Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-01 / 257. szám
4 eszakmagyarorszAg Péntek. 1 Jib'S, november 1. AßtföüioBM örißd {Csütörtöktől vetítik a premier-mozik Bán Róbert Mi lesz veled, Esz- terke? című ú.j filmjét,) Eszterke, őszintén aggódom érted, mi lesz veled Bán Róbert filmjének vége után. Mert azt, ugye, elmondtad a kalandot kereső Felkainak egy nagy kergetőzés utón — az isten se tudja, mi okból partra vontatott öreg hajó fedélzetén —, hogy ne értse félre a dolgot, te nem, vagy könnyen megkapható ledér nőszemély. (Te ugyan tömörebben és sokkal közhasználatúbb szóval fejezted ki, hogy mi nem vagy.) Mi nem is gyanúsítottunk ezzel egyetlen percig' sem, hiszen, másfél órán keresztül vagyon aranyos, tisztességes, igazán secretaire méltó asszonykának ismertünk meg, aki csak kicsapongó természetű férjeura megbosszulására viselkedik úgy, mintha az lenne. De Fel- kai, akit az utcán szólítottál le, gondolhat ilyesmire is. Ö ugyanis nem látja a filmet. Nem. tudhatja rólad, amit mi tudunk. És ugye, a film végén felkeresed a csak kalandot kereső Felkait, aki éppen derék családapaként sziesztá- zik szeretteinek körében, s pontosan úgy viselkedsz, mint az a másik hölgy, aki elvette tőled férjedet. Mi lesz veled ezek után? Aggódunk érted. De, hogy is jutottál ilyen szituációba, miért kergetett el Müller Péter forgatókönyv- író, meg Bán Róbert rendező kisvárosi családi otthonod békéjéből Felkai úr előszobájának bezárt ajtajáig? Tanárnő vagy egy kisvárosi iskolában. Férjed, aki mérnök, mint már jeleztük, szeret kilépni a házassági keretekből, de érdeklődésének tárgya, Alizka unja a bujkálva szerelmeskedésl, beköltözik otthonotokba, s kialakul a szerelmi háromszög egy kicsike lakáson belül. Mit .is tehetsz ilyenkor te? Először egyszerűen tudomásul veszed az egészet, aztán, amikor különböző rendű és rangú kollégáid, a tisztes tantestület teljes férfikara, könnyű prédának hisznek, kacérkodni kez- del valamennyiükkel, bolondf- tod őket, mint valami igazságtevésre törő manáaska összegyűjtőd őket lakásodba, sőt még a felügyeletet gyakorló tanácsi Insistent is odabolon- dítod/majd rájuk zárod az ajtót, gyönyörködjenek egymás felsülésében. Közben persze van békülési kísérlet a férjeddel az iskolabálon, de azt egy taknyos kis diáklány ismét kilengésre csábítja. így aztán játszod tovább azt, ami nem vagy, s jön a téged, illetve magatartásodat félreértő Felkai, majd végül te mégy el Felkaihoz. Az előszobáig. Mi lesz veled később? Hát nincs ok az aggodalomra? Az aggodalom nem jár egyedül. Akad okunk a. bosszan- kodásra is. Bán Róbert alkotása ugyanis kicsit felemásra sikerült. A Gross Arnold rézkarcait idéző főcímrajzolatok, a esúfondáros alaphangú, bevezető cirkuszzene szatírát ígérnek. Találkozunk is ezzel a szatirikus hangvétellel később néhány kockán, máskor meg belopakodik a vászonra a líra, egyik szereplő a karikatúra határán jár, a másikat meg komolyan kellene vennünk. Szatíra, vígjáték, bohózat stb. elemek keverednek egymással, a téma megközelítésének legkülönbözőbb kísérleti útjai jelentkeznek. a több tételre tördelt műben, s tagadhatatlanul igén sokszor jelen van a vásznon a, nevetést