Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

Heiiu, lliob. december 30.

í relstrm hatására! tanácska^tak j zwpitBi Isí-ík küldöttgyűlésén

Népes küldöttgyűléssel fejezte be első évi munkáját a Tokaj-hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A Sárospatakon tartott gyűlésen, amelyen a Szerencs’ és a sátoraljaújhelyi járásból 62 szövetkezeti gazdaság képviseltette magát. Huszti Istvánnak, a bekeesi Rákőcz' Tsz elnökének megnyitója után Knrajz Miklós, a területi szövetség elnöke tartotta meg beszámolóját.

— A reform bevezetése óta eltelt egy esztendő tapasztalatai és eredményei azt mutatják. hogy termrlős-’öv''1k'’ze- teink vezetői és tagjai megértették és követik a párt nautikáját, akarnak és általában tudnak Is élni az új irányítás' rendszer adta lehetősóookke' Ennek következtében a szövetkezet ügyeiben, a gazdálkodás és működás alapvető kérdéseiben ma már a szövetkezeti tagság dönt. A szövetkezeti de-nokráoia érvényesülését segíti hogy a szövetkezetekre csak a közgyűlés hntáro-mtai- ból. a jogszabá1 vökből és a megkötött szerződéses kötele- származik kötelezettség. Szövetkezeteinkben úi Vez°tési rend alakult ki. amelyet a jóváhasvott aiaosznhdlv. ügvrend. munkarend szabályoz Tapasztalataink azt bizo- nvítiák. hogv a szövetkezeti demokrácia tő úton halad, bár tovóbbformálására is szükség Van.

A közgazdasági

ösztönzők i

Ezután Karajz elvtárs részletes adatokkal ismertette a közgazdasági ösztönzőknek a két járás termelőszövetkezeteinek életére gyakorolt hatását Az iránvszámrsndszer megszüntetése új lehetőséget biztosított többek között a termelésszerkezet kialakítására Az előző évekhez viszonyítva háromszorosára nőtt az állattartás szempontiából fontos őszi takarmánykalászosok területe. Ugyancsak örvendetes az évo’ő pillangósok és a napraforgó vetésterületének növekedése.

Az árrendezés segítette az

állattenyésztés és az állati termékek hozamának növekedését. A két járás termelőszövetkezeteiben például m 'g sohasem volt olyan nagymértékű a szarvasmarha-hizlalás, mint 1968-ban. A sokat vitatott tejtermelés is elmozdult a holtDoptról, s ma már több tsz eléri, sőt túl is haladja az országos átlagot. A tápárak növekedése miatt viszont a sertéshizlalásban nem következett be e'örehr.ladás, a kocaállomány is visszaesett. Az árváltozások összességükben 76—77 millió forintos támogatóst jelentenek a tagszövetkez~tek számára, s jövőre ez az ősz- szeg előreláthatólag 29—30 milliót tesz majd ki.

fíitcl la'aj javítás, beruházás

Erősen érintette a szövetkezeti gazdaságokat a hitelrendszerben bekövetkezett változás. Ez a magyarázata, hogy 1963-ban jelentősen csökkent a hosszú lejáratú hitelek igénylése, így a beruházásokhoz szükséges összeg egy részét, miptee.v 36 millió forintot már saját hozzá támlásból fizették ki a szövetkezetek. Az. életbe léptetett úi pénzügyi és hitel- | rendszer arra ösztönözte a tsz-eket. hogy a lehető legkevesebb banki hitelt vegyenek tgénvbe. Négy termelőszövetkezet, pé'dául a hercegkúti Remem/ Tsz. már telieson hitelfelvétel nélkül gazdálkodott

Előadásának további részében kitért a területi szövetség elnöke a talajjavításra, az érv íietberuh ázásra, a kedvezőtlen adotiságú termelőszövetkezetek támogatási rendszerére. maid hangsúlyozta hogy különösen a kisebb tag- szövetkezetek az eddiginél behatóbban foglalkozzanak a szövetkezeti társulás, együttműködés több irányú lehetőségeivel.

Az ellenőrző bizottság jelentését Simon T.ajos, a szerencsi Lenin Tsz elnöke terjesztette elő. s utána megkezdődtek a hozzászólások. Boros Zsigmond. Csomós dános, He. gedüs Sándor, Novák Szabolcs, Nyemecz János, dr Poczkondi Lajos, Kocsis János elvtársak a mindennapi élet tel, a termelőszövetkezetek to vábbfejlődésével kapcsolatos problémák gyors, hatékony megoldását sürgették.

