Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
S»e*Äa, W®J. doMHlMr fü. P*r«tKMAGVA&OmAG 3 Az äzemi demokrácia érvényesülése Megyei pártbiioltsáai ülés foglalkozott a fontos témával ÜsíBiek mi sí véleménye? Társadalmi munka — egyéni érdek M. IVEM VOLNÁNK követke____________________ zetések — állapította meg a megyei pártbizottság illése — hn nem figyelnénk fel azokra a tényezőkre, amelyek hátrányosan hatnak az üzemi demokrácia érvényesülésére. Ilyenekkel is találkozunk még megyénk ipari és állami gazdasági üzemeiben. Az üzemi demokráciu érvényesülésére — mint azt u pártbizottság előtt levő írásos anyag, s Tóth József elv társnak. az SZMT vezető titkárának szóbeli kiegészítése tükrözte — hátrányosan hat, hogy egyes pártbizottságok és pártszervezetek ilyen irányú segítő, ellenőrző és irányító munkája még nem kielégítő. Legtöbb gondot a kis létszámú, gyenge pártszervezetek és a pártcsoportok alacsony színvonalú munkája okozza. Nincs még minden rendben a szakszervezeti taggyűlések előkészítésénél, tartalmánál és színvonalánál sem. Sok még a tennivaló az üzemi demoi rá- cia hatékonyabb érvényesülésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának ellenőrzésében Is. A szakszervezeti bizolt- sápok egy része nem igényli, de nem is követeli meg, hogy a véleményezési jogai érvényre jussanak. A szakszervezeti csoportok, bizalmiak sok helyen nem töltik be szerepüket úgy, ahogy azt a jelen és a jövő igényei diktálják. A KlSZ-bizottságok, KlSZ-szer- vezetek egy része sem elég bátran él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új körülmények biztosítanak számúkra. Gyakran nem tudják érvényre juttatni a fiatalok kezdeményező készségét, megvalósítani a jogos észrevételek számbavételét, a feladatok meghatározását, a , végrehajtás ellenőrzését. Ez esetenként még olyan üzemekben is előfordul, amelyekben jelentős a fiatalok száma. Előfordul a£ is, hogy gazdasági vezetőink egy része még nem tudott átállni az új kör"’ vényeknek megfelelő vezetésre és munkastílusra. Találkozunk olyan gazdasági vezetővel is, aki eltúlozza az egyszemélyi felelős vezetést. Sőt. olyan is előfordul, hogy kevésre értékeli a dolgozók véleményét, mondván: „milyen segítséget, javaslatot tud tenni a fizikai munkás a mai modern technikával rendelkező üzemben a termelés fejlesztésére, az irányítás javítására?” Ilyen gondokkal elsősorban a megye kis- és középüzemeinek egyes vezetőinél, üzemegységvezetők és művezetők körében találkozunk. kasok összetételének (építőipari, mezőgazdasági idénymunkások) heterogén volta. A tegnap parasztemberei, városi alkalmi munkásai sok esetben csak hosszabb idő alatt illeszkednek be a ma üzemeinek szervezett légkörébe. Még több idő szükséges hozzá, hogy az adott üzemet megismerjék, magukénak érezzék, bérmunkás szemléletüket a tulajdonosi látásmód váltsa fel. Gátolja az üzemi demokrácia érvényesülését, hogy az országos nagy- vállalatok egy-cgy megyei gyáregységénél, üzemegységénél nagyon differenciáltan érvényesül az Önállóság. Ez a vállalatok felsőbb vezetésében még meglevő szemléletbeli fogyatékosságokra vezethető vissza. Megállapította a párt- bizottsági ülés jelentése, hogy a Fémlemezlpari Müvek c tekintetben jóval előbbre tart, mint az Országos Csavaráru- gyár. ülés el lehet intézni a KISZ- és a gazdasági vezetők