kiváltó humor. A közönség pedig szeret nevetni, s a stílustörések sűrű buktatói között igyekszik megragadni a film kínálta nevetési alkalmakat. A film különösebb mérlegelése nélkül fogadja el a film alakjait és fordulatait, s a. nevetés nem sűrűn adódó jó izeiért lemond annak vizsgálatáról, vaj oíi a szinte már szánalmas karikatúrákból álló tantestületben miként élhettél te, Eszterke, s hogy egyáltalán mit vehet komolyan mindabból, ami körülötted folyik, kavarog, amikor néha a rendező is megfeledkezik rólad. így mmukáíkodik m diósgyőri kórház pártalapsxervexete FILMJEGYZET Nyugtalanok A most bemutatott Nyugtalanok című jugoszláv film két generációnak éles szembenállását mutatja be. Már a címből is kitűnhet, hogy a „nyugtalanok” ezúttal az élet értelmét kereső fiatalok, akik a bonyolult, a gyakran hazugságokkal terhelt világban nem lelik önmagukat, s kétségbeesve keresik a kalandokat, az izgalmakat, az értelmesebb életnek egy szigetkéjét. Dusán Savkovic, a film írója közönséges közlekedési balesettel kezdi filmjét. Üldözés, nyomozás, a szokásos krimi-kellékek váltogatják egymást, de közben az üldözőbe vett, vagy üldöző autóban egyéni sorsok villannak fel. Az alaphelyzet tulajdonképpen szokványos. Négy fiatal többszöri áttáncolt, helyesebben „átrángott” éjszaka után ellop egy Peugeot-ko- csit, karamboloznak, időközben a négy utas egyike kiszáll, s a három kétségbeesett fiatal a nagy rohanás, közben sziklának zúzódva veszti el életét. A rendőrség keresi-kutatja a negyediket, ám amikor kiderül, hogy a keresett lány egy nagyon befolyásos vezető gyermeke, a nyomozás más irányt vesz; egy közönséges kis utcalányra terelődik a gyanú. Kokan Rakonjac rendező keményen mond ítéletet az egykor fegyverrel harcoló, s most a jólét, a gazdagság világában élő, önmaguk múltjáról megfeledkező vezetőkről. Sajnálhatjuk, hogy az alkotók nem egyforma mércével mérnek, mert ugyanakkor a fiatalok ki- lenségeit „csak” ábrázolják, a rájuk vonatkoztatható kritikai megjegyzések nélkül. Így a film egyensúlya kissé felborul; a „nyugtalanok” sebet ejtenek másokon, s e tény felett az alkotók szelíden eltekintenek. A film helyenként kissé vontatott, több szállal gyürkőznek a szerzők, s ezért néhányat nem tudnak megnyugtató módon „elkötni”. A Nyugtalanok ezen túlmenően figyelmet keltő film, amelyet még vonzóbbá tesz Milena Dravic-nak, az utcalány meg- formálójának kimagasló alakítása. (P—I) Nagy szerencséd volt, Eszterke, hogy a rendező az utolérhetetlen bájú Halász Jutkával keltett életre. Az ő játékának, természetes emberábrázoló készségének és főleg egyéni varázsának köszönhető, hogy egyáltalán érdemes felfigyelni rád, érdeklődve kísérni utadat. Sok-sok partnerednek ugyancsak rangos színészek — Tahi Tóth László, Moór Mariann, Kállai Ferenc, Tomanek Nándor, Márkus László, Har- sányi Gábor, Némethy Ferenc, Garas Dezső — voltak a megjelenítői, akik nem tehettek mást, mint követték játékukkal a film sok-sok stilustó-" séL A harminc ember közül sokan voltak fehér köpenyben — vagyis munkaruhában. Es ez így lett volna akkor is, ha nem délután, hanem a nap bármely időszakában tartották volna a taggyűlést. Mert a kórházban soha nincs