Juhász István elvtárs, or szággyűlési képviselő, a sátor aljaújhelyi Üj Erő Tsz elnök’ hangsúlyozta, hogy az aszályos időjárás ellenére is minden tekintetben gazdag esztendőt fe jeznek be a két járás tsz-gaz dái. Szorga'muknak, földszere- tetüknek, szaktudásuknak, jé munkájuknak köszönhető,

hogy szép terméseredményeivel a zempléni parasztság is nagyban hozzájárult az ország egész évi élelmiszerellátásának biztosításához.

Hegyi József

Putnoki

eredmények

Putnokon az éves terv túlteljesítése során, a termelési sikerekben túlmenően egyéb kimagasló eredmények is születtek. A tavalyi, műszakonként elért 1,891 tonnás összüzemi teljesítményt — 20 százalékos emelkedéssel — december közepéig

1.090 tonnára javították.

Ez évben szenük átlagos fűtőértékét, az elmúlt évhez viszonyítva, több mint 90 kalodával szárnyalták túl. Ezzel sikerült .helyzetüket stabilizálni i szénpiacon és bővíteni vásáróik körét.

De legfontosabb gazdaság nutatóiuk. az önköltség tekintetében is értek el figyelemreméltó eredményt. A tavalyi évhez viszonyítva tonnánként 50 forint megtakarítást értek el S bár az üzem tonnánkénti 22: forintos árbevétele még nem biztosítja a rentábilis termelés: — ez évi jó munkájuk eredményeként —, erre minden lehetőségük megvan.

Ismeretterjesztés

mezőgazdaságról

A népgazdasági terv számítási anyaga szerint 1969-ben az átlagosnál nagyobb ütemben, 7—57.5 százalékkal kell növelni az építőanyagipari ágazat termelését. A hazai termelést azonban továbbra is jelentős importtal kell kiegészíteni. Jövőre az ideinél 20— 25 százalékkal több építőanyagipari terméket kell külföldről behozni, főleg síküveget, cementet, azbesztcementcsövet és fali csempét. Cementből és mészből jövőre már nem lesz hiány, legfeljebb keresleti csúcsok idején átmenetileg fordulhat elő. A lakosság 750 000 tonna cementet vásárolhat. 15 százalékkal többet, mint 1963-ban. Tetőfedő anyagból 18, falburkoló csempéből 15—18 százalékkal növelik a magánerőből megvalósuló lakásépítkezések ellátását. A belkereskedelem közvetítésével 1350 millió téglát kap a lakosság. Így a téglaellátás 8 százalékkal nő. és az elegendő, mivel 1968 végén a vártnál nagyobb volt a kínálat.

Nem lesz hiánycikk a kavics, a zúzott kő és az egészségügyi kerámia sem.

üzembe helyezett, s automatizált hengersort évi 850 000 tonnára tervezték. Magyar . tervezők tervezték, magyar építők, s magyar gépgyáriak készítették. A mai egymilliomo- dik tonna öntecs tehát dicséri a tervezőket, az építőket, a hengerészeket, a fizikaiakat és a műszakiakat egyaránt, akiknek munkája nyomán ilyen eredmény születhetett.

A gyár életében bekövetkezendő nagy eseményt ma, december 30-án. hétfőn, a déli órákban kis ünnepséggel, köszöntőkkel dokumentálják

siker

Az encsi járás termelőszö vetkezeteiben, községeibe! igen népszerűek a mezőgazda- sá«' ismeretterjesztés különböző formái. Ez évben például az összes ismeretterjesztő előadásoknak körülbelül egynegyede mezőgazdasági témájú Vov

.-vz esteken helybeli, vagy Tneghívott előadók szerepeltek. A bemutató üzemekben, Pancsalon. Göncruszkán. Halmaion országos terű előadók tartottak szakma' napokat Sok helyen megszervezték a televízió mezőgazdasági szakfilmAz ózdi kohászok hagyományos munkaverssnyét ez évben a jubileumi vetélkedés tette az eddigieknél is ered ményesebbé.

Elsőként a' finomhengermű 1968 december 16-án jelentette. hogy év végéig több mint 20 000 tonna készáru legyártásával számolnak, amelyből 29- ig már több mint 18 000 tonnát téliesítettek. A többlettermelés forrásai: az évi nagyjavítás idejének egynapos csökkentése, munkaszervezés, a szocialista brigádok versenylendülete. újítási javaslatok stb. Egyedül a finom drótCsapolés előtt az LKM martinkemencéjénél

Az igazi mérce

A Bükk egyik legtündéribb táján, Szilvásvárad vendégmarasztaló üdülőjében sétáltunk a park fái alatt — az üdülővezető vendégeiről beszélt. Nem az elégedettekről: általában az a többség, azzal nincs különösebb probléma. Azokról, akik például kutyaólnak minősítik a kedves kőházacskákat, amelyek családi elhelyezést nyújtanak — és akik azt mondják az egykori Keglevich-kastélyra: „Szép, szép, de hol van ez a svájci Davostól?”

