Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-30 / 281. szám
gsseubat, 1908. november 30. ESZAHMAliVAKOltSZAlj Kereskedelmi őrjárat tizdon — Becsomagoljam? — S jóformán választ sem várva már készíti is. Úolí vagy kocsma? — Két napig nem volt sem zsír, sem hentesáru — hangzott az egyik bejelentés a Beloiannisz utcai kicsiny bolt-* ra. Az üzlet inkább kocsmára hasonlít. A duruzsoló kályha körül sörözgetők ücsörögnek, s láthatóan mól}' egyetértésben csevegnek a bolt unatkozó vezetőjével. Egy árválkodó turistaszalá- mi-darabkán kívül hentesáruból semmi választék. — Nem kapok. — Szabad a megrendelő- könyvet? Kiderül, hogy lehetetlenül kevés, havonta 2—4 kiló kolbászt, szafaládét kér, s elvétve szalonnát. Ez a mennyiség két-három családnak is kevés, nemhogy egv lakónegyednek. A boltvezető a fehér kö- j penyt is csupán a mi kedvünkért ölti magára. Es lát- ! hatóan nem sokat tett, hogy ja hűtőgépet hieglaviltassa. Így j azután nem csoda, ha a ve- j vők távolabb mennek zásárol- j ni. Intézkedések kevés eredménnyel Tanácskozások a helyszínen Közös vállalkozások Az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat már jó ideje értékesítési gondokkal küzd. Oka: az utóbbi időben jelentősen csökkent a kereslet termékeik iránt. Ezért csökkenteni kellett a vállalat dolgozóinak létszámát, sőt a műszakok számát is. Ennek ellenére a probléma nem oldódott meg. Ügy látszik, a vállalat nem tudja teljesíteni sem árbevételi, sem nyereség! tervét. És itt „lépett kőibe” a segítség. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a NEB az új mechanizmus funkcionálásának vlzsgálását, figyelemmel kisérését új feladatként kapta a korábbiak mellé. S miután a NEB Borsod megyei elnökségén már tudtak a tarcali gondokról, megszüle tett az elhatározás, hogy segítenek. Igen ám, de hogyan? Vizsgálatra nem volt szükség, mert ezt sem a Vállalattól, sem máshonnan nem kérték. Éppen közeledett a NEB mellett működő építési és közlekedési társadalmi szakosztály ülésének időszaka, Megkérdezték a vállalat igazgatóját, mit. szólna hozzá, ha a szakosztály Taren Ion tartaná meg értekezletét? Így történt. Kozák Ernő Igazgató elmondta Üzemük problémáit az értekezleten, amelyen többek között a szállítási és az építőipari vállalatok szakemberei is részt vetlek. A vállalat igazgatója az értékesítést megnehezítő tényezők közütt említette: igen sokszor előfordult, hogy a MÁV kevés vagont tudott számukra adni. Dr. Molnár Márton MÁV-esoportvezetŐ megígérte e panasz megvizsgálását, sőt, megoldását, ha a vállalat biztosítani tudja a szombat—vasárnapi rakodást. A tállynl kőbánya rekonstrukcióiéval kapcsolatban Sóvári Tivadar, a Beruházási Bank dolgozóju Írásban adta I. Öten indulunk útnak. Kőbőr Étidre, a megyed tanács kereskedelempolitikai csoportjának vezetője, Vadász Zoltán, e szerv főelőadója, Andrási Ernő, Özd város Tanácsának kereskedelmi felügyelője, Szedő Dénes marós, az ÖKÜ egyik társadalmi ellenőrzési csoportjának vezetője és a Vizsgálat krónikása. Előzőleg a tanácson és a gyúr szakszervezeti bizottságán rövid konzultációt tartunk. Száznegyvenegy boltban és vendéglátóipari egységben szolgálják ki az ózdiakat. Naponta 255 mázsa kenyeret sütnek, s ebből a 41 000 lélekszámú város lakói, illetve a gyár dolgozói 13 és fél ezer kilót fogyasztanak. Hetenként 90 mázsa húst, 70 mázsa hentesárut hoznak forgalomba, s egy-egy szezonban 50 000— 60 000 mázsa szén fogy el. S ez önmagában is sejteti, hogy a szállítás, az áruterítés, az áruk eladása mennyi gondot, munkát jelent a kereskedelem dolgozóinak Próbavásárlások Utunk először a gyár