munkaszünet. Sőt, a megszabott munkaidőn túl is készenlétben állnak az itt dolgozók. Az olyanok, akik a szó legnemesebb értelmében hivatásuknak érzik az emberi életekért, az egészségért való munkálkodást. — A műszaki gárdát például gyakran igénybe vesszük munkaidő után is és mindig készséggel álinak rendelkezésünkre — jegyezte meg felszólalásában dr. Ditrói Sándor, akinek szavaira később így reagált Simándi László párttitkár: — Felsőbb pártszerveink is sokra értékelik, hogy ha a kórházban valamilyen rendkívüli munka adódik, alapszervezetünk tagjai, nem nézik, hogy az szakmajukba vág-e, hanem vállalják és tudásuk szerint elvégzik. Speciális „beteganyag‘ A rendező azt írja e, MOKÉP reklámiratban, hogj nevettetni akart, de ha lesznek nézők, akik a moziból kijövet még el is gondolkoznak Eszterke történetén, s magukban egy kicsit meg is siratják őt, akkor nem volt hiábavaló a munkája. Hát megsiratni nem akarjuk Eszterkét, de gondolkozunk történetén. S aggódunk: mi lesz veled, Eszterke, s mi lesz veled filmvígjáték, ha a nézőt sírásra akarod késztetni? Benedek Miklós Miért teszik? Kikért teszik? Kohászok, gépgyári munkások laknak zömmel Miskolc III. kerületében. Az egészségügy szaljpai berkeiben így mondják? speciális beteganyag kerül az itteni kórházba. Ez azt jelenti, hogy főleg a nagyüzemi foglalkozási ártalmak, baleseti sérülések gyógyítása kerül előtérbe. A mindennapi munkában éppúgy, mint a tudományos tevékenységben. Mert ez is van a diósgyőri kórházban. Mégpedig azzal a céllal, amelyet az MSZMP Politikai Bizottságának 1966. évi határozata megjelölt: „szoro- snfcb Ssszhan (ót ke" bí -.fosít ni a társadalmi szükségletek i '■ -'t-S ✓ Sok orvos foglalkozik e nagyüzemi munkásság foglalkozási ártalmainak, például s zaj- és porhatások vizsgálatával. A baleseti sebészeten például az üzemi mérgezési eseteket tanulmányozzák. Tudó mányos kutatómunkájuk ered menyeit az elmúlt két évbei. számos megyei és országc- szakmai rendezvényen isme^: tették. ' iS A tudományos tevékenyscl- már rendszeressé vált a dió*1 győri kórházban. Amikor e'l értékelte Tok Miklós — aki i- Miskolc városi Pártbizottsí1" képviseletében vett részt a. taggyűlésen — felhívta a figyelmet azokra a fiatalokra, akiknek van tehetségük a tudományos munkához és tehetségük kibontakoztatását a pártszervezetnek is segítenie kell. A fiatalokkal való törődést dr. Kispál Erzsébet, a kórház KISZ-titkára is szorgalmazza. Mint elmondotta; ahhoz, hogy a KISZ-esek valóban a párt tartalékcsapatává váljanak, lehetőséget kell biztosítani politikai fejlődésükhöz is. A pártvezetőségi beszámoló részletesen elemezte a munkaerőhelyzetet. A kórházban ugyanis sok nő dolgozik és ők is igénybeveszik a. féléves szülési, majd a másfél éves gyermekgondozási szabadságot. Többnyire szakképzett ápolónőkről van szó. Kik dolgozzanak helyettük? Ápolónők már csak érettségizettek lehetnek, az ilyen utánpótlás pedig nem elég gyors.. Az orvosok véleménye szerint általános iskolát végzett nők. számára is kellene szervezni ápolónői tanfolyamot. Idősek — idatálok A kerület lakosságának állandó növekedése miatt pedig figyelemreméltó dr. Barka! László javaslata: gyermekosztály