Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
Vasárnap, jluOö, december íü. feoi*Ar»\j> m u.oäj/h>o A dolgozó nő falnn Korabeli dokumentumok a kommunista ifjúsági szervezet megalakulásának körülményeiről A Habsburg-monarchia Idején embertelen körülmények között éltek és dolgoztak a ta- noncok, az ifjú mezőgazdasági munkások. Rendkívüli méreteket öltött a gyermekmunka. Ezt illusztrálják a korabeli sajtóból idézett cikkek. 4 szemeíesBúk (Részlet a Népszava 1916. január 16-1 számából) Azért használom a többesszámot, mert kétféle szemetesfiú van A bérűk is már megkülönbözteti őket: az egyiknek ugyanis három, a másiknak pedig egy korona a napi fizetsége. Az egykoronás fiú házról-házra jár és a csön- gettyűt rázza, a háromkoronás a kocsin ül és ugyanolyan munkál végez, mint a felnőtt kocsis. Korban is különböznek egymástól: akik három koroEgv pohár sör az igazgató asztalán Bizonyított a szocialista munka vállalata Az emberek maradtak — Teljesítették tervüket Nem tartoznak senkinek Amikor a nyáron, hosszas töprengés után nyilvánosságra hoztuk, hogy veszélyben van Miskolcon egy vállalat, amely — korábbi kimagasló munkája eredményeként — a szocialista • munka vállalata címet viseli, ez a veszély azi jelentette: anyaghiány miatt negyven embert (kiváló szakmunkásokat) kell egyik napról a másikra elbocsátani. Lehetséges — véltük akkor —, hogy ezt a negyven embert újabb tíz. húsz követi, s reálisnak látszott a veszély, hogj a vállalat bezárására is sor kerül . . Az anyaghiány ebben az időszakban országos méretű Húszéves a Dózsa Tsz Nemrég ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját !> mezőcsáti Dózsa Tsz. amelynek elődje Szabadság Tay révvel 1948-ban alakult 11 (aggal Később o Szabadság es az 1949 elején ugyancsak Mezőcsáton alakult Petőfi Tsz egyesüléséből jöt létre a mai Dózsa Termelőszövetkezet, mely a tárás mezőgazdasági nagyüzemeinek, erősségei közé tartozik. Képünkön- az ünnepi beszámoló készítése közben Makiári Bertalan tsz-elnök, Szabó István párttitkár, Vígh Sándor főkönyvelő és fölült György főagronómus. volt A vállalatot ellátó Fer- roglóbus, s az őket sokszor „kerülőúton” segítő Ózdi Kohászati Üzemek is tehetetlen volt A kritikus helyzet odáig fajult (cikkünkben Is megírtuk), hogy a vállalat legtehetségesebb szakemberei, konstruktőrei az ócskavas telepen „guberáltak", válogatták a még használható anyagot, hogy ideig-óráig munkát adhassanak a dolgozóknak. Nem részletezzük. Elképzelhető, milyen idegállapotban tárgyalt velünk Galló Ferenc igazgató, aki kilónyi aktacsomóval bizonygatta igazát, győzött meg bennünket is arról: ha nem érkezik sürgős segítség, az új mechanizmus első évében súlyos vereséget szenved a fontos közszükségleti cikkeket gyártó vállalat. SOS-jelzésünkre úgyszólván minden Illetékes szerv megmozdult, köztük olyanok is, akiknek „nem volt asztaluk” a vasipar segítése. Tárgyalások sorozata kezdődött, amelyre a döntőbizottság tett pontot. Meg kell mondanunk, minden szerv korrektül viselkedett, senki nem vetette a vállalat vezetőinek szemére, amiért segítségért lapunk nyilvánosságához fordultak; segítő szándékkal ültek le a tárgyaló- asztalhoz. Ezt tapasztalták a Ferroglóbus részéről, ugyanezt tette az OKU, a HVDSZ és a vasasszakszervezet, ahol Ocse- nás Tibor titkár elvtárs személyesen vette kezébe az ügyet. A „kis vállalat nagy kálváriája” véget ért. Amikor az első jelentős anyagszállít- mányl hozó teherautó begördült a kapun, a munkások megslmogatták örömükben. S most — pontosabban tegnap —. amikor Galló Ferenc igazgatót újra felkerestem, örömében egy pohár sörrel fogadott— Tervünket a mai nappal maradéktalanul teljesítettük. Egyetlen embert sem kellett elbocsátanunk, adósai senkinek nem maradtunk, sőt, nyereséggel számolhatunk. Kötbért nem kaptunk és nem fizettünk. Ha visszaemlékszem arra a nyán nagy idegességre, akkor most azt kell mondanom, Galló Ferenc olyan boldog volt, mint egy pacsirta. Nagy „tét” volt ez. A szocialista munka vállalatát kötelezte a cím. a rang, melyet a helyiipari vállalatok sorában magának kivívott. Amikor megindult a rendszeresebb anyagszállítás, már sok hónapot