főkapujának közelében levő 101. számú önkiszolgálóba vezet. Előző nap az egyik vásárló panaszt tett. Az 5 forint 60 fillérre leárazott mirelit árut t forinttal drágábban adták. A panasz nyomán a társadalmi ellenőrök próbavásárlást tartottak. Az eredmény ugyanaz volt. Ottjártunkkor hívatták a tanácshoz a hiba elkövetőit. Ügy gondoltuk, mi már nem találunk hibát. Tévedtünk. Négy tételnél 70 fillérrel számolnak, fizettetnek többet. És a kolbász minősége is kifogásolható. Arra is felfigyelünk hogy a csemege osztályon dolgozó fiatalember visszahívja az egyik vásárlót. Még egyszer leméri az árut, s javít az áron. Húsz fillért. A boltvezető védelmébe veszi. — Nincs még nagy gyakorlata. Jó, de ez nem fogadható el, és cseppet sem megnyugtató. Most kevés vásárló van, mégis téved. Mi van reggelenként, amikor egy óra alatt 600—300 ember, főleg vidékről bejövő munkás vásárol? fc Kulturált környezet, rend, tisztaság fogad a „Gödörrel” szemben levő önkiszolgáló boltban. A vásárolt 12 tételnél súlyban, számolásban sincs hiba. Az egyik dobozos édesárunál a pénztárosnő kedvesen megkérdezi: Áru a puli alatt Kereseti a dunai kavics Hosszú lejáratú bankhitel Igénybevételével kishajózási egységet hozott létre a Gönyű és Vidéke Általános Fogyasztási ée Értékesítő Szövetkezet. A hitelből kotrót, vontatóhajót, két szállító- és egy inü- helyuszályt vásároltak. Győr és Gönyű között kotorják a Duna medréből a kavicsot, s uszállyal szállítják a győri rakpartra. A kiváló minőségű folyami kavics értékesítésére, illetve átvételére a 19. száméi Autóközlekedési Vállalattal kötöttek szerződést. Az új szövetkezeti vállalkozás, amely már meg is kezdte működését, naponta 500 köbméter kavicsot terme! és ad piacra. A vízügyi igazgatóság által készített kotrási terv. alapján dolgoznak, s így lényegében folyamszabályozási munkát is végeznek. — Kérek húsz deka szalonnát. — Sajnos, nincs — közük a piacon levő húsboltban. A próbavásárlás után (ez pozitív) körülnézünk a raktárban. Az egyik fogason tisztes mennyiségű szalonna. — Ezt miért nem teszik ki a vásárlóknak? — Van egy tanulóm, s 6 akar belőle magának — közli lezseren a húsbolt vezetője. Némi unszolásra és hosszas fontolgatás után néhány darabkát kiad a Vásárlóknak Is. Fura, hogy amikor mások dekányikat sem kaphatnak, egyesek a „pult alól” kilószámra hordhatják el az árut. „Siető“ és „reszkető“ mérlegek Jól megtermett, munkaruhás ember áll a Béke-telepi 106. számú boltban. A kiszolgálónő kenyérszalonna-darabkát helyez a mérlegre. Az ember gyanakodva figyeli a mérést. Nem ok nélkül. Figyelmeztetjük az eladót. A mérleg ugyanis „siet”. Egy dekát — Nem vettem észre — védekezik nnlvul a bolt vezetője. Ám a mérleget vitatkozás nélkül kivonja forgalomból. A munkás bizalma megnő. — Elég lesz 10 deka is — közli. Kiderül, hogy csak egy kicsit kell levágni a majdnem 15 dekából. / Hegesztés (Foto: Agotha Tibor) Csaknem egyéves munkával felépült az Építéstudományi Intézet új légtechnikai laboratóriuma. Négyszer akkora, mint az előző laboratórium, s berendezését új gépekkel, műszerekkel korszerűsítették. Az óránként 65—70 kilométeres sebességű „vihart” fejlesztő szélcsatornába helyezett modelleken vizsgálják az új épüNehéz a beilleszkedés A cigányság helyzetéről tárgyalt a népfront megyei elnöksége A HAZAFIAS NÉPFRONT az utóbbi években megyénkben is sokat foglalkozott a cigányság helyzetének vizsgálatával. Nagyon aktuális ez a téma, hiszen szinte minden szervnek gondot jelent. A ci- gánylakosság száma évről évre növekszik. Megyénkben 1964-ben az összlakosság 4,5 Százaléka, 1967-ben 6.5 százaléka volt