Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
ÉSZAK MAGYARORSZÁG Csttftftrtftfc, november Deme László elvtárs ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) lyamat még tovább tart. A gyarmatosítás időszakának egyszer s mindenkorra vége. S mindezekhez a kiindulópont, az igazi kezdet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme volt. történetében új fejezetet nyitott. Alighogy megszületett a magyar munkásosztály forradalmi pártja, csodálatos fegyvertényt hajtott végre: kikiáltotta és megszervezte a Tanácsköztársaságot. egyikről, akár másikról légy», is szó, valójában a marxizrm —leninizmus alapvető elvénci elvetését jelenti, és csak tragikus következménye lehet, amint azt a munkásmozgalom távoli, vagy közeli történelme is mutatja. Minimális előnnyel Nixon győzött az amerikai elnökválasztáson Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről szólva hangsúlyozta: „Történelmileg elkerülhetetlen, h'ogy nemzetközi méretekben meg ne ismétlődjék az, ami nálunk történt.” Jól tudta, hogy Európa és Ázsia népei már nem akarnak a régi módon éini, a pohár betelt; a népek megelégelték a háború, az éhség és a jogi03Zíottság szörnyű állapotát, és ha kell, életüket is feláldozzák az újért. Idézzük fel a magyar történelem' dicső fejezetének, az őszirózsás forradalomnak és a Tanácslcözlársasághoz elvezető szocialista forradalomnak egykét eseményét, s mindjárt igazoltnak látjuk a lenini következtetéseket. Ezekben a hónapokban a magyar munkás- mozgalom történetének fényes lapjaira is emlékezünk. November 24-én ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását, majd márciusban a Magyar Tanács- köztársaság dicső emlékének adózunk. A Magyar Szociáldemokrata Párt története Is ékesen bizonyítja, hogy a marxizmustól elfordulva, egyetlen munkáspárt sem tarthatja meg önállóságát, a tudományos szocializmus elvetése kaput nyit a burzsoázia eszmei befolyásának, és a munkásosztály érdekei helyett a burzsoá érdekek képviselőjévé válik. Az őszirózsás forradalomban a szociáldemokrata párt hivatalos irányzata a néptömegek érdekei helyett a burzsoázia érdekeinek védelmezőjévé vált. E súlyos igazsággal egyidóben viszont azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a szociáldemokrata párt hibái nem csökkenthetik azok érdemeit, akik a munkásmozgalom úttörőiként megalkották a szociáldemokrata pártot, akiknek vezetésével szerveződött, nevelődött a magyar munkásosztály. Munkájuk elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy 1848 befejezetlen problémáinak megoldásáért, a kapitalizmus megdöntéséért, a magyar munkás- osztály 1018-ban és 1019-ben indulhasson harcba. A Magyar Tanácsköztársaság néhány hónapja, a munkásosztály rövid időn át tartó uralma. olyan mély nyomokat hagyott a magyar nép lelkében, olyan nagy hatással volt a nép és a munkásosztály tudatára, hogy 25 év után, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat, amikor megszűnt az ellenforradalmi elnyomás és önkény, a kommunista párt rövid idő alatt hatalmas tömegpárttá fejlődött, és élére tudott állni a szocialista forradalomnak. Pártunk 50 éves történelme alatt sokszor elhangzott a vád, hogy a párt külső befolyás terméke, és ezért idegen test a magyar társadalomban, eszméje, a kommunizmus, idegen a magyar nép leikétől. Rosszindulatú rágalom ez. A hazug vádat mi sem cáfol ia jobban, mint az a történelmi tény, hogy hazánkban még nem volt kommunista párt, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért már százezer magyar küzdött a Vörös Hadseregben. Még nem alakult meg a kommunista párt, de már az őszirózsás forradalom idején a művelt és a szocializmus eszméjét ismerő munkásság harcos terjesztője volt a lenini eszméknek. A Magyar Népköztársaság a proletár internacionalizmus jegyében sietett nemrégiben a Szovjetunióval és még három más szocialista országgal együtt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság segítségére. Ügy hisszük, ma már minden becsületes, reálisan gondolkodó ember tisztában van vele, hogy Csehszlovákia szocialista vívmányait, a csehszlovák kommunistákat az ellenforradalom veszélye fenyegette, de veszély fenyegette az európai, sőt a világbékét is. S hogy ez bekövetkezhetett, abban sajnos, nem kis szerepe van annak a teóriának is, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom általános törvényszerűsége elévülését próbálja bizonyítani. Mi teljesítettük internacionalista kötelességünket, és internacionalistákhoz hí- • ven segítjük továbbra is Csehszlovákiában a szocializmus erőit, úgy, ahogy az a mi szerény erőnkből telik — együtt a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A továbbiakban Deme László elvtárs a következőket mondotta: — Mi nem felejtettük el, hogy szocialista fejlődésünk kiindulópontja a Szovjetunió felszabadító harcának eredménye. Mi tudjuk, mit jelent a Szovjetunió segítsége, a szocialista testvéri országok együttműködése. Tőlünk, kommunistáktól nem idegen a nemzeti büszkeség érzése. Elvetjük azonban a nemzeti gőgöt, a nacionalizmust és a proletár internacionalizmus talaján állunk, mert csak ez szolgálja népünk érdekeit, a szocializmus építését. 1918. november 24. a magyar munkásmozgalom kiemelkedő állomása, sőt több ennél; a forradalmi párt megalakulása a magyar munkásmozgalom Azért kell most erről szólni, mert manapság szinte divattá vált — sajnos nemcsak polgári, burzsoá ideológusok, hanem a magukat marxistáknak valló teoretikusok körében is — arról beszélni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom általános törvényszerűsége elévült. Divattá vált a nemzeti jelieg és az internacionalista jelleg szembeállítása, egyiknek, vagy másiknak a tagadása, vagy túlhangsúlyozása. Meggyőződésünk, hogy akár Deme László elvtárs a következő gondolattal fejezte be ünnepi beszédét; — A Nagy Október szelleme fél évszázad alatt csodákat művelt, lényegesen megváltoztatta a világ társadalmi arculatát. Nekünk, akik ezt az utat járjuk, ezernyi még a tennivalónk, ezernyi tévhitet kell eloszlatnunk, mindig nyitott szemmel kell figyelni, észrevenni, ha veszély fenyegeti a békét, az életet. Ezt kell tennünk, s akik ezt tesszük, magasztos hivatást, az egyetlen, igaz, emberi hivatást teljesítjük. Éljen örökké a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzedelmes eszméje! Éljen a kommunizmust építő szovjet nép és vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép örök barátsága! Éljen és győzedelmeskedjék a szocializmus és a béke! Richard M. Nixon, az Egyesült Államok új elnöke és Spiro T. Ágnew alclnök. A beszédet követő szünet után a Miskolci Nemzeti Színház művészei és a Vasas-kórus adott ünnepi műsort. A díszünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Richard Nixon győzött az amerikai elnökválasztáson. A republikánus jelölt ugyan a szavazatszámot tekintve csak minimális előnyt szerzett demokrata ellenfelével, Hubert Humphrey-vel szemben, a nem arányos amerikai választási rendszer következtében azonban több elektori szavazatot szerzett, mint Humphrey és a harmadik jelölt, George Wallace együttvéve. Nixon és Hurnprey végig szoros küzdelmet vívott, s csak szerdán magyar idő szerint a késő délutáni órákban dőlt el, hogy Kalifornia és Illinois szavazataival Nixonnak jut az elektori szavazatok többsége. Az eredmények nem hivatalosak és nem véglegesek, de érdemi változás a jelek szerint nem várható. megszámlálása után Nixon 28 984 646, Humphrey 28 794 376 szavazatot kapott, egyaránt 43 —43 százalékot. Wallace szavazatainak száma 9 035 933, vagyis 14 százalék. Herbert Klein, Nixon sajtótitkára „csodálatos visszatérésnek” minősítette Nixon sikerét, arra utalva, hogy a republikánus jelölt 1960-ban vesztett az elnökválasztáson, 1964-ben pedig sikertelenül indult a kaliforniai kormányzóválasztáson is. Hartley törvény előkészítésében. Arnikor a Republikánus Párt 1952-ben Eisenhowert jelölte elnökül, a tábornok-elnök Ni- xont választotta alelnökjelölt- jéül. 1960-ban Nixon a választáson alul maradt a demokrata jelölttel, John Kennedyvcl szemben. * Az tv-adók és a hírügynökségek egy része magyar idő szerint 16.30 óra után jelentette, hogy Nixon megszerezte a szavazatok többségét Illinois államban. Ez azt jelentette, hogy Nixon 30 államban az elektori szavazatok többségét, 287 szavazatot kapta meg. A győzelemhez 270 elektori szavazat volt szükséges. Országos arányban a szavazatok 92 százalékának Richard Nixon 1913-ban született a California! Yorba Linda helységben, apja előbb farmer. majd benzinkút-tulajdonos volt. Iskolai tanulmányait Kaliforniában végezte és röviddel a második világháború előtt ügyvédi vizsgát tett. A háború idején a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. Leszerelése után azonnal megkezdte politikai tevékenységét. Mind a képviselőházban, mind a szenátusban pályafutásának egyik lényeges eleme a szélsőséges kommunistaellenesscg volt: tagja volt az Amerika- ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságnak, a munkaügyi bizottság tagjaként pedig részt vett a munkásellenes Taft— Nixon könnyen szerezte meg ez év augusztusában a republikánus elnökjelöltséget. Kampányát rendkívül jelentős anyagi eszközökkel folytatta. Csaknem 18 millió dollárt tudott erre fordítani, főként azért, mert nagyarányú támogatásban részesült egyes tőkés csoportok részéről. Nixon politikai programját csupán nagy körvonalakban ismertette, s főként azzal szerzett magának támogatást, hogy támadta a Johnson-kormány hibáit. Nem foglalt állást a vietnami háború kérdésében, azzal az indokolással, hogy magatartása „befolyásolhatná a párizsi tárgyalásokat”, azonban azt mondotta, hogy egyetért a VDK elleni légi háború beszüntetésével, „ha az a békét segíti elő". Gárdonyi Géza művének képregény-változata MM C$l£.£<AaOK feldolgozta: Márkusz László Rajzolta: Zárad linó 34 BOC5KAIEKKAI EGYIDÓBEN EGY PARASZT- EMBER LEVELET HOZOTT A TOROKTÓL. DOBÓ NYOMBAN ÖSSZETROT1 BITALTATTA A VÁR NÉPÉT. EH AZ E/LEGSEGGEZ GÉM csak ezt az Fuőr OLMSTATOM EEZ. KÜZD/ AHMED PASA KÁiBOZ. . A HAZAI MAS ES LEGYOZGETETZEG , CSÁSZÁR AKARATÁBÓL ///TELEP Y/TEKET, HOGY ŐfELSEGEGEK El LEGE SZEGHLGT P SE Z/EPJETEK. /ÁR HA EGER VARAT /VEM/ MEGADJÁTOK, M/HDE/V JÓT GYERTEK. DEKA GÉM, YALAMEGHY/EG HALÁLLAL LAKUL TOA. !