lemorzsoltunk az esztendőből. A vállalat műszakijai, elsősorban a mérnökök, technikusok, üzemvezetők, s a legjobb szakmunkások tizenhárom szocialista brigáddal az élen azt mondták: „Ha országvilág elé vittük ügyünket, most mutassuk meg, mit tudunk, amikor segítenek rajtunk ..Becsületükre legyen mondva, megmutatták. Adósságmentesen kezdik az új évet Nem kellett egv embert sem elválasztani munkahelyétől, nem kellett lényegesebb terv- módosítást csinálni; ha döc- cenőkkel, bukkanókkal, soksok idegességgel, töprengéssel, a vezetők álmatlan éjszakái révén is, de eleget tettek annak, amit vártunk is tőlük. Az eset azonban — még a kedvező befejezés ellenért Is — figyelmeztet. A tanulságot ott. valahol Pesten, az anyag- ellátó szerveknél le kell vonni belőle. Nem szabad egy vállalatot még egy pillanatig sem bizonytalanságban hagvni. Még akkor sem, ha kis vállalatról van szó, mert ott is emb^t-í-i- dolgoznak .. . Onodvárl Miklós Terven fchV 10000 lonnti középsőn termék A Lenin Kohászati Művek középhengermú Kilián György Ifjúsági üzemének dolgozói határidő előtt 12 nappal oefejez- ték 1968. évi termelési tervüket. Ez alkalomból a vállalat vezetői külön gratulálnak az üzem dolgozóinak, műszaki gazdasági, társadalmi vezetőinek, akik megígérték, hogy az év hátralevő Időszakában terven felül, közel 10 000 tonna középsori terméket fognak kl- hengerelni. nát kapnak, azok az idősebbek, a csöngettyűs fiúk a fiatalabbak. Amazok 13—16 éves fiúk, emezek között 9—10 éves is akad. A minap meghalt egy ilyen kis csöngettyűs fiú, Simon János nevezetű. A Rudas fürdő előtt lebillent a szemeteskocsiról, a kerekek alá került és vége volt Apja szeme láttára halt meg. Mert az is szemeteskocsis. Már el is temették. Mindössze 10 éves volt szegény Simon János. Most másik fiú rázza helyette a csöngettyűt Ifjúmunkások a mezőgazdaságban (Részlet Lékai János cikkéből, az Ifjúmunkás 1918. aug. 1-i számában) Kevés figyelemre szokták méltatni azokat az ifjúmunkásokat, akik az ipari központoktól távol, falun és majorokban élik az ő elszigetelt életüket Pedig az az élet, ami ezekben a mezőgazdasági telepeken folyik, éppenséggel nem mondható rózsásnak: ez már nem is a munkás kizsákmányolása, hanem lelkiismeretlen merénylet az ifjúmunkás szellemi és testi épsége ellen. Rabszolgák nincsenek már, az emberi test, mint áru nem szerepel — a jobbágyságot Is megszüntették törvényeink — és mégis, ezeknek a helyzete nem különb a hajdani rabszolgáénál. A mai mezőgazdasági munkás szabad mozgását, ha nem is a törvény tiltja, de annál nem csekélyebb úr — a tőke. A diákság I9l8 ban (Részlet s Kossuth rádió 1943. október 29-i adásából) Az 1918-as októberi eseményekben fontos szerepe volt az egyetemi ifjúságnak. Hiába hazudtál« a diákság reakciós vezetői két évtizeden át, hogy az 1918-as október előkészítés sében csak a Galilei-körnek volt része, a diákság akkori baloldali szervezetének. Tény* hogy 25 évvel ezelőtt az egyetemi ifjúság nagy többsége lelkes híve volt a demokratikus átalakulásnak. Ott voltak a diákok a lánchídi béketüntetésen, ott voltait a murt- kásszervezetekben, segítették! szervezni a nagy tömegsztrájkokat a háború ellen. A diákok titkos nyomdákat szerveztek, ők írták, nyomtatták, terjesztették a békét követelő röplapokat. Titkos, hazafias diákcsoportok működtek a háború ellen. Tagjai elmentek a kaszárnyába, kapcsolatot teremtettek a nép és a hadsereg között Mit akarnak a szocialista ifjúmunkások? (Részlet az alakuló nagygyűlésen elhangzott beszámolókból) 1918. november 30. történelmi dátuma lesz ez az ifjúmunkás-mozgalomnak Az első és leghatalmasabb tömeg- megnvilvánulásunk volt ez, ezer és ezer ifjúmunkás találkozása ... A közelmúltban csak iátokban végezhettük a felvilágosítás és szervezkedés munkáját az Ifjúmunkások között; ma már teljes nyíltsággal hirdethetjük, hogy a proletár ifjúságot nem lehet továbbra is a testi és lelki elnyomatásban tartani. Érdeke ez, nemcsak a proletár ifjúságnak, hanem az egész társadalomnak. Most kell, hogy az ifjúmunkásmozgalom évtizedes követelései valóra váljanak. Ifjúmunkás-védelem, az iparoktatás fejlesztése, a munkaviszony