Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-21 / 273. szám
Csütörtök, IOCS, november 21. GSZAKMAGYAROBSZÁO DQ a Kitünően »ikerüli 4 területi isz-szöveiség segítségével Növényvédelmi vetélkedő az cncsi járásban Gépjavító társulások alakulnak az eteléiyi és az ózdi járáskan Encscn, a párt- és tanács- székház nagytermében rendezték meg a nagyszabású növényvédelmi vetélkedő második járási elődöntőjét. Takács András, a járási pártbizottság titkára nyitotta meg a járás mezőgazdászainak a KMP megalakulásának 50. évfordulója Lapunk november 16-i számában írtunk Nemesbikk község egészségügyi helyzetéről. Cikkünkben szóvá tettük, hogy a község kereskedelmi egységei elhanyagoltak, piszkosak. Bár az írásban nem neveztük meg a felelősöket, levelet, koptunk u Hejőpapi—Hejőbába és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökétől. A levél szerint javulhatna Nemesbikk közegészség- ügyi helyzete, ha a tejgyűjtő állomás higiénikusabbá tételével törődnének. Jelenleg ugyanis ,,a kereskedelmi egységek mellett működik a Tejipari Vállalat telepe, amelyről a nagy mennyiségű lejgyüjtés alkalmával évek óta közvetlenül a kereskedelmi egységek előtt levő nyílt árokba folyattiszteletére rendezett, nagyon érdekes és hasznos versenyét. Mind a lebonyolítást, mind pedig a színvonalat illetően kitűnő volt a tsz-ekből érkezett 01 mezőgazdász vetélkedője. Kár, hogy a járás állami gazdaságait. egyetlen versenyző sem képviselte. más egysége is, így a lakosság ellátása biztosított. Két év alatt százszázalékosan növekedett a forgalom. A kereskedelmi hálózat festésére, karbantartására az idén 20 ezer forintot fordítottak. A község közegészségügyi helyzetének javításával a Tejipari Vállalatnak is így kellene törődnie. A totózásszorüen lebonyolított selejtezőn döntötték el, kik lehetnek a több órán át tartó helyi döntő részvevői. A legjobbak közé került, szinte kizáróan fiatal agronómusrxk és technikusok tudásukkal bizonyították, hogy jó gazdái a lsz-ck növényvédelmének. Az izgalmas vetélkedőn Bartók János (szikszói Béke Tsz) érdemelte ki az 1500 forintos első díjat. A második Lipnsz Lajos (fancsali Egyetértés Tsz), a harmadik Czapári Miklós (ináncsi Vörös Csillag Tsz), a negyedik Pétervári Sándor (fancsali Egyetértés Tsz), az ötödik Kolozsvári Béla (szala- szendi Báthory Tsz), a hatodik Deák Sándor (ugyancsak sza- lapzendi tsz), a hetedik pedig Szádvári Gyula (gagyvendégi Cserehát Tsz) lett. Valamennyi helyezett pénzjutalomban részesült., s jogot nyert rá, hogy részt vegyen a megyei döntőn. A legközelebbi járási növényvédelmi vetélkedőre november 22-én, pénteken kerül sói- Miskolcon. Az edelényi és az ózdi járásban nincsenek nagy termelőszövetkezetek. A gazdálkodási eredmények is gyengébbek, mint a sík vidékeken. Ennek ellenére ma már ezek a közös gazdaságok Is számottevő gépparkkal rendelkeznek. A gépjavítás azonban problematikus, a jelenlegi házi műhelyekben drága is. Mezőgazdasági gépész szakember sincs elegendp. Egy-egy gazdaság nem képes biztosítani sem a gyors, sem a minőségi gépjavítást. Mindezen most úgy segítenek, hogy az Észak-borsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közreműködésével gépjavító társulásokat szerveznek. Az első ilyen társulás már ki is alakult, a lé- nárddaróci József Attila, a csokvaományi Üj Élet, a bükk- mogyorósdi Jó szerencsét és a csernelyi Béke Termelőszövetkezetek összefogásával. A közös mezőgazdasági gépjavító üzemet Csokvaományban szerelik fel. Itt alkalmas épületet is találtak, amely kis átalakítással megfelel a célnak. Az egyes termelőszövetkezetek beadják javító szerszámaikat és felszereléseiket a közös üzembe, s a jövőben valamennyi szerelő szakmunkás az új, központi üzemben dolgozik majd. Vesznek