Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
QsflWhrtfflk, J9W8. «feeerwber ff) ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 Az üzemi demokrácia érvényesülése Megyei párthizottsági ülés foglalkozott a fontos témára! Szologhidak csúszdák ni. NAGY FELAD ATKA vál______ lalk oztak a megyei pártbizottság elé beterjesztett jelentés ösz- szeállítói, amikor célul tűzték ki: megvizsgálják, kialakultak- e megyénkben az üzemi demokrácia érvényesülésének feltételei. A jelentés készítői, s Tóth József elvtárs, az SZMT vezető titkára, aki az írásos anyaghoz szóbeli referátumot fűzött, e kérdésre igennel válaszoltak. Természetesen előbb igen széles körű vizsgálatra, felmérésre volt szükség. Mivel bizonyítható, hogy megyénkben kialakultak az üzemi demokrácia érvényesülésének feltételei? Először is azzal, hogy minden üzemben, gyáregységben, műhelyben van párt-, szákszervezet, KISZ- szervezét, amelyeken keresztül á dolgozók személyesen, vagy küldötteik útján részt vesznek á vállalat tevékenységében, irányításában, ellenőrzésében. E szervezeti keretek alkalmasak rá, hogy általuk közvetve érvényesüljön a dolgozóknak a vezetésben, az irányításban, az ellenőrzésben való részvétele. A választott szervek vezetői, az üzemek gazdasági irányítói túlnyomórészt bírják választóik és a dolgozók bizalmát. A most lezajlott pártvezetősé- .•p újjáválasztások és a soron következő szakszervezeti bizottságok újjáválasztásával ez a bizalom tovább javítható, szilárdítható. Emberi kéz érintése nélkül naponta több száz vagon szén „vándorol” c pályákon. Foto: Laezö József Költségvetési tervek az SZMT ülésének napnendjén FONTOS MÉRFÖLDKŐ to üzemi demokrácia továbbfejlesztésében az 1968. január 1-i dátum. Az új irányítási rendszer bevezetése — s ezt mér tényekkel tudjuk igazolni ■— nagyobb önállóságot, lényegesen több lehetőséget adott az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. A közgazdasági szabályozók többsége jó, a lehetőségek eredményesebb kiaknázására ösztönzik a vezetőket és a dolgozókat. A szabályozók hatékonyabb érvényesülése céljából az egyes végrehajtási utasítások további finomításra várnak. A kezdeti sikerek mellett néhány területen bizonyos feszültségek és aránytalanságok jelentkeztek. Ilyenek például, hogy a különböző pénzügyi alapok képződésének mértéke, a termelékenység növekedése nem kielégítő, gondot okoz az átiagbérszínvona) és a létszámgazdálkodás. A költségvetési támogatások nem mindenütt hozzák meg a várt eredményt. A hatáskörök, a jogkörök egyeztetése elkezdődött, de több szervnél és néhány kérdésben még javításra, véglegesítésre szorul. A tapasztalatok máris bizonyítják, hogy a gyakorlati végrehajtásban következetesebben kell érvényesíteni az egységes értelmezést. Előfordult, hogy egyes helyeken a gazdasági vezetők nem tartották szükségesnek a tervvel kapcsolatos szak- szervezeti véleménynyilvánítást. Nem fogadták egyértelműen a szakszervezeteknek a gazdasági vezetésről szóló vé- leménykikérési jogát. sem. Ugyanakkor egyes szakszervezeti funkcionáriusok nem mindig élnek helyesen a kifogásolási joggal. E tekintetben is két véglet tapasztalható. Van, amikor részkérdésben feleslegesen kifogásolnak, máskor piádig bátortalanok. (az üzemi demokrácia érvényesülésének feltételei kö aött kiemelkedő helyet foglal el a bizalomteljes politikai légkör és az, hogy a dolgozók szakmai, általános műveltsége, aktivitása jelentősen fejlődött. A dolgozók Informálása, tájékoztatása helyes, reális, őszinte • és rendszeresebb. Ennek folytán hatékonyabban veszitek részt az üzemek, a vállalatok előtt álló feladatok kimunkálásában, előkészítésében és a végrehajtás előkészítésében is. Az üzemi demokrácia igazi érvényesülésének és hatékonyságának rendkívül fontos feltétele, hogy a véleményt nyilvánító kollektíva, vagy testület megfelelő időben