cigány. Közülük 53 Három hűtőhás épül Megyénk mezőgazdasági üzemeiben egyre nagyobb területeken telepítenek gyümölcsösöket, elsősorban almát, körtét és szilvát. A korábbi években telepített gyümölcsösök részben már teremnek is, vagy a következő évben és azután fordulnak termőre. Érthetően egyre nagyobb gondokat okoz a gyümölcsök tartós tárolása. Ez csak hűtőháznkbnn biztosítható. Az eddig telepített gyümölcsösök várható termése alapján, valamint a további telepítéseket is figyelembe véve, ebben az évben három borsodi állami gazdaság határozta e! új, korszerű hűtőházak építé sét. A kivitelezési munkákhoz Inár szeptemberben hozzákezdtek. Legnagyobb lesz a Bodrogközi Állami Gazdaság hűtőháza, amely Sárospatakon épül fel 40 milliós költséggel. Ebben 400 vagon gyümölcs tárolható majd. A Hejőmenti Állami Gazdaság Mezöcsáton épít korszerű. 200 vagonos befogadóképességű, feldolgozó- üzemmel kiegészített hűtőhá- j zat, a tervek szerint 14 millió ! forintért. A Nagymiskolci Ál j laml Gazdaság Felsőzsolcár felépülő hűtőháza csak 100 vagonos lesz, és mindössze ötmillió forintba kerül. Az új hűtőházak technikai berendezéseinek zömét a jászberényi hűtőgépgyár készíti és szállítja. A tervek szerint a jövő év nyarának végére, az áj gyümölcsszezon kezdetéig mind a három hűtőház felépül. Az 1969. évi gyümölcstermést már ezekben tartósítják télire. letek környékén és a lakótelepeken kialakuló légáramlás hatásait. Többek között most állapították meg, hogy a Köztársaság tér és a Népszínház utca sarkán emelt torony ház melletti, két kisebb épületbe gázbojler helyett elektromos hőtárolókat kell tervezni. A magas háznak ütköző szél ugyanis semlegesítené a léghuzatot az alacsonyabb épületek kéményeiben, nem engedné eltávozni a gáz égéstermékét. Különösen érdekes vizsgálatot kezdtek a 10 000 személyes, új fedett sportcsarnok modelljével. A fedett csarnok fűtésénél ugyanis rendkívül nagy gondot jelent, hogy egyidejűleg kell gondoskodni a jégpálya fagyasztásáról és a lelátók fűtéséről. Grenoble-ben, Innsbruckban és más nagy, európai jégstadionokban is köd képződött a csarnokban az egyidejű hűtés-fűtés esetén, és megolvadt a jégpálya felülete. A budapesti új stadion eddigi modellvizsgálatái azonban máris kimutattál?, hogy a lelátók ülései alatt behívatott meleg levegő áramlása elkerülheti a Jégpálya felületét, tehát megoldható az egyidejű fűtés-hűtés. Öt falu gazdagodott Novemberben több új közhasznú létesítményt adtak át rendeltetésének a mezőkövesdi járásban. Bogácson orvosi és fogorvosi rendelőt lakással együtt. Borsodivánkán felépült az új tanácsháza. Mezőnyárá- don két orvosi rendelő és lakás. Súlyon felújították az iskolát. A község lakóinak örömére elkészült végre a bisztró és az eszpresszó is. A beruházási — építési és tatarozási, valamint berendezési — költségek jelentős részét mind az ét faluban községfejlesztési alapból és társadalmi munkából fedezték. csupán az időre bízni. Olyan gond ez, amiről beszélni kell. Európai probléma. Nálunk mód van rá, hogy a cigányság ügyét szocialista módon oldjuk meg. Elsősorban fel kell lépni a sok fői-mában megnyilvánuló elkülönülés, vagy elkülönítés ellen. Az, hogy valaki cigány, se nem érdem, se nem szégyen. Szól a tervezet a munkába állítás gondjairól is, s különösen részletesen elemzi a cigány nők sajátos helyzetét. Helyesen ismeri fel, hogy a nők helyzete még alárendelt. Bizonyltja ezt az az apró jelenség is, hogy az utcán csak néhány lépésre követi férjét.. Már más fórumokon Is elhangzott az az észrevétel, hogy családtervezésiül cigány nőknek előadást tartani csaknem teljesen