A mosolyogni való irreális kifakadás juttatta eszembe, mennyi rossz mérce van forgalomban eredményeink mérésére, országosan. Torz mércék — ilyen, vagy olyan torzulással.

Mert más előjellel is mérhetünk hamisan,

A „svájci” szemmérték, amely Davos luxuséletét és milliárdos forgatagát kéri számon a Bükk. a Mátra, a Bakony kis üdülőfalvaitól, éles irrealitásával jól szemlélteti, mennyire hamis az az elgondolás, amely a magyar adottságokat fel- jesen figyelmen kívül hagyja, az évszázadok óta gaz'dae békében élő, páratlan természeti adottságokkal rendelkező ország viszonyait kéri számon hazánktól. Rengeteg a jele az ilyen igény-licitálásnak.

De azok se lehetnek büszkék felfogásukra, akiknek ha- sonlítási alapjuk mindmáig 1945, vagy 1930.

A háború-rombolta, vérző és szegény kis ország persze nemzedékek emlékeiben élő keserves valóság. De ezzel nem lehet ma megindokolni azt, hogy egyes élelmiszerüzletekben szombat délután nem lehet kenyeret kapni. Pedig egy idős eladó — igaz. hosszú vita és a hatodik vevő dühös megjegyzése után — azzal próbált indokolni, hogy a vevő „mit csinált volna 45-ben?” A múlt ilyen emlegetése azonban mit sem hasznúi mai fegyelmezetlenségek, közönyösség és mulasztások ellen — mert az a tény, hogy szép és jó kenyeret sütnek és azt eszünk, békeidőben- egyáltalán nem különleges érdem. Csak a hiányát veszi észre az ember — a vásárló, az állampolgár, a szocializmus lee tisztességesebb híve is.

Ugyanígy nem lehet szakadatlanul a világválság 30-as éveinek emlékével bombázni fiatalemberek tudatát, akik a szocializmusban felnőve nem ismerik a munkanélküliség világát, a földtelen parasztok nyomorát Arra hivatkozni, hogy ..százezrek voltak munka nélkül”, történelmileg igaz — de mai helyzetünkben ez a hivatkozás nem ad választ a munka- körülményeire panaszkodó munkásnak. A háborús áruhiányra. vagy a régi szegénységre való utalások nedig semmit sem enyhítenek annak a vásárlónak mérgeiödésén. aki a pénzéért most kap silánv árut, seleitet, akivel most folytatnak huzavonát egy rossz gyerekcipő cseréje miatt.

Nemcsak az a veszélye ennek a mércének, hogy hatástalannJ rsrt**-A1

A másik kár, amit okoz, hogy könnyen hencegéssé válik a múlttal szemben elért eredmények emlegetése. Kétségtelen ugyanis, hogy remek grafikonokat tudunk készíteni: ha például egy város lakosságáról kimutatjuk hogy 1930-ban nem vásárolt, könyvet, most pedig lakosonként évi 2 kötetet vesz. ez siker és gyönyörűség. Kérdés, megállhatunk-e ezek után a kulturális igények fejlesztésével, hogv ezentúl a statisztika népszerűsítésének * szenteljük minden energiánkat? Alig elképzelhető, Inkább az. hogy a lakosságra fejenként iutó két könyv száz könyvbarát vásárlásait ielzi — és néhány száz embert, aki még ma sem vesz kalendáriumot sem. A lehetőségek teljes kihasználása tehát még csak cél.

Tehát ez az. igazi mérce

fisszatérve a kenyérellátás elég sűrűn bírált zökkenőire: a cél annak a lehetőségnek kihasználása, hogy a meglevő korszerű sütőüzemekben tisztességes és mindig jó minőségű kenyér készüljön — és a kereskedelem a meglevő szállítóeszközeivel úgy szervezze meg a „szépséges” kifejezéssel áruterítésnek nevezett munkáját, hogy ne legyen bolt, ahonnan a vevő dühösen és kenyér nélkül fordul ki. '■kihez pedig semmiféle „világszínvonal” nem kell - -sak iáját meglevő eszközeink, munkaerőnk ésszerű elosztás? és szervezése. Szándékkal idézek ilyen kézenfekvő példát: Uven mindennapit, mint a kenyér. Mert a fejlődést az ember mindennap méri. a saiát éietén Az iparcikken, amelyet lehet jól gyártani, a munkán, amit lehet jó! elvégezni, sőt, benne van a kifejezésben, hogy lehet a lehető legjobban.

