Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

M XXIV. évfolyam, 298. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. december 20. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Nyers Rezső beszéde az országgyűlésen A parlament elfogadta as évi költségvetést Az ülésszak befejezte munkáját Csütörtökön délelőtt az 1969. évi költségvetés vitájával foly­tatta tanácskozását az ország­gyűlés. Részt vett az ülésen Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Foci:. Jenő, a kormány elnöke, továbbá Bisz- ku. Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsilí 'Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Po- lüikyi Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. Kállai Gyula, elnöki megnyí­lója után Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára emelkedett szólás­ra. Nyers Rezső beszéde elején á jövő évi‘állami költségvetés bevételeit és kiadásait ele­mezte. Kihangsúlyozta, hogy a kormány tervezete- alkalmas arra, hogy elnyerje a politi­kai bizalmat, mert a .jövő évi költségvetés erősíti a szocializmust, ér­vényre juttatja a dolgozók érdekeit, biztosítja a folya­matos fejlődést, és megfe­lel a gazdasági reform el­veinek. Ha az államháztartás 155 milliárdos gazdálkodási tervé­nek nagyságrendjét értékel­jük, az megfelelőnek tűnik, mind a szocializmus elvi mér­céjével, mind hazai lehetősé­geink mércéjével mérve. Ez ugyanis annyit jelent, hogy az állam a tervezett nemzeti jövedelemnek több mint 60 százalékát centralizálja, és új­ra elosztja a társadalmi, poli­tikai célok szerint, tehát az állami költségvetés újra elosz­tó szerepe nálunk lényegesen nagyobb, mint a kapitalista or­szágokban, mert ott ez az arány 20—30 százalék között mozog. A gazdaságirányítás mai rendszerében az állami költ­ségvetés a korábbinál aktí­vabb ösztönzője a tervszerű fejlődésnek. Ezután az előadó hazánk mostani gazdasági és politikai helyzetéről szólt. Kihangsú­lyozta, hogy a széles munkástömegek, a szövetkezeti parasztok egészséges optimizmusa jellemző társadalmunk közérzetére. Nem rejtik véka alá a kriti­kát, indokolt esetben, de mégis az általános bizalom alapján foglalnak állást a közügyekben. Tele vannak jó­zan reménységgel, nagyfokú tettrekészséggel. Ez a nézet és magatartás a realitásnak megfelel, hiszen tényleg min­denfelé sok a javítani való, viszont népgazdaságunk általá­nos színvonala, ha nem is lát­ványos gyorsasággal, de két­ségkívül felfelé nő. Nyers Rezső beszédét mondja. Testvéri ndvezlei a DNFF-nek Növelni keli a termelékenységet Távirat 1IUU THO-nak, a DNFF KB elnöksége Negyvenhat milliárd dotációkra Az előadó ezután az állami költségvetés újraelosztó funk­ciójával foglalkozott. E témá­nál kiemelte, hogy a költség- vetésből 46 milliárd forintot árkiegészítésekre, dotációkra juttatunk vissza. Joggal merül fel a kérdés, hogy c pénzügyi támogatásokra az alacsony ha­tékonyságú vállalkozások fi­nanszírozására meddig lehet szükség. Az állam ma még túl mélyen belenyúl a jól gazdál­kodó vállalatok páncélszekré­nyébe azért, hogy türelmi időt biztosítson azoknak a vállala­toknak, amelyek állami ked­vezmények nélkül vesztesége­sek lennének. Ezért arra töre­kedhetünk, hogy a jövőben csökkentsük a költségvetésnek az ilyen célú újraelosztó sze­lepét. A végképp korszerűtlen, krónikusan alacsony haté­konyságú tevékenységgel munkálkodó, gazdaságtalan vállalatokat ki kell szorí­tani a népgazdaság kereté­ből. Egyáltalán nem szégyen a szo­cializmusra nézve, hogy