között. Ehhez persze az kell, hogy jobban dolgozzanak az üzemi négyszögek. Majd kérte Dudla elvtárs a párt-, a szakszervezet, a gazdasági vezetést, hogy döntéseik előtt a jövőben még inkább támaszkodjanak a KISZ helyi szerveire. Fodor László (Folytatjuk) Solt m odem elérk1^ munkával az utóbbi időben, sok dicséretes dolgot alkottunk, de én a vitaindító cikkel kapcsolatban inkább a nehézségekkel kívánok foglalkozni. Sajpos, előfordult, hogy nem a meghatározott cél érdekében, hanem egyéni érdekek közbeiktatásával is szerveztek társadalmi munkát. A mi községünkből tudom igazolni, hogy a helyesen irányított társadalmi munka megelégedéssel tölti el az embereket. így építettük művelődési házunkat. Ugyancsak a mi községünkben töri ,,\t később, hogy az egyéni érdekel szolgáló „társadalmi” muiv a olyan elégedetlenséget váltott ki az egész község lakosaiból. hogy hosszú ideig nehezen lehetett társadalmi munkára szervezni. A PÁRTBIZOTTSAGI hozZAVARO.Í !]°®y ■*»"«£ __________| ben az ipar g yors fejlődése bizonyos felhígulást eredményezett egyes munkáskollektívákon belül. Sok az idény-, kétlaki és bejáró munkás, nem egy vállalatnál a dolgozóknak csaknem egyharmadát H Vi. Fz-k a munkások csa r 'vr-n ' ,nak és akarnak élni az ad íl lehetőségekkel Idejük egy részét utazással töltik el. Kettős életmódjuk miatt nem élnek együtt az üzemmel. Gondolkodásmódjuk. tevékenységük erősen kisüzemi jellegű. Ezekre a dolgozókra kevésbé hat a nagy kollektívák formáló hatása, mert a termelési tanácskozásokon kívül alig vesznek részt egyéb közös, kulturális, s gazdasági rendezvényeken. Politikai és kultuiális színvonaluk alacsonyabb az átlagos üzemi munkásétól. Ez különösen a mezőgazdasági üzemekre jellemző. (Szőlő- és gyümölcstermelő állami gazdaságok.) Több új üzem, üzemrész épült a megyében. Gondolunk elsősorban az új vegyiművekre. Itt a munkások fegyelme, összeforrott- séga nem azonos a több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező üzemi munkásokéval. Alapvető ok a toborzott munzaszólói is foglalkoztak azokkal a jelenségekkel, amelyek hátrányosan hatnak az üzemi demokrácia érvényesülésére. Dudla József elvtárs, a megyei KISZ-bizottság első titkára azon túlmenőleg, hogy hangsúlyozta a fiatalok érdeklődését az üzemi demokrácia iránt, s ismertette az ezzel kapcsolatos eredményeket, rámutatott a hibákra is. Noha az ifjúság körében megnőtt az érdeklődés a konkrét termelési célok iránt, éppen ezért a részvétel és az eredmény Is kézzelfogható a fiatalok jelentős részénél, mégis bírálr' kell a társadalmi kérdések iránti közömbösséget. Ennek oka: a fiatalok nagy részénél nem világos, milyen beleszólásuk van az őket közvetlenül érintő kérdésekbe. A KISZ-szervezetek egy része az elmúlt időben nem tudta megértetni a fiatalokkal; melyek lehetnek azok a konkrét formák, amelyekkel gyakorolniuk lehet és kell jogaikat. Feladatunk — hangsúlyozta Dudla elvtávs — elsősorban ezeket tisztázni és fokozottabb segítséget nyújtani az alsóbb bizottságoknak. Nem éppen szerencsés, hogy a középvezetők egy része csak a termelőt látja a fiatalokban, a tulajdonost nem. Hangsúlyoztuk eddig is a közgazdasági szemlélet fejlesztését, az erkölcsi morállal azonban keveset foglalkoztunk. Figyelmen kívül hagytuk, hogy egy évben több ezer fiatal lép munkába, akikkel beszélnünk kell ezekről a témákról. Hosszú ideig nem kezelték megfelelően az érdekvédelmi tevékenységet sem, amely jelenleg már megfelelő úton halad Van olyan tapasztalat is. hogy a gazdasági vezetés sok helyen öncélú tevékenységnek és szükségtelennek minősíti azt a munkát, amelyet a KISZ végez az üzemi demokrácia fejlesztéséért. A vezetők egy része, sajnos, még azt tartja, hogy a politizálással nem lehet sokra menni. Hellénként túlbecsülik a szolgálati időt, ennek következtében bérfeszültség áll elő a fiatalok és az idősebbek között. Tapasztalat, hogy néhol még nem a végzett munka szerint történik a bérezés. Samui ...ueim.. Ű ,f üzem épül a BVK-ban. A beruházó vállalat dolgozói hegesztés közben. Koío: Agotha Tibor Az ózdi fiatalok ígérete A Borsod megyei KISZ-fia- talok a jubileumi évforduló tiszteletére vállalták az 1910- es páncélvonat hasonmásának elkészítését. December elején az Özdi Kohászati Üzemek KISZ-esei is bekapcsolódtak az akcióba. Mint ismeretes „az ágyús kocsit” a Mikolci Járműjavítóban készítik társadalmi munkában, melyhez az ÖKÜ már korábban elszállította a szükséges acéllemezt. Az ózdi fiatalok a két kiállítási kocsi elkészítését vállalták, mely a szerelvényhez kapcsolva múzeumi kocsi szerepét tölti be. Ebben helyezik el a Tanácsköztársaság idejéből származó fegyvereket, zászlókat, emléktárgyakat. Az elmúlt héten a munka már az ÖKÜ-ben is megkezdődött. Először a régi vasúti kocsi belső . faburkolatát bontották le, majd a tervezők vették birtokukba a kocsikat. Ezen a héten szakmunkás Halaink váltották lói a tervezőket. Az. ÖKÜ KISZ-esei megígérték: aj vállait munkát JrnuAr 20-ra j bef'V'v'ik. munkához. Egyébként a javítást megelőző nap a lemezsori, lemezkikészítői és a triósori brigádok befejezték évi tervüket. (tóth) A tervezésről szeretnék még szólni. Egy tervet társadalmi tervezővel készítettünk cl.* A közaón akkori vezetőivel egvst- ér.vc a társadalmi íerve»ő kétszeres számlát nyújtott be. Felülvizsgálatot kértünk. Gondoltunk rá mi is. hogy ha nem fizetjük ki a jogtalanul kért összeget, esetleg máskor nem kapunk társadalmi tervezőt. Ennek ellenére nem fizettük ki, de jóslatunk is bevált. Az illető tervező azóta sem vállal nálunk munkát. MAgis. úgy érezzük, helyesen jártunk el. Véleményem szerint jobb lenne, ha a járási építési cso- por* alakítana tervezési brigádot. És akkor nem vállalati tervezőkkel, hanem a felettes szervek tervezőivel lehetne társadalmi munkában dolgoztatni. Olyan tervezőmunkákra gondolok, amelyeket eddig a Hazafias Népfront útján a megyei tervezőirodák irányítottak és az ott dolgozó tervezők vállaltak. Ennek az lenne az előnye, hogy a tervezők a későbbiek során is ellenőrizhetnék tervük megvalósulását. mivel azon a területen dolgoznak, ahová terveztek, így talán nagyobb felelősséggel tevékenykednének. Az értékeléssel latban: serkentő a tárgyilagos értékelés, de nem szabad túlságosan dicsérni. Az említett művelődési otthon építésénél például az volt az eredeti elgondolás, hogy az új épületben emléklapot helyezünk cl, melyen név szerint is felsoroljuk azokat, akik jelentős társadalmi munkát végeztek. Akkori felettes szervünk véleménye az volt — minek íz? Készült ugyan egy emléklap, ma is a művelődési ház falán függ, de azon a társadalmi munkád sok nincsenek felsorolva. S az a közigazgatási vezető írta alá