Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-28 / 303. szám
Szombat. 1968. december 28. ©»zakmagyarorszAg » it éíwi§;mmé> 11# 0 :i. MEGYÉNK mezőgazdaságában — a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben — 49 200 nő dolgozik. Az ö helyzetüket mérte lel a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az üzemekben dolgozó, városon élő nők élet- és munka- körülményei — minden nehézség ellenére — sokkal kedvezőbbek, mint a falusi dolgozó nőké. Ennek elsődleges oka, hogy falun még mindig gyakorta találkozhatunk a női munkaerők alacsonyabb értékelésével. A család gondjai elsősorban az ő vállukra nehezedik. Iskolai és szakmai végzettségük lényegesen alacsonyabb. Befolyásolja a falusi dolgozó nők helyzetét, hogy döntően csak időszaki jellegű munkát tudnak számukra biztosítani. Mindezeket figyelembe véve a falusi dolgozó nő helyzete lényegesen rosz- szabb, mint a városiaké. 4 nőket ugyanis kapálni küldik,r Szerencsére nem mindenütt, de egy-két helyen — így például az edelényi termelőszövetkezetben — él az a felfogás, hogy a nőket úgyis kapálni küldik. Valami igazság van ebben, mert sajnálatos módon elég kevés nő található vezető poszton és szakmunkás sem sok kerül ki közülük. Egyedül az adminisztratív dolgozók között megfelelő a nők aránya. Indokolni lehet mindezt azzal, hogy a falusi dolgozó nők 54 százaléka nem fejezte be a nyolc általánost, tehát szakképzettséget eleve nem szerezhet Szakmai továbbképzésüket, továbbtanulási kedvüket akadályozza az is, hogy a nők keresetét — a' régi életfelfogás maradványaként — még mindig csak kiegészítő jövedelemnek tekintik. A múltból fakadó, maradi gondolkodás következtében a férfiak — de sokszor még a nők sem hajlandók elfogadni képzett nőtársuk irányítását. Mindez elsősorban a termelőszövetkezetekre és az állami gazdaságokra érvényes. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnél a szakmailag képzett nők csaknem valamennyien képzettségüknek megfelelő beosztásban dolgoznak. Nincs folyamatos munkalehetőség A NEB vizsgálata megállapítja, bogy a termelőszövetkezetek nagy többségében nem tudják biztosítani a nők számára a folyamatos foglalkoztatási. Így például a iólcsvai Békeharcos Termelőszövetkezeiben 59, az abaújszántói Petőfi Tsz-ben 40—53 nap között mozgott év közepéig a legtöbb munkanapot teljesítő nők foglalkoztatása. Ezzel szemben He.iőszalontán és Sajóörösön 170, Taktaharkányban 210 napot is teljesítettek a tsz nó- dolgozól, A folyamatos munkalehetőséget csak ott tudják számukra biztosítani, ahol a téli időszakban valamilyen kiegészítő üzemágat sikerül létrehozni. Ennek hiánya viszont kihat, a nőket érintő kedvezményekre is. Abaújsz.ántón például a 800 négyszögöl minimális háztáji terület kiadásához — az alapszabály szerint — 10 órás munkanapot számolva, legalább 100 napot kell teljesíteni. A maximális háztáji igénybevételéhez pedig ugyanezekkel , a feltételekkel 200 munkanap szükséges. De nagyon sok termelőszövetkezetben még a minimálishoz szükséges munkanap ledolgozására sincs lehetőség. Ez szinte lehetetlenné teszi a többgyermekes anyák számára a pótszabadság biztosítását. A sok rossz példának figyelmeztetőnek kell lennie: tervszerűen, a falu valameny- nvl illetékes szervének összefogásával keresni kell a megoldás módját-. f ari-e egyenlőség? Alkotmányunk kimondja, a Munka Törvénykönyve megerősíti, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Jóllehet, ezt a tsz-eknél és az állami gazdaságoknál is betartják, mégis jelentős a keresetkülönbség, éppen a fentebb jelzett munkaalkalom biztosítósának hiányában. 1967-ben a tsz-ekben dolgozó férfiak átlagkeresete — egész évre számítva — 15 800 forint volt, a nőké viszont 8940 forintot tett ki. Oka az, hogy az állandó foglalkoztatást biztosító munkahelyeket elsősorban férfiak töltik be. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy ezek a munkakörök — íúlnyomó többségükben — férfi munkaerőt kívánnak. Mégis szembetűnő, hogy a tsz-ekben dolgozó nők 32 százalékának keresete alig 6000 forint és 59 százalékuk csak 10 000 forintig terjedő keresetet ér cl. Az állami gazdaságoknál és a szövetkezeteknél jóval kedvezőbb a helyzet. TERMÉSZETESEN erőteljesen közrejátszik mindebben a szakképzettség hiánya, és a múltból fennmaradt szemlélet- mód. De ez a súlyos probléma, amely végeredményben szinte valamennyi nőt érint falun, mégis megoldásért kiált, már csak azért is, mert kihatásai is szót érdemelnek. Csutorás Annamária (Folytatjuk) Aranyemberek — aranyszavak Telefonberregés. Kemény, érces hang jelentkezik. . A rendőrség közli a 3. sz. AKÖV- vel, hogy egyik kocsijuk karambolozott. Sziréna üvölt szaggatottan, és a kék kocsi a baleset színhelye felé száguld. Mintegy másfélszázan nézzük ezt a 3. sz. AKÖV egyik termében. És akik ott vannak, akiket meghívtak, semmi közük az ilyen eseményekhez, amelyeket a szemléltetés kedvéért vetítenek. . Daksa László szb-titkár megnyitója után dr. Kaposvári Béla, a vállalat jogügyi osztályának vezetője beszél róla, hogy megyénkben, országosan és világszerte is nő, dagad a közúti közlekedés, a forgalom. Évente világszerte sok ezer ember halálát, s százezrek sebesülését okozza a közúti közlekedés. — Miért .kell száz és ezer bel- embernek így befejezni életét? Vajon törvényszerű-e ez? — kérdezi. Nem az. Nem, hisz a 3. sz. Autóközlekedési Vállalat — mint erről Zakumenszky JózseJ, az Autóközlekedési Tröszt helyettes vezérigazgatója is beszél — országosan is kiváló eredményeket ér cl a balesetek megakadályozásában. S vajon véletlen a balesetek csökkenése? Nem. A vállalatnál magas szintre emelték az oktatást, amelyet filmvetítésekkel kötnek egybe. Következetes ellenőrzést alkalmaznak, hiszen ebben az évben eddig 81 000 esetben szondáztak. Ez arra mutat, hogy a balesetek megelőzése következetes feladatot, munkát jelent. Ezért szándékoznak összehívni löbközött a legjobb eredményt elérő gépkocsivezetők feleségeit. Baleset-elhárítási gépkocsit állítanak szolgálatba a legkorszerűbb technikai berendezésekkel, amely rekonstruálja a megtörtént baleseteket. A lezajlott ankét hagyományos. Tavaly több mint 42 ezer, s az idén már több mint 50 ezer forintot osztottak szét a balesetmentesen közlekedő gépkocsivezetők között. Ez mennyiségi és minőségi fejlődést jelent, hiszen 124 „pilóta” közlekedett balese tm en tes en 250 000 és 500 000 kilométer között, 27 kapta meg az arany fokozatot, mivel félmillió kilométer fölött vezetett eddig balesetmentesen. (es. b.) A* egri borok boszorkán) konyhája Portaianitó beraiezés a Kejicsabai Cement- és Mészműben ——— .... * ■ ■ * • K v - |v . • • :'s ■ • • • ■ „y v< »-<:05 A Hejőcsabai Cement- és Mészműben a cementgyártás közben keletkező nagy meny- nyiségü por mindmáig a szabadba távozik, szennyezve az i üzem és a környék levegőjét, j Ennek részbeni megszünteté- i sére — több mint hatmillió ! forintos beruházással nagy teljesítményű porelszívó berendezéssel látják el az üzemet. Az elektromos működésű, több hazai vállalat kooperációjával készült berendezés Egerben a Szőlészeti Kutatóintézet kísérleti telepén megkezdték az idei borok minőségvizsgálatát. Megállapítják a cukor- és szesztartalmat. Az intézet üvegházában új fajtákat termesztenek ki, hogy ezzel biztosítsák az egri borok jó hírét. szerelése már befejezés előtt áll, s a jövő év elején megkezdik vele a próbaüzemelést. A cementiparban első ilyen, hazai gyártású berendezés — amely a keletkező port leválasztja, s tárolósilókba gyűjti — rendszeres üzemelés során a gyárban keletkező por mintegy 40 százalékát fogja fel, s ezzel nagymértékben hozzájárul majd az egészségesebb munkafeltételek megteremtéséhez, illetve a környék levegőjének tisztaságához. Zárszámadási előzetes a sátoraljaújhelyi járásból Természetes és megszokott jelenség már, hogy a termelőszövetkezetekben az esztendő utolsó és első hónapjában az iroda „termel”, hajrázik, ösz- szesíti az eredményeket, készíti a zárszámadást. Az 1968- as esztendő összegezése különösen izgalmas, hiszen az új gazdasági mechanizmus bevezetésének éve volt, amikor nemcsak az árak. hanem az irányítási és a gazdálkodási módszerek is változtak. A sátoraljaújhelyi járásban októberben is készítettek egy előzetes, úgynevezett „próbazárszámadást”, amely a negyedik negyedév bevételeinek pontos ismerete nélkül is igen szép eredményeket mutatott. S most már kezd kialakulni a járás gazdálkodásának összesített képlete is. Tervek és lények Meglehetősen gazdag ez az összesítés. A járás 38 termelőszövetkezete összesen 110 490 katasztrális hold területen gazdálkodik. Ebből 66 157 hold a szántó, 1261 hold a gyümölcsös, amelyből 905 hold terem. A 38 termelőszövetkezet 1968-ra összesen 390 millió forint termelési bevételt tervezett. Ebből átlagosan tízmillió forintnál több jut egy tsz- üzemre. A tervek alapján 115 millió 244 ezer forint lett volna a tagoknak és alkalmazottaknak kifizetendő részesedés, illetve munkadíj összege. A felosztható tiszta jövedelem — gazdasági nyereség — 71 millió 242 ezer forint... Lett volna, ha... Ha csak a terveket teljesítik. De a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezetei túlteljesítették 1968 évi gazdálkodási, termelési és bevételi terveiket. És olcsóbban is termeltek, mint ahogyan tervezték. A tervezett alapmunka- díjai nem kellett kifizetni, mert a gépek kihasználtsága és a technikai korszerűsítés rengeteg emberi munkát mentesített. Az alapmunkadíj ösz- szegének zárszámadási alakulása így 94 millió forint körül várható. Ez azonban jelentősen megnövelte a felosztható tiszta jövedelem összegét. A tagoknak és az alkalmazottaknak kifizethető (jelentős részben már ki is fizetett) jövedelem összege előreláthatóan 123 millió körül alakul ki. Ez nyolc-kilenc millió forinttal lesz több a tervezettnél. A iövedelcmlMzIonság A tervezettnél jóval magasabb tiszta jövedelemből nemcsak a tagok és az alkalmazottak munkadíja emelkedik, hanem a különböző alapok összege is. Mindenekelőtt a jövedelembiztonsági alap, hiszen ennek bővítésére, vagy megteremtésére ma már vala menynyi termelőszövetkezet törekszik. A sátoraljaújhelyi járásban eredetileg mintegy 20 millió forint jövedelembiztonsági alapot terveztek, de a jó termés, a munkaszervezés, a korszerűsítés és a szorgalom azt eredményezte, hogy a duplája, legalább 40 millió forint lesz. Néhány termelőszövetkezetben egészen nagy összegeket tesznek a jövedelembiztonsági alapba. A sátoraljaújhelyi Üj Erőben például körülbelül nyolcmillió forintot, 40—50 százalékkal többet a tervezettnél. Az Új Erőnek már 50 millió forintnál több a közös vagyona, s ebből 32 millió forint a tiszta vagyon. A hercegkúti Remény Termelőszövetkezet egymillió forint fölött alakítja ki jövedelembiztonsági tartalékát, pedig csak 600 ezer forintot tervezett. És folytathatnánk a felsorolást. Ugyancsak a tervezettnél magasabban alakulnak más alapok összegei is. A szociális alap várhatóan 4 300 000 forint körül lesz — járási szinten —, s ez 1 200 000 forinttal több a tervezettnél. A fejlesztési és az amortizációs alap szintén a tervezettnél nagyobb összegekkel emelkedik. A sátoraljaújhelyi járás 38 termelőszövetkezete az előzetes zárszámadási adatok szerint körülbelül 430 millió forint termelési bevétellel zárja az évet Ez 40 millió forinttal, körülbelül 11 százalékkal löbb a tervezettnél. Ezen belül az árbevétel összege az 1967. évi árakkal számolva 50—60 millió forinttal lesz nagyobb, mint az előző esztendőben. INines inérEeshiánv A sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteiben jelenleg csaknem 11 000 tag dolgozik. 