fel új, speciális szakmunkásokat is, hogy maradéktalanul biztosíthassák a korszerű és gyors gépjavítást. A négy társuló termelőszövetkezetnek jelenleg 28 különböző típusú traktora' van a hozzájuk tartozó munkagépekkel együtt. Ezek gyors és minőségi javítása azonban csak úgy biztosítható, ha a közös javítóüzemet korszerűen felszerelik szerszámokkal, szerszámgépekkel és ellátják elegendő alkatrésszel. A gépjavító társulást alakító termelőszövetkezetek úgy határoztak, hogy rövid időn belül korszerű szerszámgépeket vásárolnak, köztük esztergagépet is. A közös üzem 1969. január elején kezdi meg működését. Ugyancsak a területi szövetség közreműködésével szerveznek közös gépjavító üzemet Komjáti és Szendrő központokkal. Három-négy termelőszövetkezet fog össze, hogy biztosítsa a gyors és korszerű gépjavítást. A területi szövetség segít a közös társulásoknak a működési alapszabály kidolgozásában, a munka megkezdésében és a szükséges gépek, szerszámok beszerzésében. A kezdeti időszakban a területi szövetség közvetlenül segíti az adminisztrációs, a számviteli és a könyvviteli munkák megszervezését, kialakítását és betanítását. Segíti az üzemi tevékenység megszervezését. Ezeket a társulásokat is szeretnék 1969. január elsejével törvényesíteni. . A két járás területén sürgető feladat a termelőszövetkezeti gépek javításának megszervezése. Ezért a területi szövetség vezetősége úgy tervezi, hogy 1969-ben tovább szorgalmazza a gépjavító társulások szervezését. Ez valamennyi termelőszövetkezetnek előnyös lesz, mert korszerű műhelyekben, korszerű szerszámokkal, saját szakemberekkel biztosíthatják a gyors gépjavítást. Az állam az 50 százalékos gépjavítás! hozzájárulást a termelőszövetkezetek közötti gépjavító társulásoknak is biztosítja. (Jfítások segítik az ózdi kohó átépítését Gyors elbí gyors bevezetés flz i'lalékes válaszol! Hogyan javíthatnák Nemesbikk közegészségügyi helyzetét? pák a. tejjel kevert vizet, mely nyáron a legyek milliárdjait vonzza, nem beszélve a fertőzés lehetőségéről. Legutóbb is a szövetkezetei kötelezték az árok kitisztítására, pedig ez nem a szövetkezet kötelessége. De csak hosszas utánajárásra sikerült bizonyítani igazunkat." A továbbiakban ismerteti a levél, hogy Nemesbikk községben az idén nyitott az fmsz egy korszerű élelmiszer- és háztartási boltot. Ezenkívül működik itt a szövetkezetnek Az Ózdi Kohászati Üzemek II. számú kohójának átépítését több jelentős újítás segíti. Így például már a nagy munka megtervezésének szakaszában figyelembe vettek olyan újításokat, amelyekkel korszerűsödik a mű. A léghe- vítőkbe beépítik a Földi-féle rácstéglát, a léghevítőket kettős kupolával látják el, automatizál ják a szelepeket, átrendezik a csapoló csatorna- rendszert és új műszereket helyeznek el ott, ahol eddig nem alkalmaztak ilyeneket. Mindezek növelik majd a kohó termelékenységét, könnyebbé teszik a munkát, biztonságosabbig a kohóvezetést. Ezeken kívül több olyan újítás született, amely gyorsabbá Jó ütemben halad a léghevítő kupolájának szerelése. Foto: Antal István és olcsóbbá teszi a kohó átépítését. Barkó Lajos, Farkas István és Nagymarczi László közös újítási javaslata a talplemez megmentését szolgálja, ami 300 ezer forint megtakarítást eredményez. Riba Imre és társainak javaslata módosítja a torokvédő öntvények bontását, ami a számítások szerint 180 ezer forint megtakarítást jelent. Kohár László újításának következtében a léghevítők átépítésénél nem következik be az I. számú kohónál a 47 órás leállás, ami 740 tonna nyersvas termelését teszi lehetővé, 1,8 millió forint értékben. Halász József, Csépe Ferenc és Papp Elemér közös javaslata alapján nagy mennyiségű drága, importból származó réz, illetve bronz hütőlapok helyett öntöttvas hűtőlapokat építenek be. Ez egy kohónál 200 ezer forint megtakarítást eredményez. A Kohászati Gyárépítő Vállalat és a nagyolvasztómű szakemberei több olyan javaslatot dolgoztak ki, amelyeknek megvalósításával . tovább csökkenthető a kohó átépítésértek ideje, gazdaságosabbá tehető a munka, javítani lehet a munkakörülményeket és biztosítani — az egyébként igen zsúfolt munkaterületen — a munka biztonságát. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy ezeket az újítási javaslatokat szokatlanul gyorsan bírálták el, hagyták jóvá és vezetik be a munkák során. Az egyszemélyi elbírálónak, valamint a jóváhagyásra jogosult műszaki vezetőknek ez a gyorsított eljárása az cm- | litett és már bevezetett újításoknál feltétlenül hozzájárul a nyersvastermelés növekedéséhez. O. J. Értékes előadások Együtt az ifjúság érdekében Az edelényi járásban az idén különös gondot fordítottak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítésére. Az ilyen témájú előadások megtartása a népművelési munka egyik központi feladata volt már csak azért is, mert a nemzetközi élet eseményei is élénken foglalkoztatták a járás lakosait, s a jubileumok is r>agyszerü alkalmat biztosítottak e két érzés további elmélyítéséhez. Ebben az esztendőben 39 előadás hangzott ®1 a járásban időszerű nemzetközi kérdésekről, 29 foglalkozott a szocialista hazafiság kérdéseivel, 42 pedig a proletár internacionalizmusról és a békemozgalomról szólt. Olyan főbb témakörök köré csoportosították az előadásokat, mint harc a nacionalizmus ellen, mi az igazi hazafiság és történelmünk haladó hagyományai. A legfiatalabbak, az úttörők is bekapcsolódtak ebbe a munkába. Ki tud többet a Szovjetunióról? cimmel kér- dezz-felelek társasjátékokat > rendeztek. Az ifjúságot — ezen belül a fiatal lányok és asszonyok problémáit — érintő kérdésekkel nemcsak a KISZ foglalkozik, hanem a nőtanács is. A sokszor párhuzamosan futó munka elaprózza az erőket. A módszerek összehangolásával, az erők egyesítésével sokkal hathatósabban megvalósíthatók a közös feladatok. Éppen ezért együttes ülést tartott tegnap, november 20-án, a KISZ megyei bizottsága és a megyei nőtanacs végrehajtó bizottsága. Az ülésen, amelyen felszólalt Ribánszkl Róbert, a KISZ KB titkára és Csikós Istvánná, a Borsod megyei Pártbizottság tagja is, megbeszélték legfőbb, közös feladataikat. Olyan kérdések együttes megoldásáról tárgyaltak. mint a fiatalok munkába állításának, szabad idejük hasznos kitöltésének segítése, a pályaválasztási tanácsadások megszervezése. Különösen jelentős szerepet kap majd az együttműködésben a segítés a falusi lányok és fiatalasszonyok problémáin, valamint a termelőszövetkezeti munka- versenyek támogatása. Köznapi demokrácia S ok helyütt, és bizonyára még jó ideig vitatkoznak rajta, lehet-e a gazdasági vezetők személyes döntési jogát, s az üzemi demokráciát egy napon említeni. Vajon megfér-e egy gyékényen a kettő, nem alapvetően szembenálló dolgokat eresztettünk-e egymásnak, a képtelen zűrzavar veszélyét felidézve. E vitában elvileg állást foglalni tulajdonképpen nem nehéz. Elég csak arra utalni, hogy a gazdasági mechanizmus reformja rendet kíván teremteni a különféle érdekek között. Hogy a vállalatok eredményes gazdálkodása egyaránt találkozik a vezetőik és a beosztott dolgozók óhajával. Éppen ez a megerősödött érdekközösség képes feloldani a látszólagos ellentéteket, ez teszi lehetővé, hogy az egyszemélyi felelős vezetés és a dolgozók fokozott beleszólási joga ne kizárja, hanem segítse, új színekkel gazdagítsa egymást. De a gyakorlat bizonyitéka nélkül mindez csupán szépen hangzó, tetszetős gondolat maradna. Mert valójában a mindennapok munkája során dől el a vita. A hétköznapi tapasztalatok mutatják meg, hol is találkozik, hol ütközik, súrló- dik és hol képes együtt haladni a közös céloktól vezérelt, de a munkamegosztásban különféle posztokon állók kollektívája. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa a közelmúltban alapos, számos üzemre kiterjedő vizsgálatot tartott, kutatta, tanulmányozta az üzemi demokrácia érvényesülésének tapasztalatait. S e tapasztalatok ismeretében már többet, megfoghatóbbat mondhatunk. A reform bevezetése óta eltelt rövid idő alatt — ha sokszor még csak kezdeti, tökéletlen formában is — kialakultak az üzemi demokrácia érvényesülésének ígéretes módozatai. Sok vállalatnál felismerték a vezetők, hogy a dolgozók bevonása a gazdasági döntések kialakításába feltétlenül szükséges, hiszen a termelési tapasztalataikban, kezdeményező készségükben rejlő tartalékok segítik a vállalatok eredményes gazdálkodását. Felismerték, hogy a dolgozók az olyan feladatok megvalósításáért éreznek igazán felelősséget, amelyek kialakításának maguk ,ís részesei lehettek. Az SZMT vizsgálatának tapasztalatai szerint a dolgozók bevonásának alapvető fórumai a termelési tanácskozások. A termelési tanácskozások ott töltik be hivatásukat, ahol nemcsak statisztikai adatok felsorolása, hanem a tények sokoldalú feltárása alapján tájékoztatják a dolgozókat a vállalat helyzetéről, a feladatokról. Ahol nemcsak udvariasan meghallgatják, hanem igénylik és hasznosítják is a dolgozók javaslatait Ugyanígy fel kell figyelni az üzemi demokrácia más megnyilvánulásaira is. Többek között a dolgozók önkéntes versenyakciói is a beleszólás .igényét közvetítik A cselekvő beleszólás igényét. S kétségkívül nem gátolják, sőt nagyon is támogatják a vezetők elképzeléseit. Ide tartozik a szocialista brigádok tevékenysége is. Mostanában sok üzemben meghívják a brigádok vezetőit a különféle konferenciákra, gyakran kérik a mozgalomban részt vevők véleményét. És nemcsak azt. Hanem segítségüket a termelékenység javításában, a szállítási kötelezettségek teljesítésében, a termelés növelésében. Természetesen a kollektív szerződések is jelentősen hozzájárulnak az üzemi demokrácia fejlődéséhez. Az S7.MT vizsgálata megállapította, hogy a vállalatok többségénél jó irányban halad a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek együttműködése. A nagyobb felelősségből következik, hogy a gazdasági vezetők a tervek, elképzelések kialakításakor egyre jobban figyelnek a dolgozók, a szakszervezet véleméA fejlődés késtsé'gkívül megkezdődött. Már az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy az egyszemélyi felelős vezetés gyakorlata nem mond ellent az üzemi demokráciának. Természetesen azt sem szabad feledni, hogy ma még a gazdasági vezetők és a dolgozókat képviselő szakszervezetek egyaránt az útkeresésnél tartanak. Tevékenységük összhangja tehát nem mindig tökéletes. De javulásának a köznapok demokráciájában számos biztosítéka van. Planck Tibor I iandó-brigád „müve“ A dinitrogénoxid termelésének növelése, az ezzel kapcsolatos műszaki feltételek megteremtése fontos feladat a BVK-nál. A terméket előállító üzemrészben, amely a rriészammonsalétrom üzemhez tartozik, a dinitro- génoxid-reaktor kapacitását is bővíteni kellett ahhoz, hogy e növekvő követelményeket teljesíthessék. Az üzem karbantartó szocialista brigádjának tagjai, akik annak idején Kandó Kálmánról nevezték el kollektívájukat, felismerve ezt a szükségletet, hozzáláttak a kapacitásnövelő-berendezés megtervezéséhez, majd szintén saját erőből elvégezték a kivitelezést munkálatokat is, s az elkészült berendezést a közelmúltban beépítették a reaktorhoz. Pár napja megkezdték az üzemelést is e berendezéssel „gyara- pitott” reaktorral, amely jól állja az első „tűzkeresztséget”.
