Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

SPORT * ÉSZAKMAGYARORSZÁG * SPORT * ÉSZAKMAGYARORSZÁG * SPORT Torna Sakk versein — úttörők között Mit láttunk PRAKTIKUS AJÁNDÉK Megrendelést felvesz a Beton- és Vasbetonipari Müvek vezérigazgatósága értékesítési osztálya. Budapest, XI., Budafoki út 209—2X5. sz. Telefon: 253-257 és 253-810. Kosárlabda DVTK—Szigetvári Vörös Meteor 71:50 (35:35). Űriási küzdelmet hozott a kiesés szempontjából sorsdöntő mér­kőzés. A diósgyőri lányok az első félidőben idegesen, kap­kodva játszottak, s csak a for­dulás után higgadtak le. Bit­kor viszont nagyot javult do­bóbiztonságuk, és végered­ményben nem várt, fölényes győzelmet arattak a középme­zőnyben helyet foglaló ven­dégcsapattal szemben. Ld.: Horváth Zs. (26), Lugosi (22). Kirhöaás Kétnapos verseny során miskolci és szegedi birkózók mérték össze tudásukat a DVTK-stadion tornatermében, lűredmények: Szeged—DVTK 4:3. A diósgyőriek győzelmeit Gonda, Berdó és Budai sze­rezték. DVTK—Papp J. SE 5:3. A miskolci rangadó nagy küzdelem után dőlt el a diós­győriek javára. A Beton- és Vasbetonipari Műveknél azonnal megvásárolhatja a különféle, NŐI, LÁNYKA BAKFISSZOKNYÁK KAPHATÓK A SZAKÜZLETEKBEN könnyít­és Éavícsbelonból készült gyüjtőkémsny elemeket Szombaton a Já­tékcsarnokban rendezték meg az országos I. osztá­lyú férfi csapat- bajnokságot. A DVTK együttese nagyszerű át­lagot nyújtva 252,15 ponttal a 6. helyen végzett, s olyan nagy tornászmúlttal rendelkező együtteseket is megelőzött, mint például a Bp. Vasas és a Bp. Postás. Sikeres szereplé­sükkel nemcsak megerősítet­ték helyüket az L osztályban, hanem az elmúlt évi 9. he­lyükkel szemben előbbre is léptek. Egyénileg Farkas, Bú­jik, Kovács és Gácsi nyújtott az átlagosnál jobb teljesít­ményt Két napon keresztül 17 isko­la 63 úttörő és kisdobos sak­kozója versenyzett az úttörő- olimpia városi döntői során, hogy kivívja az országos dön­tőbe való továbbjutás jogát. A legnagyobb küzdelem az úttö­rő fiúknál alakult ki. Mérkő­zéseiknek színvonalából arra következtethetünk, hogy ezút­tal több siker koronázza majd szereplésüket az országos dön­tők során, mint ezelőtt. Jó ver­senyen dőlt el a kisdobosoknál is a végső sorrend, míg a leá­nyok küzdelemsorozata alatta maradt a várakozásnak. Az in­dulók nagy létszáma minden­esetre fejlődést jelent a múlt­hoz viszonyítva. Az úttörő fiúk végeredménye: (13 iskola, 37 induló): 1. Farkas (7. sz. Ált. Isk.), 2. Grescsák (35. sz. Ált. Isk.), 3. Juhász (7. sz. Ált. Isk.) Úttörő leányok (4 iskola, 8 in­duló): 1. Nagy E. (39. sz. Ált. Isk.), 2. Rácz M. (3. sz. Alt. Isk.), 3. Balogh B. (3. sz. Ált. Isk.). Kisdobos fiúk: (12 iskola, 18 induló): 1. Gleviczky (7. sz. Ált. Isk.), 2. Szaszkó (32. sz. Ált. Isk.), 3. Boros (35. sz. Ált. Isk.). Az országos döntőn az úttörő korosztály két helye­zettje, míg a kisdobosoktól a győztes vehet részt. Teke A Borsod megyei Teke Szakszövetség Özdon rendezte meg vasárnap a megyei tízek bajnokságát. A versenyzők igazolták, hogy egész évben a legjobbak voltak. Az 1968. évi megyei tízek bajnoka: Bényei János (DVTK) 497 fa, 2. Han- zók Imre (DVTK) 458 fa, 3. Szőke Géza (Ormosi B.) 429 fa. a megyei I. ELHANGZOTT a hármas sípszó, s újból befejeződött egy küzdelmekben, meglepeté­sekben gazdag labdarúgó-baj­nokság a megyei I. osztály­ban. Már nem is meglepő az az évről évre megismétlődő megállapításunk, hogy a Bor­sod megyei I. osztály bajnok­ságában a sportot szerető lel­kes szurkolók igen sok ma­gas színvonalú, kemény, fér­fias, de sportszerű találko­zóknak lehettek tanúi. Ha csak a nézőcsúcsot hozó Tren- csényi SE—Tiszaszederkény (4:1), a Kíráld—Tiszaszeder­kény (2:1), vagy akár a Hejö- csaba—Taktaharkány (0:0) ta­lálkozókat említjük — min­denünnen megelégedetten tá­vozhattak a szurkolók. BO VÁLASZTÉK Technikái téren sincs sok pótolnivaló. Nemcsak a táb­lázat első öt helyezettjénél le­het felfedezni fejlett techni­kai készséget, hanem például a Rudolftelep, Sárospatak, Farkaslyuk és még az utolsó helyen végzett Hejőcsaba já­tékában is igen sok technikai elemet találhattunk. A takti­káról azonban mindez nem mondható el. Bár a múlthoz képest kétségkívül itt is van némi fejlődés, ez azonban nem elégséges. Az állóképességet tekintve sem vizsgáztak rosz- szul edzőink. Igen sok volt a nagy iramú mérkőzés, s ezeket a játékosok jól bírták erővel. A sportszerűségben is volt előrelépés. Nagyobb botrány nem fordult elő, azonban ta­vasszal a B. Volánnál, Encsen és Hejőcsabán, ősszel pedig Sárospatakon és újból Hejő­csabán fordultak elő nem magyar pályára való jelene­tek. Különösen sajnálatos ez a Miskolchoz tartozó Hejőcsa­bán, ahol az igen gyér számú néző sok esetben az ellenfél­ben, vagy a játékvezetőkben vélte felfedezni csapata gyen­gébb szereplésének okait. Ezek után lássuk a csapa­tok szereplését a táblázaton elfoglalt helyük sorrendjében: A TRENCSÉNYI SE (edző: Antal Ferenc) gyengébb rajt után fokozatosan jött fel. Ta­vasszal még a 6., s az ősszel szerzett 22 pontjával őszi első lett. A fiatalokból álló csa­patnak különösen a csatárso­ra volt sokszor feltartóztatha­tatlan. 6:0-, 7:0, 8:l-es ered­mények is előfordultak mér­kőzésein. A KÍRÁLD (edző: Tábori István) is folytatta elmúlt évi jó szereplését. Eléggé kiegyen­súlyozott csapat, különösen otthon voltak sokszor ellen­állhatatlanok. A TÄLLYA (edző: Csoő Sándor) mindig az élcsoportba tartozott. Most is a 4. helyen végzett. Néha voltak rapszó- dikus szerepléseik, így példá­ul a MÉMTE elleni idegenbeli 3:2-es győzelem után otthon 2:1-es vereség a Szirmabese- nyőtől. A MÉMTE (edzők: Pasztro- vics Aladár, Csorba Károly) ahhoz képest, hogy az elmúlt évben még az NB Hl-ban sze­repelt, nem mindenben vál­totta be a reményeket. Nem sikerült visszakerülniük, sőt erre csak az első hat forduló­ban volt reményük. Utána visszaestek. A TAKTAHARKÁNY (edző: Verba Endre) jó szereplése és 6. helye a bajnokság legkelle­mesebb meglepetése. Techni­kai fogyatékosságukat határ­talan lelkesedésükkel igyekez­tek pótolni — teljes sikerrel. A PUTNOK (edző: Anocs- kai László) tavasszal még az 5. helyen végzett, s az őszi fordulóban esett vissza a 7. helyre. Nem ártana már fia­talokkal felfrissíteni a csapa­tot, mert túl sok az idős játé­kos. A IliLSÖZSOLCA (edzők: Lévai Sándor, Vágási Lajos) eléggé kiegyensúlyozott csapat benyomását keltette. Tavasz- szal 15, ősszel 14 pontot sze­reztek. Biztosan szerezték meg a 8. helyet. A másik újonc, a RUDOLF­TELEP (edző: Demeter Béla) is várakozáson felül szerepelt. Szinte már tavasszal bebiztosí­totta a bentmaradást. ősszel kissé visszaestek, s végül is a középmezőnyben, a 9. helyen kötöttek ki. A táblázat második felében végzett csapatok szinte ál­landóan a kiesés ellen küz­döttek, Minthogy az NB III. Északi csoportjából — sajnos — két borsodi kieső van (M. Bányász és Szuhavölgy), így az I. osztályból négy csapat esett ki. A Sárospatak és a B. Volán a legutolsó fordulóban, a Farkaslyuk pedig egy-két fordulóval előbb bebiztosította a bentmaradását. A M. Üveg­gyár, az Encs, a Szirmabese- nyő és a Hejőcsaba jutott a kiesés szomorú sorsára. EZ TÖRTÉNT a megyei I. osztályban. Csapataink az iVINK-mérkőzések lejátszása után pihenőre térnek. Remél­jük, a hosszú téli pihenőt jól használják ki, s jól készülnek fel a tavaszi új bajnokságra, s ha lehet, jó játékukkal még több örömet szereznek szur­kolóiknak. Dr. Garadnay Sándor !

Next

/
Thumbnails
Contents