V

soron több mint 9000 tonna többlettermelést hozott az anyagellátás automatizálása. A durvahengermű hengerészei még ezen a napon követték a kiváló eredményeket. Egyes hengersorok már itt is korábban befejezték évi tervük teljesítését. Az össztermelésben elismerésre méltó a blokksorozat dolgozóinak teljesítménye. December 28-án a 800 ezredik tonnát is ki hengerelték, amelyre eddig még nem volt példa. Év végéig 30 ezer tonnás többletteljesítés várható. Ez a többlet a többi sorozat túlteljesítését, mértékét is megszabja

A nagyolvasztómé dolgozói december 20-án, Űzd felszabadulásának 23. évfordulóján könyvelhették el az évi tervük teljesítését. Itt a tömörí- tőmfí üzem dolgozói voltak az elsők, és év végéig °° ser

tonna több1-:t valósítanak meg. Nyersvasból mintegy 16 000 tonnát kap terven felül a népgazdaság. A martinászok karácsony első napján örülhettek egész évi jó munkájuk eredményének. 14 óra 50 perckor Boza Miklós olvasztár brigádia — Kelemen Sándor acélgyártó irányításával — 96 tonna acélt csapolt, ezzel teljesítették 880 000 tonnás évi tervüket. Azóta 29-én reggelig több mint 16 000 tonna ió minöség'l acél* gvártot- I tak tervükön felül. Év végéig a 17 000 tonnát is túl akariák j szárnyalni. Végleges összesítések még nincsenek, de egy 1 már bízónvos' a vállalat le- ; lentős többi ettei-melAse teljes egészében a termelékenység növeléséből származik.

sorozatának megtekintését is. A járás csaknem 30 községében szeivezetten tekintették meg ezeket a filmeket, majd vita, beszélgetés következett a látottakról.

Az ismeretterjesztő elódások leggyakoribb témája ebben a járásban a lejtős területek művelése, lucernatelepítés, le- gelőgazd ál kod ás. sza rv. ismar- ha-tenvésztés. juhtenyésztés, a termelőszövetkezeti tagok jogai. kötelességei, a tsz-törvénv. h földtörvény, valamint ti gazdasági mechanizmus reformja volt.

Az építőanyagipari ágazat az idén az előzetes számítások szerint — 6 százalékkal több terméket gyártott, mint tavaly. Helyesnek bizonyult az az intézkedés, amely szerint az illetékes szervek a hazai építőanyagipari bázis növelésével egvidőben a termékimport 20 százalékos növelésével gondoskodtak az építőanyag-ellátás javításáról. Ezért az év második felében több fontos termékből már sikerült megteremteni a kereslet-kínálat egyensúlyát, néhány cikkből pedig már lényegesen nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. Továbbra is gondot jelent még az ellátás azbeszt-cement tetőfedő anyagból és csőből, fali csempéből és egyéb burkolóanyagból.

Javul

az építőanyag-ellátás

Sikeresen zárja az 1968-as évet a Borsodi Vegyikombinát. A vállalat dolgozói az előző évek egyenletes fejlő léséhez hasonlóan 1968-ban is jelentősen növelték termelésüket. A legnagyobb eredményeket a szintetikus ammónia, a nitrogénműtrágya és a nylon műanyag termelésiben érték el. 1969 december 27-én. a vállalat fennállása óta először érték el és gvártották le az éVi százezredik tonna szintetikus ammóniát. NitrogénműlrágyáA Bükk tövében fekvő hatalmas kohászati üzemben az utóbbi napokban ünnepi események zajlottak, s zajlanak le. A gyáregységekben sorra fejezték be és fejezik be a saját maguk tervezte feladatokat.

És a mai napon az immár kétszáz éves gyár rekord- eredményét jegyezhetik be: a hlekksor ma henserli ki az idei egymilliomodik tonna öntecset.

Magyarázatul el kell mondani, hogy a néhány éve

Hfsii csmiény »zLKM-bcn

ból 80 ezer tonnával termeltek többet mint az előző évben. Ez 25 százalék termelés- növekedést jelent, Kaprolak- támból, a nylon műanyag^ alapanyagából december 26-* án teljesítették az évi tervet, és 1967. évhez képest mintegy 30 százalékkal növelték a termelést. Több úi fontos vegyianyag gyártását is megkezdték az év folvamán, s nagy gondot fordítottak az 196°-es év sikeres előkészítésére. Így többek között 1969 januárjá>an újabb mríanyagipari se- ;édanyag gyártását kezdik neg.

Szabó Gyula

100 ezer tonnán felül