Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

I L, Napirenden: az 1969. évi költségvetés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az or­szággyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt veit Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti. Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Kállai Gyula., Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­jai. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, nyitotta meg, a szerdai ülés Jkegyeletes aktussal kezdődött: Kállai Gyula megemléke­zett az elhunyt Dobi Istvánról. A képviselők egyperces néma felállással adóztak emlékének. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentet­te, hogy a Minisztertanács megbízásából Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette, a Ma­gyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésé­ről es a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvény­javaslatot. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgyi sorozatát: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának be­számolója. 2. A Magyar Népköztársaság 1969. évi költ­ségvetéséről és a. tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat. , 1 3. Interpelláció. A napirend szerint ezután n Népköztársa- < ság Elnöki Tanácsának beszámolója követke­zett. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett, szólásra. A szerda délelőtt összeült parlament ülésén Vályi Péter pénzügyminiszter beterjeszti a vő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. !<>­Cseterki Lajtos beszámolója.; Csapatösszevonások észlelhetők Ä DNFF fóneáásra Isésssmi! Nixon—U Thant megbeszélés Cseterld Lajos bevezetőjé­ben rámutatott, hogy az Elnöki Tanács több mint másfél éves működése során a szocialista állam erősítésén, az állami munka hatékonyságának nö­velésén és a hatáskörébe utalt feladatok maradéktalan végre­hajtásán munkálkodott, majd kihangsúlyozta: a eél az, hogy az állam mind hatékonyabb eszkö­ze legyen a szocialista társadalom felépítéséi cél­zó hatalmas nemzeti prog­ramnak. A továbbiakban az állami élet irányításáról, a demokra­tikus centralizmusról beszélt. Á tanácsok tevékenységét érintve elmondotta, hogy kö­zülük elsősorban a megyei ta­nácsok önállósága szélesedett. Hatósági igazgatási munkájuk sokat fejlődött, hatáskörük bővülésével a szakmai színvo­nal egyenletesen emelkedik, vezetésük is jó kezekben van. A tanácsok munkájának fej­lesztését segítik, hogy a Mi­nisztertanács irányelveket ké­szített a kisközségek helyi ve­zetésének ésszerűsítésére. Ba­ranya, Borsod, Somogy és Veszprém megyékben a megyei tanácsok javas­lata alapján az Elnöki Ta­nács elrendelte a községi közös tanácskozások szer­vezését. Eddig 1103 közsé­get vontak be 413 közös ta­nácsba. Ezt követően részletesen fog­lalkozott az Elnöki Tanács ke- gyelmezési jogkörével. Kihang­súlyozta, hogy jelentős számú, külföldön élő, magyar szár­mazású, becsületes személynek visszaadtuk magyar állampol­gárságát, és lehetővé tettük, hogy hazatérjen. Másokat, akik a törvényben előírt feltételek­nek megfeleltek, és életkörül­ményeik ezt indokolttá tették, elbocsátottuk a magyar állam- polgárság kötelékéből. Továbbá olyan döntéseket is hoztunk, hogy külföldön élő magyar állampolgárokat, akik köztör­vényes bűncselekményeikkel méltatlanokká váltak rá, meg­fosztottuk magyar állampol­gárságuktól. Majd arról szólt Cseterki Lajos, hogy hazánk­nak jelentős a vonzóereje a nyugati országokban élő ma­gyarok körében. Jelentős több­ségük lojális az óhaza iránt. Nem térünk azonban — foly­tatta — napirendre azon saj­nálatos esetek felett, amikor a külföldre utazó állampolgára­ink közül akadnak olyanok, akik engedély nélkül felcse­rélik a szocialista hazában már megteremtett biztos je­lent, a bizonytalan idegen vi­lággal. Az idei adatok azt mu­tatják, hogy a kint maradottak száma csökkent. Ez arról is ta­núskodik, hogy egyre job­ban megszilárdul a szo­cialista haza szcretctc. Cseterki Lajos beszéde to­vábbi részében hazánk külpo­litikájával foglalkozott, a Szovjetunióhoz és a szocialis­ta országokhoz fűződő szövet­séges!, baráti és elvtársi vi­szonnyal, kiemelte azokat a nagy horderejű barátsági szer­ződéseket, amelyeket a Szov­jetunióval, a Lengyel Nép- köztársasággal és az NDK-val kötöttünk. Az ENSZ-szel kap­csolatban megemlítette, hogy a 22. közgyűlésen a Magyar Nép- köztársaságot kétévi időtar­tamra beválasztották a Biz­tonsági Tanácsba, ami a bo­nyolult nemzetközi helyzetben igen felelősségteljes feladat, majd diplomáciai kapcsolata­inkról számolt be. Befejezésül kihangsúlyozta, hogy a párt vezetésével olyan bel- és külpolitikát szol­gálunk. amely őrzi a múlt forradalmi hagyományait és munkálja a szocialista jövőt. Ezután az országgyűlés na­pirend szerint meghallgatta Vályi Péter pénzügyminiszter expozéját az 1969-es évi költ­ségvetésről,- és a tanácsok költségvetésének 1909—1970. évi költségvetési szabályozói­ról. Amerikai katonai szóvivő szerdán közölte, hogy kedden és szerdán a dél-vietnami sza­badságharcosok az ország kü­lönböző pontjain tizenhárom tüzérségi támadást hajtottak végre. A bejeleni,éssel egyidő- ben Tran Van Huong, a dél- vietnami rezsim miniszterel­nöke kijelentette, hogy a ge­rillák harmincezer főnyi erőt vonnak össze egy országos mé­retű támadás végett. A dél-vietnami kormány szerdán közleményben jelen­tette be, hogy noha a DNFF háromnapos tűzszünetet hirde­tett meg. a maga részéről csak egynapos tűzszünetet léptet életbe karácsonykor. Szovjet-—^beifár tárgyalások December 17-én, Moszkvá­ban találkozó folyt le szovjet és bolgár párt- és állami ve­zetők között. Baráti és szívé­lyes légkörben Leonyid Brezs- nyev és Todor Zsivkov meg­vizsgálták a két ország gazda­sági kapcsolatai további fej­lesztésének és erősítésének kérdéseit. Tájékoztatták egy­mást arról, hogyan folyik or­szágukban a kommunizmus, illetve a szocializmus építése. Megvitatlak néhány nemzetkö­zi problémát is. A találkozó új­ból kidomborította az SLKP és a Bolgár Kommunista Pá , Központi Bizottsága, a Szov­jetunió és a Bolgár Népköz­társaság kormánya közötti tel­jes, kölcsönös megértést és nézetazonosságot. Nixon megválasztott ameri­kai elnök kedden , látogatást tett az ENSZ székhelyén és több mint egy órát töltött U Thant főtitkár és más ENSZ- tisztviselők társaságában. Ni­xon 12 esztendő óta első íz­ben fordult meg a világszer­vezet. székházában. A januárban hivatalba lépő új elnök negyvenperces eszme­cserét folytatott U Thant fő­titkárral. A megbeszélésen a fontosabb politikai témákon kívül szó volt az ENSZ gazda­sági, szociális, kulturális és egyéb feladatairól is. Henry Kissinger, akit Nixon új elnök legfőbb külpolitikai tanácsadójául nevezett ki, cik­ket írt a Foreign Affairs című tekintélyes amerikai folyóirat legújabb számába, s ebben közvetlen tárgyalásokat java­sol a saigoni rezsim és a Dél-vietnami Felszabadítás: Front között a háború befeje­zésére. Ünnepi élelmiszervásár Vályi Péter expozéja Vályi Péter pénzügyminisz­ter bevezetőjében az 1968. évi gazdálkodás tapasztalatait fog­lalta össze. Az ipari termelés ti százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság bruttó termelé­se elsősorban az állattenyész­tés növekedése miatt némileg meghaladja a tavalyit. A la­kosság fogyasztásának bővü­lése megegyezik a nemzeti jö­vedelem növekedésével. Álla­mi költségvetésünk a terve­zett szinten alakult. A népgazdaság 1909. évi ter­ve a jövő évi fejlődés meg­ítélésében megalapozott és mértéktartó. Két legfontosabb célunk jövőre Is a népgazdaság kiegyensúlyozott tovább­fejlesztése és a gazdasági hatékonyság növelése. Az 1969. évi áll inni költség- vetés ismertetésekor a pénz­ügyminiszter aláhúzta, hogy az állami költségvetés jövő évi bevételei meghaladják a 154 milliárd forintot. Ez csaknem 10 százalékkal magasabb az ez évinél. Az állami költségvetés kiadá­sai megközelítik a 150 mlliárd forintot. A kiadásokon belül nagy súlya van még mindig a különböző támogatásoknak. Ezek egy része a jövőben is indokolt, a másik részét vi­szont átmenetinek kell tekin­teni. 1909-ben ezért, ha kis mértékben is, de fajlagosan csökkentjük az állami