Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

ESZAKMAGYAROKSZÄG Csütörtök. 1968. december 5. I€i»l@meny az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) tovább kell javítani a népgaz­daság általános egyensúlyát, mind a fogyasztás, mind a be­ruházás szférájában, úgy­szintén a külkereskedelemben. .1. Szükséges, hogy fokozot­tabban éljünk a szocialista o--szagok gazdasági együtt­működésében, a műszaki-tudo­mányos kooperáció fejlesztésé­ben rejlő lehetőségekkel, a gazdaság versenyképességének növelése, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a fogyasztói igé­nyek jobb kielégítése céljából. 4. A gazdasági szabályozó rendszer alkalmazásának to­vábbfejlesztésénél fontos, hogy a vállalatokkal szemben ma­gasabb követelményeket tá­masszunk, az általános szabá­lyozók alóli kivételeket csök­kentsük. A gazdái kodásban meglevő és nélkülözhető ad­minisztratív kötöttségeket fel­oldjuk, a népgazdaság terv­szerű irányítását az áru- és pénzviszonyok nagyobb mér­tékű érvényesítésével bizto­síts’: k. 5. Következetesebben kell fejleszteni a gazdasági élet­ben a demokratikus ellenőr­zést, érvényesíteni a szocialis­ta elosztás elvét, elutasítva az egyenl ósdit. Az 1969. évi gazdasági mun­ka célját, a fő gazdasági és politikai feladatokat a Köz- ponti Bizottság a következők­ben határozza meg: 1. A kormányzati szervek az évi terv részletes kidol­gozását és végrehajtásának megszervezését úgy irányoz­zák elő, hogy a nemzeti jö­vedelem 5—6 százalékos nö­vekedést érjen el, a reálbé­rek mintegy 2 százalékkal emelkedjenek. A felhalmozás a nemzeti jövedelemnél ki­sebb mértékben növekedjen. Törekedni kell a beruházási egyensúlyra, kis számban kell új, nagyberuházást kezdeni, s az eszközöket a folyamatban levő beruházások tervszerű befejezésére kell összponto­sítani. Az állami lak4sépítés- re fordított eszközöket 1968- hoz képest növelni kell. A költségvetési kiadásoknál ésszerűen takarékoskodni kell, s indokolt esetekben a vál­lalatoknak nyújtott kedvezmé­nyeket és támogatásokat csök­kenteni szükséges. A hitelpo­litikával ösztönözni kell a pénzeszközök hatékonyabb felhasználását, a beruházási befektetések gyorsabb megté­rülését, a forgóeszközök for­gási sebességének meggyorsí­tását. A lakosság áruellátását és a szolgáltatásokat 1969-ben to­vább keli javítani. A fogyasz­tói árak alakításában és sza­bályozásában további lépése­ket kell tenni a ráfordítási arányok közelítésére és a sza­bad árak körének bizonyos mértékű kiterjesztésére. A fo­gyasztói árszínvonal emelke­dése ne haladja meg az 1—2 százalékot. A rövidített munkaidőre va­ló átállást a IX. kongresszu­son elhatározott ütemben kell továbbfolytatni. Ennek során következetesebben kell ér­vényt szerezni annak az elv­nek, hogy az átállás feltételeit a vállalatok a termelékenység emelésével teremtsék meg, biztosítva annak műszál;i fel­tételeit, és gondoskodjanak a folyamatos áruszállításról. A külkereskedelmi feladato­kat úgy kell megszabni és megvalósítani, hogy a szerző­dési kötelezettségeinknek ele­get tegyünk és javuljon a kül­kereskedelem hatékonysága. 