imre, a Pé­cs A Közmű és Mélyépítő Vállalat tiszaszederkényi üzeme jánnűsze- relőket és betanított segédmunká­sokat alkalmaz/ heti 44 órás, így- műszakos munkaidőbe. Jelentkez­ni: tiszapaJkonyai vasútállomás melletti üzemében. Gyors- és gépírónőt keres felvé­telre a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat 13. sz. főépítésvezetősége? tiszaszederkényi munkahellyel. Bérezés kollektív szerint és 300— -500 forint kíilönélési pótlék. Min­den héten szabad szombatos fog­lalkoztatás. Jelentkezni lehet a fő- építésvezetőség munkaügyi cso­portjánál a helyszínen, vagy levél­ben (Tlszaszederkény, pf.: 13.). A Miskolci Nemzeti Színház ál­SzövŐipari tanulókat február t-r** szerződtetünk. Felvételre, jelenik©*“ hétnek a is évet betöltött. * talános iskolát végzettek fcözö-j azok, akik az állandó budapP*»** lakást biztosítani tudják. A tanu^r idő 1 év Jelentkezés levél Hazai Pemtus/üvögyár, Budapest ■ IV., (Újpest) Baross ti« 09. Nyugdíjas kőműveseket, etftrdM" hatólag 3 havi időtartamra, UaP* bantartó munkára felveszünk -1°* lentkezés a MFk karbantartó réü^­legvczetőnél, Miskolc, Bők« sz. alatt c tér A Moziüzemi Vállalat szakképe zeit és gyakorlattal rendelkezi asztalosokat és kőműves szak" munkást, valamint egv segédntüb" I"e-i •------ ' mű' l and6 munkára női fodrászt keres. kÄst alkalmaz. Jelentkezés a Jelentkezni a fodrásztárban lehet. A B.-A.-Z. megyéi Allatforgalmi és Húsipari Vállalat férfi segéd­munkásokat keres felvételre. Ke­reseti lehetőség 8,50—9 forintos óra­bér, \\ órás munkahét, kétheten­kénti szabadnap. Jelentkezni le­het: Miskolc, Vágóhíd u, 16. sz. alatt. Kikapcsolódás esi Tanárképző Főiskola ad­junktusa például a hetedik osztályos kémiaanyag feldol­gozása tükrében vizsgálja a számonkérés problémáit, Far­kas Istvánné budapesti tanító­nő pedig azt ismerteti, miként alkalmazható az adás ismeret- anyaga több környezetismere­ti órán. Gábor Istvánné az ötödik osztályos történelmi anyagokat elemzi, boncolgatva érzelmi, esztétikai és világné­zeti nevelési jellegű kérdései­ket is. Dr. Lehóczky Jánosné az előkészítés szempontjait elemzi az Iskolatelevízió föld­rajzóráinak esetében, Horváth Nándorné pedig a kémiaórának Iskolatelevízíóval történő le­vezetéséhez ad gyakorlati ta­nácsokat. Igen érdekes a kötet utolsó nagyobb fejezete, a Körkérdés, amelyben Sándor György, a Magyar Televízió főosztályve­zetője több hazai és külföldi szakértőhöz fordult kérdések­kel a televízió és az oktatás kapcsolatáról. A kötet dr. Horst Hänzlnek, a berlini Te­levízióakadémia igazgatójának, dr. Fekete Józsefnek, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetőjének, dr. Nagy Istvánnénak, a Szegedi József Attila Tudományegyetem ad­junktusának, ördög Lászlónak, a Debreceni városi Tanács Művelődésügyi Osztálya veze­tőjének, dr. Nagy Andor egri főiskolai adjunktusnak, Gcncz- wein Ferenc budapesti gyakor­lóiskolai igazgatónak, valamint L. Landa moszkvai professzor­nak, a Szovjetunió Neveléstu­dományi Akadémiája tagjának válaszait közli. A közölt véle­mények, válaszok minden bi­zonnyal sok segítséget nyújta­A rádió és a televízió műsora PÉNTEK Televízió Kossuth rádió. í.20: Zenekart 8.03: Iskola-tv. Matematika. 8.25: muzsika. 9.00: Elbeszélés. 9.20: Angol nyelv. 9.05: Földrajz. 9.55: Népzenei Magazin. 10.10: Óvodások Magyar irodalom. 13.10: Matemati- műsora. 10.30: Édes anyanyel- ka. 14.05: Földrajz. 14.55: Magyar vünk. 10.35: Goldmark: Téli rege. irodalom. 17.25: Pedagógusok fó- Részlet. 10.59: Lottóeredmények, ruma. 17.53: Hírek. 