Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

Sro»rl>st, 1988. december SÍ. BszakmagyarorszAg Hogyan viselkednek 1 az exportgcpek? Korrózióvizsgáló állomást I építtet és szereltet tel a Kohó- I és Gépipari Miniszléri7im Ku­bában. Az állomáson azt vizs­gálják majd, hogyan visel­kednek az ottani körülmények között a hazánkból exportált gépek, milyen speciális korró­zióvédelmi követelményeket támaszt Kuba párásabb éghaj­lata. Az állomás építését P. Nagy Sándor, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet igazgatóhelyettese irányítja. vál­Mcigasház Ózdon me- | amelyet, Tanácskozóit az MTS Borsod megyei elnöksége Mkói olimpián - «fi fitfta I EéSStt. Elismerte"1 és Ä­tartott Miskolcon, a Dayka Gábor utcai székházban. A tanácskozást Papp Gazsi Imre, az MTS Borsod megyei Tanácsának elnöke nyitotta meg. Ezúttal vitatták meg a megyei testnevelési és sport- tanácsok munkastílusát, mun­kamódszerét, továbbá elemez­ték a megyei elnökség tevé­kenységét is. A jelentést Su- hajda László elnökhelyettes terjesztette be. Ezután gazda­sági ügyek kerültek napirend­re, végül egyéb bejelentések­kel foglalkozott az elnökség. Mindhárom napirendi pont fölött sokrétű, alkotó vita bon­takozott ki. ‘irfényben a timegsport n a zámnövekedés — Még több sportág kellene e ,_______m • r r--------- i—• — j titkárát, aki kiemelte a poli­tikai munka fontosságát, az utánpótlás nevelésének javí­tását, a minőségi sportolók szamának gyarapítását. Azt a reményét fejezte ki, hogy az egyesület jövőre még szebb, még jobb eredményekkel ün­nepelhet A vállalat vezetőségének nevében dr. Kovács Károly igazgató üdvözölte a küldött­közgyűlés részvevőit, a sike­resen szerepelt sportolókéi. Biztosította a tagságot a vál­lalat további támogatásáról. Azzal zárta felszólalását, hogy az ózdiak a vállalat és az egyesület hagyományainak megfelelő eredményeket vár­nak a város és az üzem spor­tolóitól. létesítmény található. Az SZMT elnöksége ezenkívül szükségesnek tartja, hogy a nagy munkásszállásokat fenn­tartó üzemek biztosítsák és fejlesszék szállásaikon a sport- létesítményeket is. A testnevelés és sport egy­séges irányítása, fejlesztése megköveteli a szakszervezetek és a sportszervek még erő­sebb összefogását a dolgozók egészségének, sportolási igé­nyeinek kielégítéséért. Forró Péter Papp Gazsi Imre, a megyei TS elnöke köszönetét mondott az egyesületnek, amiért Tóth Gyula az egyesületen kívül a megye sportját ts képviseli e Mexikóban. Elmondta, hogy 1968-ban az OKSjE tartotta a szintet, de hangsúlyozta, hogy a jövőben előbbre kell lép­ni. Hármas feladatot Jelölt meg az egyesület, vezetői és versenyzői számára: 1. Kidol­gozni a versenysportágak Ki éves távlati fejlesztési torvél. 2., Előtérbe kell helyezni az olimpiai számokat. 3. Rendezni kell a létesítmények tulajdon­jogát. KEDVES ünnepséggel tá­rult az ÓKSE 1968. évi kül­döttközgyűlése. Kónya Kálmán elnök először osztotta ki az idén alapított, egyesület í emblémával veretett 5 darab aranygyűrűt, amelyet a klub- hűségért, a nagyszerű eredmé­nyekért Kovács Pál, a kézi­labda-szakosztály vezetője. Bodor István birkózó, Kondor Béla, az NB 1-es tekecsapai edzője. Marosi István kézilab- dás és Tóth Gyula atléta húz­hatott ujjára. Ezután még 41 sportoló és társadalmi munkás kapott tárgyjutalmat Vincze Zoltán SPORTMŰSOR SZOMBAT Birkózás: Vasas-kupa. Bu­dapest. Csepeli sportcsarnok. 14.00. Sakk: Az országos bajnok­ság döntőjének 8. fordulója. Műszaki Egyetem, Budapest, 16 óra. VASÁRNAP Cse­Birközás. Vasas-kupa. peli sportcsarnok, 9 óra. Sakk: Az országos bajnok­ság döntője 7. és 8. forduló­jának függőjátszmái. Üszás: Fiedler Ottó emlék- verseny. Ózd. Asztalitenisz: A Borsodi Vo­lán osztályozót játszik az NB II-be jutásért. Budapest. ékcsillag együttes ígérik, hog nem 10 ez hengerelnek^ vő részében. Tegnap úja^«10?7« be: a tűzálló KOVÁCS JÓZSEF. PÉCSI ILDIKÓ. teljesítették évi a termelést tilt is 1969-et írnak.