megjavítása, egészségünk kímélése, a tanonciskolák reformálása — ezek a követeléseink. Kell, hogy ezek a követeléseink szorosra fűzzék közöttünk az összetartást. Kályhák — ventillátorok Hajdúnánás első ipari üzeme, a Budapesti Szellőző Művek helyi gyáregysége közel egy évtizede ad munkát több mint 400 nánás* lakosnak Termékeiből közvetve és közvetlenül sok jut exportra is. Vcniilláinrok és olajtüzelésű kályhák készítése az egyik üzemrészben. H. Minimális lehetődének Nem elhanyagolható terűlet > falusi dolgozó nő helyzetélek vizsgálatakor a szociális egészségügyi feltételek biztosítása. A jelentés megállapítja, hogy még a minimális adottságok is csak kevés helyen találhatók meg. A fejlet- tobb termelőszövetkezetek (gyes munkahelyein — például a tehenészetben, az irodában — megvannak ugyan a íszlálkodási és öltözőhelyek, de a zömmel külső munkaheteken dolgozók részére legtöbbször még a ruhák tárol á- •ára sincs alkalmas helyiség, áz állami gazdaságok központi telepein vannak szociális létesítmények. Az általános fo- lyasztási és értékesítő szövetkezetek bolthelyiségei, szűk (aktára! szintén nem teszik lehetővé öltözők és mosdók létesítését. Látnunk kell azonban azt is, hogy a falu mezőgazdasági munkahelyeinek szociális ellátottsága a nagymérvű elmaradottság és a meglevő anyagi adottságok figyelembevételével csak hosszabb időszak alatt teremthető meg. Kedvezmények a családanyáknak A mezőgazdaságban dolgozóknál is jelentkezik a kismama-probléma. A kismamák és ' többgyermekes anyák védelmére hozott jogszabályokat, »melyeket az alapszabályokban és a kollektív szerződéiben rögzítettek, mindhú- k>m szektorban következetesen betartják — állapítja meg a líEB jelentése. Mégis van eltérés a különböző munkaheteken. elsősorban a kedvezményekben. Több helyen a báromnál több, tíz éven aluli gyermekeket gondozó anyákat bathónapi pótszabadságban ré- 'zesítik. A Szerencsi Állami Gazdaságban a gyermekek fámától függően emelkedő Nagyságban kapnak illetmény- földet, és kedvezményes üzemi étkeztetést biztosítanak a gyermekek számára. A mezőkövesdi és a mezőkeresztesi fo- íyasztási és értékesítési szövetkezeteknél 28 kisgyermekes 'nya kapott 300—500 forintos 'egélyt. Különböző a gyermekgondozás: segély Igénybevételének Sya' orlata Is. 1987-ben a termelőszövetkezetekben szülő nők 62,3, az állami gazdaságokban 56,5, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetekben pedig 77,5 százaléka vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, melynek bevezetése általában elismerést váltott ki. De panaszolják, hogy a tsz nő- dolgozóinál alacsonyabb, mint másutt. Gyakori panasz, hogy a mezőgazdasági idénymunkára rendszeresen szerződött és évente 8 hónapot dolgozó nők csak szerződéses idejükre kaphatják meg a gyermekgondozási segélyt, holott legtöbben egész évi munkaórájukat ledolgozzák ez idő alatt. A csökkent munkaképességű nők foglalkoztatási aránya sem kielégítő a mezőgazdaságban. Lehetősegek és feladatok Jóllehet elég súlyos kép tárul szemünk elé a NEB-vlzs- gálat alapján, mégis elmondhatjuk, hogy az elmúlt években már javult a falusi dolgozó nők helyzete. De keresni kell helyzetük javításának további módját. Elsősorban munkaalkalom biztosítására van szükség. Mivel a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban egyre inkább a gépesítésé a jövő, kiegészítő melléküzemágak bevezetése lenne célszerű. A dohánytermesztés és a kertészetek bővítésével nagyon sok nő foglalkoztatását megoldhatnák. A fiatal munkaerő lekötésére elsősorban a szerződések biztosítása lenne alkalmas; így szakmai továbbképzésüket is megoldhatnák. Gondolni kejl a gyermekes anyákra is, elsősorban újabb napközi otthonos óvodák létesítése lenne indokolt. Munkájuk megkönnyítéséhez tovább kell javítani a falusi boltok áruellátását, s nem utolsósorban a különböző szolgáltatások bővítését. — Gondolunk itt az úlabb háztartási gépkölcsönzőkre, illetve a már meglevők választékának bővítésére. Csak a legégetőbb problémákról szóltunk. A falu vezetőinek sokat kell még tenni a nők helyzetének javításáért, s változtatni kell a szemlélet- módjukon is. Csutorás Annamária (Vége)