18.05: 100 kér- 11.00: Iskolarádió. 11.35: Haydn: c- dés — 100 felelet. 18.30: rteklám- moll szonáta. 12.15• Tánczenei kok- műsor. 18.35: Rodin: Az örök ta­téi. 13.00: A világgazdaság hírei. vasz. Klsfilm. 18.45: Molekuláris 13.06: Vita a korszerű mézőgazda- biológia, rv. 19.15: Esti mese Ságról. 13.21: Zenekari muzsika. 19 25: Az Ukrán Állami Népi 14.00: Pol-beat. 14.09: Szép ez isi Együttes műsorából. 20.00: TV Hír- 14.30: Bábszínház. 15.15: üzenetek, adó. 20.20: Fekete? Fehér? Igen’ 15.55: Falusi délután. 17.05: Külpo- Nem? A VI. és a XIV. kerület litikai figyelő. 17.15: Lemezmúze- vetélkedője. 22.00: TV Híradó — um. . 17.35: Nyitott stúdió. 18.00: 2. kiadás. Üj Zenei Üjság. 18.40: Híres prí­mások muzsikálnak. 19.30: Pódium -------­'6 9. 21.05: Dupla, vagy semmi. 21.50: Csárdások. 22.20; Bruno Walter le­mezeiből. 23.45: Zenés játékokból. Petőfi rádió, lo.oo: Leányvásár. Jacobi operettje. Közben 11.08: Válaszolunk... 11.23' Az operett folyt. 12.25- Versek. 12.40: Szimfo­nikus zene. 13.20: Pedagógusok -TBorsodl Tükör. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora la 1*8 méteres nuliamhonszon. lí—>9 óráig) 1919-ben. 13.35 A Kék Duna-együt- tes játszik. 14.00: Kettőtől hatig. 18.10: A postáslegény. 18.40: Lát­tuk. hallottuk. 19.00: Hangverseny. 19.35: Szovjet kisegyüttesek műso­rából. 20.30: Áriák. 20.50: Isme­retterjesztő előadás. 21.05: Tánc­zene. 21.42: ÜJ könyvek. 21.45: Ady Endre megzenésített versei. 22.15: Dunajevszkljr Szabad szél. Részletek, Tovább a reform útján. A Borsodi Hőerőműben. Tanácskoztak a vegyelemzök. Legújabb lemezünk. Leltározás után. Megelevenedik egy nívódíjas terv. Kulturális életünkből. Beszélgetés a Vármúzeumban. Készül az akcióprogram. ▲ dzsessz kedvelőinek. szaki osztályon. Miskolc. Natü váihy utca, Táncsics mozi. Bére' zés a kollektív szerződésben rögz*' tettek s ser int. Gyakorlott gépfrőnőt keresünk­Cím: Eszakmagvt',-országi C1P®" nagykereskedelmi Vállalat, M W kolc, Zsolcai-kapu 19. sz. Keresünk azonnali belépéssé-* vasbetonszerelőket. Miskolci Epít<v -pari Vállalat, József Attila u. **' Gyakorlattal rendelkező műszál*} vezetőt és üzemgazdászt alkálin»* a Miskolci Köztisztasági Vállal»4, Fizetés megegyezés szerint. J*” lentkezés a vállalat közponliába*u Miskolc. I., József Attila u. 65. A Borsod megyei KISZÖV teC vezői Jogosultsággal rendelkező oK' teveles építőipari. üzemszerve»®* és fejlesztési munka körbcD tártat* gépinari technikust keres, azonn»*’ (elvételre. Fizetés megegyezés sz®' rint. Teleti'kezés — frásban. vág* személyesen — Miskolc, Csabai-fc*' pu 44. Műszaki iroda. 1969—1970-cs tanévre ipari tanul*!' kát előszerződéssel felveszünk kő­műves, asztalos. villanyszerei®* ács, hidegburkoló, bádogos, fest®* vfz-gázszerelö szakmákban. Fogl»*' kozás tan csoportok ban Csak U®' rtapesten. lelentkezés iskola* to- lentkezési tannal Április 5 Ktsrí Budapest, vm, Auróra u *>*' Munkaügyi osztály. Szállást bizt®' sftanl nem tudunk. Tsz-gynkorlattal rendelkező, ké­pesített könyvelőt felveszünk Ctr- költséget felvétel esetén térítünk' Aranykalász Termelőszővetkez®4* Mczötárkány. Rákóczi u. 38. sz. A Miskolc. Köztisztasági Váll»' lat diósgyőri és miskolci telep' helyre segédmunkásokat vesz frf? Jelentkezés: Miskolci Köztisztaság’ Vállalat. Miskolc. József Attila •** 65. sz. alatti központjában. Közgazdasági technikumot, vág* főiskolát végzett férfi üolcozó« felveszünk üzemgazdasági terű' letre. C-Jellegű válla.