**" " ~—11 | HÉTFŐ Asztalitenisz: A Borsodi Vo­lán női csapaténak osztálvo- zója az NB 11-be jutásért, Bu­dapest. Kézilabda: MNK-mérkőzé* sek. Férfiak: Ózd—D. Építők. 13 óra. Nyíregyházi Kinizsi— Ormosbánya, 15 óra 10. Nők: Borsodi Bányász—D. Dózsa. 12 óra. Ózd—DVSC 14 óra 10 Valamennyi mérkőzési a Já* tékcsarnokban bonyolítják 1c. Kosárlabda: NB I. nők: Bp. Spartacus—Diósgyőri VTK. Szentkirályi u„ 15 óra 30. Sakk: Az országos bajnokság döntőjének 9. fordulója. Mű­szaki Egyetem, 16 óra. nyék a népszerűek. A sport­ágak közül a kis- és nagypá­lyás labdarúgás, a sakk, az asztalitenisz, a kézilabda, a teke. Az utóbbi években visz- szaesés tapasztalható a röp­labdában, amelynek hagyo­mánya indokolja a sportág népszerűsítését. Több éves gyakorlat alapján kialakult versenyformák ered- -nényes szervezése tapasztal­ható a diósgyőri és az ózdi vasipari üzemekben, a borso- li és a Ózd vidéki szénbá­nyákban, Miskolcon a keres­kedelemhez, az építőiparhoz, a íelyiiparhoz, a vasúti csomó- jonthoz tartozó üzemekben és lapszerv'ezetekben. A versenyeken kevés helyet p az allét: ka. Rendszeres “senyeken csak a vasúti cso- oont dolgozói vesznek részt, továbbiakban a szakszerve­knek arra kell iörcked- fá bogy a sportágak fejlőd- *-*■ és bővüljenek (például : 'abda, fejelés, három- és 1 A stb.), és a versenyeket, : közérni munkahelyi spar- (lkat kapcsolják össze az , , zemek sportnapjaival, dolgo«cpeivel j nak -vészetiárás szinte kor- törtökifretöségeket biztosít, s tömegsport egyik igen j ága. A Bükk és zetői köt hegységekben; a v germű t Csorba-telepi ta- társadalm'én jelenleg Is sok li it Az jfjen^sre alkalmas I ígérik, hog; nem 10 ei/' T _ • hengerelnek V MM vő részében. Tegnap úja^«10?® be: a tűzálló KOVÁCS JÖZ teljesítették évi a termelést Ilit is 1969-et Írnak.*’’ " új termelőszöv’etkeZjT10Zg!í. ;* zötti építőipari v<U;]eniös •” három gépjavító társúj vendéglátóipari üzen (” egy élelmiszerárusító 1 Qjp. egy termelőszövetkezeti 5’ főzde működéséhez adoerre n gedélyt 1968-ban. A fortrns. *• Világ Termelőszövetkezet bá­" ütő üzem működtetéséhez b5_ és kapott engedélyt a Mező.^. dasági és Élelmezésügyi a nisztériumtol. Négy termiz ’■ szövetkezet Encsen közös. , 100 vagonos hütöház építés hez kezdett hozzá. A járás termelőszöyelkeze g tei 1968-ban 16 újabb mellék - üzemági lehetőséget tártak fe’ s ezeket igyekszenek ki hasz . nálni is. Így 85-re emelkedet f a melléküzemági tevékenysé- . gek száma. Ezek közül legfon ■ . tosabbak: az elsődleges faiét dolgozás, a homok- és kavics­kitermelés a Hernád-völgyben kőbányák üzemeltetése a he­gyek közt és az ‘építőipari kö­zös vállalkozások. Ezek olyar melléküzemági tevékenységek amelyek hozzájárulnak a nép­gazdaság általános ipari és építőipari kapacitásának nö­vekedéséhez, egyben hiányo- t kát pótolnak. Az építőanyagot kitermelése a természetből igen jelentős népgazdasági j szempontból is. Hasonlóan 5 fontos az építőipari kapacitás növelése, az állami építőipar mentesítése a termelőszövet­kezeti építőipari közös vál­lalkozásokkal és építőbrigá- . dokkal. Az elsődleges fafel- ‘ dolgozási tevékenység szintén i fontos népgazdasági érdeket szolgál A Hemád menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének vezetősége nemrég fe­lülvizsgálta a járás közös gaz­daságainak melléküzemági te­vékenységét. Főleg azt vizs­gálta: megfelelnek-e a törvé­annak néhány kérdésével fog­lalkozott. Pártünk IX. kong­resszusa