Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
***dt?, 1069. január 21. äkzakmagyarorszAg 3 A 'negyei pártbizottság megtárgyalta f lazjasági mechanizmgs borsodi iapasziaiaíai és feladatai 1968. JANUAR 1-EN egyik • __________|pg_ J obban vitatott téma volt az ói ndezés. megyei pártbizottság egy óv távlatából mérlegre tette az órak 1968-as funkcionálását. Dojcsák János elvtársnak, a tóegyei pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítéséből, s az írásos anyagból az a kép bontakozott ki: az árak funkcionálása még nem hozta meg a várt eredményeket, nem tölti, be azt a szerepet, hogy kel- 'ö mértékben hatni tudjon *hind a termelés, mind a fejlesztés irányaira. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy ^agy nem következett be változás az induló árakhoz viszonyítva — függetlenül attól, bogy a kereslet változása, vagy ? ráfordítások csökkenése azt indokolttá tette volna —, vagy Pedig túl mechanikus volt az arak kialakítása (pl. az év eleien gyakran alkalmazott felár' olyamatos árelemzéssel csak ‘Pori nagyvállalatainknál lakkozunk, míg a tanácsi vállalatoknál csak igen szűk körben, a kisipari szövetkezetekbe! pedig egyáltalán nem, tiagy egészen kivételes esetekben. egy-egy újabb tevékeny- E 1. vagy termék árkalkulá- 'i^a során. Nem érvényesült még kellően a kereskedelem ráhatása Sem az ipari termelésre. A kereskedelemben az év folyamán több esetben változtak az árak, azonban ezeket többnyire nem b? új mechanizmus működésétől függő tényezők határozták Jbcg. Például a kereskedelemben a korábbi években felhal- bipzódott, nehezen mozgó árukból többször sor került ármér- ®ó’'lésre A szolgáltatásokban szintén bem következett be a kívánt fejlődés. Jelentősebb előrehala- bós csak a gépkocsiszerviz-há- tozat fejlesztésében volt. A ®2°lgáltatás bővítését a megye nagyobb helységeiben szervizesnek létrehozásával oldották tri"- szolgáltatások további fejlődését nagyban korlátozza a ieílesztési alapok szűk volta és . reszleges anyaghiány is, ami *5. Javítási idő meghosszabbodására vezetett. A szolaáltató- bazak bővítését akadályozza a , bndkívül hosszú megtérülési do. Fékezi a fejlődést az is, l0Sv több szolgáltatási szakma nem jövedelmező. A végzett munkával kapcsolatos munkás-alkalmazotti kiűzetések kisebb ütemben nőtmint országosan. A mező- gazdasági kifizetések üteme ezt lényegesen meghaladja, és tedvezőbb az országosnál. A árnövekedések döntő hányada H foglalkoztatottság emelkedésnek következménye és csak >sebb rész származik az át- '»skeresetek emelkedéséből. a megyében az átlagkereső- ,eK nem nőttek olyan ütemig11' mint országosan. Ennek .. .a többek között, hogy az tonnán felvettek nagy hánya- - at az alacsonyabb útlagkere- otu nők alkotják, ezenkívül a óSas keresetű bányászok lét- iarncsökkenése is mérséklőleg d ott az átlagkeresetekre. AZ ÖSSZES KIFIZETETT J mkabér növekedési indexe is ocsonyabb, mint a termelésé. munkások átlagos havi ke- esetének növekedése viszont eniileg megelőzte az egy munkásra számított termelékenyig emelkedését. (Ez alól csak ? szénbányászat kivétel, ahol termelékenység emelkedése Jóval magasabb, mint a munKi5 'ereseteké.! '. vállalatok 1968. évi bér- ga '’kodását nagyfokú óvatosság jellemezte. A háremetekre általában a jóváhagyott bérszínvonalon belül került sor. A részesedési alap terhére csak elenyésző mértékben történtek kifizetések. A IV. negyedévi munkabérkifizetések azonban már azt jelzik, hogy a realizált vállalati nyereségek ismeretében a korábbinál nagyobb mérvű bérkifizetésre került sor a legtöbb ágazatban. A lakossághoz kiáramlott pénzt a kiskereskedelem nem kötötte le teljes egészében. A pénztartalékolásók fokozódtak, a takarékbetét-állomány ez évi növekedése 15,4 százalék, a tavalyinak kétszerese. A lakosság az I—III. negyedév folyamán 5.6 százalékkal költött többet áruvásárlásra, mint egy évvel ezelőtt, amely azonban elmarad a pénzkifizetések ütemétől és alacsonyabb az országos kiskereskedelmi forgalom növekedésénél is. Ezen belül az iparcikkek vásárlása emelkedett nagyobb ütemben (6,5 