létesítésére is szükség van a diósgyőri kórházban. Ugyanakkor az öregek, a nyugdíjasok száma szintén növekszik. Ezért vetette fel a gondolatot a pártvezetőség: alakítsanak ki egy külön osztályt az idős betegeknek, akik zömmel nagyüzemi munkások voltak és betegségeik szorosan kapcsolódnak az üzemi ártalmakhoz. Refrénszerűen, minden téma érintésénél hivatkoztak az üzemekre, a vasgyári munkásokra. A kívülállóban is visszatért a gondolat: ezek a párttagok mindennap mindent az ernbeiért, az ember javára cselekednek. Olyan munkásemberekért, akiket családtagjukként tisztelnek, szeretnek a diósgyőri kórház dolgozói. Érdekes megemlíteni, hogy a IS párttag orvos közül 12 vasgyári születésű. — Továbbra is adják tehetségük, erejük legjavát... — ezt kívánjuk mi is nekik a taggyűlésen elnöklő dr. Földes József igazgató-főorvossal együtt, aki elsőként köszöntötte az újjáválasztott pártvezetőséget: Simándi László titkárt és dr. Boross Géza, valamint Tóth Rezsöné vezetőségi tagokat Iiuttkay Anna > Dolgozókat alkalmaznak A Borsod megyei Húsipari Vállalat gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket, lakatosokat és segédmunkásokat alkalmaz. Jelentkezni lehet: Miskolc, Vágóhíd u, 16, sz, alatt. 1 8.05: Iskola-tv. Élővilág. 8.25: >rosz nyelv. 9.05: Orosz nyelv. 1.55: Francia nyelvlecke. 13.10: Élővilág. 14.00: Orosz nyelv. 17.26: Pedagógusok fóruma. 17.58: Hírek. 18.05: kuckó. 18.25: Zenei Figyelő. 19.05: Esti mese. 19.10: Találkozás a hármas stúdióban. 19.35: Finnországi útijegyzetek. 19.55: Találkozás a hármas stúdióban (a műsor folytatása). 20.00: TV Híradó. 20.20: Péntek esti bemutató. Örsi Ferenc: Holtág (tv-film, 16 éven felülieltnek!) 21.43: TV Híradó — 2. kiadás. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon, 18—19 óráig) Borsodi Tükör. Bányajárás ... Fejlesztés, 1970! . . . ,.Eltűnt”- az ózdi n-es számú kohó!... Legújabb lemezünk. Akik otthonra találtak — Nagyfa arcán! Kulturális életünkből. A dzsessz kedvelőinek. A Miskolci Mélyépítő Vállalat alkalmaz E—153-as árokásó géphez gépkezelőt, könnyű- és nehézgép kezelőket, dömpervezetőket, vala* mint kubikosokat miskolci munkahelyeidre. Munkásszállás, valaGólyabál A Nehézipari Műszaki Egyetem díszudvarában november 2-án, szombaton este 8 órai kezdettel rendezik meg a gólyabált. A bál fővédnöke dr. Zambó János rektor, védnökei a bányamérnöki, a kohómérnöki és gépészmérnöki karok dékánjai, dr. Richter Richard, dr. Kiss Ervin és dr. Czibere Tibor. Három zenekar biztosítja a jó hangulatot. Az aulában a Metall-zenekar játszik, a Vlies előadó előtt cigányzene mellett mulathatnak á vendégek, s az egyetem dzsesszk vartett je a III. emeleten fogja szórakoztatni a közönséget. A Silány Kínpad új műsorát a gólyabálon mutatják be először a VII-es előadóban, 10 órától. Emi élezés Hermann Miksára Selmecbányán, majd Budapesten volt a műegyetem professzora. Kitűnő tanár és tudós. A magyar gépészeti szaknyelv alapjainak egyik lerakója. Tanári munkássága mellett a hazai energiahordozók kutatásában is jelentős munkásságot fejtett ki. Minisztersége alatt — 1926—29-ig — történt a bánhidai villamos • erőmű építése, a Budapest— Hegyeshalom vasútvonal villamosítása