Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-30 / 281. szám
Kereskedelmi őrjárat Qxdom1 Világ proletárjai, egyesüljetek! \ (3. óidul) Csövek a BVK-ban (3. oldal) ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ftehéx a beilleszkedés (3. oldal' XXXV. évfolyam, 281. szám Ára: 70 fillér Szombat, 1968. november 30. Áz Ehiöki Ta ütése Heti rádió)- és tv-nuísor (5. oldal) Szovjet iiíiisíer Uj légügyi egyezményt köt hazánk a Szovjetunióval. Az egyezmény megtárgyalására és aláírására pénteken Budapestre érkezett L. Loginov légügyi marsall, a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztere. A Ferihegyi repülőtéren dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. A fogadáson megjelent F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Napirend előtt Losonczi Pál megemlékezett Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács tagjának és nyugalmazott elnökének elhunytéról. Dobi István emlékét az Elnöki Tanács jegyzőkönyvben örökítette meg. Az Elnijki Tanács megtárgyalta és elfogadta a növény- védelemről, valamint a számvitel rendjéről szóló törvény- erejű rendeletek tervezetét, határozatot hozott arra, hogy Baranya, Borsod, Győr, Somogy, Vas és Veszprém megyék egyes kis községei közös tanácsokat szervezzenek. A növényvédelemről szóló új törvényerejű rendelet szabad lehetőséget biztosít a termelő számára a növényvédelem módjainak a megválasztásában, csupán azt teszi kötelességévé, hogy irtsa a kártevőket és szüntesse meg a fertő- zöttséget. Az új jogszabály a növény- védelmi és zárlati (karantén) feladatokat ellátó szervek dolgozóit eljárásuk során hivatalos személyeknek minősíti, s ezzel fokozott felelősséget állapít meg, egyben a büntető jogszabályokban meghatározott különleges védettséget biztosít számukra. A számviteli rend alapvető követelményeinek magas szintű, szocialista gazdasági rendünkkel összhangban álló szabályozására ez ideig nem kerülhetett sor. Az átfogó jogi szabályozás szükségessége egyre sürgetőbben jelentkezett a gazdaságirányítás új rendjében. A számvitel rendjéről alFock Jenő látogatása Veszprém megyében Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken Veszprém megyébe látogatott. A kormány elnökét Várpalotán a megye ós a város párt- és tanácsi vezetői fogadták. Fock Jenő • megtekintette Várpalota egyik új lakónegyedét, majd felkereste a Péti Nitrogénműveket. A gyári rroda épületének tanácstermében megtartott megbeszélésen Nagy-Gyevi Béla, a városi pb első titkára tájékoztatta a kormány elnökét Várpalota fejlődéséről és problémáiról. Ezután Kisgergely Lajos, a gyár igazgatója ismertette az 1932-ben épült üzem munkáját és a jelenlegi bővítés helyzetét. Fock Jenő a megye vezetőinek társaságában délután Veszprémbe látogatott, s felkereste a vegyipari égj etemet. Dr. Káldy Pál rektor köszöntötte a vendéget, aki az egyetem vezetőivel eszmecserét folytatott. A kormány elnöke ezután felkereste az egyetem ásványolaj- és szén- technológia-tanszékét. Fock Jenő Veszprém megyei látogatása befejezéseként a megyei pártbizottságon aktíva- ülésen ismertette az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket. • • • Napjainkban már világjelenség, hogy a különféle tudományágak képviselői időről időre hevesen szót váltanak az ipari fejlődés cseppet sem kívánatos kísérőjéről, a levegő szennyeződéséről. A levegő szennyeződése, az a rengeteg por, korom és mérgező anyag, ami egyre nagyobb mennyiségben telepszik légutainkra és tüdőnkre, hazánkban sem lebecsülendő probléma. Borsod megyének pedig, minthogy az ország ipari termelésének mintegy 10 százalékát adja, az a kétes dicsőség jutott, hogy a levegő szennyezettségét tekintve, Budapest után mindjárt a második helyet foglalja el. A levegőt azonban természetesen meg Is lehet védeni a káros szennyeződésektől. Meg lehet védeni, ha pontosan ismerjük a szennyeződések forrásait, ha a tudományok legújabb eredményeit állítjuk sorompóba legfontosabb életelemünk, az egészséges levegő megóvása céljából. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület nagy jelentőségű ankétet rendezett tegnap, november 29-én, pénteken a MTESZ miskolci székházában. A tanácskozás részvevői között egyaránt találkozhattunk orvosokkal, ipari szakemberekkel, építészekkel. Valamennyien a borsodi ipari központok levegőjéről beszéltek. Persze, különféleképpen. Nemcsak azért, mert más-más szakmák szemgszögóből látták ugyanezt, hanem mert a levegő szennyezésében és védelmében is különböző a szerepük. •\ vita nyílt és őszinte volt. Kétségkívül a megoldás útját kutatta. Megtudtuk, hogy az erősen iparosodott vidékeken a rákos megbetegedések száma kétszer annyi, mint a mező- gazdasági területeken. Megtudtuk, hogy egyik-másik nagyüzemünk naponta 10 tonnájával zúdítja a levegőbe az ártalmas anyagokat. A levegő szennyezettségét tekintve, Borsod megye lassan a híres Ruhr-vidék egyenrangú társa lesz. ■ Az ülésen hozzászólásra kérték fel a levegő szennyezésében „élen járó” vállalatok képviselőit. Az ő szemükkel nézve, a helyzet kissé rózsásabb- nak tűnik. Sok megnyugtató eredményről, még több hasznos kezdeményezésről szerezhettünk tudomást. Többek között az LKM a földgáztüzelésre való áttéréssel ért el számottevő eredményt. A Hejő- csabai Cementgyárban 1969-re ígérik egy nagy hatásfokú porleválasztó berendezés özembe helyezését. Özdon különféle módszerekkel megszüntetik a szennyeződések alapvető forrásait. A vegyipari üzemek is törekednek meggátolni a mérgező anyagok levegőbe jutását. Ez persze sok esetben nagy összegű beruházást igényel, ami nem mindig „éri meg” a vállalatoknak. Idézzük az egyik hozzászólót: „Mintegy 30 millió forintra lenne szükségünk, de nem állunk olyan jól, hogy a fejlesztési alapból ennyit ráfordíthatnánk. Persze, büntető szankciók esetén más lenne a helyzet.” Ha csak ezen múlik, ne sajnáljuk a büntető szankciókat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közeljövőben vitatja meg a „levegő-törvényt”, ebben az ilyen ösztönző szankcióknak is helyük lehet. • Mindenesetre társadalmi feladat, hogy figyelemmel kísérjük az ankéton és másutt is gyakran elhangzott ígéretek teljesítését. Szerte a világon ezt teszik. A levegő védelmét 1969-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete is napirendjére tűzi. F. T. kötött új törvényerejű rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, a szövetkezetekre, az egyéb szocialista gazdasági szervezetekre és a költségvetési szervekre. Rendelkezései alkalmazhatók a más államok és a külföldi cégek Magyarországon működő vállalataira, továbbá a más államokkal létrehozott, magyarországi székhellyel működő vegyes vállalatokra és társaságokra is. Tsz-emokök a DÍGEP-keü Hatvan termelőszövetkezeti elnök tanult ezen a héten Miskolcon, az agrárközgazdasági szabadegyetemen. Tiz előadás meghallgatása és megvitatása után tegnap, november 29-én, pénteken délelőtt kissé könnyebb, kötetlenebb program következett. Meglátogatták a Diósgyőri Gépgyárat, amely az encsi járásban 11 termelőszövetkezetet patronál. ismerkedés a ivarral Az óriás gyárral való találkozás és ismerkedés a kábelüzemben kezdődött. A gépek és a termelési folyamatok megismerésével egyidőben a termelőszövetkezeti elnökök itt azt is megtudták, hogy az üzem termékeinek 80 százaléka exportra kerül. A szivattyúüzemben Szilágyi János művezető elmondotta, hogy egyre több öntözőtelepek működtetéséhez és belvizek lecsapoláséhoz szükséges átemelő szivattyút gyártanak a mezőgazdaság részére. Az 1969. évi megrendelésük máris több mint 300 szivattyú. A gyárlátogatás után következett a baráti beszélgetés, a tapasztalatcsere. Előbb Juhász Barna, a nagyüzemi pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a tsz-elnököket, majd Klucs János műszaki titkár ismertette a gyár félévszázados történetét és mai termelését. Elmondotta, hogy a DIGÉP-ben 9500 munkás; a mérnökökkel, technikusokkal és ipari tanulókkal együtt összesen 11000 ember dolgozik. Ebből 900 mérnök, 500 technikus. Az évi termelési érték 2 milliárd forint. lanifsáyGS ijesztgetés E számok után azonnal elkezdődött az összehasonlítás. Az encsi járásban 65 termelőszövetkezet 127 ezer katasztrá- lis hold földön gazdálkodik. A dolgozó tagok száma: 7266 fő. De vannak úgynevezett alkalmazott munkások is, és elég sok a besegítő családtag. Ha minden munkaerőt összeszámolunk. kiderül, hogy az encsi járás termelőszövetkezetei jelenleg ugyanannyi emberrel termelnek, mint a Diósgyőri Gépgyár. A 65 termelőszövetkezet 1967. évi bruttó termelési értéké viszöht csak 400 millió forint volt. A Diósgyőri Gépgyár pontosan ötször any- nyi értéket termel, mint az encsi járás közös gazdaságai. Miért csak ennyit? Mert a mezőgazdasági termelés megközelítően sem annyira koncentrált, mint a nagyipari. Az encsi járás mezőgazdaságának természeti