felesleges. A férfiaknak kellene beszólni ezekről r dolgokról. A NÉPFRONT megyei elnöksége konkrét javaslatokat juttatott el a különböző minisztériumokhoz, ahonnan j Ilyen Irányú munkájukat segítő, új rendelkezéseket várnak, j Jó lenne, ha meghallgatásra találna a népfront, hiszen szá- ! mos olyan, gyakorlatias intér kedésre lenne szükség, amc lyek jelenleg valamilyen elavult jogszabályba ütköznék vagy éppen nincs rá rendelkezés. A. I. százalék munkaképes, de csak 34 százalékuk dolgozik, töb- bé-kevésbé rendszeresen. Igen nagy gondot jelent az Is, hogy 80 százalékuk analfabéta. Furcsa intelem hangzik el olykor a felnőttek egy részének szájából: ne tanulj, £iú, mert az Írás sok mindenre kötelez. Ilyenkor a törvény tudásra és a katonai szolgálatra gondolnak. Az utóbbi években a népfront más társadalmi szervekkel karöltve már ért el bizonyos eredményeket a cigánylakosság nevelésében. Sok felnőttet beszerveztek az esti Iskolába: eddig megyénkben 2000 cigány végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az ő gyermekeik már rendesen járnak iskolába, s nem egy a könyvtárakat is igénybe veszi. A JELENTÉSBEN, ,amelyet Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára terjesztett az elnökség élé. szó van arról is, hogy az utóbbi években sajnálatos módon emelkedett a cigánvok által elkövetett büntettek száma. Sok, egymásra halmozódó gond. amelynek megoldásához a népfront megvei bizottsága Igyekszik elfogadható javaslatokat adni. A legfontosabb tennivalókról készített tervezet kimond- ia, hogy a cigányság helvzetén való javítás mindenkinek érdeke. A megoldást nem lehet Nem érti az ember, miért teszik. A vásárló nyilván kis pénzű lehet, ha 10 deka kenyérszalonnát vásárol. S a boltiak közönyösen tűrik, nézik, hogy a mérleg minden vásárlótól „lelop” 1—1 dekát. („Siető" mérleggel sajnos, sok helyen találkoztunk. És sok a „reszkető” mérleg is. Többnyire a hűtőgép fölé helyezik, a motor zakatolása nyomán a műszer állandóan remeg, igy csak bizonytalan pontossággal lehet rajta mérni.) — Kérek egy kiló kenyeret. Pontosan déli 12 óra. Az Üzlet 1-kor zár. Három vevő csalódottan, s kenyér nélkül megy el. Pedig, mint említettük, Ózdon naponta 255 mázsa kenyeret sütnek! Csorba Barna (Folytatjuk) Új légtechnikai laboratóriumot kapott az Építéstudományi Intézet Vizsgálat nélkül I be javaslatát. Ebben egy köz- ] guzdász alaposságával eletnez- | te a kötélpályás szállítórend- i szer megépítésének gazdasá- ! gosságát. i , Korompai Iván, a Miskolci j Betonáru gyár főmérnöke ugyancsak javaslatot tett az 1 értékesítési gondok enyhitésé- | re! Felvetette egy közös vállalkozás lehetőségét a bodrog- keresztúri tufablokk piacának kisZélesitésérc. E termékhez Ugyanis a betonárugyár a kőbánya vállalattól kapja az alapanyagot. Botya Péter, az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegységének vezetője azzal foglalkozott, vajon érdemes-e a vállalatnak olyan hatalmas gépparkot fenntartani, amikor a szállítás olcsóbban is megoldható más. kedvezményes fuvarozás Igénybevételével. Forral József felajánlotta, hogy tapasztalatcsere formájában segítséget nyújt egy újfajta gépfelújítási rendszerhez, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezne. A tárcái i értekezlet javaslatai, tanácsai felvillantották az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat gondjai megoldásának lehetőségeit. Tehát vizsgálat nélkül, vagyis a szokásostól eltérően, egy új módszer alkal- - -’zásával segített a NF*i. .őst már az a kérdés, mii és | hogyan hasznosítanak a válla- I latnál mindebből — saját ér- I deküklr1" (b. p.)