1967-ben 9500 forint volt az egy dolgozó tagra jutó átlagos évi jövedelem. Az idei termelés és gazdálkodás alapján ez az összeg 11 000 forint fölé emelkedik. Mindezek alapján joggal és örömmel állapítják meg a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteinek tagjai és vezetői, hogy az új gazdasági mechanizmus bevált, olyan eredményeik még sohasem voltak, mint 1968-ban. Tavaly 18 termelőszövetkezet még 19 millió forint mérleghiánnyal zárta az esztendőt. Az idén a „mérleghiány” szót legfeljebb múlt időben emlegetik. — A közös gazdaságok valamennyi kötelezettségüknek eleget tettek. Közvetlen irányítás nélkül is teljesítették, sőt túlteljesítették a népgazdaság igényeivel összehangolt termelési terveket. Eleget tettek a szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek is, pontosan törlesztették a hiteleket. és hiánytalanul befizették az állami adókat — mondotta Kocsis János, a járási pártbizottság titkára. Szeneire! József A társadalmi cselekvés új mechanizmusa M int, minden újat, lassanként az új mechanizmus módszereit,, légkörét, szakmai és politikai jellemzőit is kezdjük — előbb érteni, aztán megszokottnak tartani. Az élet rendje ez, jó rend. Ami január előtt meglehetősen gyakran váltott ki ideges vitákat, most másfajta izgalmakat kiváltó hétköznapi tennivalóvá szelidül. Az új gazdaságirányítási rendszer tehát kezd átalakulni újdonságából megszokássá — s ezzel be is fejezhetnénk a gondolatsort, ha... Ha nem jutna az ember eszébe, hogy a mechanizmus bevezetéséből még többet is ,,profitálhatunk”, A lehetőségek — nyitva állnak. Milyen lehetőségek? Hogy a mechanizmus bevezetésének módszereit, tempóját, körültekintő stílusát... megismételjük. Bármilyen területen, ahol nagy feladataik vannak. Ilyet pedig könnyedén -fel tud sorolni jó néhányat mindenki, aki a közélet különböző problémáinak ismerője. Valóban túl széles a kör, amellyel példázhatnánk, hogy van tennivalónk elég — tennivalónk, amelyek végrehajtása közben nem is nélkülözhetjük az új mechanizmus bevezetésének tapasztalatait. Nem állnak-c távol egymástól ezek a fogalmak? Elvégre az új_ mechanizmus a gazdasági élet mozgásának új elemeit „táplálta be” a gyárak, minisztériumok, trösztök, vállalatok vezetésének tudatába. Mi az, amit társadalmi kérdésekben át lehet venni ebből a sokak számára merőben szervezeti hatású, teljesen átfogó változásból? A bevezetés előkészítésének módszerét. Azt, hogy a mechanizmus nem egyik éjszakáról a másik hajnalra „zuhant rá” egy álmodó országra, hanem bevezetése szakemberek ezreinek szinte már az aprólékosságig menő előkészítő munkája, vitatkozó elemzésé, ezernyi kis részlet tudományos kimunkálása után kezdődött meg fokozatosan, több évre szóló, lépcsőzetes, az értelemre építő, szisztematikus munkával. Azt, gondolom, nem kell külön hangsúlyozni, hogy gazdasági, vezetési tudományt nem lehet gépiesen ,.lefordítani” a társadalmi kérdések nyelvére. De a megoldás szellemét érvényesíteni lehet’ Ez a szellem pedig az előkészítés első percétől a megvalósítás befejezéséig csak egy lehet: a tömegekre, véleményükre, észrevételeikre építés módszere. Egyszerűbben és gyakran használt szóval: a demokratizmus. Az új mechanizmust méltató és elemző írások kissé megfeledkeztek annak hangoztatásáról, mennyire általános óhaj, a színházak nyelvén szólva „közkívánat” jelentkezett a gazdaságvezetés új rendszerében, mert még emlékszünk rá, mennyit kínlódott, mérgelődött ezer, meg tízezer ember a régi kötöttségek és béklyók miatt, hány igazgató, főmérnök, miniszterhelyettes és tsz-el- nök tárta szét tehetetlenül karját számos esetben, amikor az elavult, mégis fegyelmezett végrehajtást kívánó központi utasítás lehetetlenné tette a teljesen reális, rugalmas, mindenki számára hasznosabb megoldást, s amikor az is megesett, hogy a pazarlás volt a törvényes és a józan takarékosság a tervtől való eltérés ... De a gazdasági vezetők — különösen az önállóan gondolkodni szeretők — előbb csak a lelkűk mélyén, aztán mind nyíltabban kezdték feszegetni a merev és elavult kereteket, s kívántak maguknak és mindanv- nviunknak valami újat, modernet, a mi világunkra és a realitások világába valót. T alán nem túl optimista a remény, hogy esztendők múlva magától értetődőnek tartjuk a tennivalók közös feltárásának, előkészítésének és megvalósításának új mechanizmusát. Közgazdászok úgy is felfoghatják, hogy szakmájuk tudományos alaposságának, a fejlődés teremtette >-ea- litások elismerésének be kell vándorolnia a politikai, művelődési, államigazgatási munkába is, általában mindenhová, ahol tömegek nélkül, véleményük demokratikus érvényesítése nélkül nincs előrehaladás.