költség- vetésből nyújtott támogatások, mentesítések mértékét. A költségvetés beruházásokra és ehhez kapcsolódó tartós for­góeszköz lekötés növelésére együtt 30,4 milliárd forintot irányoz elő, a termelőszövet­kezeti beruházás állami támo­gatása és az állami kölcsön­ből finanszírozott beruházások nélkül. Az állam a továbbiak­ban is tekintélyes összegekkel kíván részt venni a mezőgaz­dasági termelés fellendítésé­ben. A tsz-ck részére 5,2 milli­árd forintos kiadást vett számításba, amelynek fele beruházási támogatás, másik fele pedig a ked­vezőtlen adottságú tsz-ck külön állami támogatását és az állattenyésztés fej­lesztését szolgálja. 1969-ben 30U millió forinttal emeljük a szarvasmarhatartás támogatását. A társadalmi közös fogyasz­tás intézményeinek fenntartá­sára és fejlesztésére a költség­vetésben 52 milliárd forintot irányoztunk elő. Az 1969. évi állami költ­ségvetés bevételeinek és kiadá­sainak egyenlege 1,6 milliárd forint hiányt mutat. Nagysá­ga nem számottevő. A hiány pénzügyi fedezete állami pénzkészletünkből költségveté­(Folytatás a 2. oldalon) Husiik nyilatkozata Gustav Husak. a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára cá­folta azokat a külföldön elter­jedt híreket, amelyek szerint ő váltaná fel posztján Alexan­der Dubceket. A „Meg szeretném kérdez­ni” című új rádióműsorban el­hangzott nyilatkozatában Hu­sak megállapította, hogy Cseh­szlovákiában gyakran keletke­zik pánik bizonyos külföldi rádióállomások híresztelései nyomán. fetaf kant! az elasz koraány Kétnapos vita után az olasz szenátus Ilii szavazattal 119 ellenében bizalmat szavazott Mariano Humor középbal koalíciós kormányának. A ka­binet ellen szavazott a kom­munista párt és a szélsőjobb- oldal. A következő lépésként a képviselőházban szavaznak az új kormány elfogadásáról, minden valószínűség szerint meg karácsony előtt. Egy héttel karácsony előtt az ajándékvásárlás közben a há­ziasszonyok már a család ün­nepi kosztjára is gondolnak: megkezdődött az élelmiszervá­sár. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium tájékoztatása sze­rint az ünnepekre Budapesten és vidéken egyaránt nz igé­nyeknek megfelelő, kielégítő ellátására készült fel a keres­kedelem. A karácsonyig halra levő egy hét alatt egyebek között 520 vagon húst és húskészít­ményt — a tavalyinál 30 szá­zalékkal többet — hoznak for­galomba. A tőkehús 75 száza­léka sertéshús. Baromfiból or­szágosan 73 vagonnal rendelt a kereskedelem a karácsonyt megelőző hétre, s ez ugyan­csak 30 százalékkal meghalad­ja a tavalyi, bőséges ellátást nyújtó mennyiséget. A vágott, a belezett és a darabolt csir­kén, tyúkon kívül, elegendő pulyka is forgalomba kerül, de gondoskodott a baromfiipar hízott libáról, sőt pecsenyeka­csáról is. A tavalyinál 15 szá­zalékkal nagyobb tojásforga­lomra számít a kereskedelem, amely a következő napokban csak friss tojást tart. Ezenkí­vül mind baromfiból, miiid to­jásból magas piaci felhozatal is várható A hagyományos ka­rácsonyi halételekhez ugyan­csak lesz elegendő alapanyag: 100 vagon halat szántak az ün­nepekre. Tej és tejtermékből a tava­lyinál 30—40 százalékkal több — egyebek között 19 millió li­ter tej, 73 vagon vaj és 34 va­gon sajt — kerül az üzletek­be. Burgonyában, zöldségben, gyümölcsben sem lesz hiány. \ Mákból — az idei gyenge ter­més ellenére — jut minden házisütésű beiglibe, egyéb sü­teménybe, dióval, mogyoróval és mandulabéllel azonban eléggé szűkösen rendelkezik a kereskedelem. A déligyümöl­csök közül szükség szerint 20 —50 százalékkal több citrom kerül forgalomba. A meglevő készlet és a még beérkező na­rancs és grape-fruit szállít­mányok ugyancsak megfelelő ellátási ígérnek. Banánt az éréstől függően naponta kap­nak az üzletek. Az ünnepi ka­lácshoz elegendő a mazsola, s a déligyümölcs-választékot fü­ge, valamint földimogyoró gazdagítja. XXIV'. évfolyam, 297. szám Ára: 70 fillér Csütörtök, 1908. december 19. g proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BÍZÓIT SAGANAK LAPJA Megkezdődött az országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents