Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-17 / 295. szám

Kort'’. 1968. december ÍT ESZAKMAGY AROR5Z A G 3 Az üzemi demokrácia érvényesülése Megyei párlhizotlsági ülés foglalkozott a fontos témával A wrledvcfők figyelmébe! Növelek a nngvkanivsai sörgyár leruieiésél A Belaton-parti szórakozó­helyek és nyaralótelepek sör- ellátásának javítására tovább növelik a nagykanizsai sör­gyár termelését. Mintegy 16 millió forintos költséggel bőví­tik a gyár főző-, erjesztő- és úszkoléterét, nagy teljesítmé­nyű, modern palackozó gépso­rokat szerelnek fel. A fejlesz­tés eredményeként évi 60 ezer hektoliterrel több sört tudnak majd gyártani, s az új palac­kozó gépsorok munkába állí­tása révén tovább javíthatják a palackozott sör részarányát. A másfél évre tervezett bő­vítési, fejlesztési munkák so­rán a nagykanizsai sörgyár európai viszonylatban körül­belül a tizedik helyre kerül A gvártásteohnológ:át illetően máris az elsők közé számít­ják. Gondok ez íréi patai «{ügyiben Az első termék Ólnak fmlfioHák a m! ’’házgyár első épületelemeit. Az alkalomhoz IMöcn díszítve hagyta cl a gyár területét. Foto; Sz. Gy. Maga a növényvédelmi szol­gálat is rengeteget fejlődött az elmúlt esztendőkben. A szak- tanácsadó hálózatnak, a zár- rzolgálatban dolgozó szakem­bereknek, a miskolci központ­ban értékes munkát végző la­boratóriumnak oroszlánrésze van benne, hogy ez a legna­gyobb haszonnal iáró .diva­tolás”, a növényvédelem ma már szívügye gazdaságaink- i nak. Ma már nem lehet «ó agrárszakember, aki nem „hó­dol” e divatnak. Lapunkban is gyakran ol­vashatók a Megyei Növényvé­dő Állomás felhívásai, előrejel­zései. védekezési szaktanácsai. A jövőben még tökéletesebbé, sokoldalúbbá fejlesztik ezek°t az előreielzéseket, szaktaná­csokat. Hamarosan megkezdik az úi. korszerű laboratórium­mal felszerelt állomás építé­sét. Ez a több. nt'nt tízmilliós beruházás bizonyára sokszoro­san visszatérői megyénk me­zőgazdaságának megnövekvő hozamaiban. (P. s.) szerei. 600—650 ezer forintba került a szénkénegezés, és legalább 13 millió volt a meg­mentett termények értéke. Saj­nos, néhány esztendeje akadt olyan termelőszövetkezetünk, ahol 2,5 milliós értéket evett meg ez a szapora rágcsáló. J3 Megyénkben gyakran emle­getik a szentistváni VII. Párt- kongresszus Termelőszövetke­zet nagyszerű lucernamag-ter- mesztési eredményeit. Ma már köztudott, hogy ezt a millió­kat jelentő bevételt, az idei például 9 vagonos termést el­sősorban a lucerna nagysze­rűen szervezett, szakszerűen végrehajtott növényvédelmé­nek köszönhetik. A kiadások e növényféleségnél csaknem hat- vanszorosan térültek meg a gazdaság számára. Persze akad még jócskán megmentésre váró érték me­gyénkben. A vegyipar mai fel- készültségével, azaz a rendel­kezésre álló védőszerekkel, a nagyüzemekben már meglevő gépekkel évente további mint­egy 250—300 millió forintot . «zhatnánk a mezőgazdasági üzemek „konyhájára”. Nem is szólva a háztáji gazdaságok­ról, a házi kertekről. Borsod 6—7 millió háztáji gyümölcs­fája sok-sok millióval hálálná meg a rendszeres védekezést, örvendetes, hogy a „növényvé­delmi divat” itt is kezd hódí­tani. Az idén például 2410 há­ti permetezőgépet vásároltak megyénkben termében sorra kerülő döntőn kiderül, kik a megye legjobb növényvédelmi szakemberei. De elnézést kell kérnem e leg­jobbaktól, ha növényvédelmi ügyekben mégis a legilletéke­sebbektől, a növényvédő állo­más vezetőitől, Nádler Miklós igazgatótól, Marion András főmérnöktől és Nagy Barna la­boratóriumvezetőtől kértem felvilágosításokat. 