áthoz Ugyan' itt gyors- és géplrónőket. valamin* előadói munkakörbe rérfi műnk»' erőt alkalmazunk Fiatalok előny' ben. Címeket a Kiadóit valalb» kérjük, Széchenyi u. 15—17. szetesebb, a jól menő üzlet­ágat „átszervezik”. A Zsebcir­káló kifut fi nyílt tengerre, megkísérli propagálni és elad­ni a gyengén sikerült magyar árukat — sovány eredménnyel. A hajó — mert kapitánya, ka­pitányhelyettese (kivéve Zöld­erdőt, a vérbeli üzletkötőt) szemellenzősen és paragrafus- szérűén fogta fel küldetését — rövid tengeri hányattatás után elsüllyed. Az olvasó sok derűs epizód után érzékelheti: van ebben a süllyedésben valami sorsszerű, szimbolikus, mert sok jó ötlet feneklett meg már nálunk a bürokrácia sekély vi­zein. S mivel szatirikus gon­dolatmenetről van szó, az író a természetes jelenségeket kina­gyítja, hogy nevessük, mulas­sunk azokon, de mindenek­előtt okuljunk belőlük. Érdemes egy frappáns pél­dát is említeni. MIDŐN TENGERI ÜTRA készítik elő a hajót, vezetősé­gét felduzzasztják, s különbö­ző rendű és rangú irányító­kat „igényelnek”. A cikkek listáját egy kezdő gépírönő másolta le, s a „radarkezelő” helyett „radírkezelőt” írt.' De MOLDOVA GYÖRGY új könyve hamar népszerűdé vált nemcsak tisztelői körében, ha­nem azoknak táborában is, akik korábban Moldova írásait nem forgatták, de P. Howard, Swift, Ilf és Petrov műveit an­nál inkább. Ugyanis futótűz­ként terjedt el a hír közvet­lenül a könyv megjelenése után: „Olyan ez a Zsebcirkáló, mintha P. Howard írta volna”. Ajánlásnak mindez nem rossz, de az első pillantásra nem vet jó fényt az ifjú szer­zőre. Csak hát Moldova György­nek van mentsége bőven. Stí­lusos „mentegetőzéseit” ott ol­vashatjuk könyvének végén: „Tisztelt Bíróság! Töredelme­sen bevallom, hogy A .Lakin­ger Béla’ zsebcirkáló, sohasem született volna meg P. Ho­ward, pontosabban Piszkos Fred, Tuskó Hopkins és Wág- ner úr nélkül. Továbbá tehe­tetlenül állok néhai Swift Jonathan úr, Ilf és Petrov elv­társak ■ plágiumvádjával szem­ben is. Mentségemül hadd hoz­zam fel: igazán a legmárká- sabb helyekről merítettem .. Valóban Moldova a legmár- kásabb helyekről „merített”, de azt szerényen elhallgatja, hogy > Zsebcirkálója cselekményestől, szereplő gárdástól együtt egy sajátosan „moldovás” talál­mány, s a Zsebcirkáló soha-1 sem születhetett volna meg a mi valóságunk ismerete, s tár­sadalomszerkezetünk még meg­lévő hiátusai nélkül.-S ezzel el is érkeztünk a kisregény - lé­nyegéhez, mert bizonyára sej­ti az olvasó: Moldova ismét kincstári balkezességünk, ön- állótlanságunkat, ügyetlensé­günket tűzi tollhegyre. ötlete szenzációs. A közis­mert angol kalóz-reklámhajók analógiájára ő is „vásároltat” egy kimustrált hajót, amely a Rákos-patakon kezdi meg te­vékenységét. Egy ifjú reklám- szakértőre bízzák az adások megszervezését, egy olyan szü­letetten tehetséges gyakornok­ra, aki apjától, néhai Grün­wald bácsitól tanulta a szak­mát. S mivel nagyszerűen ha­lad a munka, a kalóz-reklám- hajó lekörözi .a Kossuth- és a Petőfi-adókat, mi sem termé­Amig nézzük az új magyar film történetének lassan csör­gedező, hol sodróbb, hol el­apadó forrást sejtető folyását, lehetetlen nem gondolnunk is­mételten arra, hogy a fővá­rosban élő írók, filmalkotók, ha a kisszerűséget akarják példázni, a buta embereket és fonákságokat akarják pellen­gérre állítani, mily gyakran fordulnak témáért a vidékhez, illetve az általánosíthatőbb je­lenségeket. amelyek a fővá­rosra legalább annyira jellem­zők, mint a kisvárosra, mily gyakran plántálják át vidéki talajba. Ezt a gondolatot azon­ban el kell hessegetniink ma­gunktól, hogy ne essünk a