százalék), amit az áruvásárlási kölcsönök ki- szélesítése segített. Az élelmiszercikkek forgalma 4,7 százalékkal' haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. A kereskedelmi szervek tevékenysége a gazdasági ösztönzők hatására általában pozitív vonásokat mutat. A kiskereskedelem területi elhatárolásának megszűnése következtében lehetőség nyílt a lakosság jobb ellátására. A szövetkezeti szektor „betörése” az állami kiskereskedelem szférájába, megfelelően ösztönzi a tanácsi kereskedelmi vállalatokat is ■ a célnak jobban megfelelő profil és hálózat fejlesztésére. Az élelmiszerekből az áruellátás kielégítő volt, sertéshúsból például csaknem 40 százalékkal többet hozott forgalomba a kereskedelem, mint az előző év azonos időszakában. Augusztus végén az 5 napig tartó felvásárlási láz (só, cukor, liszt, rizs) csak átmeneti utánpótlási zavarokat okozott. Az idénycikkek közül az aszály miatt júliusban és augusztusban kevesebb zöldségféle állt rendelkezésre, szeptemberben az ellátás javult, és ez az árak alakulásában is érződött. A ruházati cikkek árualapja és választéka különösen méterárukból (műszálas, terliszter alapanyagú), valamint konfekcionált termékekből és pamutféleségekből javult. Az importbeérkezések az 'árualap minőségi összetételét is javították. A vegyes iparcikkek közül a tartós fogyasztási cikkek értékesítése volt élénk. A hitelakció bővülésének, a kedvezményes fizetési feltételeknek hatására e cikkekből 21 százalékkal növekedett a forgalom. Gépjárművekből és híradás- technikai cikkekből a forgalom másfél-kétszerese u tavalyinak, zsebrádióból csaknem kilencszeresére nőtt az értékesítés. Évek óta először fordul elő, hogy a vendéglátóipar forgalma nem éri el a korábbi szintet. Elsősotban az italeladás mérséklődött, amely a vendéglátóipari forgalomnak csaknem kétharmadát teszi ki. A lakosság italfogyasztása összességében nem csökkent, hanem a forgalom a bolti kiskereskedelem felé tolódott el. re került. így pl. több esetben párhuzamos igények jelentkeztek az iparnál, ami mind a nagykereskedelemben, mind a kiskereskedelemben felesleges készleteket eredményez. A több csatornás beszerzési rendszer a jövőben szükségessé teszi a piackutatás fejlesztését — főleg a nagykereskedelmi vállalatok részéről. A termékforgalmazás új rendjének életbe lépése lehetővé tette, hogy termelőüzemek közvetlen kapcsolatba lépjenek a fogyasztókkal, vagyis nyílt árusítású üzleteikben maguk értékesítsék termel vényeiket. A ruházati cikkek kiskereskedelmi árszínvonala az év elejétől fokozatosan emelkedett, áprilisban már elérte a tavalyi szintet, és a további hónapokban kismértékben meghaladta azt. A vegyes iparcikkek árszínvonala csaknem 2 százalékkal kisebb a tavalyinál. Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára az árak alakulásán kívül felvetette az áruértékesítés problémáját. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemekben és szövetkezetekben a jövőben ne legyenek zökkenők, igazodniuk kell a népgazdasági igényekhez nemcsak mennyiségben, hanem minőségben, s az értékesítés időpontját illetően is. A növénytermesztésnél is van lehetőség például megnyújtani a termelés és az áruértékesítés idejét. Sőt, az állattenyésztésben is be lehet vezetni a folyamatos áruellátást. (Évenként az államnak 90 ezer hízott sertést adunk át, ebből 30 —40 ezret októberben és novemberben. Hosszú távon ezt nem lehet csinálni.) Huszár Andor elvtárs, a Tiszai Vegyikombinát igazgatója az árkalkulációval kapcsolatban elmondotta: közismert, hogy a műtrágya árát helytelenül állapították meg, így a belföldi termelői ár a világpiacinak csak 60 százaléka. Éppen ezért a Tiszai Vegyikombinátban nem a vállalat rossz munkája miatt került sor állami dotációra, hanem a helytelen árkalkuláció miatt. Ezt az illetékesek úgy próbálták korrigálni, hogy ez év január 1- től lényegesen megemelték a műtrágya termelői árát Az emelés csak a termelői árra vonatkozik, a felhasználók változatlan áron kapják a műtrágyát. Mazuch József elvtárs, nyugdíjas, a Köztisztasági Vállalat felemelt díjáról