a lapot, akinek semmi köze sem volt a társadalmi munka szervezéséhez. A közben nyugdíjba ment és a művelődési otthonért nagyon sokat dolgozott vb-olnök könnyezve szemlélte ezt a furcsa döntést. de az építkezésben részt vett emberek sem helyeselték u felettes szervek ilyenfajta intézkedését. Sokan vitatják, helyes-e, hogy a községek elöirásszerűan kapják meg, mennyi társadalmi munkát kell végezniük. Szerintem ez azért sem reális. mert változnak a tervezett időszakban végzendő építkezések. Nagyobb a társadalmi munka szervezésének lehetősége olyan helyen, ahol *ár- dát. utat építenek, vagy parkosítanak. Az előírás okozza, hogy a tanácsok igyekeznek a társadalmi munka értékéit a lehető legmagasabbra evnelni. Erre lehetőségei nyújt rpéldául a legelők gyomtalanítása, ároktisztítások, és az' ehhez hasonló munkák, amr-lyek minden évben szükségesek. Szerintem a legelők liszt itása a termelőszövetkezet kötelessejac, a hózak előtt pedig mind’en háztulajdonos köteles az u tat és az árkot karbantartani. Szükségesnek tartanám t ízt is, hogy az irányító szervezzet évente tájékoztató árakat áll a- pitson meg a társadalmi mu n- ka értékének kiszámításához. A jelenlegi útmutatóban fo. q- lalt árak n. :g 1963-ból való k. Nem kell bizonyítani, hogy a z akkori és a mostani árak kö - zött rendkívül nagy az eltérés. • • követeljük miüum:. meg 8 ,eK_ szebbet és a legjobbat attól, aki önszántából, jó szándékból segít. .Tó lenne azonban, hogyha észrevételeinket az irányító szervek is figyelembe vennék. Fenyvesi Ernő vb-titkár Hidasnémeti Bennünket fognak védeni Az eskü napján sok a vendég a határőr-laktanya udvarán. Azt mondják, ma háromezren is. lehetnek. A bevonulás utáni első találkozásra eljöttek a szülök, eljöttek a testvérek, a hozzátartozók. Az eskü napján találkoznak először, ez már így szokás. Legyenek a hozzátartozók is részesei az ünnepi pillanatnak, amikor ezekből a fiúkból hazánk felnőtt állampolgára válik. Amikor alkotmányban rög- •'.ft»tt legszebb köt lességükre, a haza védemére tesznek esküt a fiatalok. De kötelessége elől elfutni egyikük sem próbált. Szégyell- ték is volna nagyon. Mos büszkék. Büszkék, mert vállalták kötelességüket és külön büszkék, mert határőrök, államhatáraink védelmezői lehetnek. A most bevonul! fiatalok szinte kivétel nélkül Borsod megye határmenti járásaiból érkeztek. És szolgálatuk alatt is szűkebb hazájukat, Borsod megyét fogják védeni. A haza védelmére nek, hogy fiaikból becsületes, bátor katonákat, állampolsá- rokat nevelnek, majd feladataik elvégzésébe^ sok sikert kívánt az esküt' tett katonák-- nak. A BM Határőrség Országos Parancsnoksága képviseletében Kendi Ferenc alezredes elvtárs' köszöntötte az esküt tett fiatalokat. i mi fiaink nagyon egyetértünk azzal a törekvéssel — fejezte be hozzászólását Dudla elvtárs —. hogy teremtsünk minél több alkalmat rá: helyenként kisebb kollektívákban, termelési tanácskozásokon beszélhessék meg a problémákat, s itt majd a fiatalok is bátrabban megnyilatkozhatnak, elmondják gondolataikat,. Alapvető kérdésekben elsősorban a szakszervezet útján kell érvényesíteni a fiatalok bevonását az üzem életébe, természetesen egy sor kérdést közvetlenül is Decembei 5-An reggel leá'l- tak a hengerek a durvahengerműben. Háromnapos közepes javításra karbantartók vettél:, birtokukba a berendezéseket, hogy kijavítsák a hibákat, s megvizssáljnnak valamennyi gépel. A karbantartók nagy ambícióval kezdtek a Új<l oh* áj; A Tokajhegyaljai Állami Pincegazdaság a karácsonyi és újévi ünnepekre újdonságként hozza forgalomba a ..mini” palackokba töltött háromputtonyos tokaji aszúi, továbbá az édes és száraz szamorodni borokat. Az ünnepekre kereken 20 ezer két és féldecis üveget töltenek meg a mádi palackozó üzemben a nemes borokkal, amelyeket előzőleg 4—5 évig „iskoláztak” TáUyán,' Mádon. ,Ionos büszkeség Feszes vigyázzbnn állnak a sorok. A katonák gondolatai egy-cgv pillanatra a múltba kalandoznak. Visszaidézik a percei, amikor megjött a behívó. öröm? Talán nem lehet egészen így mondani, fi: katonai behívó, a bevonulás ennél sokkal összetettebb érzéseket vált ki az emberből. Egy kis örömei, egy kis büszke izgalmai. de egy kis aggodalmat is, hogy nehéz lesz. hosszú lesz a szolgálat, távol lesz a munkahely. a barátok, a család. Három fiatal határőrrel beszélgettem Borsodiak. Büte Sándor Sárospatakon született. Felsőfokú technikumot végzett. s ez év őszén tanítani kezdett. Farkas Szilárd agro- nómusgyekornok volt szülőfaluja. a hntármonti Zemplén- agárd 1 •'írnél Szövetkezetében. Az ózdi Tajti Gyu'a meg éppen csak álmodott arról, hogy egyszer majd geológusnak tanul. Terveik a bevonulással egy kis időre félbeszakadtak. A bensőséges ünnepély eseményei gyorsan peregnek. Az alakulat tiszteleg a csapatzászló előtt, majd a parancsnokot fogadják. Ezután a magasabb egység pártbizottságának titkára. Varjas János alezredes elv társ köszönti a fiatalokat: „Az eskü új szakaszt nyit a fiatal katona életében. Esküt tettek Rákóczi katonái, az 1848-as szabadságharc honvédéi. 1919 proletár harcosai, tehát az eskü mindig a haza védelmére, oltalmára tett fogadalmat jelentette és a jövőben is ezt jelenti.” A pártbizottság titkárának szavait a felsorakozott határőrök eskütétele követte. Az együtt elmondott eskü után Újvári László határőr ezredes, a magasabb egység parancsnoka mondott ünnepi beszédet: „ ,.. önök, mint esküt tett katonák, a munkáshatalom törvényes védelmezőjévé váltak. Esküjükben hitet tettek a Magyar Népköztársaság, pártunk és kormányunk politikája mellett" — mondotta, majd a katonák, a határőrök feladatairól szólt. A parancsnokok nevében megígérte a szülőkEzután Tajti Gyula határőr édesapja. Taitt Gvula elvtárs, az MSZMP Ózdi járási Bizottságának első titkára szólt a fiatalokhoz. Valamennyi kalo- naszülő nevében elmondotta, hogy a szülő mindenkor büszke gyermekére, de különös büszkeség tölti el a szülőket. „ ... ma, amikor erős és egészséges fiaink a legnemesebb feladatok elvégzésére tettek esküt ”, .......biztonságban érez-. z ük magunkat, amikor arra gondolunk, hogy mindennapi munkánk és álmaink zavartalanságára a mi fiaink vigyáznak” — folytatta, majd kérte a fiatalokat, legyenek feladataikat értő, bátor katonák, s ehhez sok sikert kívánt. Az esküt tett állomány nevében Lakatos György határőr válaszolt, s a parancsnokok, valamint a szülők bizalmáért cserébe a maga és valameny- nyi társa nevében becsületes helytállást fgért. Az eskütétel bensőséges ünnepsége a Himnusz hangjaival ért véget. A fiatal határőrök valamennyien érezték, hogy ez az ünnep számukra új időszakot, a nagyobb felelősség időszakát nyitotta meg. Flanck Tibor
