Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

Erőpróba Öi é vre szélé termelési szerződések a/ íffami Pincegazdasággal Az Állami Pincegazdaság tokaj-hegyaljai üzeme az elő­ző éveknél sokkal korábban fejezi be az idén a must és az aszúszem felvásárlását. A pin­cegazdaság nagyon gondosan készült fel áz idei szüretre. Az eddig még sosem tapasz­talt korai időpontban kezdődő szüret sem érte őket megle­petésszerűen. Minden felvá­sárlóhely idejében felkészült a nagy munkára. Szinte zök­kenő nélkül bonyolódott le a szőlő- és mustátvétel. Munkájukat jelentősen segí­tette, hogy jó kapcsolatokat építettek ki a termelőkkel. Mind az Állami Pincegazda­ság, mind a termelőüzemek számára előnyös, hogy az idén már hosszú lejáratú szer­ződéseket kötöttek a must, illetve a szőlő értékesítésére. Több szövetkezet és hegyköz­ség kötött Tokaj-Hegyalján öt évre szóló szerződést a pince- gazdasággal termése nagyobb felének értékesítésére. Ezek a hosszú lejáratú megállapodások megteremtik az alapját annak, hogy a műszaki felkészülés, a szőlőfeldolgozó telepek, pin­cék létesítése tervszerűen, mindkét fél kölcsönös érdeké­nek helyes összehangolásával, Ejnye. Tatarozzák Miskolcon a Szé­chenyi utca 31. számú házat, örülünk, hogy szépül a főut­ca. Annak azonban már alig­ha örvendezhetünk, hogy az építők, azaz tatarozók hibájá­ból veszélynek van kitéve az utca járókelőinek testi épsége. November 8-án, pénteken dél­után, a főutcai csúcsforga­lom idején ugyanis elzárták a ház előtti járdaszakaszt, és a gyalogosokat a sietős jármü­vekkel zsúfolt, s ráadásul sí­kos úttestre kényszerítették. Ezen a délutánon tudomásunk szerint nem történt baleset ezen a forgalrpas és szűk út­szakaszon. De miért kell ve­szélynek kitenni a gyalogjáró­kat? Nem lehetne a járdán való közlekedést a tatarozás idején is zavartalanul bizto­sítani? Néhány kőteg nádpalló­ra lenne csupán szükség. Jó lenne tudni, vajon engedé­ly ezte-e valaki a tatarozók­nak ezt a veszélyes „forgalom- terelést”? Ha pedig nem volt rá engedélyük, akadt-e vala­ki, aki felelősségre vonta őket? Sokkal kisebb, az emberek testi épségét egyáltalán nem veszélyeztető dolgok szabály- sértésnek számítanak. Ez va­jon minek számított? (p. s.) A vízparton Búcsú a középblokkoktól Házgyári panelokból építkeznek Miskolc áj lakótelepein Még t&hbet a lakosságért Megyénk lakosságának ipari javító-szolgáltató igényei is évről évre nőnek. Ezeknek az igényeknek kielégítését Mis­kolcon és a megye települé­sein összesen mintegy 3800 kisiparos is segíti. Ha hozzá­juk számítjuk még a csak­nem 1200 tanulót, azt mond­hatjuk, hogy a KIOSZ megyei fennhatóságán belül öt és fél ezer ember munkálkodik a lakosság érdekében az emlí­tett szempontból. Hogyan te­hetnék munkájukat még job­bá? Lényegében erre a kér­désre keresett választ a KIOSZ megyei választmányá­nak november 8-i ülése. A szervezet elmúlt hathó­napi munkájának részletes is­mertetése és alapos megvita­tása után a választmányi ér­tekezlet több fontos határo­zatot hozott. Mégpedig az új gazdasági mechanizmus szel­lemében. A választmányi ta­gok mindenekelőtt megállapí­tották, hogy a különféle jog­szabályok jó közgazdasági esz­közökkel kedvezően befolyá­solják a magánkisiparosok te­vékenységét. A kisiparosok döntő többsége az új árvi­szonyok