a szocialista demok­rácia fejlesztését tűzte ki célul minden területen. Ennek része az üzemi demokrácia is, amely lényegét tekintve vezetés, szer­vezés, fegyelem, törvényesség, más oldalról pedig a dolgozók szervezettsége, tudatos fegyel­me az előttünk álló feladatok megvalósításában. Ma már ál­talában nem vitatják az üze­mi demokrácia szükségességét, elismerik, hogy abban a mun­kásosztály vezető szerepe ér­vényesül, A munkásosztály te­hát nem közvetlenül, hanem közvA<s.feueK az átía államon le ma már több mint. 500 ePSZ-klUb van az ország­ig. A még meglevő „fehér dilokat” 1909-ben szeretnék fel°tetni. A továbbiakban ki- nyesü: a honvődclmi elő- és ben áíés igen eredményes érvényben az esztendőben és n}aí ^ideírni sportokban is J litikai ÍPtűnk előre. 1068-ban esetben t 700 000-en vettek , melési, lösszetett honvédelmi ' stb. prob»n> 1 Vannak olyan vezetők, akik nem eléggé becsülik a dolgo­zók jó szándékú észrevételeit. Előfordul, hogy továbbítják úgy í az illetékeseknek a ja­vaslatot, a kritikai megjegy­zést, de nem mindig ellenőrzik a tett intézkedéseket. A hozzászólók saját üzemük példáján illusztrálták a közve­tett és a közvetlen formák rea­lizálását a mindennapi élet­ben. Léka Tivadar elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek szak­szervezeti bizottságának titká­ra elmondotta, hogy a kollek­tív szerződés készítésénél a dolgozók tömegeire támasz­kodnak. bevonják őket a mun­kába. Az előkészítés időszaká­ban lehetővé tették, hogy egy részletes szerződéstervezethez szóljanak hozzá. A vitára bo­csátott tervezetet ezután egyez­tették a dolgozók javaslatai­val. A MUNKA AZONBAN ezzel még nem ért véget. A kollektív szerződés gyakorlati végrehajtását a mindennapi életben is ellenőrizték és el­lenőrzik. E tapasztalatok alap- , ján kezdtek hozzá az 1969— ' 1970-es kollektív szerződés ké­szítéséhez is. — Célunk — hangsúlyozta a titkár elvtárs í —, hogy a dolgozók a kollek- < tív szerződés bizonyos pontjai- i nak megjavítására tegyenek s javaslatot. Felhasználjuk erre 1 a szakszervezeti előadássoro- i zatokat, a bizalmiválasztáso- í kát stb. < Az 1969 évi tervek ismerte- i tése is új úton halad — tájé­koztatta a pártbizottsági ülést Léka elvtárs. Először kerül rá sor, hogy az évi tervei testű- _ let előtt ismertették. A párt-vb I ülése után az 1969-es tervet a szakszervezeti bizottság is j megvitatta, elsősorban olyan szempontból, hogy a dolgozók érdekvédelmi szerepe miként jut benne kifejezésre. Ezek után kerül sor a terv megtár­gyalására vállalati, műszaki, gazdasági konferenciákon, v majd termelési tanácskozásé- r kon. n Dr. Deák András elvtárs, ^ megyei főügyész elsősorban a b kommunista vezetők politikai ^ felelősségét hangsúlyozta hoz- z zászólásában. Az új mechaniz- ^ musban különösen fontos a ve- v zetők munkaszínvonalának ál- e landó növelése. Felhívta a fi- „ gyeimet a főügyész elvtárs, hogy a panaszok intézésében még nincs minden rendben. ? Ha ebben tovább akarunk lép- - ni — mégpedig tovább aka- , runk —, a panaszok ügyinté- .' zését tovább kell javítani üze­meinkben, intézményeinkben. Célszerű felhívni a vállalatok szakszervezeti bizottságának, döntőbizottságának figyelmét, n hogy jobban segítsék a pana­szok orvoslását, ugyanis még tí mindig sok fellebbezés érkezik ü: a II. fokú bizottsághoz. s Papp József elvtárs, a me- 11 gyei pártoktatási intézmény a igazgatóhelyettese az üzemi de- mokrácia közvetett és közvet- te len formáinak elvi oldalával, di ti V. . közvetett"! £ódk0önz™a\eón. sült meg vállalatainknál az üzemi demokrácia, formái és eszközei is igen differenciál­tak, sokszínűek — szögezte le a pártbizottság előtt szereplő írásos jelentés. A