adottságai nem is a legjobbak. Filc Sándor, a Hcmád-nien- ti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége titkárának tájékoztatója után Szteranku János, a DIGEP nagyüzemi pártbizottságának osztályvezetője a gyár mozgalmi és politikai életerői beszélt. Elmondotta, hogy u munkások 96 | százaléka szakszervezeti tag. j Az ötven alapszervezetben | 2500 párttag dolgozik. j Kötetlenül, derűsen, igazán i barátokként beszélgettek. Valamennyien hangsúlyozták: a jövőben több ilyen találkozót I és kölcsönös üzemlátogatást kell szervcziű, hogy á munkások és termelőszövetkezeti tagok még jobban megismerhessék egymás munkáját és életét. (sz. j.) Befejeződött az üzemorvosok tanácskozása Tegnap délután fejeződött be Özdon a Magyar Üzemorvosok Tudományos Társasága észak-magyarországi tagozatának kétnapos ülése. A tanácskozás befejeztével dr. Fövenyi Mihály megyei üzemi főorvos, az észak-magyarországi üzemorvosok tudományos tagozatának elnöke elmondotta, hogy a tudomá237 alkotás várja a nézőt Don tölt a díjzsüri Hat nagyvállalat díjai A X. miskolci országos képzőművészeti kiállítás, mint már közöltük, december 1-én délben 12 órakor nyílik meg a Miskolci Galéria termeiben. Röczey Ferenc zongoraművész előadásában Liszt Tarantellája vezeti be az ünnepséget, majd Szabó György író-esztéta, képzőművészeti kritikus mond ünnepi beszédet. (Szabót íróként is ismerjük Miskolcon; néhány évvel korábban a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be Játék és igazság című színmüvét.) A megnyilóünnepségen Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelyettese adja át a díjakat. A Miskolci Galéria' termeiben csütörtökön este bontották szét az építészeti kamarakiállítást, s azonnal megkezdték a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítás anyagának elrendezését. Pénteken délelőtt a szakemberekből — országos hírű képzőművészekből, esztétákból —, valamint a dijakat adományozó intézmények és nagyvállalatok képviselőiből álló díjzsüri megtekintette a tárlat anyagát. 119 alkotó 237, különböző műfajú munkája kerül a tárlatlátogató közönség elé. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi évekhez képest számszerűleg igen nagyarányú az emelkedés a kiállított szobrokban, valamint érem- és kisplakett-munkákban. 68 festmény, 63 grafikai munka, 47 szobor és kisplasztika, továbbá 59 érem és plakett látható a kiállításon. A díjzsüri, amelynek elnöki tisztét Tok Miklós vb-elnökhe- lyettes látta el, hosszas megfontolás, több órás vita után döntött az egyes díjak odaítéléséről. (A díjazottak nevét a nyitóünnepség után, illetve a díjak átadását követően hozzuk nyilvánosságra.) A kiállítás nagydíját Miskolc város Tanácsa adományozta,'egy nagyobb és egy kisebb díjat adományozott Borsod megye Tanácsa is. A megye, illetve a város nagyüzemei közül a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek, az Ózdi Szénbánya Vállalat, a Borsodi Szénbánya Vállalat, a Hc- jőmenti Állami Gazdaság és a Borsodi Vegyikombinát adományozott dijat a kiállításon szereplők jutalmazására, így a nyitóünnepségen összesen kilenc képzőművész veszi majd át munkája elismeréséül az odaítélt dijakat nyos tanácskozásnak immár több éves hagyományai vannak, azonban a mostani ózdi tanácskozás többet nyújtott a szakembereknek, mint a megelőző. A tudományos tanácskozásnak nem volt egységes témája. 22 eg}’más tói független előadás, illetve tanulmány hangzott el, mindegyik más megbetegedési területet dolgozott fel, illetve azok megelőzésének módját elemezte. De mindegyik a dolgozók munka- körülményeinek javításával foglalkozott. Megyénkben mintegy háromezer csökkent munkaképességű dolgozónak nem megfelelő a munkahelyi viszonya. A rendelet lehetőséget ad rá, hogy ezeknél a dolgozóknál keresetkiegészítést és segélyezést alkalmazzanak. Ezt a lehetőséget eddig mégsem használták ki. Gyakorlati eredménynek számítható, hogy a megye minden üzemében zajszintméréseket tartanak, a megengedettnél nagyobb zajjal dolgozó üzemeket, munkahelyeket részletesen megvizsgálják, az itt dolgozókat alapos vizsgálatnak vetik alá. A tanácskozás részvevői feltárták az egészségre ártalmas munkakörülményeket, s javaslattal élnek azok megszüntetésére. Ahhoz, hogy ez eredményes lehessen, a jövőben az üzemorvosoknak és a vállalatok műszaki vezetőinek hatékonyan kell együttműködniük. (tóth) Tanulságos vita ziiUPifiiZiÍisíj érői Vizsgálat nétkill