mellett, a kialakult új versenyben is megállják helyüket. A párt- és kormány- határozatok pedig továbbra is támogatják őket. mint a szo­cialista szektor jó kiegészí­tőit. így a KIOSZ-nak meg­van rá a lehetősége, hogy újabb kisiparosokkal erősöd­jék ezzel könnyítsen a megye több településén jelentkező kisiparos-hiányon. A mostani választmányi ér­tekezlet egyik határozati pontja éppen ezért feladatul szabja meg a KIOSZ megyei munkaszervezési bizottságai­nak, hogy miután már fel­mérték az új iparos létszám- szükségletet, segítsenek ezt biztosítani, és új módszerek­kel népszerűsítsék, tegyék vonzóvá a kisipart. Egyik ilyen módszer például a helyi­ipari kiállítás, amelynek jövő évi színvonalas megrendezé­séhez külön szervező bizott­ságot hoznak létre. Miskolc lakásellátottságának növelésében hosszú éveken át jelentős szerepet játszott a blokkos technológia alkalma­zása. A Lenin Kohászati Mű­vek értékes mellékterméké­ből, a habosított kohósalakból készült úgynevezett közép­blokkokból szerelték össze a diósgyőri Kilián-lakótelep bér­házainak többségét és ezzel a módszerrel épül a Szentpéte- ri kapui új lakótelep is, ahol 1970-ig több mint kétezer ott­honba költözhetnek be a csa­ládok. A város hajdani vásár­terén 1964 óta nagyobb részt középblokkokból 1814 lakást, 12 tantermes iskolát, száz férőhelyes óvodát, és 120 gyermek elhelyezésére alkal­mas bölcsődét alakítottak ki. A Szentpéteri kapuban az építők a héten kezdték meg az utolsó blokkos épület Ösz- szeállítását és ezzel el is bú­csúznak ettől a technológiá­tól. A jövő évtől kezdve ugyanis a város új lakótele­peinek felépítésére már csak házgyári panelokat használ­nak. A miskolci házépítő kombinátban — ahol a szov­jet berendezések segítségével a felfutás után évente négy- ezerkétszáz lakás összeszerelé­sére alkalmas falnagyságú panelt állítanak elő — novem­ber második felében kerül sor az üzemszerű termelésre. Az itt készülő termékekből Mis­kolcon a Győri kapuban több mint kétezer lakást raknak majd össze és panelos épít­kezések kezdődnek a két vegyipari városban, Kazinc­barcikán, illetve Tiszaszeder- kényben is. Már es€&k bővíteni keli... Szuhakállón elmondhatják: bent van már a víz minden utcában. Persze ez nem je­lenti azt, hogy minden utcán végig. De most már csak bő­víteni kell a hálózatot, az pedig a kisebb feladat. Az elkövetkező években az lesz a községiek egyik jelentős feladata: tovább vinni a veze­tékeket. A vízhálózat bővítése mel­lett folytatni akarják az utcák rendbehozatalát is. Az már biztos, hogy jövőre kikövezik a Május 1. utcát. A szüksé­ges alapkőmennyiség már megvan. Tovább folytatják a járdaépítést is. Jobb mint a megyei átlag Az elmúlt három évben újabb 700 nő számára bizto­sítottak munkalehetőséget a szerencsi járásban. Ennyivel nőtt a foglalkoztatottak szá­ma. Erre pedig már csak az­ért is büszkék a járásiak, mert a foglalkoztatott és a nem foglalkoztatott nők ará­nya 12 százalékkal jobb a já­rásban, mint a megyei átlag. Elsősorban a női munkaerő számára is alkalmas munka­helyek bővítésével sikerült ilyen szépen növelni a fog­lalkoztatott nők számát, de több új kisüzem is létesült, melyek kapcsolatban állnak a megvalósítandó helyi iparpo­litikai feladatokkal. MISKOLCI GALÉRIA (Déryné u. 5.) kamaraki állítás ’68 A Miskolci Tervező Vállalat városrendezési és építészeti bemutatója Nyitva: november 7—24-ig hétfő kivételével naponta XI—S9 óráig A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon. 18—13 óráig) VASÁKNAP Mezőkövesd a városiasodás út­ján ... Zenés riportösszeállítás. A sportrovat jelenti... HEl'FÖ A hét első napján. A December 4. Drőtműveknél. Mar most készülnek karácsony­ra !... Orgonamuzslka. A társadalom erkölcse és ízlé- -o. — Időszerű jegyzet. Milyen dokumentumokat Ryűj' főttek úttörőink? Megyei sporteredmények Slágerkoktél. Vasárnap délután. Hideg szél bukfencezik az Avas fö­lött. A két nagy piktor, a szeptember és az október már mind kiöntötte a keve­rőtálat, átfestette a tájat. Veres lett a szőke lomb. Las­san téli álomba merül a mindig újrakezdő nemes ter­mészet. De azért nem halt ki a táj. Kiránduló csoport érkezik. Diákok. Nézik a várost, fény­képeznek. Az egyik, fiú táv- csövön keresztül vizsgálja a távolt. — Csókolóznak! — szólal meg, mire a mellette álló lány hirtelen kikapja kezéből a mindent látó készüléket. Majd kézről kézre jár Galilei híres találmánya. S akik csó- kolózrutk, nincsenek messze a kilátótól, szabad szemmel is látni őket. Nem zavartatják magulcat. A szerelem ősszel is virágzik.. Csak hát erősödik a szél. S aki orkánkabátban jött fel a tetőre, bizony érzi, hogy a bőre alá bújt az októberi szél. Láthatóan didereg egy-két gyerek. De hát az Avas bi­feára... zonyára benne volt a prog­ramban. — Srácok! — kiált a táv­csöves. — Gyertek, felme­gyünk a presszóba, egy for­ró teára. .. Megindul a menet, s idő­sebb kirándulók is, akik ak­kor érkeztek. A forró tea vagy kávé he­lyett egy kis tábla várja a vendégeket: „Téli szünet miatt zárva.” Csalódottan távoznak. Va­laki megjegyzi: — Téli szünet miatt zár­va... Hol van még a tél? Miért nincs ilyenkor is vala­milyen kávézó-, vagy teázó- helyiség a kilátónál? — Mert ráfizetne a ven­déglátóipari vállalat... — adja meg a választ az egyik kislány, aki bizonyára tanult politikai gazdaságtant, mert igen okosan hozzáteszi: — Márpedig nem fizethet rá! A gazdaságosságra kell töre­kedni! — Nincs igazad! — szól rá egy másik lány. — Helyes, helyes, hogy a gazdaságos­ság az elsődleges, de ... nem fizetne rá ... Mert nézd csak, mennyien sétálnak itt ilyenkor is. S még télen is. Én voltam itt egyszer télen is, tudom ... — Voltál — csipkelődött az előbbi lány —, tudom, nagy szerelmeddel, Gézával... — Mert nekem sikerem van, s nincs olyan pi­sze orrom, mint neked... — vágott vissza diáktársa. A közgazdasági vita ezzel véget is ér A csoport a sző­lők felőli oldalon megindul lefelé. Vidáman, fiatalos hév­vel rohannak az őszi levelek­kel borított úton. Sietnek a városba, ott melegebb van, s teát is lehet kapni. És jó teát. Cukorral, citrommal, jó nagy adagot, szép fényes kancsóban ... Ingem alá bújt a tél hír­nöke, a hideg októberi szél. Fázom. Megyek én is a kirándulók után. A város melegebb ... Menyek egy teára . .. — szegedi — Mini víztárolók Sajóvámos határában, a részben már nagyüzemi sző­lőkkel és gyümölcsössel borí­tott domboldalt egy időszakos vízfolyás választja ketté. A ! tavaszi hóolvadás és a na­gyobb záporok idején néha nagy mennyiségű víz rohan le ezen a már szakadékos pa­takmedren. A lezúduló víz \ sok kárt okoz. Szaggatja