stb. Kandó Kálmán aktív segítője, támogatója volt. Hermann Miksa 1917-ben fogalmazta meg a bánya-, kohó- és gépipari egyetem felállításának szükségességét. Gondolata 32 évvel később Miskolcon valósult meg. A Nehézipari Műszaki Egyelem Hermann Miksa halálának 100 éves évfordulójára kiállítást rendezett, melyet dr. Terplán Zénó tanszékvezető •gyetérni tanár nyitott meg. Feldolgozta: Márkim László Rajzolta: /órád Ernő 29 „Szobor alakjában visszatér’ Sárospatak Móricz ZsiponÉa és az őszirózsás forradalomra esnlé'iezet! Sárospatak lakossága és tanulóifjúsága három helyein is ünnepelt A kollégium ősi kertjében — Lorántfíy Zsuzsanna, Kazinczy Gábor és Erdélyi János szobrainak szomszédságában — fehér lepel alatt várt átadásra és átvételre egy új szobor. A szürke kőtalapzatan csak egy név látszik: Móricz Zsigmond. Ő is a híres pataki kollégium diákja volt a múlt század végén, 1895—1897-ig és Patak népe, meg a régi iskola mai tanárai és tanulói kegyelettel őrzik azoknak a valahai diákoknak az emlékét, akik innen indultak el. A szoboravató ünnepség tegnap, október 31-én délután fél 4 órakor kezdődött a kollégium kertjének öreg fái alatt. Az élő öreg pataki diákok gyülekeztek a mai pataki diákokkal együtt ezernél sokkal többen, hogy Móricz Zsig- mondra emlékezzenek. A Himnusz elhangzása után Kerékgyártó Béla, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepséget és köszöntötte a szoboravatás meghívott vendégeit, köztük Móricz Virágot, a nagy író leányát, Varga Gábornét, a megyei tanács elnökhelyettesét, valamint a sátoraljaújhelyi járás és Sárospatak város vezetőit, majd külön szeretettel és tisztelettel Andrássy- Kurta Jánost, a szobor alkotóját. Ezután Tóth József, a városi tanács elnöke méltatta a szoborállítás jelentőségét. Móricz Zsigmond szobrát Gergely Károly, a gimnázium igazgatója vette át. A leleplezett szobor előtt Sípos Gyula költő szavalta el nagyon szép versét, amelyet külön erre az alkalomra írt. Dr. Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi docens, Móricz Zsigmond életének és munkásságának kiváló ismerője emlékezett és emlékeztetett, az egykori pataki diákra, a húszadik század nagy magyar- prózaírójára. Megemlékezésében arra a kérdésre igyekezett választ adni, mit is kapott Móricz Zsigmond Sárospataktól? A szo- boravatás koszorúzással, majd a Szózat eléneklésével fejezc|| dött be. j Ezután újabb ünnepség kéz dődött a városi 'művelődés Otthonban Emlékezés Móric; Zsigmondra címmel. Itt a gimnázium tanárai és tanulói kultúrműsor keretében emlékeztek a nagy magyar íróról. A2 ünnepségen részt vett Béres Ferenc énekművész is, aki szintén pataki diák volt. Még a Móricz Zsigmond-em- lékünnepséggel egyidőben, este 6 órakor elkezdődött egy másik ünnepség a Sárospataki Tanítóképző Intézet dísztermében, ahol a magyar polgári demokratikus forradalom győzelmének 50. évfordulója alkalmából mintegy 250 sárospataki lakos gyűlt össze. Ünnepi beszédet mondott Tóth József, a városi tanács vb-el- nöke. Az ünnepség részvevőinek végül a Tanítóképző Intézet irodalmi színpada adott tartalmas, színvonalas műsort, Mindenki újat akar címmel. Szendrei József fi vasgyári emberek egészségéért