kapjon tájékoztatást a tárgyalandó kérdésekről, az elgondolásokról és azok hatásairól. Nem várható el az érdemi véleménynyilvánítás olyan kérdésekről és előterjesztésekről, amelyeket a vállalat vezetői is hosszú ideig készítenek elő. a dolgozóktól pedig azt igénylik, hogy a tárgyalt napirendről azonnal mondjanak véleményt. A felszólalók is bizonyították, hogy a jelentés megállapításai, a szóbeli kiegészítés — mely a pártbizottsági ülés elé került — mennyire az életei tükrözi. Borbála János, a Borsodi Hőerőmű csúcsvezetőségének titkára arról beszélt, hogy különösen az. új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta milyen sokat léptünk előre az üzemi demokráciu területén. — üzemünkben igen lényegesnek tartjuk — különösen 1968. január 1. óta — az. üzemi demokráciát. Bizonyitju ezt a vállalatunknál tett intézkedések sokasága — hangsúlyozta Borbála elv társ. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy .íól foglalkozik c kérdéssel, a part-, a szakszervezet. cs a vállalat vezetősége. Nagy gondot fordítunk rá, hogy az egyszemélyi vezetés elvének betartásával a társadalmi szervek, valamint a kollektíva véleménye is meghallgatásra találjon. A dolgozók véleményének megismerésére, felhasználására, hasznosítására a termelési tanácskozásokon túl az üzemrészekben füzetei rendszeresítettünk. amelybe a dolgozók bevezetik észrevételeiket. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a dolgozók észrevételei nem maradnak intézet,leniül A termelési tanácskozás Idejének meghatározását a Borsodi Hőerőműben a dolgozókra bíztuk. Van olyan üzemrész, ahol elegendő negyedévenként tartani, de ahol a múnka megkívánja, mint például a TMK-ban, hónaponként tartunk. Tapasztalataink alapján az aktivitás ott a legjobb, ahol a gazdasági, párt-, szakszervezeti vezetés egyébként is jól együttműködik, ahol látják a dolgozók, hogy javaslatukra reagálnak, problémáikat megoldják Az üzemi demokrácia helyzetét vállalatunknál — mondotta Borbála elvtárs — a szakszervezet nem is olyan rég helyileg megvizsgálta. Örömmel mondhatom, jó tapasztalatokat jegyeztek fel üzemünknél. Nagy szerepet juttatunk a párt-, a szakszervezeti csoportoknak. A káderkiválasztástól kezdve a jutalmazásokig mindenben meghallgatjuk és figyelembe vesszük véleményüket. E csoportok figyelemre érdemes munkát végeztek az 1069. évi kollektiv szerződések elkészítésénél is. Váczi László elvtárs, a Borsodi Szénbányák pártbizottságának titkára szintén azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy az üzemi demokrácia nélkül nem sokra haladtak volna. Ugyanis olyan nehéz feladatokat kellett megoldaniuk, amelyeknek az emberek nem tapsoltak. Mégis azt mondhatjuk — hangsúlyozta Váczi elvtárs —. hogy feladatainkat az üzemi demokrácia segítségével a legmesszebbmenőkig megoldottuk. Eél éven keresztül ötnapos munkahétben dolgoztak bányászaink. Ennek ellenére biztosítani kellett a régebbi termelékenységet, méghozzá úgy, hogy a kereset ne csökkenjék. Mindezt csakis a párt-, a szakszervezet segítségével, az üzemi demokrácia érvényre juualusaval sikerült el- ernunk. üz evben es a Kővetkező esztenuoKDen is nagy tel- uuatoK ele nezunk, meiyoKet u doigozoK megkérdezése, véleményé nélkül nem tudunn megoldani. Most például u fix bérezésü bányászok megítéléséről váltunk szót dolgozóinkkal. j RÉSZLETESEN SZOLT \ aczi elvtárs a fokozatos létszámcsökkentésről. Elmondotta, hogy az üzemi demokrácia messzemenő érvényre juttatása jelentős segítséget nyújt majd e munkában. Ügy ítélte meg a helyzetet, hogy 1972-ig önmaguk is meg tudnak birkózni a feladattal. Utána azonban kérik a megyei pártbizottság segítségét. Az üzemi demokráciu betartását elemezve rámutatott Váczi elvtárs, hogy két oldalról keli megvizsgálni. Felhívta a figyelmet, hogy egyes bányászok fegyelmezetlenek. amikor meg- I követelik