a partokat és sok értékes .ter­mőtalajt sodor magával. Az '< Aranykalász Termelőszövetke­zet véget vet a víz eddigi ; pusztításainak. Az időszakos ; patakmederben három vízmo­sáskötő gátat építenek. Ezek a vízügyi műtárgyak kettős célt ;is szolgálnak. Egyrészt felfog­ták a hordalékot, másrészt kis víztárolókat is kialakítottak a ’gátaknál. Ezekben a víztáro­lókban több ezer köbméter esővizet és hólevet tartalé­kolhatnak a nyári hónapok­ra. Ezzel a vízmennviséggel j tudják majd elkészíteni a I szőlőben és gyümölcsösben szükséges permetlevet. A há­rom mini víztároló és a kü­lönböző műtárgyak építésére mintegy 600 ezer forintot for­dítanak. ÉSZAK MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munfcáspá Borsod meg-a) Bizottságának iap Szerkesztőség. Miskolc. B.'-sy.Zsilinszky ti. Főszerkesztő: Fodor táüzlA Telefonszámok: Központ: 36-182 16-672 85-380.36-31 Titkárság' 16-886 GazdasáepoHtlk. rovat- 16-035 Pártrt-vat- 16-078 Be politikai rovat- 16-450 Ruitúrrrva lfJ-067 Sportrevat: tR-040 Munká levelezés. panasjilevelr: I6-04S. Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállal: Miskolc. Baje=v-Zsiiinszky u. 13 Felelős kiadós Bíró peter Telefon- 36-131 fílrdet ésf el vétel: Széchenyi u 15—17. Telefon- 16-218 Teríe«7tt s Magyar Posta E3őfi?ethető ö helyi postahivataloknál és kézbe-ltőkné! Az előfizetés dlia egy hónapra 18 forint Index: zsoss Készül* a Borsodi Nyomdába© Felelős vezetői Szemes istváa szerűségnek örvend ország­szerte. A vizsolyi tsz-nek, amely segítette a tenyésztési kísérleteket, máris szép törzs- állománya van az F—3-as ka­csákból. A mintegy 2500 dara­bos, értékes törzsállományt most úgy kívánják hasznosí­tani, hogy egy keltetőállo­mást is létesítenek a termelő- szövetkezetben. Az új keltető a jövő év kora tavaszán kez­di meg az üzemelést, s évi 240 ezer naposkacsát tud biz­tosítani a környék baromfite­nyészetének és háztáji gazda­ságainak. A vizsolyi termelő- szövetkezet a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek útján kívánja forgalomba hozni a naposkacsák egy részét. a felesleges építkezések, a párhuzamos beruházások ki­kerülésével történhessen meg. A vizsolyi Rákóczi Termelö- I szövetkezet jó kapcsolatokat I épített ki a debreceni Agrár- i tudományi Főiskolával. Dr. j Munkácsi Ferencnek, a főis- I kola tanárának irányításával légy új kacsafajtát tenvésztet- í tek ki a közelmúltban. Az F—3-ásnál; nevezett, nagy tes­tű, gyors fejlődésű és magas tojáshozamú kacsa máris nép­Kacsaiban és kelielőálhmás Vizsolyban 1 Sir a iiáziass2on¥Énali A Nagymiskolci Állami Gaz­daság Gyömrőpusztán levő tyúkfarmja az idén is több mint 9 millió tojást küld a piacokra. Ezeknek nagy ré­szét a gazdaság saját elárusító- helyein hozzák forgalomba. A gyömrőpusztai valóságos to- jásgyár eddig csupa fehér hé­jú tojást termelt. Sok házi­asszony idegenkedett a hib­rid tyúkok fehér héjú tojásá­tól. Ezért a gazdaság 9 ezer Franciaországból származó, újfajta hibrid tyúkot szerzett be, amelyek nagyon szép, barna héjú tojást tojnak. A «ok háziasszony által igényelt ..barna áru” a napokban je­lent meg a miskolci piacon. A tojásgyár egyelőre naponta mintegy 3 ezer, hamarosan azonban napi 8 ezer körüli barna héjú tojást küld a mis­kolci és a környező piacokra.

Next

/
Thumbnails
Contents