2. A Központi Bizottság szükségesnek látja felhívni a figyelmet a következőkre: a) Az állami irányító szer­vek tevékenységült közép­pontjába helyezzélt a gazdasá­gi hatékonyság növelését, szor­galmazzak nagyobb erővel a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének emelését, és a vállalati eszközök jobb kihasználásét. b) A funkcionális és az ága­zati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erő­síteni az egységes népgazda­sági szemléletet, ^ részkérdé­seknek a népgazdasági össze­függések alapján való megíté­lését, a döntések tudományos módon megalapozott előkészí­tését. c) A minisztériumok az ága­zatuk egészében minden vál­lalatra és szövetkezetre kiter­jedően őrködjenek a népgazda­sági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok telje­sítése felett és rendszeresen vizsgálják és értékeljék a fő gazdasági tendenciák alakulá­sát. Gazdaságpolitikai eszkö­zökkel kezdeményezzék és tá­mogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatok­kal való termelési kooperáció létesítését. d) A minisztériumok a vál­lalati kezdeményezéseket fi­gyelembe véve, készítsenek át­fogó tervet, a nem megfele­lően működő vállalatoknál a jövedelmező működés feltéte­leinek megteremtésére. A tár­sadalom anyagi eszközeit ne engedjék olyan tevékenység finanszírozására fordítani, amely a társadalom számára nem hasznos. e) A minisztériumok tegye­nek intézkedéseket a vállalati belső mechanizmus, a vállala­ton belüli szervezet és hatás­kör olyan átalakítására, amely jobban alkalmassá teszi a gaz­dálkodó egységeket a változó gazdasági feladatok ellátására, a piaci hatások érvényesítésé­re. f) A szövetkezetek tevékeny­sége nagy fontosságú a mező- gazdasági és az ipari terme­lés, a szolgáltatások, a keres­kedelem és az ellátás bővíté­sében. Az állami vállalatok és szövetkezetek szerződéseiben tovább keli erősíteni az egyen­jogúság elvét. A szövetkezetek gazdálkodását az állam köz- gazdasági eszközökkel befolyá­solja, saját érdekképviseleti szerveik pedig segítsék őket a termelési és a piaci kapcso­latok kialakításában, működé­sük fejlesztésében. g) A tanácsok önállóságát és felelősségét erősíteni szüksé­ges. Nagyobb szerepet kell kapniuk a tanácsoknak a gaz­daságfejlesztésben, a gazda­ságfejlesztés területi társadal­mi-gazdasági összefüggéseinek koordinálásában, a kommuná­lis ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozá­sában. A tanácsok gondoskodjanak a saját vállalataik önállóságá­ról, hasonlóan a minisztériumi felügyelet alatt működő válla­latokéhoz. A tanácsok hatósági felada­taikat következetesen érvénye­sítsék a területükön működő valamennyi gazdálkodó szerv — törvényekben szabályozott — ellenőrzésénél. A pártbizottságok, a párt­szervezetek feladatai az 1969. évi gazdasági fejlesztéssel és a reform kibontakoztatásával lekvésnek utat nyitó, megala­pozott elhatározásokat. 2. A pártszervezetek vala­mennyi üzemben sokoldalúan értékeljék a gazdasági munka liatékonyságát és lépjenek fel az állami támogatásuk indo­kolatlan növelésére irányuló törekvésekkel szemben. Szor­galmazzák -a vállalati tervezés fejlesztését, ösztönözzék a hosz- szabb távú célkitűzések kidol­gozását és azok megvalósítá­sát. 3. A pártszervezetek és a szakszervezetekben dolgozó kommunisták támogassák és erősítsék a vállalati és a szö­vetkezeti vezetőket a jó mun­ka fokozott anyagi és erköl­csi elismerésében, a munka- díjazásban kívánatos egészsé­ges differenciálás kialakításá­ban. 4. A kommunisták a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomra építve igényeljék és ösztönözzék az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén. Pártszerveze­teink bátorítsák a közügyekben felszólalókat, védjék a bírálat jogát, s ezzel is segítsék a közérdekű javaslatok megva­lósulását. A Központi Bizottság ezúton is hangsúlyozza, hogy a párt munkájában, harcában a szo­cialista építés jelenlegi szaka­szában döntő a gazdasági mun­ka. Felhívja a pártszervezete­ket, a kommunistákat a Köz­ponti Bizottság határozatának végrehajtására. Kér minden párttagot és pártonkívüli dol­gozót, hogy odaadó munkával segítse gazdasági céljaink meg­valósítását, népgazdasági ter­veink teljesítését. (MTI) Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter Becs­be érkezett. Képünkön: Patolicsev (balról) osztrák kollégá­ja, Otto Mitterer társaságában. Akadozó áruellátás Csehszlovákiában A lakosság „karácsonyi be­vásárlásai” Csehszlovákiában az idén mór november máso­dik felében megkezdődtek. E hetek kereskedelmi forgalma felszínre hozta a belső piac egyensúlytalansága által létre­jött problémákat. Mint a Csehszlovák Statisztikai Hiva­tal közölte, a kiskereskedelmi forgalom az idén több mint tízmilliárd koronával lesz ma­gasabb, mint tavaly. A lakosság többet vásárol, mint az elmúlt négy évben bármikor. Ebben a lakosság bevételeinek, a nyugdijak stb. növekedése mellett jelentős szerepet játszik az országban kialakult légkör is. A lakos­ságban kételyek merültek fel a korona szilárdságát illetően. Rémhíreket terjesztenek az 1969 januárjától bekövetkező általános áremelésekről. Ru- zicka belkereskedelmi mi­niszterhelyettes kijelentette, hogy az alapvető fogyasztási cikkek árai 1969-ben nem vál­toznak, de bizonyos árufaj­táknál lesznek ármódosítások. Heves összecsapások Olaszországban összefüggésben: 1. A pártszervezetek aktív politikai tevékenységgel segít­sék elő, hogy a vállalati ter­vek összhangban legyenek gaz­daságpolitikai céljainkkal és anorak megfelelően valósulja­nak meg. A pártszervezetek támogas­sák az olyan vállalati kezde­ményezéseket, amelyek a gaz­dasági hatékonyság gyorsabb javulására, a reform érvénye­sítésére irányulnak. A politikai munkában is számoljanak az­zal, hogy a vállalati önálló döntés felelősséggel és kocká­zattal jár, de a gazdasági ha­ladás nem nélkülözheti a cse­nagy olaszországi szak- szervezeti központok állal kedden Olaszország egész te­rületén szervezett tüntetések során több helyen heves ösz- szecsapásokra került sor a rendőrség és a tüntetők kö­zött. A tüntetésekre — mint már jelentettük — amiatt ke­rült sor, hogy a rendőrök hét­főn Avolában (Szicília) lelőt­tek két mezőgazdasági mun­kást. Milánóban, a rendőrpre- fektúra épülete előtt 2000 tüntető cs több száz rendőr között került sor összecsapásra. A tüntetők köveket dobáltak és piros festéket öntöttek a rendőrökre, akik könnyfakasz­tó gázzal igyekeztek szétosz­latni a tömegeket. Hatvannégy rendőr és négy csendőr meg­sebesült. 118 tüntetőt letartóz­tattak, tizenhárom tüntetőt kórházba szállítottak. Genovában heves összecsa­pások folytak le, amikor több száz tüntető igyekezett beha­tolni a rendőrprefektúra szék­házába. öt tüntetőt letartóz­tattak. Szicíliában a szakszerve­zetek úgy határoztak, hogy tízórás általános sztrájkot tartanak az avolai rendőr- sortüz elleni tiltakozásul. A sztrájk megbénította a szi­get életét. A mezőgazdasági dolgozók barikádokat emellek a Siracusa környéki útvona­lakon, de összecsapásokra nem került sor. Több ezer mezőgazdasági dolgozó és szakszervezeti ve­zető vett részt az avolai rend- őrsortűz két halálos áldozatá­nak, Giuseppe Scibilia-nak és Angelo Sigona-nak a temeté­sén. Kivégezték a tiszaldvári gyilkost Amint arról annak idején a sajtó hírt adott, a Fővárosi Bíróság halálra ítélte Kovács Pétert, aki magányos nőket támadott meg, erőszakosko­dott velük, majd közülük né­gyet megölt. A Legfelsőbb Bí­róság az ítéletet helybenhagy­ta. Az elitéit kegyelmi kérel­mét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasította. Az íté­letet szerdán végrehajtották. Gárdonyi Géza művének képregény-változata CW/l&AGOK feldolgozta: Márkust László Hajzolta: /óraiI brtió ^7

Next

/
Thumbnails
Contents