0 Kezdjük egy mindennél töb­bet mondó számmal: me­gyénkben az elmúlt gazdasági évben a növényvédelem se­gítségével csaknem 400 milliós kártól óvták meg a mezőgaz­daságot. Az összes növényvé­delmi befektetés, a vegyszerek, a gépek ára, a ráfordított mun­kák bére pedig nem haladta meg a 60 millió forintot. A burgonyabogár irtására pél­dául 2,1 millió forintot költöt­tek, s mintegy 34 milliós ér­téket sikerült ezzel megmen­teni. Még kifizetődőbb volt a hörcsögirtás, amelynek pedig nincsenek is nagyüzemi mód­Mezőgazdaságunkban hosszú esztendőkig csak amolyan Ha­mupipőke szerep jutott a nö­vényvédelemnek. A gazdasá­gok nagy részében elismerték ugyan, hogy nagyon fontos a különböző kártevők elleni vé­dekezés, de amikor zsebbe kellett nyúlni, fizetni a nö­vényvédőszerekért, és a soron kívüli munka bére is felme­rült, inkább lemondtak a vé­dekezésről. Hosszú esztendőkre volt szükség, amíg szinte min­denütt rájöttek, hogy a nö­vényvédelmi befektetés mindig kamatostól megtérül. 0 Borsod növényvédelmének központjában, a miskolci Szentpéteri-kapuban levő Me­gyei Növényvédő Állomáson dolgozó szakemberek ma már örömmel állapítják meg, hogy szakmájuk végre kezd „divat­ba jönni”. Ennek egyik bizo­nyítéka: az országosan először megyénkben megrendezett nö­vényvédelmi vetélkedő nagy sikere. Holnap, december 18- án, az SZMT-székház színház­„Divatba jön “ a növényvédelem ® C aknem 400 milliót sikerűit megmenteni • Húss/oíosan meMérüU a hürrsö»iriás • X növényvédő áldomás idejében tioveime/tet Persze, még tennivaló is van. Másik örvendetes vonása mun­kánknak, amely szintűn az üze­mi demokrácia kiszélesedését segíti, hogy nagy az igény: no csak a napi, folyó munkával törődjünk, hanem előretekint­ve dolgozzunk. Ez azt követe­li meg, hogy ne csak a mára érvényes döntések legyenek! az érdekesek, hanem a jövőre i vonatkozók is. Ezért szelesebb ! tömegbázisra kell helyezni a j későbben ható határozatok! meghozatalát, hogy minél elfo- gadhatóbbak. végrehajthatób- bak legyenek. Dojcsák elvtárs részletesen hozzászólt az anyagnak ahhoz a részéhez is, hogy az üzemi demokrácia helyzete, színvona­la nagyban függ a pártszer­vezetek szervezeti erejétől, irá­nyító munkáiénak színvonalá­tól. Tehát amikor az üzemi de­mokráciát vizsgáljak, egy ki­csit a pártszervezet munkájá­nak tükörképét is látjuk. A IX. kongresszus határozata fel­hívta figyelmünket a szocialis­ta demokrácia fontosságára. E határozatot maradéktalanul végre kell hajtanunk. S ami­kor ezt tesszük, egy percig sem feledkezzünk meg róla, hogy az üzemi demokrácia érvénye­sítésének biztosítása hatalmi kérdés. Más szóval: amikor az adott keretek között a dolgo­zók véleményt mondanak, tu­lajdonképpen a hatalmat gya­korolják. Ha ezt a mi mun­kásaink megértik, könnyebben leküzdhetjük az itt-ott még előforduló értetlenséget. Azt szeretnénk, ha az üzemi de­mokrácia mindenhol előbbre lépne. Ehhez még szorosabban kell támaszkodni a pártszer­vezetekre. Akkor járunk el he­lyesen, ha az üzemi demokrá­cia formáit is mindinkább a politikai munka színterének te­kintjük. Egyben felhívta a fi­gyelmet Dojcsák elvtárs. hogy az üzemi demokrácia széles kö­rű kibontakoztatása végett a szakszervezetekben olyan elv­társaknak kell dolgozniuk, akik értik a párt politikáját, tudnak érvelni. MINDEZEKET j venni majd az elkövetkezendő szakszervezeti választásoknál. Nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók közvetlen fórumá­ra is, a termelési tanácskozá­sokra. Fodor László (Folytatjuk) ban, a vállalatok fejlesztési el­képzeléseiben, a kollektív szer­ződések megkötésében és meg­valósításában. örvendetes szakszervezeteinknél az a tö­rekvés is, hogy jobban bele­szólnak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sába, az ilyen irányú lehető­ségek kihasználásába. Tekin­télyt jelent a kifogásolási jog helyes érvényre juttatásának lehetősége, az, hogy a szak- szervezetnek a gazdaságvezetők véleményezésénél is szavuk van. KEDVEZŐEN HAT, ho^ üzemi KISZ-bizottságok az if­júság körében végzett nevelő és mozgósító munkájukkal, a fiatalok érdekképviseletének biztosításával hatékony része­sei az üzemi