tőlük a munkásvé- j delmi előírásokat. Azzal érveinek, hogy úgyis elküldenek bennünket. Nehéz az üzemi demokráciára hivatkozni akkor is. amikor nem áll elegendő MÁV-vagon a rendelkezésre, s ez úgy jelentkezik a dolgozóknál, hogy kevesebbet tudnak termelni, csökken a fizetésük. Ilyen esetekben bizony igazat kell adni bányászainknak, amikor az üzemi demokrácia lehetőségeivel élve bírálják a vezetést, a MÁV ilyen irányú munkáját. Fodor László " (Folytatjuk) Emlckplakett a legjobbaknak Kimagasló munkasikerek a BVK-feaa A közelmúltban nagyszabású értekezletet tartottak a Borsodi Vegyikombinátban, amelyen részt vett Sztancsik Károly, a városi pártbizottság első titkára is. Dr. Szántó István, a BVK igazgatója a hármas évforduló tiszteletére indított jubileumi munkaver- seny eddigi eredményeit értékelte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a hármas évforduló jegyében szervezett mnnkaver- seny-mozgalom minden eddiginél nagyobb tömegeket mozgósított, s különösen nagy hatással volt rá a KMP megalakulásának 50. évfordulója. Dolgozóink — mondotta — széles körben bekapcsolódtak a versenybe, amelynek hagyományai nálunk már évekre nyúlnak vissza. A vállalat vezetősége irányelveket adott ki a nagyobb egységek és a brigádok versenyvállalásainak segítésére. Elkészült a vállalati munkaverseny-szabalyzat, amelyben meghatároztuk a vállalatnál kialakítható versenyformákat, az anyagi és erkölcsi elismerés mértékét, az értékelés módját. Ma már a BVK minden egységében fontosnak tartják a munkaversenyt. Most jöttek felszínre azok a belső tartalékok is, amelyeket csak a munkaverseny során és a szocialista brigádverseny közepette lehetett kibontakoztatni, felhasználni. Mindvégig érvényesült az az elv, hogy a munkaversenyt a gazdasági vezetők és a szakszervezet együttesen irányítsák. A BVK-ban az idén 12(1 brigád 1750 (aggal. tehát a dolgozók fele, ezenkívül a vállalat valameny- nyi egysége, köztük a szocialista üzem cím birtokosai is bekapcsolódtak a versenybe. — A jubileumi év eddigi tapasztalatai azt bizonyítják — mondotta a továbbiakban dr. Szántó István —, hogy az üzemi és a brigádkollektívák versenye nyomán számos, jelentős vállalati eredmény született, Tapasztalható volt ez például a nagyjavítási munkák lerövidítésében. A nagyszerű eredményt fémjelzi, hogy a vállalat már november 30- án teljesítette egész évre előirányzott műtrágya-termelési tervét, és év végéig még mintegy 50 ezer tonnával termelünk többet, A legjobbak között,szerepel a műtrágya üzem, a laktam üzem, a gázüzem és a BVK sok más fontos üzeme. Azonban a második, a harmadik és a negyedik helyezést elért üzemek teljesítményei is nagyon jelentősek. A tanácskozáson dr. Szántó István igazgató a munkaversenyben elért eredmények alapján díszes kivitelű. nagyon értékes emlékplakettet adományozott az első helyezetteknek, és különösen kiváló eredményei alapján három második helyezeti is ebben a kitüntetésben részesült. összesen 45 emlékplaket- tet nyújtottak át, majd a központi általános iskola tanulói adtak színvonalas műsort az értekezlet részvevőinek tiszteletére. városi tanács költségvetésében is kiemelten fontos szerepet kap az állami és a szövetkezeti lakások építése. A város több részében továbbfejlesztik a szociális és kommunális szolgáltatásokat. DrJ Fekete László elmondotta,' hogy 1969-ben többek közölt új éttermei, presszót, ABC- áruházat, általános iskolát és óvodát adnak át a Szentpé- teri-kapui új lakótelepen. A Lenin Kohászati Művek segítségével a távfűtés vezetékét a Tanácsház térig hosszabbítják meg. Sokat, áldoznak elököz- művesitésre is. A tanácskozás részvevői az általuk képviselt dolgozók nevében elmondták véleményü- i kei a megye és a város költségvetési tervezetéről. Szóvá ; (ették, mit tartanak jónak, s i ini hiányzik még a két ter- i vezetböl. Az észrevételekre