kis­szerű vidékiesség gyanújába, s inkább megpróbáljuk teljes figyelmünket a Hazai pálya ér­tékei felé fordítani. A Hevesi k Imre írta és Pa- lásthy György rendezte film­vígjáték sok érdekes részlettel és nagyon jó expozícióval je­leskedik. Egészében mégsem sorolható az értékes filmalko­tások közé a.műfaj határain belül sem, mert a jó expozíciót nem követte a jó kiteljesedés, és a történet, valamint a víg­játéki konfliktus jó felvázolá­sa után mindinkább haladunk előre a történetben, azaz el­vileg a kibontakozás felé, an­nál laposabb, unalmasabb, ér­dektelenebb lesz a történet, amelynek a végére csak egy nagyon soványka poén marad csak. A történet arról szól, hogy egy kisvárosban, bizonyos Kis- kúnbékáson meghal a futball- élet, és egy lelkes népbolt­vezető, hogy feltámassza a haj­dani aranycsapatot, futballoz­ni is tudó munkaerőket tobo­roz a városba, s egy helyi gyá­rat alapít. E körül a „gründo- lás” körül adódnak mindenfé­le „vidékies" jelenségek, tény az, hogy a futballistákat to- borzó, ládagyárnak induló üzemből végül is vastömeg- cikkgyártó vállalat lesz'. Eköz­ben kap néhány oldalvágást a vidéki elmaradottság, a kor­rupt elnök a vallásos feleség, a megyei igazgatásban tapasz­talható sok személyi csere, szóba kerül még- az ingázás is, és minden, ami csak a mai el az Expresszel különböző európai, sőt ázsiai és afrik?* országokba A következő hó' napok vonzó újdonságának ígérkeznek a japáni, libanoni» tunéziai, törökországi, marok' kői és angliai társasutazások» amelyekre azonban csak kor­látozott számban fogadnak e* jelentkezéseket Az u.1 esztendőben tovább gazdagodik az Expressz Ifjú­sági és Diákutazási Iroda tú­ráinak programja. Az idén 21 országba összesen 81 útvona­lon kalauzolnak csoportokat. Tavaly 20 600 if jú turistának tették lehetővé, hogy megis­merkedjenek a környező és távolabbi országokkal, az idén körülbelül 24 000-en juthatnak Társasitt fiataloknak - 2? orsóba Egy délkelet-franciaországi falucskában játszódik Guy Blanc francia rendező Miskol­con most bemutatott, alkotá­sa. 1940 májusában kezdődik a történet, és a második világ­háború egy kis lényegtelen, a háborútól szinte független epi­zódja játszódik előttünk. Fel­vonulnak a francia kisvárosok és falvak sok-sok nagy sike­rű filmből ismert alakjai, az inkább gazdálkodással, mint a városigazgatással foglalkozó, korlátolt polgármester, a szaf­magyar vidéken fellelhető. Éles szatíra, kemény karikatúra, szokvány filmvígjáték jegyei, unos-untalan ismételt vígjáté­ki gégék váltják egymást, s he­lyenként néhány perces derűt keltenek, máskor meg bosszan­kodunk egy-egy felvillanó öt­let, vagy szereplő eltűnésén. Vígjátékokban szegény a magyar filmtermés, kapunk hát utána, amit filmművésze­tünk ebben a műfajban nyúj­tani tud. Ha a Hazai pálya a fentebb felsorolt jellemzőivel együtt nem is hozott sttnwni újat, nem érte el a műfajon belül sem az elvárható szin­tet, a jó kezdésért és a sok­sok apró ötletes részletéri megérdemli, hogy végignézzük. A sok szereplő közül feltét­lenül ki kell emelnünk La.it- novits Zoltán népboltvezető- jét, aki a játék szabta keret­ből kiemelkedően tudott em­bert formálni Köves Béla fut" balltréner figurájából. Más szereplők sok-sok egyéb ját ólé­ból ismert figuráikat hozták. nak az Iskolatelevízióval fog­lalkozó gyakorló pedagógusok­nak, s esetleg további vitára ' sarkallja őket. A Tévépedagógia harmadik kötete az eszmecsere hasznos fórumának látszik, az Iskola­televízió továbbfejlesztésének jó segítője.

Next

/
Thumbnails
Contents