demokrácia meg­valósulásának. A legjobb fia­talokat ott találjuk a szocia­lista brigádokban, termelési mozgalmakban, szervezői a tár­sadalmi munkának, a nagy je­lentőségű védnökségeknek. OJ iránti fogékonyságuk, lelkese­désük révén jelentős segítői az üzemi feladatok teljesítésének Nem közömbös az üzemi de­mokrácia kiszélesítésénél, hogy megyénk ipari és mezőgazda- sági üzeméiben politikailag és szakmailag képzett, a szocia­lista vezetés elméletével és gyakorlatával rendelkező veze­tők vannak, akik egyre in­kább felismerik, igénylik a dolgozók szélesebb körű bevo­nását az irányító, ellenőrző munkába. Több olyan vezető van ipari és mezőgazdasági üzemeink élén, akiknek a szo­cialista üzemvezetésben szer­zett tapasztalatait a megyén túl is elismerik. Vezetésük, irányításuk alatt az üzemek jelentős része ért el kimagasló eredményeket, ezért többszörös élüzemek, vagy a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját is elnyertéit. Amikor az üzemi demokrá­ciára ható okokat keressük, feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a megye ipari és állami mezőgazdasági üzemei­ben dolgozóknak csaknem harminc százaléka szocialis­ta brigádokban tevékenykedik, sőt több nagyüzemben a szo­cialista brigádokban dolgozók száma túlhaladja az összdolgo- zók 50 százalékát is. A törzs­gárda tagjainak száma is lé­nyeges emelkedést mutat. Ezek a dolgozók az átlagmunkások­tól magasabb szakmai, általá­nos műveltséggel rendelkez­nek, aktívabbak, jobban érzik a felelősséget az üzem, a kol­lektíva előtt álló feladatok megvalósításáért Érdemes megemlíteni az okok között azt is, hogy megyénkben az üzemi demokráciának történelmileg, formailag is gazdag tapaszta­latai vannak főleg a Le­nin Kohászati Művekben, a DIGÉP-ben, az Ózdi Kohásza­ti Üzemekben, a Borsodnádas- di Lemezgyárban, s a bányák­ban. Ezeknek a tradícióknak, tapasztalatoknak az új lehető­ségekkel való összehangolása mind-mind az üzemi demok­rácia szélesebb körű kibonta- kozását eredményezi. ________ A Z ÜZEMI DEMOKRÁCIA kibontakozására előnyösen ha­tó okokat vizsgálva igen tanul­ságosak voltak Dojcsák János elvtársnak, a megyei pártbi­zottság titkárának szavai. Doj­csák elvtárs a témához szólva , elmondotta: nem túlzunk, ha megállapítjuk: a párt, a szak- szervezet, a tömegszervezetek, az állami szervek és az ott dolgozó kommunisták, párton- j kívüli vezetők is rendkívül so- ! kát tettek, hogy az egész köz­élet demokratizmusa fejlődjék, és ebben az üzemi demokrá­cia is jobban megtalálja helyét ! Helyes az a törekvés, hogy a politikai légkör olyan legyen, amelyben jó közérzettel lehet dolgozni, a munkásoknak le­gyen módjuk, lehetőségük, bá­torságuk elmondani vélemé­nyüket, javaslataikat. Ez a légkör egyre jobban meghono­sodik megyénk üzemeiben. j a szocializmus) építése, az új gazdasági me­chanizmus gyakorlati megvaló­sítása nemcsak feltételezi, ha­nem szükségessé is teszi az üzemi demokráciának hatéko­nyabb érvényesítését, tovább­fejlesztését. A szocialista de­mokrácia és azon belül az üzemi demokrácia fejlesztése pártunknak és kormányunk­nak már régebbi célkitűzése. A felszabadulás, de különösen a proletárdiktatúra győzelme óta sokat tettünk az üzemi de­mokrácia fejlesztéséért, ennek ellenére a gazdasági évek ko­rábbi centralizáltsága sok vo­natkozásban fékezte a gazdál­kodás területét, az üzemi de­mokrácia szélesebb körű ki­bontakozását. Az új gazdasági mechaniz­mus azonban az eddigieknél kedvezőbb feltételeket biztosít az üzemi demokrácia érvénye­sülésére. A dolgozók bevonása most már nemcsak a végre­hajtás megszervezésében, el­lenőrzésében v'Mk lehetővé, hanem a fönte. ..bb döntések, rendelkezések előkészítésében, a tervek kialakításában, a vál­lalat fejlesztési koncepciójá­nak célkitűzésének kimunkálá­sában is. Ezért döntöttek úgy az ille­tékesek, hogy az üzemi de­mokrácia