né­mely gazdasági tevékenység idővel korszerűtlenné válik. Ez világjelenség. A dolgozóktól azt kérjük, hogy a magasabb társadalmi érdekekre gondol­va, ne ragaszkodjanak a meg­szüntetést érdemlő tevékeny­séghez, inkább segítsék az ilyen vállalatok munkájának felcserélését más, hasznos munkával. A továbbiakban el­mondotta, hogy az országgyű­lésnek törnie kell a fejét azon, miképpen lehetne javí­tani és továbbfejleszteni a százezer főnyi állami appará­tus munkáját, úgyszintén a 270 000 főnyi tanácsi appará­tus tevékenységét. Azért, hogy az államérdekeket hatásosab­ban képviseljék az állampol­gárok megbecsülését még job­ban kivívják, és az állami anyagi eszközökkel úgy bán­janak, mint a saját pénzük­kel. Jó lenne, ha mind több vezető időnként gondolatban kilépne saját szervezetének keretéből, és az állami érdek, az állampolgárok igényeinek szemszögéből mintegy lefény­képezné az adott szervet, vagy egységet, megkeresné a javítási pontokat és javítana is rajtuk. Gazdasági gondjaink elem­zése során Nyers Rezső első helyen a munka termelékeny­ségének egyenetlen, lassú emelkedését és a beruházási hatékonyság nem kielégítő színvonalát említette meg. Ki­hangsúlyozta, hogy a termelékenység növelé­sét jobban előtérbe kell állítani, szorgalmazni kell a „tett színhelyén”, a gyár­kapun belül. Ezt követően a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának, az ország fizetési mérlegének helyzetét ismertette. A dollár viszonylaté fizetési mérleg most is passzív, de kedvező, liogy a passzívum tavalyhoz képest csökkent. A passzívum csökkenését kell folyamatossá tenni. Ehhez növelni kell az- exportot. Majd értékelte a dolgozók életviszonyait köz­vetlenül érintő gazdasági ter­veket. Az előterjesztésből ki­tűnik — mondotta —, hogy 1969-ben az életszínvonal az ötéves tervnek megfe­lelő ütemben emelkedik. A keresők reálbére 2 szá­zalékkal. a lakosság 1 főre jutó reáljövedelme pedig ■1—5 százalékkal emelke­dik. Miért éppen ennyivel és nem jobban emelkedik hazánkban a reálbér és a reáljövedelem? Azért, mert több év átlagában ennek az anyagi fedezetét biz­tosítja a nemzeti összmunka. Ezután a fogyasztási körül­mények javításáról beszélt, a fogyasztási cikkek és szolgál­tatások nagy hányadánál még nincs eléggé kedvező helyzet­ben a vevő. A szocialista kereskedelem emelkedő színvonala mel­lett némely üzletben nem tekintik többnek a vevőt, mint munkájuk tárgyának. Mindezekben javulásra van szükség. Végezetül a külkeres­kedelemmel, a nemzetközi gaz­dasági együttműködéssel fog­lalkozott. Hozzászólását azzal fejezte be, hogy egyetért a kormány jövő évi költségvetési javaslatával, és az MSZMP nevében a költségvetési ja­vaslatot elfogadja. Db\ Ssabó Zoltán felszólalása DR. NGUYEN elnökének. .4 Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front megalakulá­sának 8. évfordulója alkalmából a legőszintébb jókívánsá­gainkat és forró testvéri üdvözletünket küldjük önnek, a Dél­vietnami Nemzeti Felszabaditási Front vezetőségének és Dcl- Vietnam hősiesen harcoló népének. Egész népünk nagy figyelemmel és teljes szimpátiával kí­séri Dél-Vietnam népének igazságos harcát, amely elnyerte a világ haladó közvéleményének aktív támogatását. E harc eredményeként, az Egyesüli Államok kénytelen volt meg­szüntetni a. Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását és tárgyalásokat kezdeni a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front képviselőivel. Tudatában vagyunk annak, hogy a vietnami nép még liosz- szú harc és sok megpróbáltatás előtt áll. Meggyőződésünk azonban, hogy a békéért és az emberi haladásért, vívott kö­zös harc győzedelmeskedik. A magyar nép a proletár inter­nacionalizmus szellemében teljes mértékben szolidáris a test­véri vietnami néppel és számára minden szükséges támoga­tást megad. Ezúton is további nagy sikereket és győzelmeket kívánunk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Frontnak, a vietnami népnek a nemzeti függetlenségért folytatott harcához. Budapest, 1968. december 20. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke I OCR JENŐ. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke kallai gyula. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke malária és a kiütéses tífusz. Lényegesen csökkent a hastí­fuszban. szamárköhögésben és a tetanuszban megbetegedet­tek száma. Megnyugtatóan ala­kult a gümőkórós betegségek statisztikája. Az eredmények ellenére, különösen az idős ko­rú lakosság körében a gümö- kór még mindig elterjedt be­tegség. Ezután szóvá tette, hogy néhány fertőző betegségben, például járványos májgyulla­dás, vérhas, a csökkenés elle­nére is még mindig magas a megbetegedettek száma. Ezért még sok egészségügyi teendő van hátra. Kihangsúlyozta a továbbiakban, hogy fokozni kell a lcrhcsgondo- zást, javításra vár a csa­ládvédelmi és családterve­zési felvilágosító, nevelő munka. A következőkben beszámolt a miniszter annak a 30 millió forintnak u felhasználásáról, amellyel az országgyűlés az egészségügy 1968-ra tervezett költségvetését megemelte, így a többi között megemlí­tette. az összeg biztosítja, hogy megkezdhessük tömeges (Folytatás a 2, oldalon) A KISZ megyei és városi bizottságának ünnepi ülése A KISZ-bizottságok ország­szerte ünnepélyesen emlékez­nek meg a K1MSZ megalaku­lásának 50. évfordulójáról. Ma. december 20-án délelőtt 10 órakor együttes ünnepi ülést tart az MSZMP Miskolc váro­si Bizottságának tanácstermé­ben a Kommunist® Ifjúsági Szövetség Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága. A megemlékező ülésen Né­meth Tibor, a KISZ Miskolci városi Bizottságának titkára i mond megnyitó beszédet. Ün- ; népi beszédében Dudla. József, I a KISZ Borsod megyei Bizott- I ságának első titkára a KIMSZ I megalakulásának országos és I helyi emlékeit eleveníti fel. Az ! ünnepi ülésen részt vesznek a KIMSZ borsodi szervezetének egykori tagjai is, akiknek át­nyújtják a KISZ kitüntetését. Az ünnepi ülés előtt a bi­zottsági tagok megkoszorúzzák a KIMSZ Kossuth utcai em­léktábláját. Olajkitörés Algyőn Olajkitörés történt csütörtö­kön az algyői szénhidrogén medencében, az épülő iparte­lep szomszédságában. Az egyik kút vizsgálása közben a fel­tört olaj szikrától lángra lob­bant, s hatalmas fáklyaként I lobog. Az olajbányászok a szakemberek, a nagy .appará­tussal kivonult szegedi tűzol­tósággal együttműködve elő­ször a lángok elfojtását, majd a kitörés megszüntetését kí­sérlik meg. Ebédszünet után dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi minisz­ter szólalt fel. Bevezetőben az 1968-as költség- vetési összegek felhasználásá­ról beszélt, majd számada­tokkal vázolta fel a lakosság egészségi álla­potának alaku­lását. Az élveszü- lelések száma 1948 óta emel­kedik 1968-ban 157 (U) körül vád ö az él­ve iletések szál , . s ez min; ,y 8000— 9000- 'el több, mint 1967-ben volt. a Tovább csöc.'k! n a cse­csemőhalan­dóság. Meg­szűnt a járvá­nyos gyermek- bénulás, a to- rokgvík, a

Next

/
Thumbnails
Contents