szólt. Felvetette, hogy vajon a Köztisztasági Vállalat díjemelésével egyidő- ben emelkedett-e a kiszolgáló munkája. Ezt. érdemes volna a városi tanácsnak megnéznie — javasolta. Ózdi Kohászati Üzemek d FELSZÓLALÁSOK tehát nem az árrendezés egyikmásik területét tették mérlegre, hanem inkább az ezzel kapcsolatos összefüggésekre, a tennivalókra hívták fel a figyelmet. Fodor László (Folytatjuk) Mizcrák István felvétele Fiatal közgazdászok tervei A NAGYKERESKEDELEM mindinkább arra kényszerül, hogy az igényekhez jobban igazodó választékot biztosítson, törekedjen a kiskereskedelmi szervek gyors és pontos kiszolgálására (pl. rendszeres túrajáratokon kívüli szállítások, érés fizetési engedmények stb.). A kiskereskedelem a választék bővítése végett már 1968- ban élt a közvetlen beszerzés lehetőségével. E tevékenység alapjaiban hasznos, azonban több negatív vonása is felszfnMint mar korábban hírül adtuk, az elmúlt év végén a MTESZ Borsod megyei szervezetének támogatásával megalakult a fiatal közgazdáitok Borsod megyei bizottsága. A bizottság legfontosabb hivatása. hogy — mint tudományos egyesület — összefogja, támogassa a megyénkben dolgozó fiatal közgazdasági szakemberek munkáját Tervezik többek között, hogy a fiatal szakembereket tudományos dolgozatok, tanulmányok megírására ösztönzik, és segítik őket, hogy tanulmányaikat, folyóiratokban, szaklapokban publikálhassák. Tavasszal és ősszel megrendezik a fiatal borsodi közgazdászok fórumát Egyik legnagyobb vállalkozásuknak ígérkezik, hogy kérdőíves felmérés alapján meg kívánják vizsgálni a megye fiatal közgazdászainak élet- és munkakörülményeit. A fiatal közgazdászok bizottságának első idei ülésére január 29-én délután kerül sor a MTESZ miskolci székházéban. Ez alkalommal klubnapot. . tartanak. lomnak. Homlokzatán fekete márvány tábla hirdeti, hogy 1956. december 10-én az épület falai közt halt hősi halált az ellenforradalmárokkal szemben vívott kegyetlen harcban Oprendek Sándor honvéd őrnagy ... Egy ideig területi pártszervezet székháza is volt, 1958 óta, vagyis 11 éve pártiskola, esti egyetem, illetőleg 1987 óta az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága. A mindennapi szóhasználatban, s levelek szignójaként röviden csak így hívják: ÓIG. A lionununihta káderkepzes megyei központja Aránylag kevesen tudják, hogy az ÓIG megyénk szellemi-politikai életének igen fontos objektuma. Falai között éveken át öt megye — Nóg- rád, Heves. Szabolcs, Hajdú és Borsod — pártalapszervezeti funkcionáriusai sajátították el a marxizmus—leninizmus alapjait. Itt ismerték meg közelebbről pártunk világnézetét és politikájának időszerű kérdéseit az öthónapos, bentlakásos pártiskolákon, évente mintegy százötvenen. De itt működtek és működnek a különböző propagandista elő- és továbbképző tanfolyamok, jelenleg nyolchetes, speciális továbbképző tanfolyam, 3 köz- gazdasági és 2 nemzetközi tagozattal. Az idén öt turnus részesül speciális továbbképzésben. E tanfolyamok hallgatói tulajdonképpen nem is egyszerűen „csak” hallgatók, a szó korábbi jelentése szerint. Az itt tanuló propagandisták óravázlatokat készítenek, foglalkozásokat vezetnek, referátumokat. tartanak Természetesen az intézmény tanárainak segítségével. tanácsaik alapján, felügyeletük, ellenőrzésük mellett. E speciális — egyelőre kísérleti jellegű tanfolyamokon rendszeresen tartanak módszertani, pedagógiai, didaktikai vitákat is. A Tizeshonvéd utca 21-ben működik a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme 3 éves általános, 2 éves szakosító (filozófia, a szocializmus politikai gazdaságtana és a munkásmozgalom története), to- i vábbá levelező és esztétikai tagozata — amelyeken jelenleg több mint 730 hallgató tanul. Ha mindezekhez hozzáadjuk az intézmény megyei ..kisueár- zó” hatását — az esti egyetem 6 vidéki tagozatán, ugyanis Özdon. Kazincbarcikán. En- csen. Sárospatakon. Tiszasze- derkénvben és Mezőkövesden további 730 hallgató tanul — és hozzászámítiuk sok más „melléküzemágát” is —, akko’ elmondhatjuk, hogy az ÓIG megyénkben a kommunista ká- derkévzés. megyénk szellemi- politikai éleiének fontos központja. Az ÓIG fennállása óta több mint 2240-en végezték el sikeresen az esti egyetem 3 éves általános, illetőleg szakosító tanfolyamát. Közülük mintegy 80-an háromszakos oklevelet szereztek Az idén várhatóan újabb 370 hallgató fejezi be tanulmányait. Mindezek politikai hatását nehéz érzékeltetni, de a számszerű adatok is jelzik az intézmény oktató-nevelő munkájának nagy jelentőségét Íme, a nemrég lezajlott pártalapszervezeti és csúcsvezetőségek új- jáválasztásáról készült statisztikából néhány adat: az alapszervezeti titkárok 11,1, a vezetőségi tagok 6,9, a csúcstitkárok 27, a vezetőségi tagok 15,7 százaléka végzett esti egyetemet... Korszerűség, élei közels g Ez a fő törekvése a függetlenített, kis létszámú — mindössze 14 fős — és az ennél lényegesen nagyobb létszámú — 53 fős — tiszteletdíjas tanári karnak, úgy az oktató-nevelő munka tartalmát, mint az alkalmazott módszereket illetően. Az oktató-nevelő munka jelenleg mindenekelőtt a IX. pártkongresszus határozatainak megvalósítását kívánja segíteni. Illetőleg ehhez nyújt az intézmény hallgatóinak — a szocialista építőmunka mai problémáinak sokoldalú elemzésével, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására való neveléssel — értékes ideológiai, politikai segítséget. Az idén először speciális kollégiummal is kísérletezik az ÓIG, amelynek hallgatói esti egyetemet, vagy magasabb pártiskolát végeztek, s az ő továbbképzésüket szolgálja. Ha beválik ez a forma, szélesíteni fogják. * Mindent nem is mondtunk el az Oktatási Igazgatóság munkájáról. Hiszen ennél szélesebb közéleti tevékenység „műhelye” ez az „oktatási kombinát”. Tanári kara alkalmasint közreműködik tudományos emlékülések szervezésében, pártnapokat. taggyűléseket tart megyénk üzemeiben, városaiban, falvaiban, segíti a marxista középiskolák működését. Olykor még publicisztikai tevékenységre is vállalkozik. Munkájukhoz — éppen jelentősége rmatt — rendszeresen segítséget nyújt a megyei párt-végrehaitóbizottság. s megyénk vezetői személyesen is gyakran tartanak itt előadásokat különböző, rendszerint időszerű témákból. Az intézmény népes hallgatósága pedig szorgalmas tanu- ’ássa! igyekszik meghálálni zavartalan itteni munkájukhoz nvújtott sokoldalú segítséget. Ezért igyekszenek annv’an estefelé, munka után is, a Tizeshonvéd utca 21. számú épület bejárata felé. Csépányi Lajos — Tessék mondani, hová igyekszik ez a sok ember? — kérdezte tőlem a minap egy járókelő a miskolci Tizeshonvéd utcai villamosmegállónál, egy hosszú, kétemeletes, sárga épületre, a 21-es számú házra mutatva. Sok idő nem volt a válaszra, magam Is oda igyekeztem. Röviden csak ennyit válaszolhattam: az esti egyetemre. A kaszárnyától— az Oktatóul Íí!«sííw,*s,*íí,8' — A hosszú, kétemeletes épület utcai frontján esténként 79 ablak ontja a fényt. Nehéz, kovácsoltvas kapuján 2— 300 ember igyekszik befelé öt óra tájban, mert ilyenkor kezdődik a foglalkozás a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén. Munka után meglett férfiak és nők. pártmunkások, állami, tömegszervezeti vezetők, egy- és többdiplomás szakemberek — orvosok, mérnökök, pedagógusok stb. — foglalják el helyüket az előadóteremben, vagy a szemináriumi szobákban. Pontosan öt órakor kezdődik a foglalkozás ... Az épület múltjáról és jelenlegi rendeltetéséről nem sokat tud a járókelő. A legidősebb korosztály fogalmai néha össze is keverednek. Mert az 1880-as években — eredetileg csendőrkaszárnyának épített ház „funkciója” sokszor változott az elmúlt 90 év során. Kizsákmányoló, elnyomó osztályok hírhedi fegyveres testületéinek adott sokáig szállást. Aztán 1919-ben néhány hónapra a Vörös őrség vette birtokába és ideiglenesen szegény, nagy- családos munkások otthona lett. A fehérterror átmeneti győzelme ismét visszaállította eredeti „polgárjogaiba” — újra csendőrlaktanya lett, A felszabadulás óta tisztességesebb célokat szolgál az épület. Szálláshelye, s tanúja a demokratikus honvédség szerveződésének, 1956 telén otthona a munkás-paraszt karhataAz ..OI€í4* - közelebbről