tapasztala­tok sokaságára hivatkoztak a jelentés összeállítói. A közvetett formáknál jól beváltak a szakszervezetek, KISZ-szervezetek testületi ülé­sei, taggyűlései. Egyes helye­ken azonban a taggyűlések színvonala további javításra ' szorul. Különösen nagy gondot kell fordítani a szakszervezeti és a KTSZ-csoportok ez irá­nyú tevékenységének Javításá­ra, mert a tapasztalatok sze­rint a kisebb csoportokban bátrabban mondanak véle­ményt. tesznek javaslatot a dolgozók. ,. , „ ... A közvetlen forrnak közül Igen hasznosnak bizonyulnak — állapította meg a jelentés, s ezt Tóth József elvtársnak, az SZMT vezető titkárának szóbeli kiegészítése is aláhúz­ta _ a termelési tanácskozá­so k, a brigádértekezletek, az újítók, a törzsgárdatagok, a szocialista brigádvezetök érte­kezletei, a vállalati tanfolya.- mok és a társadalmi bíróságok ülései. Jó eszköznek bizonyul­nak az üzemi lapok, híradók is. örvendetes, hogy a köz­vetlen formákat is egyre job­ban felhasználják az óiként je­lentkező, fontos kérdések el- • döntésére. (Bérfejlesztés, nye- reségrészesedés, lakáselosztas, étkezési hozzájárulás, szállítási költségek rendezése, egészség- ügyi és szociális hozzájárulási Az eddigi tendenciákból arra is következtetni lehet, hogy \ ezek várhatóan még nagyobb hatást gvakorolnak a felada­tok jobb végrehajtására, a dolgozók tudatformálására. | A pArtbizottsAgi állapította, hogy ä felsorolt formák, eszközök alapvetően betöltik szerepüket. A legna- {£yol)b előrehaladás megyénk nagyüzemeiben tapasztalható. Itt tudatosan keresik azokat a legjobban bevált lehetőségeket, amelyekkel az üzemi demokrá­cia hatékonyabb érvén vasi tését biztosíthatják. A DI&ÉP-ben például — igen helyesen — jó- váhspyás előtt cszrcvótdezcs végett kifüggesztik a bérfej­tésre és a jutalmazásra tett ja­vaslatokat. Töbjn esetben elő­fordult, hogy a dolgozok ész­revételei alapján módosították az eredeti javaslatot. Nagy fontosságot tulajdonítanak a különböző tanácskozásokon el­hangzott javaslatokra, kritikai megjegvzésekre. Az Ózdi Ko­hászati Üzemekben például ta­valy a termelési tanácskozáso­kon elfogadott javaslatok szá­ma elérte a 90 százafékot. A kis- és középüzemekben már több probléma jelentke­zik. A dolgozók javaslataira, kritikai meglesvzéseire nem mindig kielégítően reagálnak. A szerződés kibővítése a jö­vőben a két ifjúsági szervezet a gyakorlati eredményeket kí­vánja növelni. Ezenkívül pe­dig kulturális és az emberi kapcsolatok vonatkozásában Is történtek konkrét vállalások. A jövő évben közösen vesznek részt ifjúsági táborozáson Kulturális programjaikban pe­dig mindenkor vendégül látják egymás küldötteit. Ennek ke­retében a Ganz-MAVAG Ifié meósai legutóbb december 14- ér iártak Miskolcon. A tapasz­talatcserét követő szombat est! műsoros estén együtt szórakoz tak a két nagy vállalat világ­hírű termékeinek ifjú minő­ségőrei. Már második éve van ér­vényben a Ganz-MAVAG és a Lenin Kohászati Művek MEO KISZ-szervezeteinek szocialis­ta szerződése. A két vállalat minőségellenőrzésének ifjúsági képviselői a közelmúltban Bu­dapesten értékelték az érvény­ben levő szerződésből szárma­zó gyakorlati előnyöket, majd további kibővítéssel módosí­tották. Örömmel állapították meg, hogy az eddigi együttmű­ködésük nem várt kedvező eredményt hozott. Az LKM anyagainak minőségi javulása ugyanis olyan szintet ért el, hogy a budapesti gyártó cég a jövőben nem kívánja ellen­őrizni a Diesel-motorok Diós­győrből szállított alapanyagait. ) Minőségi siker a KISZ-esek együttműködésében k *»© • 1 0 r © Az üzemi demokrácia érvényesülése Kegyei pártbizottsáqi ülés foglalkozott a fontos lémával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents