Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

b/vl Mu, „Megtanultunk egy nyelven ms&elm.. . Új híd a Vasoneán A visszavonuló fasiszta ala­kulatok a Szárazvölgyet átsze­lő Vasonca patak hídjait is felrobbantották 1944-ben. A felszabadulás után az ideigle­nesen összetákolt hídon szeke­reken közlekedtek a beretiek a Patak túlsó oldalán levő me­zőgazdasági területekre. A Vasonca patak medrét mintegy negyven évvel ezelőtt rendezték. A négy évtized alatt az eróziós területen any- nyira eliszaposodott a patak, hogy sok helyen már a med­rét sem ismerték fel. Az Északmagyarországi V í zügyi Igazgatóság ez év elején hoz­záfogott a medertisztításhoz. A mezőgazdaság nagyüzemi át­szervezése, a gépesítés fejlesz­tése ugyanis megköveteli egy megfelelő teherbírású híd épí­tését, mert a szekerezéshez al­kalmas hídon erőgépekkel és kombájnokkal már nem lehet biztonságosan ’-özlekedni. © A járási tanács által az új hídhoz kiutalt 70 ezer forint nem lett volna elegendő, ha a népfront; szervező ereje nem mozgósítja és fogja össze a iris 465 lakosú község minden em­berét. így a termelőszövetkezet adta a szállításhoz a fuvart, a népfront aktivistái voltak a szállítómunkások. A népfront- aktivisták segítették a faanyag fűrészelését, láttak el segéd­munkási teendőket a betono­zásnál, s még arra is volt ked­vük és idejük, hogy a hídhoz vezető bekötő utat lekavicsoz- zák, s a híd korlátját védőfes­tékkel bevonják. Az új híd műszaki átadása a napokban megtörtént. Tóth Ferenc, a Hazafias Népfront bereti Bizottságának elnöke megköszönte a mintegy 80 ezer forint értékű társadalmi munkát, s külön kiemelte azo­kat az elnökségi és bizottsági tagokat, akik jó példával jár­tak elő a társadalmi munká­ban. Köztük van a falu párt­titkára, Kirimszki Mildósné; a tsz elnöke, Kádas Gyula; a KISZ képviselője, Molnár Bar­nabás; a nötanács részéről Du­dás Józsefné sokan mások. © A népfront, mint politikai vitafórum, a közsógfejlesztési napok szervezésével is moz­gósítja a lakosságot, hogy megismerjék a fejlesztési ter­veket, s azok megvalósítását az összefogás erejével segít­sék. Rendkívül fontos tanácsko­zások zajlanak le ilyenkor, mert megvitatják a többi köz­ség fejlesztését, építését, szé­pítését is. Ez pedig már jelen­tős társadalompolitikai előre­lépés, követendő példa a közös tanácsú községek előtt. Ebben a munkában részt vesznek a párt vezetésével a tanácsta­gok, a termelőszövetkezetek, a kereskedelem, a tömegszervek vezetői is. Jólesett beszélgétni ebben a kis községben kialakult egy­ségről. Ez nemcsak a •társadal­mi munkában, hanem a poli­tikai életben is lemérhető. A legutóbbi évfordulókon pél­dául a népfront hívó szavára a község felnőtt lakossága szin­te egy emberként vett részt az ünnepségeken. Szilvást Sándor, a közös tanács vb-elnöke így jellemezte ezt az egységet: „megtanultunk egy nyelven beszélni”. Németh Imre országgyűlési képviselő 4 DIGÉP-bcn is megkezdődött Mint ismeretes. 1969-ben or­szágszerte újjáválasztják a szakszervezetek vállalati, üze­mi és hivatali szerveit. A Di­ósgyőri Gépgyárban is meg­kezdődtek az előkészületek. Január 1-től 15-ig a bizal­miakat, január 20-tól febru­ár 12-ig a műhely- és osztály- bizottságokat, január 90-tól február 25-ig pedig az üzemi- és főosztálybizottságokat vá­lasztják újjá. I A KGM miskolci Tüzelés- technikai Kutató Intézetét egyre több megbízással kere­sik fel az ország különböző ipari üzemei, vállalatai. Ez szükségessé tette, hogy az energiagazdálkodási szempo - ból sok hasznos megoldá1' nyújtó tudományos inlézméiv újabb létesítménnyel bővítse’ Ezért az intézet saját erőből mintegy hárommillió forirv beruházással új. modern üzem csarnokot épít. A több min) ezer négyzetméter alapterüle­tű csarnok építése már javá­ban tart; jelenleg a tetőszige­telésen dolgoznak. A téli idő­szak közeledtével berendez­kedtek a belső szakipari mun­kákra. Az üzemcsarnokban a fotólaboratóriumon, öltöző-zu­hanyozón kívül különböző mű­helyeket, áru- és anyagraktá­rakat rendeznek be, s kiala­kítanak benne nagyobb bemu­tató termet 1s. Ebben az inté­zet különféle gyártmányait, új­fajta, hőtechnikai megoldáso­dat szemléltető modelljeit mutatják be az érdekelteknek. Az új létesítményt a tervek zerint a jövő évben adják át •'ndeltetésének. M eghérdextii h: lehet-e gyakoribb bie«xjái*at sí 14 illán- lakó telepen? Az elmúlt napokban és he­tekben több panaszos felkeres­te szerkesztőségünket a mis­kolci Kilián-Iakótelepről. Va­lamennyiük panasza eg.v volt: elégedetlenek a közlekedéssel. Különösen most, a rossz idő beálltával. Furcsállják, hogy Dicsérik Borsod fejlődését Jól startolt iái ej m én k iiiezőgazd ac á en Borsod megye mezőgazda­sága máris az országos érdek­lődés középpontjába került idei eredményeivel. Nem azért, mert más vidékeket felülmúló termelési rekordokat ért el. Vagy kiemelkedő terméseket takarított be, hanem azért, mert az eddigi jelek szerint nagyon jól startolt az új gaz­dasági mechanizmusban. Ter­méseredményei a főbb termé­nyekből elérik az országos át­lagokat. Megyénk mezőgazda- sági üzemei, ahogy mondani szokás, „kitettek magukért”. A számos kedvezőtlen körülmény közepette valóban figyelmet érdemelnek megyénk mező- gazdaságának 1968. évi sike­rei. Az országos átlagnál jobban Országos átlagban az 1967. évihez viszonyítva öt százalék­kal emelkedett a termelőszö­vetkezetek bruttó bevétele. Az állami gazdaságok bruttó be­vétele — szintén országos át­lagban — három százalékkal jobb a tavalyinál! Borsodban viszont az 1967. évi lényekhez viszonyítva a megye egész mezőgazdaságának bruttó be­vétele 15 százalékkal emelke­dett, Erre az eredményre fi­gyeltek fel az országos ható­ságok és intézmények. Dicsé­rik a borsodi fejlődést, me­gyénk mezőgazdaságának idei eredményeit. Ennek értékét csak fokozza, hogy jiz évszázad legnagyobb és legsúlyosabb aszálya Borsod megyében tar­tott legtovább, mégis sikerült betakarítani az évszázad leg­jobb termését és elérni az év­század legnagyobb arányú fej­lődését. lehetőségek. kedvezőbbek a körülmények, a természeti és a közgazdasági lehetőségek, adottságok egy­aránt. Az idei termésátlagok, valamint a bevételek alakulá­sa azonban arra intenek, hogy megyénk mezőgazdaságában bőségesen vannak még tartalé­kok, lehetőségek. Többek kö­zött: a kisebb termelőszövet­kezet egyesülésében rejlő gazdasági lehetőségek; a komp­lex talajjavítás, amelynek költségét az állam 70—90 szá­zalékos arányban fedezi; kor­szerű, legalább 300 férőhelyes szarvasmarha-tenyésztő tele­pek építése; a sertéstenyésztés fejlesztése ugyancsak korszerű telepek építésével. (Az állam, ha megfelelnek a követelmé­nyeknek, e telepek építési költ­ségét is jelentős mértékben vállalja.) Nagy lehetőségek rej­lenek az öntözéses gazdálko­dás terjesztésében és fejleszté­sében, valamint a belvizek, vízfolyások rendezésében, ezek­kel együtt a korszerű rét- és legelőgazdálkodás biztosításá­ban. Vezetők és dolgozók tak és kapnak a megye mező­gazdasági üzemeinek dolgozói és vezetői — bizonyára min­denkinek jólesik. Az idén el­ért eredmények alapján bízni lehet benne, hogy Borsod me­gye mezőgazdasági üzemei az eddiginél fokozottabb tempó­ban haladnak tovább. A jól sikerült start után — nem tü­relmetlenül — még jobb foly­tatást vár a megye lakossága. A nagy tételek és fejezetek ezután kezdődnek. Jó nyitány után azonban jó folytatás, tar­talmas mű szokott következni. További munkával, szorga­lommal és értelemmel haszno­sítani lehel megyénk mezőgaz­daságának óriási tartalékait, nemcsak a szűkebb haza, a kedves borsodi szülőföld, ha­nem az egész ország népének javára. Talán nem túlzás azt kívánni, hogy megyénk ipará­nak nagyszerű érdemei mellé sorakoztassuk fel mezőgazda­ságunk hasonló érdemeit, s akkor Borsod népe maradék­talanul elnyeri az ország tisz­teletét. Szendrci József tartalékok Iggz — s ne titkoljuk el — «Orsód megyében volt és van is még mit behozni, ha más 'űdékek korábbi ered menyei- "ez mérjük a magunkét. De az ls igaz, hogy más vidékeken munkájának eredményeként A felettes hatóságok — köz­tük a MÉM — vezetői Bor­sod megye mezőgazdaságának idei sikereit dicsérő szavakkal méltatják. Egyöntetű azonban a vélemény, hogy az eléri eredmény nemcsak az új gaz­dasági mechanizmusnak kö­szönhető, hiszen okos és szor­galmas emberek nélkül az el­vek keveset érnek. Ezért fo­galmazták meg a felettes ha­tóságok vezetői a véleményt, hogy az új gazdasági mecha­nizmus sikeres alkalmazása Borsod megye mezőgazdaságá­ban nem automatikusan tör­tént, hanem emberek — veze­tők és dolgozók — munkájá­nak eredményeként. ' Számos új lehetőséget tártak fel és használtak ki. Az új gazdasá­gi mechanizmus helyes elveit — helyesen alkalmazták. A dicséret, amelyet a felet­tes hatóságok vezetőitől kap­éppen most, ősztől ritkítják az autóbuszjáratokat. Nyáron ugyanis az 1/a. számozású autóbuszok 3—i percenként indultak a Kilián-Iakótelepről, most pedig mintha megszűnt volna ez a járat. Megkérdeztük Pásztor Sán­dort, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatóját: mi a vé­leménye a Kilián-lakótelepiek panaszáról. — Ismerjük a panaszt, és mi is nagyon örülnénk, ha megszüntethetnénk. Ez azon­ban nem rajtunk múlik. Jár­művünk van elég (a korábbi években nem volt), viszont ke­vés a gépkocsivezetőnk. Ezért nem tudjuk menetrend szerint indítani a járatokat. Legalább 25 autóbuszvezetőt felvehet­nénk, de nincs jelentkező. Rá­adásul itt a hideg idő, a mi embereink is megbetegednek. Csupán a gépkocsivezetők kö­zül 15—20 betegünk van na- ponta, 4—5 pedig évi szabad­ságát tölti. Még kevés gyakor­lattal rendelkezőket is felve­szünk (most tíz ilyen embe­rünk van), őket azonban hete­kig, hónapokig nem tesszük forgalmi járatra, hanem elmé­leti és gyakorlati képzésben részesítjük. Egyébként azért is zsúfoltak most a buszok, mert az. utasok megsokasodtak azok­kal, akik jó időben motorral, vagy kerékpárral közlekedtek. Sőt, még egy ok: nem is gon­dolják az utasok, hogy amióta felvették a télikabátot, keve­sebb férőhely van a buszban. Mindezek ellenére mi szeret­nénk kényelmesebbé tenni a közlekedést. Ehhez azonban egyelőre a lakosság segítségét kell kémünk: aki villamosvo­nal mellett lakik, lehetőleg vil­lamoson utazzék. Időben nem nagy differencia: a Diósgyőr— Tiszai pályaudvar közötti út­vonalat például a villamos mindössze 7 perccel hosszabb idő alatt teszi meg, mint az autóbusz. A villamosokat pe­dig 2—2,5 percenként indít­juk. Arra a javaslatra, hogy a busz kanyarodjék be a lakó­telep utcáira is, a következői válaszolhatom: a vonalhosz- szabbitásról a városi tanács végrehajtó bizottsága dönt. A lakosok tehát a tanácstagok közvetítésével juttathatják el ilyen igényeiket az illetékesek­hez. K. A. Döntő az ifjúsági házban Még az év elején hirdetlek meg az LKM szocialista címet elnyert nagyolvasztó gyárrész­legében a „Mesterségünk cí­mere” vetélkedőt. A -gyárrész­leg valamennyi szocialista bri­gádja benevezett a KMP 50. évfordulója tiszteletére szerve­zett házi vetélkedősorozatba, amely most érkezett el a dön­tőig. A döntőn öt — az eddigi „mérkőzéseken” legjobban sze­repelt — szocialista brigád szombaton, november 23-án délután 5 órakor méri össze tudását a legjobb címért a diósgyőri ifjúsági házban. Szarvasmarha- tenyésztési ankét A megye agrárszakembereit, elsősorban állattenyésztőit ér­deklő ankétot rendeznek hol­nap, november 21-én, csütörtö­kön délelőtt Miskolcon, az SZMT-székház VI. emeleti 1-es előadótermében. A szarvas­marha-tenyésztési ankéton di\ Magos Gábor, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium helyettes főosztályve­zetője tart előadást A szarvas­marha-tenyésztés problémái cs a fejlesztés lehetőségei címmel. Az ankét az eredetileg meg­hirdetett fél tíz helyett dél­előtt 9 órakor kezdődik. Műtrágyaszállítmány Tiszaszederkénvtestvériikiifííiélje Megérkezett a tizenötödik uszály Szeged „vizeire”. Tisza- szederkényből indult mind­egyik önjáró teherhajó, gyom­rában 38—40 vagon műtrágyá­val. Értékes rakományként fo­gadta a nitrogénhatószert Csongrád megye gazdatársa­dalma, mert eddig nem volt valami bőséges az ellátás mű­trágyából. — Most viszont minden igényt kielégít a Tiszai Vegyi­kombin., — mondja riadnai Ferenc, a szegedi AGROKER osztályvezetője. — Sőt, a~‘kí- nálat meg is haladja a keres­letet, amire még nem volt pél­da. Nagyszerű kooperációban és • legcélszerűbb szállítási meg­oldással jut el a tiszaszeder- kenyi műtrágya Csongrád me­gyébe. Nagy előnye az uszályos szállításnak, hogy olcsó. Mind­A gémdarn az uszályról közvetlenül a teherautókra emeli át a rakományt. össze 13 ioivesz igény­be a műtrágya mázsán kén ti fuvarköltsége. S ami fontos, a szállítás nem köti ic a meg­rendelő járműkapacitását. Ez most az őszi betakarításnál kü­lön megkönnyítette a tsz-ek műtrágyavásárlását. A lassú hajóút ellenére mégis gyors a vízi szállítás, mert nincs köt­ve a gyár a vagonkapacitáshoz. Köztudott, hogy' a vasúti áru­forgalom őszi csúcsidőszaká­ban igen megnehezíti a vagon- hiány a mezőgazdasági szállí­tásokat. Amit még dicsérnek a tsz-elnökök: erős műanyag zsá­kokban érkezik a hatószer, és ha úgy hozza a szükség, a sza­bad ég alatt is veszteségmen­tesen tárolható. Egy másik di­cséret: hatóanyag tekintetében is szavatolt a TVK «vártmá­»,uuig tubo mun m ezer tonna műtrágya érkezett a Csongrád megyei gazdaságok címére Tiszaszederkényből. De november folyamán jön még két megrakott uszály, azután viszont szünetel a szállítás a Tisza eljegesedése miatt. Ta­vasszal — az előzetes mceá'- lapodások értelmében — ismét indulnak a motoros szállítóha­jók, hogy 3—4 napos út után Tiszaszederkén.v t est vér ki kö­tőjében. a szegedi rakparton könnyebbüljenek meg értékes terhüktrű T. J. Bővül a TÜKI

Next

/
Thumbnails
Contents