dr. Ladányi József és dr. Fekete I László válaszolt. A tanácskozás következő : napirendi pontjaként a munkaidő csökkentésének első ta- j pasztalatairól szoló jelentést I vitatta meg a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. A Kopcsó László SZMT-titkur áltál előterjesztett jelentést a hozzászólások után az SZMT plénuma elfogadta. Ezután Slricz János előterjesztette a vasipari szocialista munkaverseny tapasztalatairól szóié jelentést. A jelentést a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa ugyancsak elfogadta. Végül az SZM T -elnökség 1969. évi munkaprogramjáról és első félévi munkatervéről hoztak határozatot, 20 ussppttB kmaább»n befejezték a kohóépítést Tegnap volt a 70. napja, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek II. sz. kohójának átépítését megkezdték. Október 10- én több mint 900 dolgozó állt rajthoz, hogy a tervezett 90 napos átépítési határidőt a vállalásnak megfelelően, 16 nappal lerövidítse. Az előzményekhez tartozik, hogy a legutóbbi kohóátépítés Ózdon 123 napot vett igénybe, így nyé- ron még nagyolt merész vállalásnak tűnt a 90 napos átépítési idő meghatározása. A munka megkezdése előtt két héttel újabb felajánlást tettek. Az átépítésben részt vevő fővállalkozó, az ÖKÜ és a KGYV szocialista szerződésben vállalták, hogy az átépítést 74 nap — rekordidő — alatt: elvégzik. Tegnap, december 18-án, a 70. nap reggelén, már az utolsó téglát is a helyére illesztették, az utolsó csavart is megerősítették. Véget ért a 70 napos hajrá. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Kohászati Gyárépítő Vállalat szocialista brigádjai teljesítették. sőt, négy nappal túlteljesítették az 50. évforduló tiszteletére tett vállalásaikat. A két fővállalkozó mellett nagy érdemeket szerzett a munkában a Gyárkéményépítő Vállalat kollektívája Is. Az ÖKÜ nagyolvasztómű dolgozóin kívül a központi karbantartás és a műszer és automatika üzem dolgozói tűntek ki jó munkájukkal. A közlekedési üzem jó kollektívája a legoptimistább reményeket, is felülmúlta. Az üzemi kohók kiszolgálása mellett mindenkor biztosították a zavartalan anyagmozgatást. A KISZ-fiatalok több ezer társadalmi munkaórával járultak hozzá a határidő lerövidítéséhez. A jó műszaki előkészítésnek, a jó kooperációnak, az új technológiák alkalmazásának és nem utolsósorban a szocialista brigádok munkalendületének eredménye lett, hogy a tervezett 90 naptól 20 nappal korábban befejezték a II. számú kohó átépítését, így mintegy 7 ezer tonna többlet nyrersvas termelését tették lehetővé. Ezzel 17,5 millió forinttal növelték az ÖKÜ termelési értékét. Tegnap délelőtt megtörtént a kohó műszaki és munkavédelmi átadása. Ezután elérkezett az ünnepélyes pillanat: 13 órakor a kohót begyújtották. Tóth István megye, illetve a város költség- vetésének — a közeljövőben tanácsülés elé kerülő — 1969 —70. évi tervezetét, A következő két évben mind a megye, mind a város költségvetésében csökken az állami dotáció, s növekszik a saját erőből előteremtett összegek aránya. Dr. Ladányi József a költségvetés télelei közül többek között a lakásépítést, a megye ivóvízellátásának megjavítását, a kazincbarcikai kórház építésének befejezését, új rendelőintézetek építését, a sütőipar fejlesztését, az általános iskolák körzetesítését ítélte meg legfontosabbnak. A | Tegnap, december 18-an, szerdán délelőtt Mráz Ferenc elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. Az elnöki megnyitó és az SZMT elnökségének munkájáról szóló beszámoló után került sor a tanácskozás egyik legtöbb figyelmet érdemlő napirendi pontjára. A Borsod megyei, valamint a miskolci szakszervezeti és tanácsi szervek között korábban létrejött megállapodás értelmében dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke, majd dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke ismertette a