érvényesülésének főbb tapasztalatait, a további feladatokat — noha a megyei párt-végrehajtóbizottság és a Szakszervezetek megyei Taná­csa már megvitatta — a me­gyei pártbizottság plénuma is napirendre tűzi. Az ülés, ame­lyen a pártbizottsági tagokon kívül részt vettek megyénk párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetői is, azt bi­zonyította, helyesen döntöttek, amikor a téma újbóli megvizs­gálását javasolták. Az üzemi demokrácia érvé­nyesülésének időszerű kérdé­seiről szóló jelentést a párt- bizottság tagjai előre, írásban megkapták. Ehhez Tóth József elvtárs, az SZMT vezető tit­kára szóbeli kiegészítést fű­zött, majd vita következett. Mi volt a napirend megvita­tásának közvetlen célja? Az, hogy számot adjunk az üzemi demokrácia érvényesülésének főbb megyei tapasztalatairól, megjelöljük az üzemi demok­rácia fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat a pártszervek, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták, a KlSZ-szervo- zetek és a gazdasági vezetők számára. AZ ÍRÁSBAN | gjj*g£: tés, s Tóth elvtárs szóbeli ki­egészítése mindenekelőtt az üzemi demokrácia kibontako­zására előnyösen ható okokat, tényeket vizsgálta meg igen alaposan, szinte a tudományos­ság igényével. Az üzemi de­mokrácia kibontakozására elő­nyösen hat mindenekelőtt, hogy a párt politikája helyes. A párt belső életének tovább­fejlődése, a pártdemokrácia ki- szélesedése kedvező feltétele­ket biztosít a szakszervezeti, üzemi demokrácia fejlesztésé­hez. A pártbizottságok, párt- szervezetek vezető, irányító szerepe az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében is érvé­nyesül. Ez évben a megyei párt-végrehajtóbizottságon kí­vül több járási, városi, üzemi pártbizottság tárgyalta meg az üzemi demokrácia érvényesü­lésének tapasztalatait. Előnyösen hat az üzemi de­mokrácia érvényesülésére a Politikai Bizottság 1966. már­cius 10-i határozata, amely sze­rint a szakszervezetek felada­ta, hatásköre és jogköre lé­nyegesen bővült. A dolgozók­nak a szakszervezetek útján történő bevonása a feladatok elhatározásába, az irányításba, az ellenőrzésbe, a jövedelem elosztásába stb. igen jó vissz­hangra talált mind a kétkezi munkások, mind a vezetők kö­rében. Tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a dolgozók vélemé­nye például egvre jobban tük­röződik a tervek kialakításá­képp más a helyzet. Tudjuk, hogy a megyei tanács évről évre bizonyos meghatározott keretszámmal rendelkezik, melyet fontossági sorrendoen oszt szét a járásokba, illetve községekbe. Nálunk is nagy szükség volna óvodára, mert a legtöbb családban mindkét szülő ipari dolgozó, így nincs aki gyermekeikkel foglalkoz­zék, segítse fejlődésüket az is­koláskorig. Emiatt, sajnos, hátránnyal indulnak az isko­lában. Ami a megvalósulást illeti, magunk is segítenénk, hiszen tudnánk helyiséget biz­tosítani, és talán az egyéb tárgyi feltételek megteremté­séért is tehetnénk valamit. Az Uraj-pátak völgyében ezekkel a gondokkal küzde­nek. Megoldásukhoz kevés az anyagi erejük, segítségre vár­nak. íb—p) Amikor Urajban jártunk, a falu gondjairól érdeklődtünk Begezy Alfonztól, a községi tanács vb-elnökétől. Válaszá­ból kitűnt, hogy valóban sú­lyos problémákkal küzdenek. Olyanokkal, amelyeknek elin­tézése, illetve megszüntetése sok-sok időt rabol el a min­dennapi, nem kevésbé sürgős és fontos feladatoktól. Mert egyedül nem tudják megolda­ni, s a segítségkérés szemé­lyes tárgyalásokat is jelent Ezért ma még minden a null- ponton áll. De bizonyítsák ezt az elnök szavai: — Mélyíteni kellene a pa­tak medrét, körülbelül három kilométer hosszan és másfél méter mélységig. Nagyon ma­gas a talajvíz és erősen ron­gálja a házakat. Sürgős lenne, de olyan sokba kerül, hogy a falu nem tudja kifizetni. Az óvodát illetően már némi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents